Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám, péntek

KÜLFÖLD 1996. szeptember 13. Jacques Chirac a szejmben SZOCIALISTA INTERNACIONÁLE Horn és Migaš értékelése Tárgyalási javaslat Szíriának VILÁGHÍRADÓ Clinton a vegyi fegyverekről Bili Clinton amerikai elnök szerdán a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezmény ratifikálására kérte a szenátust annak érdekében, hogy „biztonságosabb hely legyen a világ" - idézte az államfő szavait az AFP. Az arizonai Sun Cityben mondott beszédében az elnök hangsúlyozta: az egyezmény révén csökkenthető az a lehetőség, hogy ilyen fegyverek terroristák kezébe jussanak, illetve vegyi fegyvereket kifejlesztő olyan országok rendelkezésére álljanak, amelyek „embertelen módon használnák fel" azokat. A szenátusa legkésőbb ma foglal állást az egyezményről. Lebegy cáfol Botrány kezd kerekedni Moszkvában Alekszandr Lebegynek a Stern magazinban megjelent interjújából, amelyben állítólag közvetve lemondásra szólította fel Jelcin elnököt. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára „kínosnak" nevezte a vele készült Stern-interjút és közölte, hogy a német hetilapnak „komoly kellemetlenségei" lesznek még abból. A Szevodnya című lap szerint Lebegy sajtószolgálata cáfolta, hogy a nemzetbiztonsági tanács titkára Jelcint lemondásra szólította volna fel. A közlemény szerint a politikus „egyetlen megnyilvánulásában sem tett olyan provokatív kijelentéseket, amelyek árnyékot vethettek volna az elnökhöz fűződő viszonyára". A Sternben megjelent nyilatkozatban Lebegy állítólag helytállónak minősítette azt a korábbi kijelentését, amely szerint „Jelcin egy beteg pártfunkcionárius, aki már teljesítette törtémelmi feladatát". Kohl: még az idén elkészül a csehnémet nyilatkozat A történelmi problémák áthidalásáról szóló cseh-német nyilatkozat még az idén elkészül - erősítette meg tegnap Bonnban Helmut Kohl kancellár a koalíciós tárgyalások befejeződése után. A kancellár szerint a dokumentum aláírása előtt már csak néhány pontot kell tisztázni. Az említett tárgyalásokon részt vett Edmund Stoiber, a német kitelepítettek érdekeit védő bajor kormány elnöke, aki szintén előrehaladásról beszélt. NATO-bővítés - amerikai vélemény Az Egyesült Államok NATO-nagykövete cáfolta azokat a nemhivatalos véleményeket, amelyek szerint a szövetség soraiba csak a kelet-európai országok kiválasztott szűk csoportja kerülhet be. Robert Hunter szerint az első jelöltek 1999-ben léphetik át a szövetség küszöbét. Az ajtó ezután is nyitva marad, s további bővítési fordulók várhatók - nyilatkozta. Amerikai gép glasgow-i kényszerleszállása Hamis bombariadó miatt kényszerleszállást hajtott végre szerda éjjel a skóciai Glasgow repülőterén egy amerikai repülőgép. Az American Airlines Boeing 767-ese Chicagóba indult a londoni Heathrow légikikötőből csaknem 200 utassal a fedélzetén, s már vagy 800 km-re járt az Atlanti-óceán felett, amikor a szűkszavú hivatalos tájékoztatás szerint „biztonsági okokból" visszafordult. A gép baj nélkül ért földet a skót nagyvárosban. A repülőgépet a hatóságok átvizsgálták, s ennek nyomán lefújták a biztonsági riadót. Felrobbantanak egy üres Boeinget? A két hónapja New York közelében lezuhant TWA-óriásgép ügyében nyomozó amerikai szervek fontolgatják, hogy egy üres, használaton kívüli Boeing 747-es felrobbantásával próbálják megtalálni a katasztrófát övező rejtély kulcsát. Noha a hatóságok több, robbanóanyagra utaló vegyi nyomelemet is felfedeztek az óceán fenekéről kiemelt roncsokon, a maradványok nem szolgáltatnak egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy mi okozta a gép pusztulását. MTI, ČTK A szívét adná Jelcinnek _4J tJJSZÚ FÜGGETLEN PADÁN IA Ma kezdődik Bossi harca „Itália nagy ország, melyet nem érhet olyan vég, mint