Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám, szerda

Í 2 \ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. szeptember 19. A HÉTVÉGÉIG Jelcin kórházban marad Borisz Jelcin minden való­színűség szerint a hét végéig kór­házban marad. Ezt közölte Szer­gej Jasztrzsembszkij elnöki szó­vivő tegnapi sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy az orosz elnökkel „minden rendben van", a hónap végére tervezett szívműtéte előtt esik át különféle orvosi vizsgála­tokon. A szóvivő elmondta, hogy az orvosok szeptember 25-26­án tartanak konzíliumot, s dönte­nek a műtét időpontjáról. Jasztrzsembszkij cáfolta azo­kat a híreszteléseket, melyek sze­rint romlott az elnök egészségi ál­lapota. A legjobb bizonyítéka an­nak, hogy Jelcin jól érzi magát az, hogy tegnap délelőtt több mint egy órán át tárgyalt Viktor Cserno­mirgyin kormányfővel. Szergej Mironov, a Központi Klinika vezetője megerősítette tegnap azt mondta, Jelcin szep­tember végére tervezett szívműtétjére esetleg később ke­rül sor. MTI Lebegy a NATO-ról Alekszandr Lebegy, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára Groznijban tegnap közölte: elfo­gadta Javier Solana NATO-főtit­kár brüsszeli meghívását és ok­tóber 7-8-án készül a belga fővárosba, ahol a NATO ve­zetőivel a szervezet terveiről ké­szül tárgyalni. Az utat jóváhagyta Jelcin elnök és megerősítették Brüsszelben is. Lebegy a látoga­tás során figyelmeztetni kívánja a NATO vezetését: Moszkva vá­laszlépéseket foganatosíthat az észak-atlanti szövetség keleti irányú bővítése esetén. MTI NAGYHATALMI FENYEGETESEK BAGDAD CÍMERE Franciaország kicsit tartózkodó MTI-hírek Gyakorlatilag újabb katonai csapásokkal fenyegette meg a védett iraki övezetek ellenőrzését ellátó három nyugati hata­lom a bagdadi vezetést, ha az továbbra is veszélyezteti a re­pülési tilalom betartását figyelő szövetséges harci gépeket, bár Franciaország ezúttal is tartózkodóbbnak tűnt az ameri­kai fellépést maradéktalanul támogató Nagy-Britanniánál. lálják. Hozzáfűzte: ha folytatódik a rakétatelepítés, „Bagdadnak számolnia kell a következmé­nyekkel". Michael Portillo, a brit védelmi tárca vezetője a megbeszélések után kijelentette: mindhárom mi­niszter egyetértett abban, hogy Irakot „figyelmeztetni" kell: tart­hatatlan a szövetséges pilóták biztonságának további vesz­élyeztetése. A figyelmeztetés mi­benléte körül változatlanul fenn­álló, nyilvánvaló nézeteltérés vi­lágos jele volt ugyanakkor, hogy a londoni megbeszélés harmadik Az amerikai, a brit és a francia védelmi miniszter rövid hétfő esti londoni megbeszélésén elsősor­ban azok a légvédelmi ütegek ke­rültek szóba, amelyeket Szad­dám Húszéin az ENSZ által kije­lölt és a három ország légiereje által felügyelt térségekbe telepí­tett az utóbbi napokban. Willam Perry, a Pentagon első embere kijelentette: a föld-levegő típusú rakétafegyverek felvonultatását az érintett nyugati hatalmak „pro­vokatívnak és fenyegetőnek ta­részvevője, Charles Miliőn fran­cia védelmi miniszter meg sem jelent a tárgyalások után tartott sajtóértekezleten, s késő este, már Párizsban kijelentette: Lon­donban az ellenségeskedések eszkalációja ellen emelte fel sza­vát, jóllehet egyetértett a pilótá­kat érő esetleges iraki támadás „arányos" megválaszolásával. Közben a Dzsalal Talabani ve­zette Kurdisztáni Hazafias Szö­vetség (PUK) fegyveresei vissza­verték a Maszud Barzani-féle Kurdisztáni Demokratikus Párt (DPK) és az iraki hadsereg közös offenzíváját. A Bamu térségében lezajott összecsapás mintegy há­rom órán át tartott. A visszavonu­ló ellenséget üldözve a PUK egy­ségei visszafoglaltak több telepü­lést Kurdisztán északkeleti ré­szén. PADAN KUDARC Bossi provokál és vádol Umberto Bossi, az önálló Padánia magára maradt vezére a háromnapos padán függetlenségi