Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám, csütörtök
1996. szeptember 19. PUBLICIsZTIKA - HIRDETÉS ÚJ SZ Ó L9 J A rágalmak elől a halálba menekült / (X, X^xxjo^^^^JU Qo (^cJU^^WL.t^X A búcsúsorok Békésen élhetett volna szerettei körében. Élvezhette volna a nyugdíjasok „semmittevését", örülhetett volna unokáinak. A sok szép és a Jó helyett, ami minden bizonnyal még várt rá, mást választott: a halált. Április 11-én öngyilkosságot követt el. - Nem bírta főnöke áskálódását, a célzott pszichikai nyomás felőrölte idegeit. "Amikor pedig alaptalanul azzal vádolta meg, hogy - azon a munkahelyen, amelyen 26 évet dolgozott minden súrlódás nélkül sikkasztást követett el, összecsaptak a hullámok a feje fölött.. Pedig nem volt mitől tartania, világéletében becsületes volt. Mégis csak arra tudott gondolni, hogy miután rövid szabadságolása miatt át kellett adnia a gazdasági iratokat is tartalmazó szekrény kulcsait, főnöke meghamisítja azokat csak azért, hogy meneszthesse. A fiaimmal hiába kértük, hagyja a fenébe a hivatalt, elvégre márciustól nyugdíjas lett, csak azt hajtogatta: előbb bebizonyítja ártatlanságát - elevenítette fel a szomorú eseményeket Farkas Ferenc, a megözvegyült férj. Farkas Mária, a sokak által kedvelt „Nellike" adminisztratív és gazdasági alkalmazottként dolgozott a néhai dunaszerdahelyi Szocialista Akadémiában, majd utódjában, a Közművelődési Akadémiában. Családja, ismerősei szerint volt főnökeivel soha semmi összetűzése nem volt. A bajok azután kezdődtek, amikor a rendszerváltást követően Molnár József lett az intézmény vezetője. A sors iróniája, hogy épp Farkas Mária beszélte rá arra, vállalja el a megüresedett titkári posztot. Tudatos kikészítés? - Feleségem a nyugdíjkorhatárt tevaly augusztusban érte el, ám kérésére a pozsonyi központ igazgatója beleegyezettt abba, hogy tovább dolgozzon. Talán ez nem tetszett Molnár Józsefnek, aki szerintünk akkor fogott bele módszeres kikészítésébe. Például olyasmivel gyanúsítgatta, hogy feltörte a fiókját (!), szekálta amiatt, hogy rendetlenül takarít, és naponta talált valamit, amivel megkeserítette az életét. A asszony sírva, reszketve, idegesen járt haza a munkából, reggelente pedig reszkető gyomorral szállt ki mellőlem az autóból. Ha erélyesebb lettem volna, ma is élhetne... Molnár József viselkedését számos példával illusztrálta. - Nem sokkal az első fiókfeltörés gyanúja után a feleségem, miután egyedül volt az irodában, észrevette, hogy főnöke fiókját ismét feltörték. Nyomban mozgósította a rendőröket, hiszen félt attól, hogy újra rajta csattan az ostor. Amikor a visszaérkező Molnár József meglátta a rendőröket, azzal küldte őket el, hogy elveszítette a kulcsait, ezért kellett erőszakkal kifeszítenie a fiók zárját. S lehordta a feleségemet, minek csinált cirkuszt! - Januárban én sem bírtam elviselni édesanyám panaszkodását - vette át a szót Olivér, Farkasék legfiatalabb gyermeke. - Elmentem az igazgatóhoz és erélyesen felszólítottam, ne rágalmazza sem az anyámat, sem a gyerekeimet. Ugyanis azt állította, hogy amikor ő nincs a munkahelyén, a kicsik az irodában rendetlenkednek. Nem vagyok szívbajos, nyomatékkal mondtam el a mondanivalómat. Hangos szóváltásra került sor, mire Molnár úr azt kiabálta, hogy kihívja rám a rendőröket. Viszály jutalom miatt A család szerint a mama és a főnöke közötti viszály akkor mérgesedett el igazán, amikor a pozsonyi központ megjutalmazta a nyugdíjkorhatárt elérő alkalmazottját. Molnár úr ugyanis kijelentette, hogy a pénzt nem érdemelte meg, holott azt a kollektív szerződés értelmében kapta. Minduntalan kifogásokat emelt munkája ellen, s amikor tapasztalta, hogy ezzel sem tudja elmozdítani a helyéről, a sikkasztás vádjával huzakodott elő. - A feleségem rémülten mesélte: a főnöke telefonbeszélgetést folytatott a pozsonyi igazgatóval, majd néhány perc múlva magából kikelve kiabálva tudatta felettesével, hogy kolléganője mennyire nem tudja elvégezni a rá háruló feladatokat, sőt még sikkasztott is. Csak a halálát követően tudtuk meg, hogy a pozsonyi igazgatóval lefolytatott beszélgetés után, amikor az már feltehetően letette a