Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-06-10 / 159. szám, szerda

1996. július 10. ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR-MAGYAR CSÚCSRÓL ÚJ SZÓM KÉRDÉS KOVÁCS LASZLO KÜLÜGYMINISZTERHEZ: Lát-e esélyt konszenzusra az autonómia ügyében? - Nekem az a véleményem, hogy a határon túli magyar szer­vezeteknek országonként kell megfogalmazniuk az autonó­miakoncepciót. Fontos, hogy egy országban a magyar szerve­zetek egységes koncepciót dol­gozzanak ki, azt viszont nem tar­tom szükségesnek, hogy, mond­juk, a szlovákiai magyarok, a ro­mániai magyarok vagy a Jugo­szláviában, Szerbiába^, a Vajda­ságban élő magyarok azonos autonómiakoncepciót fogalmaz­zanak meg. Ez országonként, különböző helyzetben nem is volna lehetséges. Ehhez Ma­gyarország szakértői segítséget tud nyújtani, és erre Magyaror­szág kész is. Az adott országon belüli egységes autonómiakon­cepció kialakítását követően Magyarország politikai támoga­tást tud nyújtani a kétoldalú kapcsolatokon keresztül és a nemzetközi fórumokon egyaránt annak érdekében, hogy a több­ség, a kormányzat és a kisebb­ség képviselői között ez ügyben folyó tárgyalások eredménye­sen végződjenek. (.Kovács Lászlóval készült in­terjúnkat holnapi számunkban olvashatják.) SZLOVÁK-MAGYAR K0RMANYF0I TALALKOZO Mečiar gyógyulása után Megkértük Horn Gyula magyar miniszterelnököt, pontosít­sa, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozóján milyen autonó­miakoncepció támogatását helyezte kilátásba. - Kértem a határon túli ma­gyarságot, pontosítsák, mit érte­nek az autonómia alatt, nehogy kételyeket támasszanak. Hogy nyilvánvaló legyen: itt nincs terü­leti, szeparatista vagy határrevízi­ós törekvés, hanem mindazok­nak a jogoknak az érvényesíté­séről van szó, amelyek minden egyes embert a szomszédos or­szágokban megilletnek. Tehát az, tiogy a nyelvhasználat, a kul­túra, az oktatás tekintetében vagy a közigazgatásban közössé­gekben képviselje a maga jogait. Ezt a kormány támogatni tudja. • Miként vélekednek erről a kisebbségi vezetők ? - A kisebbségek képviselőivel minden fontos kérdésben egyet­értésrejutottunk. • Vladimír Mečiar kor­mányfővel tervezett találkozó­ja mikor valósul meg? - A miniszterelnök úrral való találkozás attól függ, hogy mikor épül fel egészségileg. Ha jól tu­dom, még nem épült fel telje­sen. Ha felépül, részemről nincs akadálya a találkozónak. 4 MEGKÉRDEZTÜK Kisebbségi politikusok a találkozóról Markó Béla, az RMDSZ elnöke: - Az elmúlt hónapokban több ol­dalról is indítványozták a konfe­rencia megrendezését a határon túli magyar szervezetek autonó­miakoncepciójának megvitatása céljából. A kétnapos tanácskozás ennél tágabb volt. Szóba kerültek a magyar külpolitika különböző vetületei, Magyarország és a szomszédos országok integráció­jával összefüggő kérdések is. Elé­gedett lehetek, hiszen mindaz, amit az RMDSZ saját tervezete tartalmazott, megtalálható a kö­zös nyilatkozatban is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szervezeté­nek elnöke: - Az adott körülmé­nyek között optimális végered­ménynek tartom a közös nyilatko­zat megszületését, mivel bizonyít­ja: van esély az alapegyetértés ki­alakulására. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Pozitívum, hogy egyáltalán létre­jött ez a tanácskozás, hogy nyíltan beszéltünk a határon túli magyar kisebbségekben félelmet kiváltó problémákról. Megnyugtató volt a külügyminiszter úr véleménye, hogy a külpolitika egyik pillérét sem lehet a másik alá gyűrni. El kellett azonban mondanunk: az egyes nyilatkozatok nem erre utalnak. Túlzottan a jószomszédi viszonyt hangoztatják, miközben az adott országban folyamatosan megsértik a kisebbségek joga it. Aki nem írta alá A konferencia zárónyilatkozatát egyedül Ágoston András, a VMDK elnöke nem írta alá. - Nem azzal van bajom, ami benne van, azzal teljes mértékben egyetértek, ha­nem azzal, ami nincs benne - nyi­latkozta. Hozzátette azonban: ha a VMDK tanácsa úgy dönt, hogy csatlakozni kell hozzá, utólag megteszik. Az anyagokat írta: HORVÁTH GABRIELLA Horn Gyula kormányfő üdvözli a határon túli magyar