Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-26 / 199. szám, hétfő

6 I ÚJ SZÓ VILAGPIAC 1996. augusztus 26. CÉGVILÁG Henkel A német Henkel csoport 13,1 százalékkal kereken 8 milliárd márkára növelte árbevételét az első félévben. A vállalat vezetése a jelentős növekedést elsősorban azzal magyarázza, hogy a pénzügyi mérleg készítésébe első ízben bevonták a Schwarzkopf hamburgi kozmetikai cég eredményét. A csoport adózás előtti nyeresége 397 millió márka volt 1996 első felében, s ez 5 százalékkal haladja meg az egy éwel korábbi szintet. • Hyundai A lengyel ipari és kereskedelmi minisztérium engedélyt adott a varsói Universal részvénytársaságnak évi 15 ezer darab Hyundai Accent típusú személygépkocsi összeszerelésére. A lengyel cég ezt megelőzően ilyen értelmű szándéknyilatkozatot írt alá a délkoreai Hyundai Motor Companyval. Az összeszerelés egy varsói üzemben már az ősszel megkezdődik, az autók jelentős részét pedig exportálják. Az év elején egy másik dél-koreai cég, a Daewoo is gépjárműösszeszerelő üzemet létesített Lengyelországban. Az országban emellett Ford, Opel, Volkswagen, Škoda és Tavrija személyautók is készülnek. BP-Mobil Az Európai Unió versenytanácsajóváhagyta a BP Oil Europe és a Mobil Oil Europe egyesülési megállapodását. Ennek értelmében a két cég egyesíti az energiahordozó és a kenőanyag gyártási és kereskedelmi üzletágait. A megállapodás értelmében tervezik ötmilliárd dollár könyvértékű eszközeik (3,4 milliárd dollárt a BP ad, 1,6 milliárdot pedig a Mobil) egyesítését egy páneurópai közös vállalkozásban, melynek évi nettó forgalma húszmilliárd dollár felett lesz. Mercedes Ho Si Minh-városban augusztus 12-én legördült a szerelőszalagról az első, Vietnamban gyártott Mercedes-autó, egy E 230 Elegance modell. A Mercedes-autók összeszerelésére létesült „MercedesBenz Vietnam" vegyes vállalatból 25 százalékkal részesedik a Samco helyi autógyár, 5 százalékkal a hanoi Május 1 Autógyár, s 70 százalékkal a német autógyár saját befektetési vállalata, a „DaimlerBenz Vietnam Investments Singapore". A helyi gyártás beindításával kívánja a Mercedes-Benz megkerülni az importautókra kivetett magas vámokat az ígéretes délkelet-ázsiai piacon. A három partner összesen 100 millió márkátfektetett be a vállalkozásba. Az üzem kapacitását az idei 200 darabról jövőre 450-re növelik. Az ezredfordulóra már 800 embert tervez foglalkoztatni Vietnamban a Mercedes-Benz. MTI A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK GAZDASAGI EREJE Csak a lengyelek erősödtek Hat éwel a szocialista rendszer összeomlása után csak Lengyelország haladta meg az 1989-es gazdasági teljesítményét. Szlovénia megközelítette azt, míg Csehország és Szlovákia az 1989-es potenciál 90 százalékára küzdötte vissza magát. Az utóbbi kettőtől alig két százalékponttal marad el Románia és Magyarország. Saját korábbi gazdasági erejéhez képest viszonylag jól áll Üzbegisztán, Albánia és Bulgária is. A volt jugoszláv köztársaságok közül Horvátország és Macedónia már messze elmarad az előző évtized végén felmutatott eredményétől, Szerbiát pedig nem vizsgálta az adatokat közlő Globus cég. A balti államok közül Észtország teljesít a legjobban (70 százalékos eredménnyel), hozzá képest Lettország és különösen Litvánia le van maradva. Az orosz gazdaság ma a rendszerváltás előtti teljesítőképesség alig több mint a felét éri el. Az utolsó helyeken Örményország és a grafikonban nem szereplő Azerbajdzsán szerepel, végezetül a legrosszabbul Grúzia áll, amely az 1989-es szint mindössze 18 százalékát produkálja az idei évre vonatkozó becslés szerint. MH A kelet-európai országok gazdasági ereje 1996-ban 1989-hez képest Lengyelország L | 105 Szlovénia [j 38 Szlovákia |_ 90 Csehország Q JjiflUiH^H 90 Magyarország ISll^^B 88 Románia Q Üzbegisztán Q awmH 8i Bulgária V lNli^^H 78 Albánia [_ Horvátország j_ 74 Észtország [] JtfHBBBI^H 70 Oroszország Q 1 !>6 Macedónia Q 'fKBB 55 Lettország 11 b

