Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-01 / 178. szám, csütörtök

_8J ÚJ SZÓ OLVASÓK OLDALA 1996. augusztus 1. Csak egy darab papír?! Ugyanarról másképpen Tisztelt szerkesztőség! Az ipolyszakállasi alapiskola ki­rándulást szervezett diákjai ré­szére. A kirándulás úticélja Baj­móc volt, az allatkert és a vár megtekintése. Nagyof kelleme­sen meglepődtem amikor Baj­mócra megérkeztünk. Ugyanis va­lamikor évekkel ezelőtt jártam már a bajmóci állalkertben és a várban Is, de akkor még az állat­kert elég silány volt. Most pedig egy nagyon szépen kiépített állat­kertet láthattunk, amelyet egész nap sem tudtunk volna bejárni, ha mindent megszerettünk volna nézni. És úgyszintén a vár Is csa dálatos látványt nyújtott mind­annyiunknak. Az volt az egészben talán a legmeglepőbb, hogy szin­te minden teremben életnagysá­gú bábuk voltak formálva, a vár egykori lakóit az akkori viseletben ábrázolva. Olyan látvány fogadott mintha a vár életre kell volna. A kis diákok Is lelkendezve örültek a csodás látnivalónak. És persze nem maradt el a vásárlás, mert lépten-nyomon kínálták portékái kat az árusok. Van sok szórakozá­si és Játszási lehetőség is a fiata lóknak. Ezért, aki mág nem volt a bajmóci állatkertben és a várban, azoknak melegen tudom ajánla­ni. JUHÁSZ IRÉN Kőhídgyarmat Június utolsó vasárnapján Szalkára az Ipoly-parti emlékdél­utánra látogattunk el. A gazdag búzatáblák közötti árnyas völgy­ben felújították a színpadot. Az eredeti nádfedeles parasztház előtti színpadon valóban kedves randevú volt, hiszen Itt más járás­ból is voltak csoportok. A hazai Csemadok többszörös meglepe­téssel örvendeztette meg a kö­zönséget. A menyecskekórus mint vegyeskar is fellépett, a szal kai férfiak kitettek magukért. Majd pódiumra lépett a kis gyer mektánccsoport és a felnőtt tánc­csoport, maga a polgármester, Dávid László és felesége is ropta a táncot. Külön dicséret Illeti a kőhidgyarmati fiatalokat, ők Is első ízben mutatták be pergös. muzikális, látékos népi táncukat. HAJTMAN KORNÉLIA Nána A budapesti magyar-magyar találkozó világosan megmutatta, hogy ä szlovák-magyar alap szerződés dokumentumai, főleg annak a kisebbségek jogállásáról szóló része, Szlovákia számára csak egy darab írott papír maradt. Kiviláglik ez a találkozóról kiadott dokumentum kapcsán, az első szlovák megnyilatkozásokból is. A dokumentum szövegét át sem tanulmányozva, a diplomácia legelemibb szabályait félretéve, az arrogáns hangú megnyilatko­zások szinte futószalagon követ­ték egymást. Ebben a magyarel­lenes hisztériakeltésben élen járó kormánypártiak méltó társra talál­tak a szlovák ellenzéki pártokban. A DSZM-től, az SZNP-től már meg­szoktuk, hogy amit a magyarok akarnak, az mind rossz, de az el­lenzéktől más megnyilatkozást vártunk volna. Hol maradt ebben a kérdésben az ő európai gondol­kodásuk, melyet oly sokszor han­goztattak? Úgy látszik, hogy a nemzetállami eszme kérdésében egységes nézet alakult kl a kor­mánypártok, és a jelenlegi ellen­zék között. Egy nemzetállamban minek kellenek a kisebbségek? Be kell őket olvasztani a szlovák nemzet közösségébe. Erre szol­gálnak a különböző agyafúrt mód­Július első hetében zajlott Nagykanizsán immár negyedik alkalommal a magyar sorskér­désekkel foglalkozó Identitás Szabadegyetem. A millecente­nárlum évében az előadások főként a honfoglalással és az államalapítassal foglalkoztak. A szabadegyetem fő szer­vezője. Cseke Zoltán a Thury György Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola igazgatója, Nagykani­zsa legnagyobb szellemi lako­májának