amilyen Csehszlovákiát vagy Jugoszláviát érte. A mi példánk az egységes Németország, nem pedig azok az államok, melyek szétszakadtak, szenvedést okozva ezzel állampolgáraiknak" - jelentette ki Romano Prodi olasz kormányfő a „Független Padánia" kikiáltásának előestéjén. Olaszország kettészakítását a legutóbbi választásokon 10 százalékot szerzett Északi Liga Párt hirdette meg. A liga ma kezdi „függetlenségi háborúját", melynek keretében a Pó folyó teljes hosszában politikai gyűléseket, ünnepségeket tervez. Umberto Bossi az Északi Liga vezetője ma száll hajóra a folyó eredeténél, s a tervek szerint vasárnap jut el Velencébe, ahol a Liga ünnepélyesen kihirdeti a padán népek függetlenségét és a Padániai Szövetségi Köztársaság megszületését. Életbe lép az ideiglenes padániai alkotmány, s a liga vezetői szerint legkésőbb egy éven belül ténylegesen létezni fog az új független európai állam. „Az Északi Liga nyugodtan tarthat politikai megmozdulást a Pó folyó mentén. Ez beletartozik a játékszabályokba. De, ha a liga átlépi a törvényes kereteket, ha az esemény az elszakadást kívánja jelenteni, a kormány határozottan és keményen fog fellépni, mert az ország egysége mindenki közös kincse" - figyelmeztetett az olasz miniszterelnök. Bossi a választásokon 10 százalékot szerzett ATLANTAI MERÉNYLET Újabb gyanúsított A CBS amerikai tv-társaság jelentése szerint az FBI-nak újabb gyanúsítottja van az atlantai Olimpiai Parkban július 27-én elkövetett robbantásos merénylettel kapcsolatban. Az illetőnek nincs köze a korábbi gyanúsítotthoz, Richard Jewell biztonsági őrhöz. Az újabb gyanúsítottról a nyomozók tudni vélik, hogy katonai kiképzésben részesült, és esetleg tagja egy milíciaszerű mozgalomnak. MTI MTI-hír Franciaország támogatja Lengyelország csatlakozását a NATOhoz és az Európai Unióhoz, s meggyőződése, hogy e folyamatnak 1997-ben meg kell kezdődnie - jelentette ki Jacques Chirac francia elnök a lengyel törvényhozás alsóháza előtt tegnap elmondott beszédében. Az Európai Uniót illetően a francia államfő kifejtette, hogy reményei szerint Lengyelország 2000ben a közösség tagja lesz. Rendkívül pozitívnak ítélte a Lengyelországban az elmúlt hét évben lezajlott változásokat. „Franciaország, amely mindvégig támogatta A Szocialaista Internacionálé (Sl) szerdán véget ért XX. New York-i kongressusán a tagfelvétellel egyidejűleg a szervezet alelnökeinek egyikévé választották Horn Gyulát, az MSZP elnökét. Horn értékelése szerint Magyarország és a kelet-közép-európai térség számára sokat hozott a ez a kongresszus, hiszen a szervezet a világ legszélesebb politikai mozgalmaként foglalkozott a világgazdaság helyzetével, a szociális ügyekkel, az életkörülmények alakulásával, a nemzetközi biztonság és az emberi jogok témakörével. „Számunkra külön nagy öröm, hogy a Magyar Szocialista Párt teljes jogú tag lett. Számomra pedig személyes megtiszteltetés, hogy alelnökké választottak, és ebben a minőségben nem csak Magyarországot, hanem az egész térséget fogom képviselni" - hangsúlyozta. Kifejtette, hogy alelnöki tisztségében első számú témaként az Európai Unióhoz való csatlakozásra kíván összepontosítani. Megjegyezte, nem csak Az Egyesült Államok és Izrael javaslatokat dolgozott ki a szíriai-izraeli béketárgyalások folytatására, és ezeket rövidesen eljuttatják Damaszkuszba - közölte szerdán Nicholas Burns washingtoni külügyminisztériumi szóvivő. Dennis Ross, az USA közel-keleti diplomáciájának koordinátora hosszan tanácskozott erről a témakörről Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tanácsadójával, miután a miniszterelnök előző nap Clinton amerikai elnökkel találkozott. Most a szíriaiakhoz fordulunk - mondta a szóvivő kitérve azelől, hogy időpontot megjelöljön a Damaszkusszal való érintkezésre. A