Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-21 / 195. szám, szerda

JÁTSSZON, N VERJEN, SZÓRAKOZZON LOTO-PEXO új kaparóssorsjegy KÉT ESÉLY A NYERÉSRE ÉS PEXESO CSAK: VK-3/A JÁTSSZON, NVERJEN, SZÓRAKOZZON ÍOTO-PBXO 10 ODO.-Sk És ez mind sorsolás és TI/ nélkül SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP JÁTÉKÁVAL K HUMANITÁRIU_ TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATJA Szerda, 1996. augusztus 21. Ára 6 korona XLIX. évfolyam, 195. szám DRÁGA IS, MEG SŽAKAD IS [ MILLECENTENÁRIUMI KÖZPONTI ÜNNEPSÉGEK BUDAPESTEN Mennyibe kerül idén a tanévkezdés? A tanévkezdet - főleg azokban a családokban, amelyekben több Iskoláskorú gyermek Is van - évről évre nagyobb érvágást Jelent a szülők számára. Hogy mekkorát, azt tavaly Is megpróbáltuk feltérképezni, és ezt tesszük most Is. Megállapíthattuk, hogy az Iskolát kezdő kis elsősök szülei számára a legnagyobb kiadást az iskolatáska Jelenti. Egy éwel ezelőtt átlag 400-500 koronába került, de ez már a múlt. Jelenthetne némi könnyebbséget, ha esetleg a kicsi a nagyobbiktól örökölhetné, de az esetek többségében azt tapasztaltuk, hogy a táskák nemcsak drágák, hanem ráadásul gyenge minőségű anyagokból készülnek, többségük egy évet Is nehezen bír kl, nemhogy többet. De nemcsak táska kell. Nézzük, mit mondtak minderről munkatársainknak az érintettek. Ez itt nem a reklám helye, ezért nem írjuk meg, melyik cég ügynökei dobták egy pozsonyi lakónegyedben a postaládákba reklámújságjukat, az úgynevezett akciós, tehát jutányos árajánlataikkal. Érdemes rá felfigyelni: az egyszerű zsebszámológép már egy százasért is kapható, a táska (jutányosán!) viszont 1150 koronába kerül. A korábban apróságnak számító tolltartók ára ugyancsak megemelheti a szülők vérnyomását. Végül is dolgavégezetlenül távozik, mert nincs listája arról, hogy pontosan milyen füzetekre lesz szükség. Az üzletbe csak két szlovák tannyelvű komáromi iskola, a Komenský utcai, illetve a Határőr utcai alapiskola pedagógusai adtak listát arról, (Folytatás a 2. oldalon) Ú) Szó-összeállítás A lista segítene - Nagyon megérezzük az iskolakezdést - mondja egy anyuka a komáromi Árka papírboltban. Éppen füzeteket szeretne vásárolni negyedikes csemetéjének. CSECSENFÓLD Nem tudni, ki parancsol Alekszandr Lebegy, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Borisz Jelcin csecsenföldi megbízottja ma Groznijba utazik, hogy sürgős intézkedéseket tegyen az utóbbi napokban kialakult rendkívül feszült helyzet enyhítésére - jelentette az ITARTASZSZ a Nemzetbiztonsági Tanácson belüli jól informált forrásokra hivatkozva. A forrás szerint Lebegy továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy a csecsen válságot katonai eszközökkel nem lehet megoldani. Ezzel szemben a csecsenföldi orosz erők parancsnoka hétfő éjjel bejelentette, hogy csütörtök reggel átfogó támadást indít Groznij ellen. Egyúttal felszólította a lakosságot, hogy a hátra(Folytatás a 2. oldalon) Göncz Árpád: A jövőt akkor is Európának hívták MTI-hírek A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg tegnap Budapesten, a Parlament épülete előtti Kossuth téren a mlllecentenárluml, augusztus 20-1 központi állami megemlékezés. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint a kormány több tagja. A ceremónia után 295 főiskolát végzett katonatiszt tett esküt a történelmi csapatzászlók előtt. egy évezrede Gézának és Istvánnak is fel kellett ismernie: „Lech mezején halálos sebet kapott a múlt. A jövőt akkor is Európának hívták." Az államfő hangsúlyozta: ma is ugyanaz a kérdés, mint a honalapításkor: „hogyan tovább, Európával, vagy Európa nélkül?" Göncz Árpád rámutatott, hogy erre ma sem adható más válasz, mint egy évezrede: „ha Európával, akkor a jövőbe, ha Európa nélkül - vagy épp Európa ellen -, akkor a múltba. A megsemmisüléstjelentő zsákutcába." Az egyenrangú európai országok közös hazája az egységből fakadó erőt kínálja a térséghez tartozóknak, hogy képesek legyenek megvédeni biztonságukat, jogrendjüket, emberi jogaik teljességét, természeti