nevezte a rendez­vényt. Az Erdélyből, Kárpátaljá­ról, Felvidékről és a Vajdaság­ból érkezett hallgatók a gondos vendéglátók jóvoltából több színvonalas rendezvényen is részt vehettek (operaest, kon­cert, bútorfestő tárlat, költői est stb.). Egy alkalommal ellá­llyenkor nyáron, amikor a bok­rok és a fák virágoznak, nagyon sok ember szenved allergiás meg­betegedésben, Illetve az úgyneve­zett szénanáthában. Mivel én is szenvedő alanya vagyok, ezért rendszeresen Pozsonyba kell jár­nom az Amerikai téren lévő aller­gológiai szakorvoshoz. Várakozas közben beszédbe elegyedtem az ottlévókkel. Főleg most volt miről beszélni, amikor nagyon sok új pá­ciens érkezett. A kezelőorvosom­szerek, a nyelvtörvény, az alterna­tív oktatás bevezetése, az új terü­leti elrendezés, a gazdasági befo­lyás megszerzése a gazdasági pri­vatizáció során Dél-Szlovákiában, hogy ne soroljam tovább. Ezek az intézkedések, bár­mennyire Is próbálják egyesek megmagyarázni, mind az itt élő magyarság ellen irányulnak és lé­tünkben fenyegetnek minket. Csak a nyelvtörvényt említem pél­dának. Ismert az a mondás, hogy: „Nyelvében él a nemzet". Ha nem használhatjuk hivatalos érintke­zésben anyanyelvünket, vagy írá­sunkat, ez oda vezet, hogy nyel­vünk kiszorul a közéletből, és ez Identitásunk elvesztéséhez és a lassú beolvadáshoz vezet. Vagy itt van a szlovák ember számára az oly bűvös szó, az autonómia. E szó hallatán sokuknak kinyílik a bics­ka a zsebében. Lam, lám, lássá­tok, mit is akarnak megint ezek a fránya magyarok. Autonómia kell nekik, el akarnak szakadni Szlo vákiától, szét akarják verni a köz­társaságot. Ezzel Ijesztgetik őket nap mint nap. A végén még el Is hiszik. Pedig az autonómia (ma­gyarul inkább önigazgatásnak ne­vezném), a demokrácia egyik in­tézménye. Többféle változata van, az erős togattak Szlovéniába is, ahol Lendván és Mariborban a Mu­ra-közi magyarság életével is­merkedhettek meg. A szabadegyetem legemleke­zetesebb eseménye az a talál­kozó volt. melyen Pomogáts Bé­la, a Magyar írószövetség elnö­ke tartott előadást „írói maga­tartás és feladat a Kárpát-me­dencében" címmel. A jelenlévő írók, költők - többek között Czi­ne Mihály, a vajdasági Tari Ist­ván, az erdélyi Lászlóffy Aladár és Gazda József - egy közös, ún. „Kanizsai nyilatkozatot" fogal­maztak meg, melynek fő mon­danivalója „a közép-európai nemzetek egymással való meg­békélése és összefogása, a szel­lemi élet képviselőinek Irányítá­sával, az európai keresztény ci­tól meg is kérdeztem, hogy kb. hány allergiás beteget tartanak számon az ő rendelőjükben. Elké­pesztő adatokat tudtam meg. Dr. Mária Nemecko doktornőhöz ugyanis egész Dél-Szlovákiából járnak a felnőtt páciensek, mint­egy ötezren, és nap mint nap újab­bak erkeznek. A szakorvos szerint is a környezetvédő egyesületek­nek jobban figyelembe kellene venni az úgynevezett kanadai nyárfák ültetése okozta problémá­helyi közigazgatástól egészen a területi önigazgatásig. A megho­nosodott nyugati demokráciák­ban sikerrel alkalmazzák külön­böző változatalt. általában az ott élő kisebbségek megelégedésé­re, és igy, hogy Jogaik biztosítva vannak, hazájuknak érzik azt az államot, melynek területén élnek, vagyis saját maguk döntenek az őket érintő kérdésekben, nem pe­dig mások mondják meg, hogy ml jó nekik. A jelenlegi szlovák hata­lom hűségesküt és lojalitást köve­tel tőlünk, anélkül, hogy fennma­radásunkhoz szükséges jogokat biztosítana nekünk. Mivel az itteni kisebbségek jogállását nem bizto­sítja alkotmánytörvény, jelenleg csak másodrangú állampolgárok vagyunk. Akárhogy is