Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)
1996-06-10 / 159. szám, szerda
1996. július 10. ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR-MAGYAR CSÚCSRÓL ÚJ SZÓM KÉRDÉS KOVÁCS LASZLO KÜLÜGYMINISZTERHEZ: Lát-e esélyt konszenzusra az autonómia ügyében? - Nekem az a véleményem, hogy a határon túli magyar szervezeteknek országonként kell megfogalmazniuk az autonómiakoncepciót. Fontos, hogy egy országban a magyar szervezetek egységes koncepciót dolgozzanak ki, azt viszont nem tartom szükségesnek, hogy, mondjuk, a szlovákiai magyarok, a romániai magyarok vagy a Jugoszláviában, Szerbiába^, a Vajdaságban élő magyarok azonos autonómiakoncepciót fogalmazzanak meg. Ez országonként, különböző helyzetben nem is volna lehetséges. Ehhez Magyarország szakértői segítséget tud nyújtani, és erre Magyarország kész is. Az adott országon belüli egységes autonómiakoncepció kialakítását követően Magyarország politikai támogatást tud nyújtani a kétoldalú kapcsolatokon keresztül és a nemzetközi fórumokon egyaránt annak érdekében, hogy a többség, a kormányzat és a kisebbség képviselői között ez ügyben folyó tárgyalások eredményesen végződjenek. (.Kovács Lászlóval készült interjúnkat holnapi számunkban olvashatják.) SZLOVÁK-MAGYAR K0RMANYF0I TALALKOZO Mečiar gyógyulása után Megkértük Horn Gyula magyar miniszterelnököt, pontosítsa, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozóján milyen autonómiakoncepció támogatását helyezte kilátásba. - Kértem a határon túli magyarságot, pontosítsák, mit értenek az autonómia alatt, nehogy kételyeket támasszanak. Hogy nyilvánvaló legyen: itt nincs területi, szeparatista vagy határrevíziós törekvés, hanem mindazoknak a jogoknak az érvényesítéséről van szó, amelyek minden egyes embert a szomszédos országokban megilletnek. Tehát az, tiogy a nyelvhasználat, a kultúra, az oktatás tekintetében vagy a közigazgatásban közösségekben képviselje a maga jogait. Ezt a kormány támogatni tudja. • Miként vélekednek erről a kisebbségi vezetők ? - A kisebbségek képviselőivel minden fontos kérdésben egyetértésrejutottunk. • Vladimír Mečiar kormányfővel tervezett találkozója mikor valósul meg? - A miniszterelnök úrral való találkozás attól függ, hogy mikor épül fel egészségileg. Ha jól tudom, még nem épült fel teljesen. Ha felépül, részemről nincs akadálya a találkozónak. 4 MEGKÉRDEZTÜK Kisebbségi politikusok a találkozóról Markó Béla, az RMDSZ elnöke: - Az elmúlt hónapokban több oldalról is indítványozták a konferencia megrendezését a határon túli magyar szervezetek autonómiakoncepciójának megvitatása céljából. A kétnapos tanácskozás ennél tágabb volt. Szóba kerültek a magyar külpolitika különböző vetületei, Magyarország és a szomszédos országok integrációjával összefüggő kérdések is. Elégedett lehetek, hiszen mindaz, amit az RMDSZ saját tervezete tartalmazott, megtalálható a közös nyilatkozatban is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szervezetének elnöke: - Az adott körülmények között optimális végeredménynek tartom a közös nyilatkozat megszületését, mivel bizonyítja: van esély az alapegyetértés kialakulására. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Pozitívum, hogy egyáltalán létrejött ez a tanácskozás, hogy nyíltan beszéltünk a határon túli magyar kisebbségekben félelmet kiváltó problémákról. Megnyugtató volt a külügyminiszter úr véleménye, hogy a külpolitika egyik pillérét sem lehet a másik alá gyűrni. El kellett azonban mondanunk: az egyes nyilatkozatok nem erre utalnak. Túlzottan a jószomszédi viszonyt hangoztatják, miközben az adott országban folyamatosan megsértik a kisebbségek joga it. Aki nem írta alá A konferencia zárónyilatkozatát egyedül Ágoston András, a VMDK elnöke nem írta alá. - Nem azzal van bajom, ami benne van, azzal teljes mértékben egyetértek, hanem azzal, ami nincs benne - nyilatkozta. Hozzátette azonban: ha a VMDK tanácsa úgy dönt, hogy csatlakozni kell hozzá, utólag megteszik. Az anyagokat írta: HORVÁTH GABRIELLA Horn Gyula kormányfő