Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-26 / 199. szám, hétfő

|2J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. augusztus 26. •I RÖVIDEN L Štefan Bošák nagyszombati polgármester tegnap átvette Vladimír • Mečiar miniszterel­nöktől a kerületi székhellyé való kinevezést igazoló okiratot. Du­naszerdahelynek, Galántának és a kerület többi járási székhe­lyének a képviselői is hasonló okiratot vettek át. A kormányfő meggyőződése szerint a Vati­kán jóváhagyása után 1997­ben katolikus egyetem nyílhat Nagyszombatban. Az új kerület lakosságának 76 százaléka szlovák, 22 százaléka magyar, 2 százaléka pedig más nemzeti­ségű. A kisebbségi jogok megtar­tását az európai integráció fel­tételeként említette Miloš Ze­man, a cseh parlament elnöke, amikor tegnap Trencsénteplic­ben tanácskozott Jaroslav Volf­fal, a szociáldemokrata párt el­nökével. TA SR Szombaton este súlyos közle­kedési baleset történt Kassán, a Csermely-völgy torkolatában. Egy VW Golf személygépkocsi a belvárosba tartva egy enyhe ka­nyarban lefutott az útról, a jár­dán halálra gázolt egy kerékpá­ron arra haladó 35 éves férfit, majd egy telefonoszlopnak üt­közve felfordult. A szerencsét­lenséget nem élte túl a személy­gépkocsiban ülő 17 éves fiú sem. A gépkocsit vezető 36 esz­tendős nő és 13 éves kislánya súlyosan megsérült. (g-f) 9. NAGYSURANYI TALALKOZO Vétójogot a szlovákoknak? ÚJ Szó-tudósítás Tegnap délután az Érsekújvár melletti Nagysurányban már ki­lencedik alkalommal találkoztak a magukat a dél-szlovákiai szlová­kok képviselőinek nevező társa­ság tagjai. A színhely a 3000 férőhelyes szabadtéri színpad volt. Bár az akciót a dél-szlovákiai szlovákok találkozójaként hirdet­ték meg, szép számmal érkeztek Szlovákia középső és északi ré­széből is. Pár perccel a találkozó kezdete előtt ért oda Jozef Mar­kuš, a Matica slovenská elnöke, akit a találkozó céljáról kérdez­tünk. - Ez a nagysurányi találko­zó mindenképpen reagálni fogaz irredenták nyílt megnyilvánulása­ira - mondta. Arra a kérdésre, hogy a Matica elnöke beszédé­ben mire fekteti a hangsúlyt, a kö­vetkezőket válaszolta: - Abnor­málisnak tartom, hogy Szlovákia parlamenti képviselői, akik Szlo­vákia területén fejtik ki tevékeny­ségüket, Szlovákia állampolgára­it képviselik, Budapesten és más városokban teljes más pozícióból lépjenek fel. Az elnök véleménye szerint az autonómia, attól füg­getlenül, hogy etnikai vagy önkor­mányzati autonómiáról van szó, teljesen elfogadhatatlan, mert „Szlovákia területi egységének megbontását eredményezné". Az addigra már megtelt sza­badtéri színapon több transzpa­rens is a magasba emelkedett: „Akinek Szlovákiában nem tet­szik, elmehet!" „Isten, bocsásd meg Durayéknak, Čame gurskýéknak, Kňažkóéknak, mert nem tudják mit cselekszenek!" A szervezők nevében Eva Gara­jová elmondta, hogy 1990-ben, az első találkozó idején sokan nem értették, miért elégedetlenkedik egy nemzet a saját országa terüle­tén. Unikumnak nevezte, hogy egy államalapító nemzet hat év alatt kilenc találkozót szervezzen, ame­lyeken „egy nemzeti kisebbségtől elszenvedett sérelmeit tárja a nyil­vánosság elé". Hasonló hangnem­ben szólt a tömeghez Markuš is. Elmondta, hogy beszédét már ko­rábban közölte a Slovenská Re publika, ezért csak néhány dolgot emelt ki: szükség van a szlo­vák-magyar kiegyezésre, és nem érti, hogy a szlovák parlament egyes képviselői milyen jogon szólnak bele a magyar-román alapszerződés szövegébe. Szerin­te bírságolni kellene azokat, akik Szlovákia érdekei ellen beszél­nek. Bírálóan szólt továbbá az ál­lamfőtevékenységéről. Majd java­solta: a találkozó résztvevői küld­jenek dísztáviratot Jozef Chryzos­tom Korec bíborosnak jubileuma alkalmából. Ján Podolák, a