kilátásokat firtató újságírói kérdésekre Burns azt a reformokat, most a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok legszélesebbkörű elmélyíté s ére törekszik" - tette hozzá. Chirac végezetül hangsúlyozta: „az európai egyesítési folyamatot illetően mindmáig hiányzik egy olyan konkrét terv, amely megalapozza és lehetővé teszi, hogy kontinensünkön a békét építhessük, egyesíthessük gazdaságainkat és közelítsük egymáshoz kultúráinkat. Franciaország a lengyelekkel közösen szeretné magára vállalni egy ilyen projekt kidolgozását" - jelentette ki az államfő. Chirac javaslatot tett arra, hogy egy európai konferencia a 15 tagállam mellett vaaz érintett országok, hanem a nyugati partnerek is foglalkoznak új kezdeményezésekkel. „Remé nyeink szerint ezek konkrét formát is öltenek majd a felké szüléshez szükséges pénzügyi és gazdasági feltételek megteremté s ében. Különösen fontosnak tartom, hogy a szociáldemokrata és baloldali pártok nagy gondot fordítanak a fejlődéssel együtt járó szociális feszültségek megoldására és a mindennapi létkörülmé nyekre kiható kérdésekre". A kisebbségi jogokkal kapcsolatos Sl-álláspontról elmondta: tudomása szerint a Szocialista Internacionálé az egyetlen olyan átfogó erő, amely megfogalmazza a kollektív jogokat. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy amikor az SI a kollektív jogokat szorgalmazza, akkor is figyelembe veszi az államközi kapcsolatok realitásait és a nagy nemzetközi szervezetek gyakorlatát. Tájékoztatása szerint a Szocialista Internacionálé azt a vonalat követi, hogy ezekben a kérdésekben maguknak a mondta, nem ígérhet gyors sikert, nagyon nehéz folyamatról van szó, amelynek útjában számos akadályán. Közben Netanjahu - azon értesülésekre reagálva, hogy a néhai Jichak Rabin kész lett volna lemondani az egész Golán-fennsíkról - kijelentette: álláspontja szerint őt nem kötelezi Rabin semmilyen, Szíriának tett ígérete, a fennsík izraeli kézen marad. A libanoni kivonulás feltételei Az izraeli csapatok Libanonból való kivonulásának feltétele, hogy kivonják az ott állomásozó szíriai erőket is - jelentette ki lamennyi aspiráns országot foglalja magában. A konferencia természetesen nem helyettesítheti az EU-val folytatott konkrét csat* lakozási tárgyalásokat, ám jó fórum lehetne arra, hogy politikai és gazdasági kérdésekben minden közös ügyet érinteni lehessen - fejtette ki. A NATO-val kapcsolatban Franciaország azt javasolja, hogy a szervezet következő csúcstalálkozóján valamennyi belépésre váró ország vegyen részt, sőt kapjanak meghívást mindazok, akik a védelmi szövetségjövőbeli partnerei lehetnek. E találkozó így a Jalta utáni legfontosabb összejövetel lehetne szögezte le Chirac. feleknek kell megegyezniük kétoldalú kapcsolatok keretében, és nincs kötelező előírás arra, hogya kollektív jogokat érvényesíteni kell. „A kongresszuson többször kiemelték, hogy az Sl az utóbbi három évben jelentősen megerősítette befolyását Közép-Európában. A szervezet továbbra is a Kelet, Oroszország és Ukrajna felé akar orientálódni. Ez ismét nehéz hadművelet lesz, de ott is el kell kezdeni azt a folyamatot, amely a baloldali beállítottságú pártok kikristályosodásához vezet." Ezt Jozef Migaš nyilatkozta a Pravdának adott interjújában arra a kérdésre válaszolva, hogy Horn Gyula alenöki tisztségében mennyiben járulhat hozzá régiónk érdekeinek érvényesítéséhez. A Baloldal Demokratikus Pártjának elnöke egyben reményét fejezte ki, hogy az Sl két új tagja jelentős mértékben hozzá tud majd járulni a Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatokjavításához. (MTI-P-a) Amnon Sahak tábornok, izraeli vezérkari főnök a Haaretz című független lapnak adott interjúban. „A Libanonból való katonai visszavonulásunk előtt olyan egyezményekre kell jutni, amelyek