kagylót, tett úgy, mintha még beszélgetnének. A központi igazgatónak ugyanis fogalma sem volt Molnár József vádjairól! Hát normális dolog ez? - kérdezte felháborodottan Farkas Ferenc. Ezt követően az események gyorsan peregtek. Mária asszony április 4-én betegállományba ment, ennek ellenére a havi zárást elkészítette. A reá nehezedő lelki teher miatt nem aludt, nem is evett rendesen. Április 11-én kora reggel, egy újabb átvirrasztott éjszaka után kisurrant férje mellől és az üvegházban megtalálta a biztos halált hozó permetlét. Az álmából felriadó férj a kertben találta meg felesége holttestét. A hátrahagyott néhány mondatos búcsúsorok önmagukért beszélnek. - Molnár úrra jellemző, hogy feleségem temetésére sem jött el. Ő tudja, miért. A temetés után az iratok közt megtaláltam feleségem panaszlevelét, amit ugyan februárban írt meg, de sajnos, soha nem küldött el a pozsonyi igazgatónak. Nem tudott jól szlovákul, ezért hivatalos fordítóval készíttette el a szlovák változatot. Mi persze biztosak voltunk a mama ártatlanságában, mégis arra kértem a pozsonyi központot, vizsgáltassák meg a dunaszerdahelyi kirendeltség könyvelését, nehogy valaki beszennyezhesse a halott nevét. A vizsgálatot lefolytatták s az eredményről szóló jegyzőkönyvet eljuttatták a családnak is. A bizottság évekre visszamenőleg is áttanulmányozta a gazdasági dokumentumokat és mindent a legnagyobb rendben talált. Ennek éllenére nyilvánvalóan a család fájdalma nem enyhül. - Feleségemet a főnöke rá* galmai kergették a halálba. Miért nem vonható felelősségre?! Visszautasítom a vádakat Molnár József szemmel láthatóan ideges lett, mihelyt elmondtuk jövetelünk okát, elismételtük Farkas Ferenc vádjait és megmutattuk a búcsúlevél másolatát, ideges lett. - Soha senkit nem gyanúsítottam, nem vádoltam meg, a kolléganővel nem veszekedtem. A vádak alaptalanok, visszautasítom őket. A haláleset óta nincs egy nyugodt percem, a család zaklatásának vagyok kitéve. Nem mondom viszont azt, hogy Farkas Mária munkájával elégedett voltam. Neki nem csupán a gazdasági, hanem az adminisztratív munkakört is el kellett volna látnia. Nem tudott szlovákul, ezért képtelen volt erre. Ezt tettem szóvá. Ennek ellenére magasabb bért akart, s ezért volt elégedetlen és ideges - állította az igazgató. Elmondta még, bár bizonyítani nem tudja, meggyőződése, hogy a kolléganője törte fel a bezárt fiókját. Rossz idegállapotát szerinte a rendezetlen családi élete okozta. - Anyja halála is azért viselte meg, mert nem voltak valami jó viszonyban. Sőt, a férjével sem. Többször panaszkodott az otthoni helyzetére - jegyezte meg az elhunytról, akiről viszont ismerősei azt mondták: nagyon zárkózott természete volt, még a barátai előtt sem nyílt meg. Épp ezért nehéz elképzelni, hogy a főnökének beszélt volna gondjairól! - Az előző főnökével is gondjai voltak - nyilatkozta Molnár József, majd hozzáfűzte: a temetésére azért nem mentem el, mert a család megfenyegetett. A Farkas fiúk tettlegesen bántalmaztak, telefonálgatnak, éjjel rámcsengetnek, zaklatják a családomat is. A Közművelődési Akadémia épületében többen tudtak Mária asszony és fönöke közötti viszályokról. Igaz, amikor a részletek iránt kérdezték, többnyire csak legyintett, s közölte, majd csak lesz valahogy. A háttérinformációkból a következőket tudtuk meg. Mária asszony munkatársi kapcsolata a volt főnökével zavarmentes, baráti volt, vagyis nem igaz, hogy nézeteltéréseik lettek volna. Szerető családi légkörben élt, nagyon jó házasságban. Kisudvarnokról a férje naponta hordta őt kocsival Dunaszerdahelyre. Igaz viszont, hogy édesanyja halála megviselte, mint ahogy az is, kapcso latukban bizonyos törés keletkezetett. Az sem volt titok, hogy többet akart keresni. Arra buzdította Molnár Józsefet, dolgozzanak többet, mert akkor nagyobb lesz a részesedésük. Tudta ugyanis, ha követnék a galántai vagy a komáromi kollégák munkatempóját, a boríték is vastagabb lenne. Éppen ezért sok nyelvtanfolyamot ő szervezett meg, önszorgalomból. Molnár József sikkasztási vádjáról is sokan hallottak. Az igazgató azt állítja, hogy meg sem említette a sikkasztást, ám ha nem gyanúsította