Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)
1996-08-01 / 178. szám, csütörtök
1996. augusztus 1. KALEIDOSZKÓP ÚJ SZ ÓL7] A ROSSZ TÖRVÉNY TÖNKRE TEHETI AZ ALAPITVANYT Gyengülhet a veszélyeztetett csecsemők védelme A világon évek óta komoly gon dot jelentenek a váratlan csecsemőhalálozások. vagyis olyan esetek, amikor az első életévüket még el sem éró gyerekek minden előzmény, komoly betegségtünet nélkül éjszaka, alvás közben halnak meg. E rejtélyes haláleseteket Illetik szerte a világon a Sudden Infant Death Syndrome (váratlan gyermekhalál tünetcsoport), röviden a SIDS megjelöléssel. Kriminológusok és klinikai orvosok egyránt kutatják a SIDS rejtélyét. Az előző évek gyakorlata ugyanis azt bizonyltja, hogy gyak ran a kicsik halotti bizonyítványába a szokott rutinszöveg kerül: ágynemű okozta fulladás, tüdőgyulladás, és nem a megma gyarazhatatlan hirtelen halál. Német és afnerikal orvosok már a nyolcvanas évek közepén szinte egyszerre jelentkeztek azzal a feltételezéssel. hogy a SIDS gyakran teljes egészében egy okra vezethető vissza: ugyanazok az anyagok váltják ki - vagy legalábbis mozdítják elő -, amelyek az erdőket fes a tavakat pusztítják, amelyek szétmarják a betont és tönkreteszik az évszázados műemlékeket. A ,. savanyú eső"ként ismert homokgázszerü permetnek . vannak kitéve a csecsemők érzékeny légutal, a nem teljesen kifejlett immunrendszerük. ( Külön vizsgálat tárgya, hogy a SIDS mennyire függ össze az anyatej nélküli táplálással, illetve az elválasztással. Több adat arra mutat, hogy az anyatej bizonyos immunitást képes adni még a légutakat támadó légszennyeződéssel szemben is). Immár egy évtizede statisztikai adatok bizonyítják, hogy összefüggés van a szennyezett levegő okozta megterhelés és a kicsik egyik legveszélyesebb légüti megbetegedése. a többnyire éjszaka fellépő fullasztó köhögés között. A német szakemberek kimutatták, hogy az Ipari vidéken élő beteg gyerekek száma ugyanugy növekszik, mint az erdőhaláloké. Ami a környezet, a levegő szennyeződésének hazai veszélyeit illeti: sajnos, nem valószínű, hogy az itt élő csecsemők légutai ellenállóbbaknak bizonyulnának. A cementgyárak es nagy ipartelepek környékén élők közül sokan panaszkodnak az „asztmatikus jellegű" betegségre, alig akad gyermek, akinél ne mutatnák kl az allergiás tünethordozókat. Sajnos, az orvosok többnyire tanácstalanok, antibiotikumos kezeléssel sem képesek maradandó Javulást elérni, legfeljebb a levegőváltozás előnyeire hívják fel a kétségbeesett szülök figyelmét. A nyolcvankilences rendszerváltás után, pontosabbari négy éwel ezelőtt a SIDS veszélyére utalva több gyermekgyógyász összefogásának és magánpénzének köszönhetően megszületett az az alapítvány, amelynek egyetlen célja volt és van: megelőzni a váratlan csecsemőhalált. - Szerencsére kezdeményezésünknek akadtak támogatói, s összegyúlt annyi pénz, hogy apnoe monitorokat vásárolhattunk, amelyeket kölcsönadtunk a SIDS veszélyben lévőknek - nyilatkozta dr. Jirí Jura terchovál gyermekgyógyász. az alapitvany elnöke. A négy év leforgása alatt 28 csecsemőt figyeltek meg, 16 korszerű műszer a gyermekek ottho nában őrködik életük felett. - Óriási eredménynek tartjuk, hogy tavaly két újszülöttet mentettünk meg, akik