van. tetszik vagy nem, a Jelenlegi szlovák hatalom­nak tudatosítania kellene, hogy a Kárpát-medencében már jó 1100 éve élünk együtt a többi nemzet­tel. A következő ezer évben is együttélésre vagyunk ítélve. Hogy ez az együttélés milyen lesz. az raj­tunk Is múlik, szlovákokon, ma­gyarokon egyaránt. Tegyünk meg érte mindent, hogy ez sikerüljön. NÉMETH GÉZA Allstál villzácló értékvilágának befog adásával". Pomogáts Béla - aki egyben az Anyanyelvi Konferencia elnö­ke Is - az előadás utáni vitában annak a véleményének is han­got adott, hogy az identitás kér­désének a Jövőben nemcsak a határon túli magyarok körében kell fokozott figyelmet fordítani, de magyarországi viszonylatban is. Példaként az augusztusra tervezett 8. Anyanyelvi Konfe­rencia ügyét említette, mely köz­ponti támogatás hiányában va­lószínűleg elmarad. Ez, vélemé­nye szerint, a millecentenárium évében nemcsak sajnálatos, de a nemzeti kultúra ellen elköve­tett támadásnak is tekinthető. LENDVAY TIBOR Ipolyság kat. Igaz, hogy gyorsan megnő a nyárfa, de amikor a vattaszerű al­lergén tartalmú veszélyes virágját viszi-hordja a szél, úgy néz ki a környezet, mintha havazás lenne, s a nagyobbik baj az. hogy a virág­ja sok embert beteggé tesz. Való­ban, komolyan kellene venni ezt a problémát, mert bizony nagyon sok városban ilyen fákat ültetnek, nem gondolva arra, hogy ártalmas az egészségre. HOSTINA IRÉN Komárom Az Új Szó ez év Július 22-én közölt „az SZNP a magyar-ma­gyar csúcsról - Mindent meg­tesz azért, hogy leállítsa az ex­panzív politikát" cikkben többek között ez Is áll: „... Ezért határo­zottan elítélik a magyar hordák 1100 évvel ezelőtti betörésének ünneplését ebben a térségben, mivel az az akkori Itt élő kultúr­nemzetek tagjainak a terrorizá­lását, erőszakos kiirtását ered­ményezte..." Hát Istenem, ez Is egy megfo­galmazás azon párt részéről, amely tagja a koalíciós kor­mánynak hazánkban, -amelyet demokratikus országnak neve zúnk, hiszen ez benne van az al­kotmányban is. Ha ilyen meg gyalázó kijelentések Is belefér­nek a demokráciába, és nem te­kintik embereknek azoknak elődeit, akikkel több mint ezer éve együtt élnek, akkor itt sú­lyos problémák vannak Rendszeres olvasója vagyok az .Amerikai Magyar Szó" New Yorkban szerkesztett és megje­lenő egyetlen magyar hetilap­nak. Ennek egyik számában ol­vasom azt a felhívást, mely sze­rint javasolják megrendelni De­ák Zoltán angolul írt könyvét a 1996. június 1-je nagy vára­kozással töltött el, mivel ezzel a dátummal lépett érvénybe kor­mányunk azon határozata, ami­kor a nyugdíjak 12 százalékos emelését, azok kifizetését kez­dik meg. Sajnos nekem ez a vá­rakozás nagy meglepetést ho­zott. Magam is, a feleségem is már a hetvenen túl vagyunk, te­hát jól jött volna a pár korona emelés. Sajnos ezzel úgy jár­tunk, ahogy egy mondásban van: Nesze semmi, fogd meg jól. Ugyanis nem hogy emelést kaptam volna, hanem a Júniusi kifizetésnél a nyugdíjam 55 ko­ronaval lett kevesebb. A felesé­gemnek, aki eddig 455 koronát kapott, 55 koronával emelték, így az ő nyugdija 510 korona lett, az enyém pedig ennyivel lett ke-vesebb. Nem tudom megérteni azt, hogy mi jót ho­zott ez a nemzetgazdaság­nak??? Vagy talán a tisztelt kor mányunk ezzel a pro-pagandá­val, ígérettel akart Jó pontokat szerezni saját magának? Szeri­ntem ezzel Is, mint sok eset­ben, bakot lőtt. Mert bárhol Is találkozunk ml idősebbek, az elsó kérdésünk egymáshoz: va­jon mennyivel emelkedett a nyugdíj. Sajnos hasonló cipőben járunk többen Is a köz­ségünkből. Márpedig a sajtóban, rádió­ban, televízlóban egyetlen szót