4 1989= 100 Fehéroroszország Q ';lfPl bl (becsles) Kazahsztán Q ____JBBB 4t) Kirgizsztán MB 43 Litvánia Q "nm " Moldova [J mšm 4u Örményország [| -a— 40 Ukrajna ~~1PBB 39 ' Grúzia [J S

1

8 Becsuknak a duty-free üzletek Több millió utasnak kell 1999-től lemondania kedvenc repülőtéri időtöltéséről, a vásárlásokról a duty-free adómentes, illetve adókedvezményes üzletekben. Ettől az időponttól kezdve az Európai Unió-tagállamok közötti utasforgalomban a tagországok lakosai nem szerezhetik be vámmentesen az alkoholt, a cigarettát, a játékot, ruházati és elektronikai cikkeket gépük indulására várva vagy éppen a kompokon. Az Európai Bizottság állásfoglalása értelmében a duty-free vásárlás az egységes piac eltorzítása. Ellentmond a határok nélküli Európa elvének, és nem tisztességes az árusokkal szemben, akiknek vámot kell felszámítaniuk. Eredetileg 1993-tól akart a bizottság véget vetni a vámmentes vásárlásoknak, de az eladók és a vásárlók 1999-ig haladékot kaptak. Sokan abban bíztak, a végórát tovább is ki lehet tolni, ám a bizottságjelenlegi döntésével nem adott több engedményt. A nyugateurópai repülőtereken és kompok fedélzetén évente hozzávetőlegesen 6 milliárd dollár értékben vásárolnak duty-free cikkeket. MH AUSZTRIA TUL DRAGA ÜDÜLŐHELY A két véglet: Dánia és Törökország Ausztria továbbra is Európa legdrágább nyaralóhelyei közé tartozik - ez derül ki a Deloitte and Touche Tohmatsu nemzetközi cég tanulmányából. Húsz megvizsgált célország közül Ausztria átlagosan 52 770 schillinges tartózkodási költséggel a hatodik helyen áll. A nyaralni vágyók számára messze a legdrágább úti cél Dánia (65 320 schilling), ezt Norvégia (63 730 schilling), valamint a szintén magas árairól közismert Svájc követi (60 030 schilling). A tanulmány a legolcsóbb európai üdülőhelyként Törökországot (28 720 schilling) és Máltát (29 270 schilling) említi meg. A számítások alapjául egy négytagú család kéthetes főszezonbeli tartózkodását vették egy középkategóriájú szállodában 2 darab 2 ágyas szobával, beleértve a reggelit is. A költségekben benne foglaltatik az éttermi étkezések mellett egyheti autókölcsönzés díja, a szabadidő-létesítményekbe, múzeumokba való belépőjegyek ára, a színházlátogatások, valamint a különböző kirándulások kiadásai is. Ugyanakkor az odautazás költségeit nem vették figyelembe. Összehasonlítva a klasszikus üdülőországként számon tartott Olaszországgal (50 160 schilling), Spanyolországgal (32 070 schilling) és Görögországgal (32 250 schilling) Ausztriát a tanulmány szerint a külföldi és belföldi vendégek egyaránt a drága országok közé sorolják. A kifejezetten a városi turizmusra összpontosító országokbeli tartózkodás (például Franciaország és Nagy-Britannia) szintén jóval kevesebbe kerülne. Általánosságban a tanulmány rámutat, hogy Európa északi országai jóval drágábbak, mint a déli úti célok (a különbség átlagosan csaknem másfélszeres). MTI NADRAGSZIJ-POLITIKA A FEJLETT ORSZAGOKBAN Búcsú a jóléti államtól A gazdaság globalizálódása és a maastrichti megállapodás jegyében a fejlett ipari országok mindenütt ugyanazt - a deficit spirálszerű növekedése elleni csodaszernek tartott - szigorú „fogyókúrát" írják elő a lakosság számára. A nemzetközi gazdasági szervezetek és a pénzpiacok által előírt „keserű orvosság" alkotóelemei