éjjel hagyták abba a légzést. A monitor riasztotta az alvó szülőket, s mivel előze tesen megtanulták az élesztést, sikeresen újraindítottak gyerme keik életfunkcióit. Az európai tudosok 25 éve kutatják a SIDS okát, de egyértelmű választ adni nem tudnak. Akadnak, akik a hirtelen halált azzal magyarázzák: a hason fekvő csecsemő arca túlságos átmelegedése okozza a bajt; mások feltételezik: ha az ugyancsak hason fekvő gyermek oxigén helyett a kilélegzett levegőt szívja be, megfulladhat. A szlovákiai alapítványba tömörülő orvosok nem összpontosíthatnak a gyermekek védel mére, szembe kell nézniük a szlovák parlamentben nemrég elfő gadott törvénnyel. - Százezer koronás tőkét ír elő a szlovákiai alapítványról szóló ésszerűtlen törvény, s emiatt előfordulhat, hogy nem lesz pénzünk a veszélyeztetett gyerekek megsegítésére. Nemcsak a 7 ezer koronás apnoe monitor megvételére sem lesz lehetőségünk, hanem a csecsemők kivizsgálására sem. Az említett alapítványnak köszönhetően ugyanis, a posztszocialista államok közül kizárólag csak Kassán működik a pollszomnográf, amelyen azokat vizsgálják, akiket az ország gyer mekgyógyászal SIDS veszélyeztetettnek tartanak. Nekünk nem nagyon lesz százezer koronás alaptőkénk, mi ennél kevesebb pénzzel gazdálkodunk, s ha a nemrég elfogadott törvényt ránk Is vonatkoztatják, akkor a veszélyeztetett csecsemők védelme a mai helyzetnél sokkal gyengébb lesz... Többen halhatnak meg egy rossz törvény miatt... PÉTERFI SZONYA Nyugodtak es biztonságosak legyenek az éjszakáik (Prikler László felvétele) A SIDS óvl előfordulása Németország: 2000-4000 Anglia: 1500-5000 USA: 15-20000 Szlovákia: 30 H OZZASZO LAS A „ROS S ZMAJUSKODAS HELYETT ÖSSZEFOGÁST" CÍMŰ ÍRÁSHOZ Felkészülni az erős konkurenciaharcra Takács Miklós úr észrevételei elgondolkodtatóak és tanulságosak. Teljes mértékben egyetértek többek között azzal a megállapítással, hogy „az emberek nem szívesen fogadják meg mások tanacsát". Tapasztalataim szerint ez legtöbbször a kezdő kertészkedőkre vonatkozik, akik 2-3 éve kapták vissza földjüket és kezdtek el gazdálkodni. Gyanítom. ez bizonyos negatív értelemben vett büszkeséggel Is összefügg, egyfajta, „majd én bebizonyítom..." magatartással. Aztán jön a csalódás: a betegségekkel, kártevőkkel teli növények, az elgyomosodott parcellák... A keserű tapasztalatok után néhányan föl Is hagynak a termeléssel, mások okulva hí báikból - felkeresik a tanácsadókat. elkezdik tanulmányozni a szakirodalmat. Vagyis megindul a kertészek természetes szelekciója. Dániában járva kissé Irigyeltem azt a gazdálkodót, aki meg mutatta új betakarítógépét, amely ipari feldolgozásra szánt sárgarépa szedésére szolgál. A termény eladása már 10 évre előre biztosított számára. Mondtam is magamban, „hát, igen, így lehet szakosodnil" Az ottani farmereknek nem kell többfajta növényt termeszteniük. Ennek köszönhetően specializálódhatnak, nagymértékben gépesíthetik a termelést, növelhetik a termelékenységet és hosszú távon biztosíthatják jövedelmüket. Hol landlában olyan gazdaságban is Jártam, ahol a farmer 5 hektárnyi üvegházban folyamatosan retket termel. A gépesített betakarításnak köszönhetően 2-3 nap alatt felszedi a gumókat. Az összes munkát 3 ember végzi. A példákat