nem olvastam, nem hallottam arról, hogy csak bizonyos össze­magyar nép világtörténelmi sze­repéről: Hogyan mentették meg a magyarok a nyugati civilizáci­ót? (How the hungarians saved western civilization?). A neve­zett azért írta angolul ezt a fon­tos tanulmányt, hogy Ameriká­ban született gyermekei, roko­nai, barátai, amerikai ismerősei Is tudomást szerezzenek a ma­gyar nép történelmi teljesítmé­nyeiről. „Nincs ragyogóbb történelem a magyar nép történelménél. Az egesz civilizált világ adósa a ma­gyar népnek dicső történelmi tetteiért" - mondta Theodore Roosevelt amerikai elnök a ma­gyar parlamentben 1.910. április 2-án. Deák Zoltán e kijelentés szellemében fogja össze a ma­gyar nép világtörténelmi szere pét a kínált könyvben. Azt hi­szem, e mondat nagyon fontos, ám meg fontosabb az, aki ezt mondta. Ez az ember nem volt inas, mint a világ minden tekin­tetben leghatalmasabb országá nak egykori elnöke. Most ml az igazság - magyar hordák, vagy a magyar nep dicső történelmi tet tel? Ezt az olvasóra bizom! IVÁN SÁNDOR Kassa geknél van emelés, hogy külön­böző tarifák vannak, vagy vala­milyen elveket vesznek alapul. Mostanáig mindenütt azt olvas­tam és hallottam, hogy 1996. jü­nius l-jével a nyugdijak 12 szá­zalékkal emelkednek. Az én esetemben 1996. június 1-Je előtt is és most is a feleségem­mel 4428 koronát kaptunk. Hol itt az emelés? Az üzletekben az áraknál. Tiszta szívemből kívá­nom mindazoknak, akik e nyug­díjemelésben részt vettek, hogy hasonló helyzetük legyen, ha el­érik ezt a kort. amiben mi is va­gyunk. Ledolgoztam becsületesen több mint negyven évet, semmi törvénybe ütközó cselekedetem nem volt, a bíróságot esetleg ta­núként láttam. Felneveltünk négy gyereket, akik eleddig még ugyancsak törvénytisztelők. Van kilenc unokánk, ezek is becsüle­tesen végzik munkájukat, már akinek biztosít munkát a tisztelt hatósági Kérdem én ezektől a tisztelt főuraktól, hogy milyen vélemé nyem lehet nekem erről a demo­kráciáról akkor, amikor egyesek úgy cserélik az autóikat, mint mások az alsójukat? Miért növe kszik a bűnözés? A kormánynak több gondot kellene fordítani a munkahelyteremtésre. Talán könnyebb azt a 350 ezer munk­anélkülit fizetni? PARAJOS LAJOS Szentes Az olvasói leveleket, mondani­valójuk tiszteletben tartása­val, rövidítve jelentetjük meg. A nezotck sokrétűsége érde­kében olyanokat Is közlünk, amelyeknek tartalmával szer­kesztőségünk nem ért teljes mértékben egyet. Köszönjük olvasóink bizalmát, és várjuk további leveleiket. Rendkívül sok az allergiás AIV. Identitás Szabadegyetem Nyugdíjemelés átveréssel Jó a gabona minősége A korábbi száraz, napos Időjárásnak köszön­hetően mindenütt nagy erőbedobással végezhet­ték a nyári csúcsmunkákat. Mire változékonyabb­ra fordult az időjárás, a gabona jelentős hányada került biztonságba. Danter János, a Hidaskürti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a kései tavaszodás és a belvizek jelentős mértékben károsították az idei termést. A hektár­hozamok az eddigi részeredmények alapján elma­radnak a szokásostól. Mind buzabol, mind árpá­ból 40 mázsa körüli végeredményre számítanak. Ezzel szemben a magángazdák mindössze 25-30 mázsás hektárhozamot könyvelhetnek el. A mennyiségi kiesést pótolja a Jobb minőség. Négyszázötven hektáron jó a buza beltartalmi ér­téke. A sikértartalom 23-27 százalék között inga­dozik, ami megfelel a piacszabályozási alap köve­telményeinek. Mintegy 180 vagon gabonát adnak el az államnak. Szállítása, felvásárlása folyama­tos és az eladási árral is nagyjából elégedettek. A Galántai