klasszikusnak számítanak: a családi pótlékok befagyasztása, a hivatalnokok számának csökkentése, dereguláció, a közszolgáltatások privatizálása... Bili Clinton amerikai elnök - meghazudtolva a szociális biztonság erősítésére vonatkozó választási ígéretét - látványos példáját adta ennek a vaskalapos liberális politikának, amikor brutális módon csökkentette a legszegényebb amerikaiaknak szánt támogatást. Négy hónappal az elnökválasztás előtt olyan törvénytervezetet írt alá, amely előreláthatólag több mint egymillió gyermeket foszt meg anyagi forrásaitól, de amely révén hat év alatt 55 milliárd dolláros költségvetési megtakarítás érhető el. Egyedül a saját hagyományos értékrendszeréhez ragaszkodó Japánnak van ambiciózus növekedési politikája, amelynek már 1995 végén látszottak az első eredményei. Franciaország, Németország, Belgium, Spanyolország és Olaszország le-lecsíp a szociális kiadásokra szánt összegekből, vagy a legsérülékenyebbek hátrányos helyzetét tartósítva, vagy az „úgynevezett kiváltságosakat" véve célba - panaszolják a szakszervezetek. A francia kormány 8000-9000 közalkalmazotti poszt megszüntetését jelentette be, főként az közoktatásban, így kívánván a közszolgálati szféra reformjának folytatása melletti eltökéltségét demonstrálni a tavaly téli társadalmi tiltakozó hullám ellenére. Miután a nyugdíjasok és a munkanélküliek rovására a tb-adósságfinanszírozására sokkterápiát alkalmazott a társadalombiztosításban a pénzpiacok lelkes tapsa közepette, a kormány most a tanévkezdéshez nyújtott támogatást csökkenti. Németországban a szociálpolitikai modell hanyatlása tavasszal kezdődött, amikor Kohl kancellár drákói takarékossági programot jelentett be, nagy darabot lehasítva a szakszervezetekkel közösen felépített szociális védőhálóból. A gyakran jó példaként emlegetett társadalmi közmegegyezés azonnal összeomlott: a szakszervezetek nem adták áldásukat e „horrorlistára", s hívásukra június 15-én, a háború utáni legnagyobb tüntetésen 350 000 ember vonult az utcára. Nagy-Britanniában a kormány a sztrájkjog korlátozására és a szakszervezetek hatalmának csökkentésére készül, noha ezeket már a nyolvanas években alaposan megtépáztak a Margaret Thatcher volt miniszterelnök által hozott, reformintézkedések. Az egyre magasabb európai munkanélküliségi rátával szembesülve (22,2 százalék) a konzervatív spanyol kormányfő, Jósé Maria Aznar 1997-re szigorú költségvetést készít elő. Ez „mindenki részéről erőfeszítéseket" követel majd, kezdve a sort a hivatalnokokkal, akiknek befagyasztják a munkabérét. Olaszországban is hasonló szelek fújnak: a hatóságok 20 milliárd dolláros takarékosságot irányoznak elő a jövő évre, miután 1995-ben radikális nyugdíjreformot vezettek be. Belgiumban Jean-Luc Dehaene miniszterelnök szintén hasonló korlátozó politikára készül: az egységes európai pénzzel kapcsolatos követelményrendszernek a társadalombiztosítási kiadások lefaragásával kíván eleget tenni. MTI EVENTE 500 MILLIARD DOLLAR Nagybani pénzmosás A nemzetközi pénzpiacokon évente 500 milliárd dollárnyi illegális úton szerzett pénzt mosnak tisztára. Ez a világ bruttó nemzeti összterméke 2 százalékának felel meg, amint azt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői kiszámították. Az IMF jelentése szerint a piacok globalizálódása és a mind szabadabbá váló tőkeforgalom megkönnyíti a pénzmosók dolgát. A kábítószerből és fegyverkereskedelemből, a prostitúcióból vagy korrupció útján szerzett pénzt mind egyszerűbb tisztára mosni. A pénzmosók sok különféle befektetési forma közül választhatnak. A befektetett, időnként igen nagy pénzösszegek bizonyos