sorolhatnám, de térjünk vissza a hazai állapotokhoz. Zöldségtermesztésünket, a felvásárlással az élen, leginkább egy nagy rablógazdálkodáshoz hasonlítanám, ahol nem a szak mai becsület a döntő, hanem a „ki kiből több bőrt húz le" elv érvényesül. A fölvásárló igyekszik becsapni a termelőt, esetenként a termelő a fölvásárlót, aki pedig a vevőn igyekszik minél nagyobb jövedelmet bezsebelni. Sokszor az áru minősége sem felel meg A JARASI HIVATAL MINDKÉT FELNEK IGAZAT ADOTT Nyugdíjából vonják le a földadót Panaszos hangú levelet kaptunk az egyik udvardi olvasónktól. Ebben Korponay János rokkantnyugdíjas többek között a követ kezőket írja: „1945 nyarán, amikor még Otrokocsbap (Rimaszombati járás) laktunk, földet örököltünk a nagy mamánktól. A parcellakon külön gazdálkodtunk egészen 1952-ig, amikor a gazdákat bekényszerí tették a szövetkezetbe. Később ezt a földet Is bekebelezte az állami gazdaság. Időközben mi elköl töztünk Otrokocsból: én Udvardon lakom, az öcsém Kassán, az uno katestvérem pedig Rimaszombatban. Nyolcvankilenc után kivettük a földet és bérbe adtuk két vállal kozónak: a vagyonrészt mindenki külön, a saját nevére kapta meg. A földre kötött szerződés szerint a földadót a bérlő fizeti. A jegyzőkönyv szerint a földet 1993 áprilisában mérték ki, meglepő módon nem az otrokocsl határban, hanem a szomszéd község kataszterében. Azok a magángaz dák és bérlök, akik 1993-ban gazdálkodtak. mentesültek a földadó fizetése alól. Az otrokocsiak igen. mľném. A polgármesternő mind a 13,50 hektár terület földadóját rajtam akarja behajtani, a többi tulajdonoshoz nem fordult ilyen igénnyel. A földadó és a befizetés elmulasztásából adódó büntetés fölhízott 64 713 koronára, amelyet egzekúciós paranccsal vonat le a nyugdijamból. Emiatt 3648 koronából mindössze 1400 koronát kapok kézhez havonta" - eddig az idézet a levélből, amelyhez Korponay úr dokumentumok fénymásolatát is csatolta. Az egyiket Jozef Šimko. a Rimaszombati Járási Hivatal elöljárója irta alá, amelyben a panaszosnak ad igazat. A hosszú levél lényege: „Korponayék nem kötelesek földadót fizetni, az említett illetéket 1993-ra a Harkácsl Állami Gazdaságnak kell(ett volna) kifizetnie. A járási hivatal elöljárójának a levele 1996. március 5n§n íródott, s azt mind a két fél megkapta." Ezek után felkerestük az Otrokocsi Községi Hivatalt, ahol Ko vács Márta polgármester másképpen tájékoztatott az esetről. Elmondta, hogy a Harkácsi Állami Gazdaság 1993-ban nem adta le Időben az adóbevallási Iveket, ezért figyelmeztette a gazdaság vezetőit, tegyék azt meg haladéktalanul. Májusban adták le a hiva talban az adóbevallásról szóló nyomtatványt, amelyen a január 1-jel állapotot tüntették fel. A megjegyzésben feltüntették azoknak a gazdáknak a neveit, akiknek a földje már nem szerepel az adóbevallási íven, mivel azok időközben kivették parcelláikat a közösből. Itt szerepelt többek között Korponay úr nevels. - Levelet irtam Korponay Jánosnak és felszólítottam, hogy tegyen adóbevallást - tájékoztatott a polgármeseter. Júliusban azt válaszolta vissza, hogy még nincs bérleti szerződése, de közben természetesen a föld bérlőit is felszólítottam, tegyenek adóbevallást. Nem tettek. Megjegyzem: a többi földtulajdonos, aki