Matica slovenská nemzetiségi kapcsola­tokkal foglalkozó osztályának a vezetője szerint Szlovákia az egye­düli ország, ahol „a magyarok számaránya folyamatosan nő", közben pediga dél-szlovákiai szlo­vákok száma egyre csökken. ­Meg kell tehát akadályozni a szle vákság asszimilációját - véleke­dett, és hozzátette: a Csemadok az állami költségvetésből komoly összegeket kap, holott a „tevé­kenysége mindenki által ismert". A kosúti Andrej Strýček több tör­vény módosítását követelte. Sze­rinte szükség van arra, hogy vala­mennyi városban és faluban Szlo­vákia területén az önkormányza­tokban helyet kapjanak a szlovák képviselők, függetlenül attól, hogy az adott településen milyen a szlovákság aránya. Követelte, hogy a szlovák képviselők a zö­mében magyarlakta helységek­ben vétójogokkal rendelkezze­nek. Véleménye szerint vala­mennyi településen szükség van egy szlovák nyelvű alapiskolára és valamennyi templomban szlo­vák nyelvű istentiszteletre. Sta­nislav Bajaník, a Matica titkára rendet követelt az iskolaügyben. A vitában dicsérően szóltak Gyi­! mesi Györgyről és az általa veze­tett mozgalom tevékenységéről. A találkozó 9 pontos nyilatkozata szerint el kell távolítani a Szlová­kiában felállított honfoglalási emlékműveket, illetve módosíta­ni kell a táblatörvényt. K. M. Eltűnnek a magyar előadások (Folytatás az 1. oldalról) jak erre? Csak azt ismételhetem meg, amit a szüleim, hogy felhá­borító és - ez még csak a kez­det. Mindent, aminek a magyar­sághoz köze van, elsorvaszta­nak, éppen úgy fizetjük az adót, mint az ország szlovák állampol­gárai, és mégis harcolnunk kell azért, hogy legyenek magyar is­kolák, újságok, színházak. A Madách-Posonium Kft. vá­rosháza mellett álló könyvesüz­letében, szombat lévén, alig vannak vásárlók. Egy fiatalem­ber nézegeti a kiadványokat. Amikor megkérdezem tőle, mi a véleménye, visszakérdez: Nem tévesztette össze a kassai Thátiával? Kiderül, hogy ő még nem hallott róla, de ha így van, aljas döntésnek tartja. Török Ágota, a könyvesbolt vezetője szerint: ismerve a kul­turális minisztérium munkáját, ez várható volt. - Ennek elte nére mélységesen felháborító­nak tartom - szögezi le. Várható volt... Arról, hogy a város elöljárói mi­lyen lépéseket kívánnak tenni az ügyben, dr. Novák Tamás jo­gászt, Komárom alpolgármeste­rét kérdeztük. - A színház vezetése pénte ken szóban tájékoztatott ben­nünket a hírről. Megegyeztünk, hogy hétfőn három órakor talál­kozunk a városházán, alaposan áttanulmányozzuk a színház ala­pítólevelét, annak a határozat­nak a szövegét, amelynek értel­mében megszüntették az intéz­mény jogalanyiságát, és ezek is­meretében megtesszük azokat a lépéseket, amelyeket megtehe­tünk. Várható volt, hogy a többi színház után egyszer mi is sorra kerülünk. Ez nem kimondottan magyarellenes döntés. Ez elsősorban polgár- és demokráci­aellenes. A jelenlegi kulturális kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az önálló szellemi műhelyeket felszámolja, és központi irányítás alá vonja. A színház körül mintha megszűnt volna az élet. Az ajtók bezárva, a hátsó bejárat mellett egy világoskék, helyenként rozs­dás Škoda személyautó árválko­dik. Jól látható rajta a „cég" ne­ve: Komáromi Jókai Színház. Ép­pen a csengő felé nyúlok, ami­kor a fiatal portás kinyitja az aj­tót. Rajta kívül senki sincs az épületben. Kérdezem, mi a véle­ménye a minisztérium dönté­séről. Hallgat néhány másodper­cig, aztán válaszol: véleménye van, de nem árulja el, sőt még a nevét sem mondja meg. Bosszú novemberért Később sikerül elérnünk Dráfi Mátyás színművészt is, aki így vé­lekedik a történtekről: - Éppen Kőszegen vendégszerepeltem a kassai Thália Színházzal, amikor pénteken este értesültem