Pol'nonákup 3800 koronát fizet a ke nyéfgabona tonnájáért. Az árpa érése ugyan kissé eltolódott, de az első részeredményekből és a sze mek fejlettségéből Ítélve a termés megfelelhet a söripar elvárásainak. Csakúgy mint tavaly, a ter­mést az idén is sörárpaként szeretnék értékesíte­ni. Ennek jegyében állították össze a fajtaösszeté­telt és a növényápolást úgy irányították, nehogy a túlzott nitrogénadagolás lerontsa a minőséget. Folyamatosan haladnak a Járulékos munkák­kal, a szalma begyűjtésével és a talajmunkákkal. Repcéből 17 mázsás hektárhozamot értek el, amely 25 is lehetett volna, ha az aratás előtt 2 nappal az orkán erejű szélvihar ki nem csépeli a termést. Az elnök elégedett a kapások állapotá­val. Bíztató képet mutatnak a kukoricák, besülés jelei egyelőre nem tapasztalhatók. Jó termés vár­ható. különösen ha újabb csapadék pásztázza vé­gig a határt. A száz hektáron elvetett silókukoricá­ra sem lehet panasz. Szolga László, a szövetkezet főgépesítője nehezményezi, hogy a méregdrágán vásárolt alkatrészek között sok a selejt, nincs ga­rancia az áru minőségére. KRASCSENICS GÉZA Nyárasd Tűzoltóversenyek a Lévai járásban Májusban és júniusban zajlot­tak le a Lévai járásban a körzeti túzoltóversenyek, mégpedig Nagytúron, Rybniken, Farnadon az önkéntes túzoltótestületek részvételével. Az egyes körzetek­ben a tűzoltótámadásból, a stafé­tafutásból és az elméleti részből Mintái István Felsőtúrról, Süve­ges Pál Nagysallóról és Ondrej Majer Nagykovácsiból készítették föl a versenyzőket. Az ifjú tűzoltók ver-senyét 180 serdülő fiú és le­ány részvételével Báton szervez­ték meg az alapiskola sportpályá­ján. A körzeti tüzoltóversenyen közel 400 felnőtt férfi, Ifjúsági és női önkéntes tűzoltó vett részt. Valamennyi körzeti versenyen a tűzoltókat elkísérték és buzdít­ották a községi polgármesterek Is, akik a téli hónapokban a leg több helyen biztosították a szük­séges és hiányzó tűzoltótechni­kát, és szép egyenruhákat Is vás ároltak a rajoknak. Ezt a ver­senyzők szorgalmas felkészülés­sel, küzdeniakarással hálálták meg. A nagy létszámú rajok mel­lett hiányoztak az idén a szántói, dománci, ipolyviski, tompái, als­ószemerédi, tesmagi, pereszlé­nyi, egegl tűzoltók, akik nem tar­tották kötelességüknek részt venni a seregszemlén. A hazai tűzoltókon kívül na­gyon szépen szerepeltek a na­gyölvedi, nagysallói, szetel, ga­ramsárói, a töhöli és ényei tűzol­tók is. A versenyről nagyon hiá­nyoztak - különböző okok miatt - a csekei, érsekkétyi, ágnyírői és kuráll önkéntes tűzoltók. Zse­líz és Csata község tűzoltóit sem érdeklik a hasonló körzeti sereg­szemlék és nem Je-lennek meg a tűzoltói bemutatókon. A járási döntőt Paláston szerve­zték meg, mégpedig a község me­galakulásának 840. évfordulója alkalmából. Húsz raj, 200 önkén­tes tűzoltó versenyzett a szép díja­kért, amelyeket Tassy Zoltán pol gármester vásárolt meg 7600 ko­rona értékben. A mezőgazdasági szövetkezet közreműködésével a sportpályán frissítőket biztosítot­tak a versenyzőknek. Két pályán folyt a verseny. Minden önkéntes tűzoltó nagyon fegyelmezetten vi­selkedett. Az időmérők a Járás leg­jobb önkéntes tűzoltóiból tevődtek össze. A felnőtt férfi kat egóriában első helyen Nagyková­csi tűzoltó raja végzett, a másodi kon Felsőtúr és a harmadik he­lyen Farnad önkéntes tűzoltói feje­zték be a viadalt. A nők kategóriá­jában elsó helyen Garamsáró vég­zett, a második pozíciót Felsőtúr szerezte meg. míg a leányok és a fiúk kategóriájában Tolmács ön­kéntes tőzoltól végeztek az élen. BELÁNYI JÁNOS Deménd

Next

/
Thumbnails
Contents