üdvözli a határon túli magyar vezetőket (Népszabadság-felvétel) Horn Gyula nem értette Durayt A határon túli magyar küldöttségek vezetői a konferencia előtt Horn Gyula miniszterelnökkel Is tárgyaltak. Mit tartott fontosnak elmondani a találkozón Duray Miklós és A. Nagy László? A. Nagy László figyelmeztetett arra a körülményre, hogy Szlovákia kormánya és parlamentje nem akar tudomást venni az alapszerződés életbelépéséről. Példaként a napokban jóváhagyott területi-közigazgatási törvényt hozta fel, amely alapjaiban sérti az alapszerződést. Emlékeztette a miniszterelnököt: ha valamely törvény megsérti az alapszerződést, a szerződő feleknek joguk van panaszttenni, illetve felhívni a figyelmet az ilyen magatartásra. - Kértem a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovák féllel szemben, ugyanakkor hívja fel a szerződésszegés tényé re a nemzetközi közvélemény figyelmét is. Kértem, a magyar kormány kezdje meg a szerződés teljesítését azzal, hogy szorgalmazni fogja az ennek ellenőrzésére hivatott szlovák-magyar vegyes bizottság létrehozását, s ebbe a munkába vonják be a szlovákiai magyarok, valamint a magyarországi szlovákok képviselőit is. A miniszterelnök közölte, hogy Magyarország meg fogja tartani a szerződést, és ugyanezt fogja kérni a szlovák féltől is. Ha ez nem történik meg, megteszi a kellő lé péseket - jelentette ki. Duray Miklós a találkozón azon nézetének adott hangot, hogy az új magyar alkotmány kidolgozásába be kellene voni a Magyarországon kívüli magyar közösségek képviselőit is. - A Magyar Köztársaság alkotmánya jogilag valóban a jelenlegi magyar állam alkotmánya, de elkerülhetetlen, hogy olyan elemeket tartalmazzon, amely az egész magyarságra érvényes. Ennek a kidolgozásában és véleményezésében szeretnénk részt venni. A miniszterelnök úr válasza az volt, hogy nem értette a kérdést. A konferencia második napján azonban érzésem szerint eljutottunk odáig, hogy mind a magyar kormányzat, mind a magyar parlamenti pártok egyértelműen értik a kérdést, és érzik annak súlyát is. Ezt a továbbiakban már nem kérdésként, hanem megoldandó problémaként kell kezelni - szögezte le. ZÁRON YILATKOZAT* Ellenzéki vélemények Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Part elnöke: - Az autonómia minden eddigi dokumentumnál erősebb módon van benne a közös nyilatkozatban. Mi egyértelműbb szöveget terjesztettünk elő, a végső változat kompromisszumos szövegébe a mi szádékaink is beleérthetőek. Kiderült, hogy a magyar kormány szemben azzal, amit én eddig gondoltam, határozottan támogatja az autonómiát - nemcsak elvben, hanem minden egyes területen is, úgy, ahogyan azt az adott területen élő magyarok kidolgozták. Ez nagy előrelépés. Bár a magyar belpolitika kérdéseiben is ilyen egységesek lennénk. Surján László, a KDNP alelnöke: - Végül is megszületett ez a kompromisszum. Igaz, nagyon kevés konkrétumot tartalmaz, de több más határon túli magyar szervezettel egyetértésben úgy vélem: becsületes minimumban egyeztünk meg. Ez a kompromisszum alulról súrolja azt a nemzeti minimumot, amelynek megfogalamzására mindig is törekedtünk. Csapody Miklós, az MDF alelnöke: - A közös nyilatkozatot a stratégiai kérdések összmagyar szándéknyilatkozatának lehet tekinteni, melyben a legfontosabb elvek minden résztvevő számára elfogadható megfogalmazásban kerültek rögzítésre. Bár a dokumentumben számos visszalépés van az ellenzék javaslataihoz képest a legkisebb közös többszörös, amit valamennyien el tudtunk fogadni. A továbbiak tétje, hogy a második tanácskozás, melyre még ebben az évben sor kerül, elhatározza önmaga intézményesítését. *Lapunk hétfői számában közöltük Vélemények a Fldesz-MPP javaslatáról, hogy Magyarország a szomszédos államok NATO- és EU-csatlakozását azzal a feltétellel támogassa, ha az Illető állam speciális jogi státuson nyugvó közösségi autonómlát biztosít az ott élő magyar közösség számára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke: - Teljesen világos, hogy feltételeket Romániával vagy más országokkal szemben nem a magyarországi politikai pártok támaszthatnak, hanem azok a struktúrák, melyekbe az illető ország integrálódni kíván. Ezt a javaslatot nem lehetett elfogadni. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Egy olyan nyilatkozatban, amelyet megalkottunk, ilyen formában ez a kérdés nem szerepelhet. Ezt én sem támogattam. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Visszakérdezek: vajon Magyarország azzal, ha ezt nem meri megtenni, segít vagy ront a kisebbségek helyzetén? Aláírta az alapszerződést, mert az EU tagállamai elvárták, mert a stabilitási egyezmény részét képezte, s ez segített a szlovákiai magyarok helyzetén? A helyzet tovább romlott. Ma már nem lehet a kérdésre úgy tekinteni, hogy ha Magyarország vétójogot alkalmazna Szlovákia NATO-felvételével kapcsolatban, a szlovákiai magyarok helyzete romlana. Ez romlik attól függetlenül, hogy Magyarország mit cselekszik. • Jó volna, ha Magyarország elszáná magát ilyen lépésre? - Persze. Sok vagy kevés az 5 ezrelék A konferencia résztvevői közös nyilatkozatukban egyetértésüket fejezték kl, hogy a határon tüll közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada Illesse meg. Arról azonban még nem született döntés, hogy mekkora legyen ez az arány. Csapody Miklós, az MDF alelnöke szerint ez jelenleg a mintegy kétezer milliárd forintos magyar költségvetés nem egész öt ezreléke. A nyilatkozat aláírói elmondása szerint tiszta ügynek tartanák, ha egy törvényhozási aktus nyomán az adott költségvetésekre vonatkozóan rögzítésre kerülne a támogatás mértéke. Mivel azt tartaná kívánatosnak, ha ezt az arányszámot nem évről évre álapítanák meg, a kérdést szerinte alkotmányos szinten kellene megoldani. - Az ellenzék nem tudja, és ellenzéki állapotában nem is kívánja előre megmondani, hogy egy választás után adott esetben hány százalékra óhajtja felemelni ezt az ezreléket. Egy dolog azonban biztos: törvényileg kötni kell a költségvetéshez képest a támogatás arányát; egyszerűen azért, hogy a költségvetésen belül ekörül ne lehessen vita, hiszen itt egyrészt az anyanemzet alkotmányban rögzített felelősségéről, másrészt arról van szó, hogy a határon túli magyarság ügye ne lehessen pártpolitikai küzdelmek függvénye - jelentette ki. Csapody szerint ezt a kérdést az idei évben megvalósuló második csúcstalálkozón kellene redezniük a résztvevőknek. ALFEX Slovakia 29. augusta 35 Banská Bystrica Tel./fax: 088/743 211 ÚJ címünk: VOX NOVA Rt. Prievozská 14/A HOTEL ASTRA VI. emelet, 612-es ajtó tel.: 07/ 5238 329, 5238 330, fax: 07/5238 331 Hirdetésfelvétel: 5238 332, 262 P. 0. Box 49, 820 06 Bratislava APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE POZSONYBAN VOX NOVA Rt, Prievozská 14/A 820 06 Bratislava; hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között Tel.: 07/5238 262 KOMÁROMBAN Kertész u. 1 hétfőtől péntekig 9 és 13 óra között Tel.: 0819/50 56 KASSÁN Kovács utca 25 Tel.: 095/6228 639 DUNASZERDAHELYEN Obchodná 18 Tel.: 0709/522572 Hétfőtől péntekig 7.30-tól 18.00-ig Egymillió potenciális vendég megér egy hirdetést A Reinische Post napilap több mint egymillió olvasójával a legfontosabb és legnagyobb napilap Észak-Rajna-Vesztfália gazdasági metropolisában, Düsseldorfban és környékén, Németország legsűrűbben lakott vidékén. Szombati száma utazási melléklettel jelenik meg, és a jól kereső, utazást kedvelő Rajna-vidékiek ebből merítenek szabadságuk tervezésekor. Segítsen nekik Ön is ebben. Az Ön hirdetésével. Segítünk a fordításban. Zbynék Otáhal, Nám. Sv. Ceena 1348/3,10 100 Praha 10 Telefon: 0042-2-7 35 92 73, telefax: 0042-2 7035 92 733 RHEINISCHE POST képes- és reklámredőny (reluxa ) - ablakközi redőny (reluxa) - szalagfüggöny 30 színben - külső redőny - PVC - ablak- és ajtószigetelés - fölvonható szúnyogháló - harmonikaajtó és választófal - zuhanyzósarok - PVC fürdőkádra Is alkalmazható kétéves jótállás Üzemrészlegek Brezno 0867/67 933 R. Sobota 0866/254 20 Tvrdošín 0847/322121 Zakamenné 0846/923 47 VK-505/1