garantálják Galilea biztonságát. Ez feltételezi, hogy egyetlen fegyveres erő, mégpedig a bejrúti kormányé gyakorolja a fennhatóságot Libanon felett" - mutatott rá. Mindez nem zárja ki, hogy egy ideig még a térségben maradhatnak az ott ideiglenesen állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL). Le kell viszont fegyverezni a síita Hezbollah milícia dél-libanoni egységeit. Libanonban jelenleg 35 ezer szíriai katona tartózkodik. MTI MTI-hír Egy 46 éves orosz hölgy a szó szoros értelmében a szívét akarja odaajándékozni Borisz Jelcinnek, Oroszország szívbeteg elnökének - jelentette az ITARTASZSZ hírügynökség. Az északoszét Zinajda Bolijeva, aki az elnökválasztás során aktívan támogatta Jelcint, saját szívének átültetésre történt felajánlását az ország közjavát szolgáló tettnek minősítette. Bolijeva a Házunk Oroszország párt helyi irodájában úgy nyilatkozott, hogy részéről nem személyes áldozatról van szó. „Az orosz elnöknek egészséges szívre van szüksége és jó egészségi állapotban kell lennie, hogy megvalósíthassa politikai céljait. Folytatnia kell a demokratikus reformokat" - mondta az asszony. ROMÁNIÁI OKTATAS - UJ ADATOK Kevesebb a magyar nyelven tanuló diák MTI-hír A Romániai Magyar Szó folytatta a romániai magyar oktatás helyzetéről szóló statisztikai sorozatát, amelynek szerzője Murvai László, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője. Összegezve az iskolahálózat fejlődését a legutóbbi két tanévben, Murvai a következő adatokat közli az 1994/95-ös, illetve az 1995/96-os tanév vonatkozásában: Az óvodai intézmények száma országosan 12 665-től 12 772-re nőtt, a magyar nyelvű óvodáké 1127-ről 1121-re csökkent, az elemi és gimnázi, umi hálózat 13 316 intézményről 13 817-re bővült, ezen belül a magyar nyelven oktató intézményeké 1083-ról 1142-re emelkedett, a líceumok száma 1276-ról 1284-re gyarapodott, a magyar nyelvűeké viszont hárommal csökkent, 131-ről 128-ra. A szakmai oktatási intézmények száma 1309-ről 1400-ra nőtt, ami országosan 6,5 százalékos növekedést jelent, viszont az 53 magyar nyelvű intézményből hét megszűnt, ami 15 százalékos csökkenésnek felel meg. A lap arról is beszámolt, hogy míg országosan a magyar tannyelvű óvodák, általános és középiskolák száma, valamint a magyar tanszemélyzet létszáma 1-2 százalékkal nőtt, a magyar nyelven tanuló diákok száma 5220 fővel, 2,57 százalékkal csökkent. KARADZSICS. MLADICS Szavazhatnak MTI-hír A Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnösnek talált boszniai szerb vezetők, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics a boszniai szerb miniszterelnök szerint részt fognak venni a boszniai választásokon. Gojko Klickovics a Reuternak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy állampologári joguk a szavazás, és feltehetően megtalálják majd a megfelelő helyet és időpontot, hogy gyakorolják e jogukat. Szerinte igazságtalan volna, ha a nemzetközi közösség megakadályozná őket a választásokon való részvételben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szarajevói képviselete tegnap közölte, hogy a két bosznia szerb vezető szavazhat a szombati boszniai választásokon, ha vásztópolgárként bejegyeztették magukat. Összecsapásokra került sor szerdán a santiagói rohamrendőrség és a kődobáló fiatalok között, akik a Salvador Allende elnököt megdöntő chilei katonai puccs 23. évfordulóján vonultak fel a temetőhöz, ahol a néhai elnök nyugszik. Az utcai csatározásban vagy tízen megsebesültek, és a rendőrség egy tucatnyi embert letartóztatott. A chilei főváros gazdagok lakta keleti negyedében eközben a volt diktátor, Augusto Pinochet hívei a tábornok otthona előtt gyülekeztek, hogy, mint minden évben, kifejezzék hálájukat a 23 éwel ezelőtti katonai hatalomátvételért. ČTK/AP-fotó