megmozdulássorozat ku­darca után csak hétfőn este állt az újságírók elé, de az első kényelmetlen kérdésnél gondoskodott arról, hogy milánói sajtókonferenciája botrányba fulladjon. A padán függetlenséget meg- többszöri későbbre halasztását, hirdető Északi Liga párt reményei szerint péntektől vasárnapig leg­alább másfél millió ember vett volna részt a Pó folyó mentén ren­dezett megmozdulásokon, s sza­vazott volna Padániára a folyópar­ton felállított urnáknál. A belügy­minisztérium közleménye szerint ez az adat jelentősen túlbecsült. Bossi azzal magyarázta hétfőre bejelentett sajtóértekezletének hogy időre volt szükség a részvé­tel valós nagyságának megállapí­tására. Mint mondta, a Liga szá­mításai szerint legalább másfél millió ember volt jelen a függet­lenségi ünnepségeken, s a Padá­niára leadott szavazatok száma meghaladja az egy milliót. Egy új­ságíró közbevetett kérdésére, mi­szerint miként kell értékelni a tényt, hogy sok helyen gyerekek is szavaztak, Bossi szidalmazni kezdte a kérdezőt, valamint a saj­tót. Az újságírók többsége ekkor kivonult a sajtókonferenciáról. A Liga vezetői ezután mondták el, hogy még ezen a héten össze­ül az ideiglenes padán kormány, s rendeletet hoz a padán nemzeti gárda felállításáról, a padán valu­táról, valamint állást foglal a pa­dán külpolitikáról. Bossi az eset­leges római reagálást illetően kö­zölte, hogy rendkívül boldog len­ne, ha letartóztatnák. „Ünnepel nénk és természetesen hadifo­golynak tekinteném magam" ­mondta. UKRÁN ELNÖK ES PARLAMENT Újra dúl a vita Az ukrán államfő és törvényho­zás ismét kölcsönös vádaskodás­ba kezdett. Az új alkotmányjúnius végi elfogadása után úgy tűnt, hogy nemcsak a parlament jobb­és baloldali frakciói, hanem a Leg­felső Tanács és az elnök között is építő jellegű párbeszéd veszi kez­detét. A két hatalmi ág azonban nemrégen ismét parázs vitába bo­nyolódott - most már az új alap­törvény rendelkezései miatt. A Leonyid Kucsma elnök mel­lett működő elnöki hivatal azzal vádolta meg a honatyákat, hogy megsértették az alkotmányt, ami­kor a napokban utasították a kor­mányt, hogy különítsen el össze­get a parlamenti ülések élő televí­ziós és rádiós közvetítésére. Kucsma szerint a honatyák akkor is alkotmányellenesen jártak el, amikor új választási bizottság fel­állítása mellett döntöttek. A parlament sajtószolgálata válaszul azzal vádolta meg az elnököt, hogy maga próbálja meg gyakorolni a még fel nem állt alkotmánybíróság jogosítvá­nyait. A Legfelsőbb Tanács sze­rint az alkotmány értelmében éppen a parlamentnek van joga alkotmányos felügyeletet gya­korolni addig, amíg az arra hiva­tott bíróság meg nem kezdi működését. Eközben a két éve elnökké vá­lasztott Kucsma bejelentette: má­sodízben is indulni kíván az ál­lamfői posztért. A Gravisz televízi­ónak nyilatkozva kifejtette, hogy az ukrán gazdaság átalakítását egy elnökségi periódus alatt nem tudja levezényelni. Értékelése szerint legkevesebb tíz év szüksé­geltetik ahhoz, hogy a radikális re­formok eredményei megjelenje­nek. MTI FELMERES A MONARCHIA UTÓDALLAMAIBAN Nosztalgiázó húsz százalék Az egykori Osztrák-Magyar Mo­narchia utódállamaiban az embe­rek húsz százaléka még mindig az „átlagosnál közelibbnek" érzi magát a többi utódállamhoz - de­rül ki az osztrák ITK közvélemény­kutató intézet legfrissebb jelenté­séből. Ezzel szemben a válasz­adók egytizedének az a vélemé­nye, hogy a közösségnek ebből az érzéséből mára semmi nem ma­radt. A monarchia emlékével nosz­talgiázó húsz százalék szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás után Csehországnak, Szlovákiá­nak, Magyarországnak és Szlové­niának valamiféle „közép-európai lobbyt" kellene alakítania, s együtt kellene fellépnie a közép­európai érdekekért. Ennek a nézetnek a szlovákok körében akadt a legtöbb képvi­selője (56 százalék), őket a szlo­vének követték 49 százalékkal. Ausztriában 41, míg a csehek körében a válaszadók 39 száza­léka támogatná az utódállamok lobbyzását. E tekintetben legin­kább a magyarok bizonyultak szkeptikusnak: az érdekek lehet­séges egyeztetésében csak a megkérdezettek egynegyede hisz. A felmérés során arról is meg­kérdezték a polgárokat: hogyan ítélik meg országuk gazdasági versenyképességét az EU-n belül. Az osztrákok 42 százaléka, im­már közel kétéves tagsággal a há­ta mögött, úgy ítéli meg, hogy Ausztria teljes mértékben ver­senyképes a többi tagállammal. A belépésre várakozó országok pol­gárai közül azonban csak 4-5 százalék hisz abban, hogy orszá­ga képes lesz állni az EU-n belüli gazdasági versenyt. PAN VILÁGHÍRADO 1 Masaryk-rend a néhai brazil elnöknek A latin-amerikai körúton tartózkodó Václav Havel cseh köztársas­ági elnök posztumusz Masaryk-érdemrenddel tüntette ki az 1976­ban baleset következtében elhunyt Juscelino Kubitschek egykori brazil elnököt. A cseh származású Kubitschek 1956-tól 1961-ig volt brazil államelnök, és ő alapította Brazíliavárost. Az ünnepségen Ha­velt is kitüntették: a Rio Branco Nagy Állami Rendet nyújtották át neki. Görögország: választási egyezségek Görögországban a török nemzetiségű muzulmán kisebbség kép­viselői választási megállapodások sorozatát kötötték meg a két leg­nagyobb párt- a hatalomon lévő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és a konzervatív Új Demokrácia - vezetőivel, aminek eredményeként ezek a pártok hat olyan török kisebbségi jelöltet is állítanak a szeptember 21-én esedékes előrehozott parlamenti vá­lasztásokra, akiket eddig „Törökországhoz közel álló keményvona­lasoknak" tartottak. E fordulat következtében a török kisebbségnek jó esélye van arra, hogy legalább egy képviselőjük bejut a görög par­lamentbe. Teréz anya állapota kielégítő Teréz anya jól van, bár még kórházban tartják megfigyelés céljá­ból. Állapotáról a kórház orvosai számoltak be tegnap. A 86 esz­tendős Teréz anyát hétfőn szállították kórházba, miután elesett, és beütötte a fejét. Sérüléseket nem szenvedett. Hétfő éjszakát még a kórház intenzív osztályán töltötte, tegnapra azonban állapota már megnyugtatóra fordult. Kápolnarobbantás a Hoverlán A napokban ismeretlen személyek vandál módon felrobbantot­ták azt a kicsiny fakápolnát, amelyet nem sokkal Ukrajna függet­lenné válásának ötödik évfordulója előtt emeltek az ország nyuga­ti részében, a Kárpátok legmagasabb csúcsától, a Hoverlától nem messze. Augusztus 24-én a Hoverlán nagy állami ünnepség zaj­lott, amelynek keretében a szentélyt ukrán ortodox és görögkato­likus papok is felszentelték. Egyelőre nem tudni, hogy kik voltak az elkövetők, mi volt a célja a robbantásnak, és ki ellen irányult az akció. Szabadon engedték Fabio Ochoát Kolumbiában hétfőn szabadon engedték a medellíni drogkartell egyik vezetőjét, Fabio Ochoát, aki hetven hónapot töltött börtön­ben. A 36 esztendős kolumbiai drogbárót 1993-ban 100 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, miután két fivérével együtt jelentkezett a hatóságoknál. A szabadságvesztés mellett kétmillió dollár pénzbír­sággal is sújtották. Fabio hétfőn - amikor elhagyhatta börtönét ­csak annyit mondott, hogy mostantól gyermekei nevelésével kíván foglalkozni. Etiópia eladja hadiflottáját Etiópia áruba bocsájtja hadiflottáját, miután Eritrea függetlenné válása (1993) óta nincs saját tengerpartja. A etiópiai hajók jelenleg Dzsibutiban' horgonyoznak. Ez az egykori francia gyarmat az egyik lehetséges új tulajdonosa az etióp hajóknak - Dzsibutinak ugyanis tengerpartja és kikötője van - csak éppen flottája nincs. Házbontás Jeruzsálemben Jeruzsálemben tegnap délelőtt lebontották egy palesztinok által lakott ház második emeletét. A bontást erős