Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-21 / 195. szám, szerda

[s] ÚJ szó MOZAIK 1996. augusztus 2022. Három hétvége Nagyfödémesen A galántai járásban lévő Nagyfödémes augusz­tus 30-31-én, illetve az azt követő két hétvégén ünnepli a község megalakulásának 775. évfordu­lóját. Az első írásos emlék a faluról 1221-be mutat vissza. Az ezt bizonyító dokumentum különben megtekinthető lesz a ünnepségek alatt is. A 76 százalékban magyarok és 24 százalékban szlová­kok lakta falu polgármesterét, Borovský László az ünnepségsorozatról elmondta, kedves kötelesség­nek tesznek eleget, hiszen szívesen emlékeznek meg a történelmükről, az elődeikről. A községi hivatal részéről nagy a készülődés. A rendezvénysorozatról műsorfüzetet készítenek, s a programot mirfden családhoz eljuttatják. Két ké­peslapot is ki akar adni a község az ünnepségek megkezdéséig, hiszen a nagyfödémesi fürdő vonz­za a turistákat. Nagy vonalakban a három hétvége programja a következő: Augusztus 30-án 17.00-kor kezdődik az ünnepségsorozat a helyi szolgáltató házban az ünnepi önkormányzati üléssel. Ezt előadás követi a falu történetéről, majd a kultúrműsorral egybe­kötött kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. 31­én a helyi fúvószenekar csalogatja ki a lakosságot, utána ökumenikus istentisztelet, majd a falu új cí­merét ábrázoló emlékmű leleplezése következik ­amely Cséfalvy Kázmér helybéli lakos alkotása. Ezt követően a Szőttes kamara-néptáncegyüt­tesének az önálló műsora lesz megtekinthető. A továbbiakról egyelőre annyit, hogy többek kö­zött a helyi óvoda, iskola és a nyugdíjasklub is ön­álló műsorral jelentkezik. Lesz nemzetközi agár­verseny, nemzetközi labdarúgótorna, felszállás tégballonnal, és nem maradhat el a lóugrató ver­seny sem. Minden érdeklődőt szívesen látnak az ünnepségeken. (kaprinay) NAGYIDA A vasmű igyekszik, a magnezitüzem nem Kassa legjelentősebb Ipari zónája tulajdonképpen a Kassa-vidéki Járást szennyezi a legnagyobb mértékben, főleg Nagyidát, Gombost, Enylckét, Szakalyt, valamint Bócsárdot. Tudniillik ezek a települések közvetlenül a Kelet-szlovákiai Vasmű déli kerítésfalánál vannak. Természetesen sokkal régebben léteznek, mint a gyáróriás, s ugyanakkor az Is igaz, hogy amióta Ilyen „neves" szomszédjuk van, azóta nehezebben lélegeznek. Evekkel ezelőtt az illetékesek az emlí­tett községek - elsősorban Nagyida - fo­kozatos elsorvasztásában látták a gyáró­riás és a szomszédságában lévő falvak közötti ellentétek megoldásának kulcsát. Az utóbbi időben ezt a tervet mintha ma­guk a vasgyáriak is elvetnék, más kiutat keresnek. Igyekeznek csökkenteni a szennyezést, s a községek infrastruktúrá­jának fejlesztéséhez való hozzájárulásról sem mondanak le teljesen. Szemléletvál­tásukhoz a múlt évi tragikus gázömlés is hozzájárult. Az idén például már kétszer tárgyaltak a gyár vezetői e községek pol­gármestereivel a közös gondok megoldá­sáról, legutóbb augusztus elején. Hogy miről volt szó, azt Nagyida polgármeste­rétől, Snyír Ferenctől kérdeztük meg. - Ivart Lacko elnök-igazgatóhelyettes­sel sorra vettük a korábban kidolgozott terv megvalósításának ellenőrzését. Megállapítottuk, hogy a vasmű illetéke­sei az utóbbi időben a gyár területén előforduló üzemi balesetekről a községe­ket is tájékoztatják. Tehát polgárvédelmi téren az összhang javul. Hogy még jobb legyen, ahhoz Nagyidán például új köz­ségi hangszóróra lenne szükség, mert a jelenlegi már kiszolgált, gyakran meghi­básodik. Nos, ehhez a beruházáshoz is kértünk némi anyagi segítséget a vasműtől - mondta Snyír Ferenc. Majd megjegyezte, úgy látja, kapcsolatuk a vasművel fokozatosan javul. Nem úgy a Nagyida és Bócsárd között épülő új mag­nezitfeldolgozó üzemmel, illetve az üzem illetékeseivel. - Az új üzem már néhány éve épül, most pedig a tulajdonoscseréje körüli hu­zavonával van tele az újságok többsége, ám minket, itt élőket eddig hivatalosan senki sem tájékoztatott arról, hogy a fel­dolgozó milyen hatással lesz a környezet­re. Azt tartanám helyesnek, ha a beruhá­zásért felelős szerv képviselői előre beko­pognának hozzánk, és elmondanák ter­veiket. Ezzel szemben az ellenkezőjét ta­pasztaljuk. Azaz nekünk kell kezdemé­nyezni az ilyen érdekegyeztetések utóla­gos napirendre tűzését. (gazdag) Új lakások Somorján Az eredetileg tervezettnél három évvel később ugyan, de Somorján végre befeje­zik a Halász utcai 72 laká­sos építkezést. Az elsőként elkészült D tömb 18 laká­sát a dunaszerdahelyl OSP Danubius építővállalattól a napokban veszi át a hely­beli lakásszövetkezet, a la­kók pedig, az összes en­gedély megszerzése után, várhatóan szeptembertől kezdhetik meg a beköltö­zést. Vörös Károly, az OSP Danubi­us igazgatója a csúszást elsősorban előre nem látható okokkal, illetve az építőanyagok árának jelentős emelkedésével magyarázza. Már a felvonulási területet is késve vehették át, az alapozásnál is váratlan nehéz­ségekkel szembesültek, sőt a bősi víztároló feltöltése után a jelzettnél sokkal magasabbra felszökő talajvíz miatt még a ter­veket is át kellett dolgozni. En­nek következtében az egyedi tervezésű, külön fűtéssel, me­leg vízzel és általában garázzsal rendelkező lakások ára négyzet­méterenként 9300-9500 koro­nára jött ki. Ez a mai viszonyok között nem sok, de mivel a je­lentkezők 1992-ben még keve­sebb mint a felére számítottak, sokan közülük nem képesek előteremteni az újabb százezre­ket. Péder Gyulától, a somorjai lakásszövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy eddig negyven százalékuk mondta le a jelent­kezést, ők folyamatosan kapják vissza a pénzüket, attól függően, hogy milyen ütemben sikerül a helyükre új lakókat biz­tosítani. Az építkezés végül is nem sza­porította az országszerte félbe­szakadt hasonló akciók sorát, mert az OSP Danubius magára vállalta a finanszírozást, és ma­ga vesz fel hitelt a fennmaradó három tömbön szükséges mun­kálatok fedezésére. Ennek kö­szönhetően a C tömböt várható­an novemberre fejezik be, a B tömbön télig elkészül a külső szigetelés, majd pedig tavasszal adják át, végül pedig az A töm­böt a jövő nyárra fejezik be. (tuba) BÓS. KOHUCSI KFT. Jobbak a járási átlagnál A KOHUCSI Kft. által a közel­múltban privatizált Bősi Állami Gazdaság vezérigazgatója, Ko­váts Gyula szerint idei eredmé­nyeik, mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés muta­tói jóval túlszárnyalják a járási átlagot. Búzából 1000 hektár­ról 5,7 tonnás átlagot takarítot­tak be. Ez ugyan 10 százalék­kal kevesebb a tavalyinál, de hektáronként több mint 1 ton­nával meghaladja a járási átla­got. A Hana és Viginta fajtából 6 tonna feletti volt a hektárho­zam. Kiváló a kenyérgabona minősége, amit annak köszön­-hetnek, hogy egy hét alatt vé­geztek a csépléssel. A sikértar­talom 23-25 százalék közötti, és a hektolitersúly is megfelel az elvárásoknak. Összesen 5 ezer tonna kenyérgabonát érté­kesítenek, ebből 2200 tonnát az Állami Piacszabályozási Alapnak adnak el, a fennmara­dó 2800 tonnát pedig a Pol'no­nákup vásárolja fel, tonnán­ként 3700 koronás áron. Szá­mukra ez az ár is nyereséges, mert a búzánál a termelési