vezetőket (Népszabadság-felvétel) Horn Gyula nem értette Durayt A határon túli magyar küldöttségek vezetői a konferencia előtt Horn Gyula miniszterelnökkel Is tárgyaltak. Mit tartott fontos­nak elmondani a találkozón Duray Miklós és A. Nagy László? A. Nagy László figyelmeztetett arra a körülményre, hogy Szlová­kia kormánya és parlamentje nem akar tudomást venni az alap­szerződés életbelépéséről. Példa­ként a napokban jóváhagyott terü­leti-közigazgatási törvényt hozta fel, amely alapjaiban sérti az alap­szerződést. Emlékeztette a mi­niszterelnököt: ha valamely tör­vény megsérti az alapszerződést, a szerződő feleknek joguk van pa­naszttenni, illetve felhívni a figyel­met az ilyen magatartásra. - Kértem a miniszterelnököt, hogy a magyar kormány tegye meg a megfelelő lépéseket a szlo­vák féllel szemben, ugyanakkor hívja fel a szerződésszegés tényé re a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét is. Kértem, a magyar kor­mány kezdje meg a szerződés tel­jesítését azzal, hogy szorgalmazni fogja az ennek ellenőrzésére hiva­tott szlovák-magyar vegyes bi­zottság létrehozását, s ebbe a munkába vonják be a szlovákiai magyarok, valamint a magyaror­szági szlovákok képviselőit is. A miniszterelnök közölte, hogy Ma­gyarország meg fogja tartani a szerződést, és ugyanezt fogja kér­ni a szlovák féltől is. Ha ez nem történik meg, megteszi a kellő lé péseket - jelentette ki. Duray Miklós a találkozón azon nézetének adott hangot, hogy az új magyar alkotmány kidolgozásá­ba be kellene voni a Magyarorszá­gon kívüli magyar közösségek képviselőit is. - A Magyar Köztár­saság alkotmánya jogilag valóban a jelenlegi magyar állam alkotmá­nya, de elkerülhetetlen, hogy olyan elemeket tartalmazzon, amely az egész magyarságra ér­vényes. Ennek a kidolgozásában és véleményezésében szeretnénk részt venni. A miniszterelnök úr válasza az volt, hogy nem értette a kérdést. A konferencia második napján azonban érzésem szerint eljutottunk odáig, hogy mind a magyar kormányzat, mind a ma­gyar parlamenti pártok egyér­telműen értik a kérdést, és érzik annak súlyát is. Ezt a továbbiak­ban már nem kérdésként, hanem megoldandó problémaként kell kezelni - szögezte le. ZÁRON YILATKOZAT* Ellenzéki vélemények Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Part elnöke: - Az autonó­mia minden eddigi dokumentum­nál erősebb módon van benne a közös nyilatkozatban. Mi egyér­telműbb szöveget terjesztettünk elő, a végső változat kompro­misszumos szövegébe a mi szá­dékaink is beleérthetőek. Kide­rült, hogy a magyar kormány szemben azzal, amit én eddig gondoltam, határozottan támo­gatja az autonómiát - nemcsak elvben, hanem minden egyes te­rületen is, úgy, ahogyan azt az adott területen élő magyarok ki­dolgozták. Ez nagy előrelépés. Bár a magyar belpolitika kérdéseiben is ilyen egységesek lennénk. Surján László, a KDNP alelnö­ke: - Végül is megszületett ez a kompromisszum. Igaz, nagyon ke­vés konkrétumot tartalmaz, de több más határon túli magyar szervezettel egyetértésben úgy vélem: becsületes minimumban egyeztünk meg. Ez a kompro­misszum alulról súrolja azt a nem­zeti minimumot, amelynek megfo­galamzására mindig is töreked­tünk. Csapody Miklós, az MDF alelnö­ke: - A közös nyilatkozatot a stra­tégiai kérdések összmagyar szán­déknyilatkozatának lehet tekinte­ni, melyben a legfontosabb elvek minden résztvevő számára elfo­gadható megfogalmazásban ke­rültek rögzítésre. Bár a dokumen­tumben számos visszalépés van az ellenzék javaslataihoz képest a legkisebb közös többszörös, amit valamennyien el tudtunk fogadni. A továbbiak tétje, hogy a második tanácskozás, melyre még ebben az évben sor kerül, elhatározza ön­maga intézményesítését. *Lapunk hétfői számában közöltük Vélemények a Fldesz-MPP javaslatáról, hogy Magyar­ország a szomszédos államok NATO- és EU-csatlako­zását azzal a feltétellel támogassa, ha az Illető állam speciális jogi státuson nyugvó közösségi autonómlát biztosít az ott élő magyar közösség számára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke: - Teljesen világos, hogy felté­teleket Romániával vagy más országokkal szemben nem a ma­gyarországi politikai pártok támaszthatnak, hanem azok a struktúrák, melyekbe az illető ország integrálódni kíván. Ezt a javaslatot nem lehetett elfogadni. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Egy olyan nyilatkozat­ban, amelyet megalkottunk, ilyen formában ez a kérdés nem szerepelhet. Ezt én sem támogattam. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Visszakérdezek: vajon Ma­gyarország azzal, ha ezt nem meri megtenni, segít vagy ront a kisebbségek helyzetén? Aláírta az alapszerződést, mert az EU tagállamai elvárták, mert a stabilitási egyezmény részét képez­te, s ez segített a szlovákiai magyarok helyzetén? A helyzet to­vább romlott. Ma már nem lehet a kérdésre úgy tekinteni, hogy ha Magyarország vétójogot alkalmazna Szlovákia NATO-felvéte­lével kapcsolatban, a szlovákiai magyarok helyzete romlana. Ez romlik attól függetlenül, hogy Magyarország mit cselekszik. • Jó volna, ha Magyarország elszáná magát ilyen lépésre? - Persze. Sok vagy kevés az 5 ezrelék A konferencia résztvevői közös nyilatkozatukban egyetér­tésüket fejezték kl, hogy a határon tüll közösségeket Ma­gyarország mindenkori éves költségvetésének százalék­ban rögzített hányada Illesse meg. Arról azonban még nem született döntés, hogy mekkora legyen ez az arány. Csapody Miklós, az MDF alel­nöke szerint ez jelenleg a mint­egy kétezer milliárd forintos magyar költségvetés nem egész öt ezreléke. A nyilatkozat aláírói elmondása szerint tiszta ügynek tartanák, ha egy tör­vényhozási aktus nyomán az adott költségvetésekre vonat­kozóan rögzítésre kerülne a tá­mogatás mértéke. Mivel azt tar­taná kívánatosnak, ha ezt az arányszámot nem évről évre álapítanák meg, a kérdést sze­rinte alkotmányos szinten kelle­ne megoldani. - Az ellenzék nem tudja, és ellenzéki állapo­tában nem is kívánja előre megmondani, hogy egy válasz­tás után adott esetben hány százalékra óhajtja felemelni ezt az ezreléket. Egy dolog azon­ban biztos: törvényileg kötni kell a költségvetéshez képest a támogatás arányát; egyszerűen azért, hogy a költségvetésen belül ekörül ne lehessen vita, hiszen itt egyrészt az anyanem­zet alkotmányban rögzített fe­lelősségéről, másrészt arról van szó, hogy a határon túli ma­gyarság ügye ne lehessen párt­politikai küzdelmek függvénye - jelentette ki. Csapody szerint ezt a kérdést az idei évben megvalósuló második csúcsta­lálkozón kellene redezniük a résztvevőknek. ALFEX Slovakia 29. augusta 35 Banská Bystrica Tel./fax: 088/743 211 ÚJ címünk: VOX NOVA Rt. Prievozská 14/A HOTEL ASTRA VI. emelet, 612-es ajtó tel.: 07/ 5238 329, 5238 330, fax: 07/5238 331 Hirdetésfelvétel: 5238 332, 262 P. 0. Box 49, 820 06 Bratislava APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE POZSONYBAN ­VOX NOVA Rt, Prievozská 14/A 820 06 Bratislava; hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között Tel.: 07/5238 262 KOMÁROMBAN ­Kertész u. 1 hétfőtől péntekig 9 és 13 óra között Tel.: 0819/50 56 KASSÁN ­Kovács utca 25 Tel.: 095/6228 639 DUNASZERDAHELYEN ­Obchodná 18 Tel.: 0709/522572 Hétfőtől péntekig 7.30-tól 18.00-ig Egymillió potenciális vendég megér egy hirdetést A Reinische Post napilap több mint egymillió olvasójával a legfontosabb és legnagyobb napilap Észak-Rajna-Vesztfália gazdasági metropolisában, Düsseldorfban és környékén, Né­metország legsűrűbben lakott vidékén. Szombati száma uta­zási melléklettel jelenik meg, és a jól kereső, utazást kedvelő Rajna-vidékiek ebből merítenek szabadságuk tervezésekor. Segítsen nekik Ön is ebben. Az Ön hirdetésével. Segítünk a fordításban. Zbynék Otáhal, Nám. Sv. Ceena 1348/3,10 100 Praha 10 Telefon: 0042-2-7 35 92 73, telefax: 0042-2 7035 92 733 RHEINISCHE POST képes- és reklámredőny (reluxa ) - ablakközi redőny (reluxa) - szalagfüggöny 30 színben - külső redőny - PVC - ablak- és ajtószigetelés - fölvonható szúnyogháló - harmonikaajtó és választófal - zuhanyzósarok - PVC fürdőkádra Is alkalmazható kétéves jótállás Üzemrészlegek Brezno 0867/67 933 R. Sobota 0866/254 20 Tvrdošín 0847/322121 Zakamenné 0846/923 47 VK-505/1

Next

/
Thumbnails
Contents