arról, hogy a kulturális miniszter „hoz­záértő" keze elérte a mi színhá­zunkat, a komáromi Jókai Szín­házat. A miniszter úrnak ezt az intézkedését nem tudom más­képp elkönyvelni, mint bosszú­ként azért a lépésért, melyet a színészek kezdtek '89 novembe rében. Ő is és a szlovák kormány is nyilván megfeledkezett arról, hogy a színészek egységes hoz­zátlása nélkül ma nem létezne önálló Szlovákia, s ő, az egész­ségügyi ember nem állna a kultu­rális tárca élén. Hozzá nem érté­séről tanúskodik ez a cselekede­te is, hiszen a professzionális kul­túrintézmények összevonása más intézményekkel a szlovákiai művészetet az amatörizmus szintjére zülleszti. Bennünket, a magyar színház dolgozóit ez a lé­pés duplán érint, mert egyre in­kább idegennek érezzük magun­kat saját hazánkban. Vagy talán ez is benne van a pakliban?! Tel­jes mértékben csatlakozunk a Szlovákiai Színművészek Szövet­ségének a felhívásához, és tilta­kozunk a kulturális intézmények összevonása ellen. Az ellen, hogy olyan ember kerüljün ezen intéz­mények élére - a Jókai Színház esetében például egy orvos -, aki talán színházat csupán kí­vülről látott, s fogalma sincs ar­ról, hogy mi a színház küldetése. Igaz, annak idején léteztek ilyen „kultúrgyárak", monstrumok. Nem a művészet, nem a szabad véleménynyilvánítás, nem gyer­mekeink szépre, nemesre való nevelése került itt előtérbe, ha­nem a hatalom megerősítése. Szomorú, hogy vannak emberek, akik önkritika gyakorlása nélkül elvállalnak ilyen pozíciót! Végül szeretném leszögezni, hogy véle­ményem szakmai vélemény, és semmi köze a politikához. A színház művészeti tanácsa vasárnap délután 5 órakor meg­beszélést tartott. Mokos Attila megbízott igazató elmondta: - A tanácskozáson áttekintettük a helyzetet, előkészítettünk egy állásfoglalást, amelyet hétfőn az évadnyitó keretében a szín­ház többi dolgozójával, illetve a szakszervezettel megvitatunk. (kamoncza) CSECSENFOLD-OROSZORSZAG Elhalasztott tárgyalás MTI-hír Elmaradt a tegnapra tervezett orosz-csecsen megbeszélés. Alekszandr Lebegy, az orosz nem­zetbiztonsági tanács titkára még a nap folyamán visszatért Moszk­vába Csecsenföldről, hogy ta­nácskozzék Jelcin elnökkel, Cser­nomirgyin kormányfővel a cse­csen válság megoldásáról. Movla­dij Udugov csecsen szóvivő szom­baton még azt nyilatkozta, hogy Lebegy és Aszlan Maszhadov, a szakadár csecsen erők vezérkari főnöke a szombat éjjel felfüg­gesztett megbeszélések tegnap délelőtti folytatásában állapodott meg. Maszhadov és Lebegy tá­bornok - akit Borisz Jelcin 15 napja nevezett ki csecsenföldi kü­lönmegbízottjának - több mint 3 órán át tárgyalt egymással a Groz­nijtól 25 km-re délre lévő Sztarije Atagai településen. Szombati cse­csenföldre érkezésekor Lebegy elmondta: átfogó megállapodást kíván kötni a kaukázusi köztár­saságban húsz hónapja tartó há­ború lezárásáról, s kijelentette, hogy tárgyalásai várhatóan két napot vesznek majd igénybe. A csecsen lázadók értésre adták, hogy bizonyos moszkvai enged­ményekért cserében készek le­mondani a teljes függetlenség kö­veteléséről - megnyitva ezzel az utat a megállapodás előtt. Hírek szerint a tegnapi orosz-csecsen tárgyalások elha­lasztásának az volt az oka, hogy jogi nehézségek merültek föl a megkötendő megállapodás szö­vegének megfogalmazásakor ­mondta Lebegy. A politikus szerint „van remény arra", hogya kapcso­latokat később újra felveszik. Két nappal az orosz-csecsen tűzszüneti megállapodás után azonban megkezdődött az orosz csapatok kivonása Groznijból, s tegnap a muszlim harcosok „Allah Akbar" kiáltásai közepette 40 orosz katonai harcjármű indult el a hegyvidéki Satojból is - jelentette az Interfax hírügynökségre hivat­kozva a Reuter. A moszkvai hírügy­nökségjelentéséből