költ­ség nem lépi túl a 2500 koro­nát. Az április elején vetett árpa az agrotechnikai határidő csú­szása ellenére jónak bizonyult. Ha csak 1-2 mázsával is, de meghaladta a járási átlagot. A gabonaféléknél ezek a számok kissé elmaradnak a nyolcvanas évek valóságától, de mindent megtesznek azért, hogy a mos­tani hozamszintet a jövőben növelhessék. A vezérigazgató a szemesek mennyiségét illetően derűlátó­an ítéli meg az idei évet. Ezer­kétszáz hektáron biztató a ku­korica állapota. Az eddigi becs­lések szerint hektáronként 7,5-8 tonnás hozamra számí­tanak. Ez pótolhatja a gabona­félék alacsonyabb hozamát. Cukorrépából is jók a kilátások, a jelek szerint a termés meghaladhatja a járási átlagot. Kétszázharminc hektáron szép a növényzet, jég- és viharkár nem volt, bőséges az egyed­szám. Hektáronként 90-105 ezer répatövet regisztráltak, s a fejlettségből ítélve 50 tonnás hektárhozamra számítanak. A privatizáció első évében a KOHUCSI Kft.-ben a speciális ágazatban sem rosszak az eredmények. Paradicsomból hatvan hektáron, hatszori per­metezés után 35-40 tonnás hektárhozam mutatkozik. A gyümölcskertészetben, ha nem is kiugró termésmennyiség, de jó minőség mutatkozik. A na­pokban minteg" 12-13 vaenn Somogyi Tibor felvétele szilvát értékesítenek. Téli almá­ból kb. 120 vagonra van kilá­tás. Ötven százalékát étkezési almaként szeretnék eladni. A piac egyelőre jó, főként ma­gánkereskedők érdeklődnek a termékfelesleg iránt. A sokéves tapasztalat az ál­lattenyésztésben is pozitívan kamatozik. Itt nem építették le a jól bevált állattenyésztést, sőt hasznosságát tartani tudták. A 3700 hektár szántóra 3700 darab szarvasmarha jut. Ez olyan állatsűrűség, amellyel kevés gazdaság dicsekedhet. Augusztusban az 1210 fejőste­héntől átlag 13,3 liter tejet fej­nek naponta. Ez annyit jelent, hogy az év végére tehenenként teljesíthetik az 5000 literes fe­jési átlagot. Az állattenyésztés további si­kereihez adottak a feltételek. Takarmányhiány nem várható, legalább 1600 vagon silókuko­ricát és nagyobb mennyiség­ben pótsilót tartósítanak. KRASCSENICS GÉZA Rozsnyó R.szombat Losonc Nagykürtös o Pozsony Galánta Somola Nagyfödémes Bodrogszerdahely BODROGSZERDAHELY Vásárra készülnek A vásárok évtizedekkel ezelőtt Bodrogszerdahelyen Is a nyá­ri rendezvények közé tartoztak, s ezt a hagyományt próbálják most újraéleszteni. Tavaly rendezték meg az első faluvásárt, amelyen a helyiek mellett a távolabbi vidékekről érkezett ke­reskedők Is kínálták portékáikat. Az Idei, második vásárt au­gusztus 23-án és 24-én tartják. Az előkészületekről és magá­ról a vásárról Gecse Ferenc polgármestert kérdeztük. - Tavalyi rendezvényünk pró­bálkozásnak indult, de végül is jól sikerült. Mondanom sem kell, hogy mindennemű tapasztalat nélkül láttunk hozzá a megszer­vezéséhez, menet közben jöt­tünk csak rá, mit hogyan kellett volna csinálnunk, de ez érthető is. Az ideit már nagyobb körülte­kintéssel szervezzük. Már hóna­pokkal ezelőtt megalakult a stáb, elosztottuk a feladatokat. Azóta ki-ki végzi a reá bízott munkát, amit rendszeresen értékelünk. • Milyen érdeklődésre számí­tanak? - Tavaly azt tapasztaltuk, hogy a környék lakosságát érdeklik az ilyen rendezvények. Az idei sok­kal nagyobb méretű lesz, szeret­nénk minél több árufajtát felsora­koztatni, köztük mezőgazdasági gépeket és termékeket is. Több mint száz meghívót küldtünk szét kereskedőknek, kiállítóknak, vál­lalkozóknak, termelőknek és üz­letembereknek. Naponta érkez­nek a visszajelzések, ami azt je­lenti, hogy van érdeklődés. Korai lenne ezeket