rendőri őrizet mellett hatották végre, s azzal magyarázták, hogy az épület második szint­jét törvénytelenül építették. Fejszál Husszeini, a PFSZ egyik ve­zetője az eset kapcsán kijelentette: az izraeli hatóságok nyilvánva­lóan el akarják távolítani a palesztinokat Jeruzsálemből, amely a ke­resztények, a muzulmánok és a zsidók szent városa. Elhunyt McGeorge Bundy Hetvenhét éves korában Bostonban elhunyt McGeorge Bundy, aki Kennedy és Johnson amerikai elnökök nemzetbiztonsági taná­csadójaként kulcsszerepet játszott a kubai rakétaválságban, a disz­nó-öbölbeli invázióban, valamint az Egyesült Államok vietnami bea­vatkozásának fokozatos kiterjesztésében. Halálának okát nem kö­zölték. Robbanások egy szaratovi gyárban Két nagy erejű robbanás reszkettette meg tegnap reggel az oroszországi Szaratov városának egy lakkfestékgyárát. A robbanás következtében összedőlt egy lenolajfőző műhely. Három ott dolgozó asszony mesebesült, egyikük súlyosan. A robbanások okozta tűz ol­tására különleges tűzoltóegységek érkeztek a helyszínre. MTI Kína a szokásos ingerültséggel reagált a dalai láma ausztráliai látogatására és azzal fenyegetőzött, hogy esetleges találkozói az ausztrál politikusokkal ártani fognak a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Can­i berra nem hallgatott az „okos" szóra: a láma tegnap kitűnő hangulatú találkozón vett részt Kim Beazley el­lenzéki munkapárti vezérrel, s fogadni kívánja őt John Howard kormányfő is. ČTK/AP AIDS-ES GYEREKEK ROMANIABAN A kormány bűnös közönye Romániában él a fiatalkorú európai AIDS-betegek 54 száza­léka, de a kormány és az egészségügyi minisztérium telje­sen közönyös irányukban - hangzott el egyebek között egy sajtóértekezleten, amelyet román egészségügyi dolgozók hívtak egybe, hogy elmarasztalják a bukaresti kormányt, amiért semmit nem tesz az AIDS-fertőzött gyermekekért, ha­nem kizárólag a külföldi segélyszervezetekre hagyja őket. Manuela Canepescu, aki egy brit jótékonysági szervezetnél dolgozik, a sajtóértekezleten el­mondta: a román társadalmat terheli a felelősség azért, hogy 1986 és 1989 között több mint 3500 gyermeket fertőzött meg az AIDS-vírus és 98 százalékuk injekciók és vérátömlesztés út­ján kapta meg a betegséget, s eddig mintegy 1250 gyereket vitt el az AIDS. Ugyanakkor csak­is a külföldi jótékonysági szerve­zetek tesznek valamit a beteg gyerekekért, külföldről szárma­zó pénzből. Itt az ideje, hogy vég­re a románok is foglalkozzanak ezzel a problémával. A romániai forradalom meg­törte az ezzel kapcsolatos tabut, s a világot annak idején meg­döbbentették a romániai árva­házakban lassan haldokló AIDS­es gyermekekről készült szívbe­markoló televíziós felvételek. Külföldi orvosi jótékonysági szervezetek azonnal a segítsé­gükre siettek, az egészségügyi minisztérium azonban csak ígér­getett, soha nem segített ­mondják a gyermekgondozók, akik szerint nem az ország sze­génysége, hanem a rossz igaz­gatás a pénzhiány oka. A kor­mány nem indított kampányt a HIV vírus, illetve az AIDS terjedé­sének megakadályozására, és megfelelő szociális létesítmé­nyeket sem hozott létre. A társadalom kiközösíti a fertőzötteket, mert az emberek még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan terjed ez a betegség. Dr. Rodica Matusa, annak a constantai kórháznak a vezetője, amely az AIDS-es gyer­mekek legnagyobb klinikája Ro­mániában, a törvények átdolgo­zását sürgette. „Egyes jogszabá­lyok csúfot űznek az embe­rekből, akik nem vétkesek ab­ban, hogy megkapták ezt a be­tegséget" - mondta. Ezeket a szerencsétleneket arra kötele­zik, hogy évente újítsák meg a betegségüket megerősítő orvosi igazolást, mert csak így része­sülhetnek havonta egy nevetsé­gesen kis összegű - hat dollár­nak megfelelő - élelmiszerse­gélyben. Panoráma

Next

/
Thumbnails
Contents