nem derült ki, hány katonát vontak ki szombat reggelig a csecsen fővárosból, az viszont kiderült, hogy tegnapra fel­függesztették a csapatkivonást. Erre állítólag azért került sor, mert a csecsen erők lefegyvereztek egy orosz belügyi alakulatot. A csecse­nek augusztus 6-án vonták el­lenőrzésük alá a város nagy ré­szét. Lebegy tábornok a múlt hé­ten megállapodott a csecsen veze­téssel arról, hogy beszüntetik a harcokat és politikai megoldást igyekeznek találni a válság felszá­molására. A tűzszünet péntek reg­gel lépett életbe, ám azóta több orosz katona sebesült meg a szór­ványos lövöldözésekben. Horn Gyula ma fogadja az RMDSZ vezetőit MTI-hír Tegnap Kolozsváron elsősor­ban a román-magyar alap­szerződéssel összefüggő kérdé­sekről tanácskozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Mint Tokay György aradi RMDSZ-képviselő, a testület tagja elmondta, az ülés időszerűségét az adta, hogy ma kerül sor az RMDSZ három legmagasabb ran­gú tisztségviselőjének (Markó Be la szövetségi elnöknek, Takács Csaba ügyvezető elnöknek és Tőkés László tiszteletbeli elnök­nek) Horn Gyula magyar minisz­terelnökkel való találkozójára. A KKT-tanácskozás résztvevői meg­vitatták, hogy az RMDSZ milyen álláspontot képviseljen ezen a ta­lálkozón. A megfogalmazott állás­ponttal kapcsolatban Tokay György részletekbe nem bocsát­kozott, de utalt arra, hogy az RMDSZ eddig ismert álláspontja nem változott. Clinton választási vonata Nagy hírű elődeinek nyomdo­kait követve Bili Clinton elnök teg­nap vonatra ült, hogy a középnyu­gati államokon végigutazva - gya­kori pihenőket közbeiktatva - a hét közepén Chicagóba érkezzen, a demokraták elnökjelölt-állító kongresszusára. A „XXI. századi expressz" elnevezést viselő vá­lasztási szerelvény 13 helyen fog megállni, hogy az elnök beszédet intézhessen a választókhoz, is­mertetve kormányzásának ered­ményeit és új kezdeményezése­ket hirdetve meg a republikánu­sok kihívásának visszaverésére. A tizenhat egységből álló szerel­vény részét alkotja az a „Georgia 300"-as luxuskocsi is, amelyben annak idején Franklin Roosevelt utazgatott, illetve a „Missou­ri-Kansas-Texas 403"­as, ame­lyet Harry Truman néhai elnök vett igénybe 1948-ban újravá­lasztási kampányához. A választási vonat elindulásá­val teljes gőzre kapcsolt a demok­raták kampánya is. A chicagói konvencióval párhuzamosan Bili Clinton számtalan beszédet fog mondani, és interjúk tucatjaiban fejti majd ki nézeteit. MTI Baloldali leleplezések (Folytatás az 1. oldalról) ígéretének megfelelően a DSZM képviselői több ülésről távol maradtak, így a testület el­nöksége döntésképtelenné vált. Az augusz­tus elejei ülésről azt állította, hogy az a sza­badsága idején történt, és nem tudott róla. Miután értesült a 41 privatizációs döntés meghozataláról, tárgyalást javasolt a DBP­nek, amit viszont az visszautasított. Az ügyre a hét végén visszatért a DBP is. A párt végrehajtó bizottságának az állásfoglalá­sa szerint semmiféle magyarázatot nem fo­gadnak el a garancia meg nem tartására, le­gyen az akár a saját párt irányítására való képtelenség vagy a miniszterelnök munka­módszere. Jozef Migaš pártelnök ezzel kap­csolatban bejelentette, hogy a két párt képvi­selői szeptember elseje után találkozót tarta­nak. A DBP állásfoglalása ezenkívül érthetetlen­nek tartja Mečiar hallgatását a Nafta Gbely privatizációjával kapcsolatban, és arról is bi­zonyítékokkal rendelkeznek, hogy a járási ál­lamigazgatási struktúrák kialakítása során tagjaiknak azzal a feltétellel kínáltak fel ve­zető beosztásokat, ha átlépnek a DSZM-be. Kihagyjak a szakszervezeteket (Folytatás az 1. oldalról) foganatosítanak, hogy a készter­mékek kivitele mellett felgyorsul­jon a