volna ezzel, minek alapján kérte a férj a központi ellenőrzést? A tragédia, sajnos, megtörtént. Hogy miért foglalkozunk az esettel? Okulásul. Mert a főnök-beosztott viszony másutt is hasonló lehet. Mert a nagyfőnökök gyakran kikezdik a labilisabb idegrendszerű embereket, akik belerokkannak a stresszhelyzetekbe ahelyett, hogy szakemberek bevonásával megtalálnák a kiutat. A halálba menekülés a helyzet legrosszabb megoldása. Bordás Sándor pszichológus egy nemrég készített beszélgetés során kimondta: a Csallóközben nagyon sok ember él, akik a kilátástalan helyzetüket öngyilkossággal „oldják meg". Pedig ha szakember bevonásával közösen elemeznék nehézségeiket, talán megszabadulhatnának a lelküket nyomasztó terhektől. PÉTERFI SZONYA IZLANDI TAPASZTALATOK SEGÍTETTEK GALANTAN Szén helyett hévízzel Az illetékesek ígérete szerint Galantan tegnap füstölt utoljára az utolsó széntüzelésű kazánház kéménye. Az, amelyik eddig a kórházra ontotta a pernyét. Ezentúl viszont a város büszkélkedhet az ország első geotermális fűtésű lakótelepével. Vladimír Beňovský: ezentúl egyenletesen fűtünk (Somogyi Tibor felvétele) Galánta annak idején a vinceerdei fúrás révén került kapcsolatba a termálvízzel. Ez ugyan tervezettnél rövidebbre -sikerült, tekintve, hogy ráfúrtak egy földalatti sziklahátságra, de fürdőnek azért a sekélyebb fúrásból feinozott víz is megfelelő volt. Mivel akkoriban még más idők jártak, az állami kutatóprogramok keretében évente legalább tucatnyi mélyfúrás készült, a nyolcvanas évek elején újra feltűntek a városban a fúrótornyok. Sőt, az akkoriban épített Észak lakótelep lakásait a szokásosnál nagyobb radiátorokkal szerelték fel, hiszen a program éppen a geotermális fűtést tűzte ki céljául. Azután évekig nem történt semmi, egészen addig, 'amíg egy izlandi cég nem kezdett a megoldás iránt érdeklődni. Izlandról tudni kell, hogy ott a lakások 93 százalékát ily módon fűtik és úgy tűnik, négy évtizedes tapasztalataikat most már külföldön is gyümölcsöztetni szeretnék. Igaz, ez az együttműködés is vajúdott vagy öt évig, de végül hétfőn az izlandi és a szlovák környezetvédelmi miniszter átvághatta a szalagot. Miként hasznosítják tehát Galántán a hévizet? A 2100 méter mélyről felhozott 78 fokos víz a magas sótartalma miatt hőcserélőkön keresztül melegíti fel a távfűtőrendszert. Három hőcserélő van, kettő a kórházat, egy pedig a lakótelepet fűti. A munka végeztével a víz 36 fokra hűl le. Míg nyugaton hőszivattyúk alkalmazásával ez további energia forrása, Galántán már hulladékvíznek számít. A geotermális távfűtést végző Galantaterm távoli tervei között szerepel egy termálfürdő is, de jelenleg még a vizet egy hét és fél kilométeres csatornával a Vágba vezetik. Pontosabban a vágkirályfai víztároló melletti vízelvezető csatornába, ahol 25 fokra lehűlve jut be a folyóba. Igaz, korábban még felmerült a hulladékvíz visszatáplálása a föld alatti rétegekbe, de úgy látszik, a piaci viszonyok kialakulása gyorsan letörte a geotermális fűtés hazai úttörőinek kísérletező kedvét. A galántai geotermális fűtés mínusz két fokig bírja a tempót, ennél hidegebb időjárás esetén a Galantaterm földgázfűtésű kazánokat is bekapcsol. Vladimír Beňovský ügyvezető szerint ezen a téren annyi tartalékuk van, hogy akár az egész geotermális kapacitást helyettesíteni tudják. A cég azt is ígéri, hogy az Észak lakótelepen ezentúl egyenletes lesz a fűtés. Eddig ugyanis egyes lakásokat túlfűtöttek, míg másokban pedig fáztak az emberek. A Galantaterm számításai alapján a geotermális fűtés olcsóbb lesz, mint a jelenlegi technológiák. Vladimír Beňovský szerint viszont az önkormányzat úgy döntött, hogy a távfűtés díja továbbra is egységes lesz az egész városban, és mivel a Galantaterm többségi tulajdonosa a város, a haszon nagy része hozzájuk jut. A galántai geotermális fűtés kiépítése összesen 117 millió koronába került, és az illetékesek nyolcéves megtérülési idővel számolnak. Ez már csak azért is érdekes lesz, mert amint azt Horváth Zoltán polgármeter a megnyitón is megjegyezte, az ő példájuk sikerétől függ a más városokban tervezett hasonló projektek sorsa. TUBA LAJOS