Korponayékhoz hasonlóan kivette a földjét a közösből és tett adóbevallást, az íven feltüntette a törvény által adott kedvezményt, nem fizettek földadót. A vitatott esetben azonban nem töltötték kl az adóbevallási nyomtatványt. Megmondom őszintén, nem vagyok járatos az Ilyen Jogi kérdésekben, ezért a Rimaszombati Járási Hivatal Jogi osztályához fordultam az esettel. Egy levelet mutat: - A hivatal 1994. június 27-én úgy döntött. hogy Korponayék kötelesek földadót fizetni. A törvény szerint elegendő a földtulajdonosok kozúl egy személyt felszólítani: ezért én Korponay Jánosnak irtam. Az ein litett hivatal döntését figyelembe véve Korponay Jánoson hajtottam, pontosabban kezdtem behajtatni a földadót. Az Idén márciusban valóban kaptam egy levelet a Rimaszombati Járási Hivataltól, amelyben Korponay úrnak adnak igazat. Az elmúlt hetekben súlyos operáción estem át, csupán jú niusban léptem munkába. Úgy döntöttem, hogy a dokumentációt összegyűjtöm és átadom egy ügyvédnek, az említett ügyben dönt sön ő. A fenti, fölöttébb furcsa üggyel kapcsolatban nehéz lenne állást foglalni, hiszen a levelezésből származó vaskos dokumentációnak csupán a töredékét ismerjük. Különben az eredeti szándékunk sem a döntőbíráskodás volt. s nem is lehetett, Mindenesetre az úgy folytatására kíváncsiak vagyunk, ezért lapunkban még visszatérünk a „Korponay kontra Otrokocsi Községi Hivatal ügyhöz". FARKAS OTTO a követelményeknek, amiben a termelőtől a vásárlóig mindenki hibás. Igen a vásárló Is, mert nem lenne szabad megvennie Ilyen árut. Sajnos, a termelök és fölvásarlok nagy reszenek - tisztelet a kivételnek - sejtelme sincs arról, hogy itt is léteznek állami szabványok. Pedig vannak, még ha nem Is olyan szigorúak, mint az Európai Unióban lévók. El sem tudom képzelni, hogy az esetleges csatlakozásunk után ml lesz a szlovákiai termelőkkel.-- Amennyiben nem változtatnak gondolkodásmódjukon és nem fognak össze, félő, hogy nem folytathatják majd eddigi tevékenységüket. Egyszer és mindenkorra tudatosítani kel lene, hogy a fejlett nyugati országokban a termelők nem egymás ellen, hanem egymásért tevékenykednek. Teljes mértékben érvényesül az az elv, hogy élni és élni hagyni. Különböző szakágazati szevezeteket hoznak létre, szövetkezeteket alapítanak, közös gépparkot hoznak létre. Hiszen ott sem engedheti meg minden termelő magának azt a luxust, hogy az összes művelet elvégzéséhez sajat gépe legyen. Még egyszer vissza szeretnék térni a dániai példára, ahol a ter melök szövetkeztek és a zöldség-, gyümölcs-, valamint dísznövény-nagykereskedelmet saját kezükbe vették. Részvényesekként szerte az országban - mármár óriásméretűnek tűnő - fölvásárló- és elosztóközpontokat építettek kl. A termelők által választott termelői tanács szigorú tervet dolgoz ki a gazdálkodók részére, amit azok be is tartanak. Egyben kötelezi a felvásárlóközpontot - megteheti, hiszen a termelők egyben a tulajdonosok -, hogy a megtermelt árut át Is vegye, igy elkerülik a többlettermelést és egyben kiküszöbölik a hiányt. A nagyraktár pedig csak akkor hozhat be külföldről árut, amikor a hazai termelők nem tudják ellátni a piacot. Gyakorlatilag mindez állami beavatkozás nélkül történik. Sajnos, ettől mi még nagyon messze vagyunk. Az