körülmények között megváltoztathatják némely ország gazdaságát, mondják az IMF-szakértők. A pénzmosók sajátos logikát követnek a pénz befektetésekor: őket nem a hozam motiválja, hanem az, hogy miként lehet a legegyszerűbben befektetni a megszerzett pénzt. A profit a pénzmosók számára csupán másodrendű. Ez a fajta - a szokásos tőkepiaci tevékenység logikáját mellőző - pénzbefektetés egy ország átváltási kurzusát és kamatait akár annyira is megváltoztathatja, hogy nyomában megjelennek a „rendes" befektetők, tovább erősítve az irányzatot. Az IMF szakértői a pénzmosás ellen egyetlen célravezető eszközt javasolnak: a nemzetközi együttműködés erősítését. Szerintük minél több országnak követnie kellene azokat az ajánlásokat, amelyeket a hét vezető ipari ország (G-7) már 1989 óta kidolgozott. Térségünk országai a számok tükrében Az 1989-et követő időszakban valamennyi posztkommunista ország a gazdasági átalakítás útjára lépett. E folyamat valahol lassabban, valahol gyorsabban történik. Néhol már a gazdasági fellendülés egyértelmű jelei is kimutathatók, erről a •bruttó nemzeti össztermék, az ipari és mezőgazdasági termelés és az építőipar produkciójának növekedése árulkodik. Az átalakítás gyötrelmeit pedig elsősorban a magas infláció, a munkanélküliek számának növekedése és a külföld irányába történt eladósodottság mértékének emelkedése tükrözi. Persze, e sokunk számára elvont makroökonómiai mutatóknál érdekesebb a havi átlagbér alakulása, mint a változás közvetlen, legkézzelfoghatóbb eredménye. E tekintetben Szlovákia egyértelműen a sereghajtók közé tartozik, még a háború dúlta Horvátország is megelőzi, csupán Bulgáriában, Romániában és a volt Szovjetunió egykori tagállamaiban (a balti országokat nem számítva) keresnek kevesebbet. Ezek után lássuk, térségünk egyes országainak egyes mutatói miképpen alakultak az elmúlt évben! Forrás: Ekonom Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Horvátország Szlovénia Románia Ukrajna Oroszország A brutto nemzeti össztermék alakulása %-ban 4,8 7,4 7,0 1,6 0,0 3,5 6,9 -11,8 -4,0 Az ipari termelés alakulása %-ban 9,2 8,3 10,1 -4,8 0,3 2,0 9,4 -11,5 -3,0 Az agrárszféra változtása %-ban 5,0 1,5 11,7 0,7 0,0 2,5 4,1 -10,0 -8,0 Az építőipar teljesítménye %-ban 8,5 0,9 15,0 -14,8 -3,9 2,1 12,6 * -9,0 Külkereskedelmi mérleg millió dollárban -3615 60,2 -6155 -2605 -2877 -1165 -1891 1570 31078 Az infláció mértéke %-ban 9,1 9,9 27,8 28,2 12 12,6 32,3 377 198 A munkanélküliek aránya %-ban 2,9 13,1 14,9 10,9 17,6 14,5 8,9 0,6 3,2 Külföldi adósságok milliárd dollárban 16,3 5,9 44,0 31,7 3,2 2,9 5,3 8,1 120,0 1 Havi átlagbér dollárban 311,6 245,1 301,5 300,7 348 945 106,0 55,2 117,5 Benzinarak Európában Annak dacára, hogy nálunk a közelmúltban meglehetősen radikálisan emelkedtek az üzemanyagárak, e területen még mindig Európa legolcsóbb államai közé tartozunk. Természetesen, a képhez az is hozzátartozik, hogy ami a munkaerőt illeti, szintén a legkevésbé megfizetettek csoportjában vagyunk. Grafikonunk az 1996 áprilisi állapotot tükrözi, konkrétan az ún. EuroSuper benzinfajta schillingben kifejezett literenkénti átlagárát ábrázolja. A grafikonból egyértelműen kiderül, hogy bár szinte az összes európai ország importálja az energiahordozókat, mégis számottevő különbségek alakultak ki a benzin piacán. Talán a legszembetűnőbb az Ausztria és a vele szomszédos Szlovénia közötti különbség; nem csoda, ha az osztrákok közül sokan hódolnak az ún. benzinturizmusnak, vagyis átjárnak tankolni Szlovéniába. Forrás: Die Presse 12.30 11,87 11,30 10,62 6,90 6,50 <r áf # <# # J° # J° # # # <# ^ # J? # ^ </ # / / & * # *