és épített környezetüket, Európa sokszínűségében is egységes kultúráját és gazdaságát. „Rajtunk A tisztavatás után zenekari kísérettel honvéd díszalegység indult a történelmi zászlókkal a Budai Várba. A történelmi csapatzászlók megérkezését követően a Szent István szobránál tartott műsorban először a magyar történelmen végigvezető dallamok csendültek fel, majd elhangzott a Himnusz, és Göncz Árpád lépett a mikrofonhoz. - Honalapításunk ezerszázadik esztendejében, hazánk legnagyobb sorsfordulójának emléknapján egy új korforduló határvonalán állunk, s ez hazánk legújabb kori, csaknem százéves kálváriájának végét jelzi hangoztatta Göncz Árpád mindazokhoz szólva, akik magyarnak tudják, magyarnak vallják magukat, és szívükön viselik Magyarország sorsát. Beszédében utalt arra, hogy áll, hogy át tudjuk-e lépni, át akarjuk-e lépni ezt a határvonalat" - szögezte le Göncz Árpád. „Dönteni kényszer, de vitathatatlan döntés nem létezik. Elutasítani valamit legalább akkora felelősség, mint mellette dönteni. Történelmi felelősség: a megőrzendőt őrizni kell, de tovább cipelni a tarthatatlant nagyobb teher, mint magunkra vennünk a mindenképpen elkerülhetetlen jövő terhét. Eztjó, ha tudjuk" - mondta Göncz Arpád. Szólt arról is, hogy egy évezrede eleinknek ugyanezt kellett érezniük, mert a múlt akkor is nehezen adta meg magát. Hozzátette: megérti és tiszteli Koppányt, ahogyan nézete szerint Szent István is értette őt. De Koppány nem a királlyal, hanem a nemzet jövőjével, a kor vezéreszméjével szegült szembe. „Hogy mi az, amit a múlthoz nem kötött kincseinkből magunkkal kell vinnünk és őriznünk kell, mint a szemünk fényét? A nyelvünket mindenek előtt. Mindazt, ami a néphagyományunkból megmaradt, egy évezred műveltségét, valamint társadalom- és természettudományunk eredményeit - a magunk és a nagyvilág közös javára." A jelenből vihető értékek közül Göncz Árpád példaként a kisebbségi önkormányzatok rendszerét emelte ki, amelyet előképek nélkül, az együttélés és a demokrácia iskolájaként hoztak létre Magyarországon. Mert Szent Istvánnak igaza volt: a többnyelvűség egy országnak javára válik. „És ha törik, ha szakad, meg kell őriznünk önismereten alapuló jogos önbecsülésünket és öntudatunkat" - tette hozzá. „Mert sem többek, sem alábbvalók nem voltunk és nem vagyunk, mint az Európai Unió bármelyik népe. És - amit kevés kis ország mondhat el magáról kétszer szóltunk bele súllyal Európa, s talán a világ sorsának alakulásába. Először 1956-ban, amikor volt merszünk szembeszegülni egy világhatalom hadseregével, másodszor 1988ban, amikor felvontuk a vasfüggönyt." Ez a nép hajlandó és képes nekigyürkőzni a történelemnek. A megmaradása, a jövője érdekében. Mint ezer éve mindig. Mint most, az elkövetkező tíz-tizenöt évben, ami megszabja a rákövetkező ezer évet. A miénket. Magyarokét: határon innen, határon túl. Itt, Európában. A mi közös Európánkban - mondta végezetül Göncz Árpád. ERDELYI GÉZA REFORMÁTUS PUSPOK MICHAL KOVACNAL Saját lelkészképzést sürgetnek Michal Kováč köztársasági elnök tegnap fogadta a Szlovákiai Református Egyház Zsinatának küldöttségét, élén Erdélyi Géza püspökkel. Ú] Szó-tudósítás Mint azt Vladimír Števko elnöki szóvivő lapunknak elmondta: a találkozó során a református egyház júliusban megválasztott vezetői tájékoztatták az államfőt az egyházat érintő problémákról. Az első helyen a lelkészhiányt említették. Elhangzott, hogy a szlovákiai református egyház a saját lelkészképzést fontolgatja, mivel a lelkészhallgatók jelenleg csak Prágában, Budapesten és Kolozsvárott tanulhatnak. Az önálló kar létrehozása azonban - Števko tájékoztatása szerint - egyelőre a jövő zenéje. Fejtörést okoz az egyházvezetésnek a restitúció is, vagyis hogy miként kaphatná vissza az egyház egykori vagyonát. Felmérések szerint Szlovákiában 120 ezerre tehető a református hívők száma. G. A. Erdélyi Géza (balról) tájékoztatta az államfőt gondjaikról. TASR-felvétel rr=i=T=i MENY! EL-531GH Skoim laika A/ YENEMEN V »//!/? O N OK Ft E XV 34. UATEKH

l