extenzív művelési mód képtelen magas munkatermelékenyseget biztosítani, stabilizálni termelőink Jövedelmét. Az eddig elmondottak mind arra utalnak, hogy Szlová kiának az Európai Unióhoz töt tenő csatlakozása után zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésünk igen sebezhetove válik. Tapasztalataim szerint a legtöbb kertész még nem érzi Igazán a veszélyt. Megítélésem szerint ez nemcsak az ő hibájuk, hanem az ágazat vezetésee is. Hiszen vannak olyan kelet-európai országok, ahol kozpontilag mar most készítik fel a termelőket az EU-tagságra. Különböző kiadványokkal tájékoztatják az érintetteket az EU mezőgazdasági programjáról, szabványairól, előírásairól, esetleges hiányosságairól, amelyeket érdemes kihasználni. Végezetül felvázolom, hogy szerintem miként lehetne megoldani ezt a széles körű problémát: Legfontosabb tényező a szakmai hozzáértés. Tanfolyamokat kellene szervezni kertészeink részére, ahol megismerkedhetnének az EU szabványai val, a korszerű technológiákkal, a modern fajtákkal és növényvédelemmel, az új csomagolási módszerekkel stb. Tehát szaktanácsadói hálózat kiépítésére van szükség; - a tőkeigenyes beruházások kivitelezéséhez az államnak kedvező hiteleket kellene nyújtania; - a fölvásárlásnál a hazai termékeket kellene előtérbe helyezni; vámpótlékok bevezetésére lenne szükség azokban az időszakokban, amikor elegendő hazai áru áll rendelkezésre (ez utóbbi két pont csak az EU-tagság elnyeréséig lehelne érvény ben); - kiadványokat kellene megjelentetni az EU-tagállamok mezőgazdaságáról; - termelőinknek - mint részvényeseknek - zöldség-, gyü mölcs- és dísznövény-nagyraktárakat kellene létrehozniuk (ún. árverési piacokat); - stabilizálni kellene a konzervipart. Röviden: minden kertészt fel kell készíteni az igen erős konkurenciaharcra. FARSANG ISTVÁN Rimaszombat Fertőtlenített tojások Nem felesleges munka a tojások fertőtlenítése felhasználás előtt. A szalmonellafertőzések egy Jó részét nyers tojás okozza, amelynek a héján és a belsejében is kimutatható ez a veszélyes baktérium. Ezért azt ajánlják a járványügyi szakemberek, hogy tárolás előtt hypós vízzel vagy más fertőtlenítőszerrel mossák le a tojásokat a háziasszonyok. Ausztriában és Németországban ezt gyárilag megteszik, a szupermarketekben árult tojásokon pecsét igazolja, hogy fertőtlenítették. Óvatosan a mikrohullámmal Háziasszonyok a megmondhatói, hogy a mikrohullámú sütőben való melegítés nem azonos a hagyományos tűzhelyen történő ételsútéssel. Különösen óvatosan kell bánni a szárnyasokkal, mivel a szalmonella alacsonyabb hőfokon nem pusztul el. A mikrohullám egyenetlenül forrósítja át a hust, így - ha nem kellő ideig sütjük - maradhatnak élő bak tériumok az át nem sült részben. Különösen a nyári Időszakban sokkal biztonságo sabb a hagyományos sütő. Járványkommandósok Statisztikai adatok szerint az elmúlt húsz evben legalább huszonkilenc, addig Ismeretlen járvány ütötte föl a fejét szerte a világon. Az Egészségügyi Világszervezet - megelőzendő a nagyobb bajt - olyan gyors reagálású egészségügyi csoportot állít fel, amely szükség esetén 24 óra alatt a helyszínre érkezik. A „járványkommandősok" irányítása mintegy kétszáz laboratóriumból alló figyelőrendszer feladata.