tőkemozgás és a szolgálta­tások exportja. A miniszterelnök bizonyos termékek megnöveke­dett behozatalát a hazai terme­lést károsító tényezőként jelölte meg. Hozzátette, hogy idén több mint hatmilliárd korona értékben hoztak be gépkocsikat, és most azt vizsgálják, hogy ez a vámked­vezmény hatása-e, vagy esetleg a vállalkozók a joghézagokat ki­használva a cégre terhelik sze­mélyes szükségleteik kielégítését. A trencsénteplici tanácskozá­son szó esett a bankkonszolidá­cióról is. A kormány az év végéig a behajthatatlan hitelek ellensú­lyozására 30 milliárd korona fel­szabadításáttervezi. Végezetül a miniszterek megtárgyalták a Pe­ter Baco földművelési miniszter által beterjesztett úgynevezett zöld jelentést. Vladimír Mečiar szerint a kor­mány szeptember 11-éig a te­endőkkel kapcsolatban átfogó javaslatot dolgoz ki, amelyet egy négynapos tanácskozás kereté­ben a munkáltatói szövetségek, bankok, kereskedelmi szerveze­tek és néhány befektető cég képviselőivel vitatnak majd meg. A szakszervezeteket viszont nem hívják meg, mivel a minisz­terelnök szerint a jövő évi szoci­ális elvárások „magasabbak an­nál, mint amit reálisan meg le­het valósítani". A szombati sajtóértekezleten felmerült a gyanús körülmények között privatizált Nafta Gbely kérdése is. Ezzel kapcsolatban Mečiar ki­jelentette: - Nincs elég informá­cióm ahhoz, hogy állást foglal­hassak. Nem tudom, mi volt a privatizáció tárgya, kik privatizál­tak, és nem ismerem a feltétele ket sem. Megöltek egy bőrfejűt Privigyén szombaton este egy autóbuszban a 27 éves roma E. T. egy konyhakéssel megölte a 19 éves J. B. sorkatonát, a skin­head mozgalom tagját. A vita uta­zás közben tört ki közöttük, majd a sértett ki szeretett volna szállni a buszból. A támadó ekkor előrán­tott egy konyhakést, és a sorkato­nát mellbe szúrta. Az áldozat rö­viddel kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe. Marek Ba­láž privigyei roma szóvivő szerint a hír hallatán a bőrfejűek a szom­szédos járásokból is a város kör­nyékén kezdtek gyülekezni, ezért bosszútól tartanak. A rendőrség ezt cáfolta, de szombat óta meg­erősített járőrök cirkálnak a vá­rosban. Az áldozat barátjai a tett színhelyén, a Necpal utcai megál­lóban folyamatos díszőrséget tar­tanak: virágokat helyeznek el, il­letve gyertyákat gyújtanak. Egy magát megnevezni nem kívánó 17 éves skinhead szerint nem terveznek ellenakciót. TA SR Felavatták az emlékművet (Folytatás az 1. oldalról) menti képviselői, az Együttélés és az MKDM Orszá­gos Választmányának küldöttsége, élén Duray Mik­lóssal, illetve Bugár Bélával, valamint Borsi Antal sárospataki szobrászművész, a mű alkotója is. A magyar és szlovák himnusz, illetve Kozsár Mik­lósnak, a Csemadok helyi szervezete elnökének a megnyitóbeszéde után Popély Gyula történész idéz­te fel a magyarság 1100 éves múltját, majd ezt kö­vetően került sor az emlékmű leleplezésére. Avató­beszédet Géczi Lajos, a Csemadok Területi Választ­mányának elnöke tartott, aki egységre, a régióban élő több nemzetiségű lakosság békés együttélésé­re szólított fel. Hangsúlyozta: az emlékmű, amely négy nyelven adja tudtul a magyarok Kárpát-me­dencében való letelepedésének történelmi tényét, egyben váljék a békés együttélés jelképévé is. Az Együttélés nevében Duray Miklós, az MKDM nevé­ben pedig Bugár Béla mondott ünnepi köszöntőt, majd a jelenlevők virágot helyeztek el a 30 cm-es, bronzból készült turulmadarat tartó csaknem két­méteres márványobeliszk talapzatán. Az ezt követő műsor keretében a városháza előtti téren sátoralja­újhelyi és ung-vidéki népművészeti csoportok, énekkarok és szólóénekesek estébe nyúló műsor­ral szórakoztatták az ünnepség résztvevőit, (kat.)

Next

/
Thumbnails
Contents