számokkal is illuszt­rálni, mert a vásár megnyitásáig mindenki jelentkezhet. • A vásári hangulathoz más is kell. - Természetesen erre is gon­doltunk. Lesznek kulturális programok, sport- és egyéb ve­télkedők, este tűzijáték meg fa­lubál is. A jó hangulathoz nem hiányzik majd a Bodrogköz ara­nya sem, a hamisítatlan tokaji bor. • Miben bíztak, amikor neki­láttak egy ilyen rendezvény megszervezésének? - A tenniakarásunkban és ab­ban, hogy a megváltozott ter­melői és életviteli viszonyok kö­zött az embereket érdekelni fog­ja, mit láthatnak, mit vehetnek meg egy helyen, s ugyanakkor szórakozhatnak, ismerkedhet­nek, üzletet köthetnek. Még va­lóban nem rendelkezünk nagy tapasztalatokkal, de a krónika számon tart egynéhány sikeres század eleji bodrogszerdahelyi vásárt. Ez adta az ötletet. Ennek a jegyében köszöntjük majd mindazokat, akik eljönnek hc>z­zánk áruikkal, a vendégeket meg természetesen azokat, akik nélkül nem létezhet vásár: a nagyközönséget. (katócs) Falunap Bényben Uj Szó-tudósítás A hétvégén a Párkány melletti 1460 lakosú Bény önkormányzata hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a bényi vásárt és falu­napot. A pénteki szentmise után Kovács Sándor polgármester a falu főterén ünnepélyesen megnyitotta a vásárt. Délután a helybéliek a szomszédos Kéménd labdarúgóival mérték össze erejüket. Estétől másnap hajnalig pedig táncmulatság volt. Szombaton délelőtt a kürti Pepes Sándor és cigányzenekara lépett fel a falu főterén, majd az ün­nepi műsorban Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom elnöke mondta el gondolatait a honfoglalás 1100. évfordulójáról. A helybéliek mellett felléptek Bart, Kéménd, Kisgyarmat, Kőhídgyar­mat, Páld és a magyarországi Szeged-Algyő hagyományőrző csoportjai. Este hétkor a bényi katolikus templomban először az esztergomi Ars Musica énekegyüttes fellépésére, majd Szabó Imre orgonaművész koncertjére került sor. A háromnapos rendezvény tegnap délután a bé­nyi kutacskánál tartott szentmisével ért véget. (kamoncza) KERESZTÚR Rekordtermés a tangazdaságban Az üzem történetének legma­gasabb hozamátlagát könyvel­hették el búzából az idén a kas­sai Állatorvosi Főiskola keresztú­ri (Tőketerebesi járás) tangazda­ságában. A kenyérnekvalóból hektáronként 7,01 tonnás átla­got takarítottak be, ami nem­csak jóval a tervezett szint (4,5 tonna) feletti, hanem a járásban elért legmagasabb átlagot is je­lenti. Jól fizetett az árpa is: csak­nem 5 tonnás átlagot értek el. így a gazdaság az 510 hektáron vetett gabonafélékből 6,5 ton­nás átlaghozamot könyvelhetett el, ami járási viszonylatban is re­kordtermésnek számít. A szak­emberek szerint a járásban az átlaghozam nem lesz nagyobb 4,5 tonnánál. Dezider Sokoli, a tangazdaság igazgatója szerint a 2300 hektá­ron gazdálkodó tangazdaság si­kere elsősorban annak köszön­hető, hogy mind a magágykészí­tést, mind pedig a gabona­neműek vetését, ápolását igye­keztek agrotechnikai határ­időben elvégezni és az ún. kerté­szeti agrotechnikát alkalmazni. A tangazdaság szakemberei pe­dig arra is ügyelnek, hogy szántó­területük fokozatosan megkapja a szükséges tápanyagmennyisé­get. A terület 25-30 százalékát minden évben rendszeresen megszórják istállótrágyával, illet­ve meszezik. Ezúttal a termőföld bőségesen meghálálta a gon­doskodást. Egyébként mint min­den évben, az idén is az összes szalmát préselik, nagy figyelmet szentelve gyors betakarításá­nak, hogy mielőbb elvégezhes­sék a tarlóhántást, majd a tarló­keverékek és a másodnövények vetését. (kat)

Next

/
Thumbnails
Contents