Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-09 / 158. szám, kedd

6 | ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. július 13. Félidőben a nyári egyetem Az idén ötödik évfolya­mához érkézett a pedagó­gusok nyári egyeteme, amelyre ismét külső előadókat hívott meg a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége. Ri­maszombatban befe­jeződtek, Deákiban pedig megkezdődtek az előadá­sok. Rimaszombat" második alkalommal adott otthont a rendezvénynek, ámely az idén nemzetközivé vált. A hazai pedagógusokon kívül három erdélyi és há­rom kárpátaljai tanár vett részt az előadásokon, il­letve a kiegészítő progra­mokon. - A visszajelzések alap­ján 60 résztvevőre számí­tottunk - tájékoztatta la­punkat Ádám Zita, az SZMPSZ főmunkatársa azonban a magyar nyelvet és irodalmat oktató peda­gógusoknak a fele sem je­lent meg. Pedig előadókat a budapesti Eötvös Lo­ránd Tudományegye­temről és a Kossuth Lajos Tudományegyetemről hív­tunk. A személyiségfej­lesztés az iskolában té­makörben két csoportot nyitottunk, olyan nagy volt az érdeklődés: az előadók Szőnyi Magda, illetve két kassai pszichológus, Ha­das Katalin és Fazekas Éva voltak. Konfliktusme­goldó pedagógia témakör­ben egy csoport nyílt, eb­ben a szentlőrinci Rozs Ágnes volt az előadó. A kiegészítő programok közül mindenképpen em­lítést érdemel a Miskolci Egyetem kiállítása a hon­foglalás 1100. évforduló­járól, amelyet dr. Révész László, a budapesti Nem­zeti Múzeum munkatársa mutatott be. A csoport tagjai megte­kintették Rimaszombatot, jártak Hanván, Sajógö­mörben, Rimajánosiban, Tornaiján stb., az úton B. Kovács István kalauzolta a pedagógusokat. Hogy az előre kidolgozott program megvalósulhasson, az nagyrészt a helyi szer­vezőknek és a nyári egye­temet támogató társasá­goknak, vállalkozóknak köszönhető. (kas) NAGYKÜRTÖSI JARAS Magasabb bírságolási tarifák Némi iróniával elmondható, hogy a közúti közlekedés részt­vevői a rájuk leselkedő ezernyi veszély közül az utak men­tén felbukkanó, Igazoltató és nem ritkán bírságoló fehér sapkás rendőröket tartják a leggyakoribb és legnagyobb „veszélyforrásnak". Velük a gépkocsivezetőknek továbbra Is számolniuk kell, már csak azért Is, mert április 10-től megváltozott a bírságolási táblázat. Erről - szerencsémre ­csak közvetve volt alkalmam meggyőződni a nagykürtösi Já­rási rendőrkapitányság közlekedési osztályán, ahol rendel­kezésemre bocsátották az egyes közlekedési szabálytalan­ságokért a helyszínen kiróható bírságok tarifáját. Jó, ha tudatosítjuk, hogy pél­dául az elsőbbségadást jelző, a behajtást vagy az előzést tiltó tábla figyelmen kívül hagyásáért a rendőr 500 korona helyszíni bírságot róhat ki a gépkocsive­zetőre. A többi közlekedési jelzőtábla % figyelmeztetésének semmibevételéért 300 koroná­val „támogathatjuk" az államot. Ha olyan gépjárművel közleke­dünk, amely veszélyezteti a köz­úti forgalom biztonságát és fo­lyamatosságát, 500 koronát „vehet ki" a rendőr a zse­bünkből. Ugyanennyi a bírság akkor is, ha az autópályákon és az I. osztályú utakon elmulaszt­juk a biztonsági övek használa­tát. Az alacsonyabb rendű uta­kon és a településeken 300 ko­ronát kell ezért fizetni csakúgy, mint azért, ha a megengedett sebességet 10 km/h-val túllép­jük. 500 korona a bírság, ha 20 km/h-val túllépjük a megenge­dett sebességet, és ha ez eléri a 30 km/órát, akkor az ügyet már a közlekedési osztályon intézik. Az első osztályú utakon és csök­kenő látási viszonyok mellett az egyéb utakon megálló és vára­kozó gépjármű vezetőjét 300 korona bírsággal sújthatják, és ennyi róható ki a gyalogosok csoportjára (kettőnél többen haladnak egymás mellett) a köz­úti közlekedés korlátozásáért vagy veszélyeztetéséért. Termé­szetesen a helyszínen bírságoló rendőr a körülmények figyelem­bevételével mérsékelheti, de növelheti is (az 500 koronát azonban nem haladhatja meg, fiatalkorúak esetében a 200-at) a bírság összegét. (bodzsár) BART Kurtaszoknyás falvak találkozója A Garam folyó mentén fekvő hét kurtaszoknyás falu: Kőhíd­gyarmat, Kéménd, Bart, Kisgyar­mat, Garampáld, Kicsind, illetve Bény polgármestere már koráb­ban megegyezett abban, hogy évente egy alkalommal találkoz­nak valamelyik kurtaszoknyás községben. Az idén ez a találko­zójúlius 20-án Barton lesz. Amint azt BartaI Istvántól, a 760 lakost számláló Bart község polgármesterétől megtudtuk, a találkozón minden érintett falu hagyományőrző csoportja külön műsorral mutatkozik be, majd délután a helyi sportpályán a hét falu futballcsapata méri össze erejét. A hét kurtaszoknyás falu ko­rábban nemcsak a népviselete miatt alkotott egy tájegységet, hanem például a század első év­tizedeiben a házasságok csak­nem 80 százalékában mind a menyasszony, mind a vőlegény a hét falu valamelyikéből szárma­zott, s a falvak lakói egymást „mieinknek" nevezték. Mára már a helyzet kissé megválto­zott, de a hét település polgár­mestere minden tőle telhetőt megtesz, hogy a múltban a köz­ségek lakossága között kialakult szoros kapcsolatokat ápolja. A rendszeresen megrendezett ta­lálkozók jó alkalmat adnak a kö­zös szórakozásra. Remélhetőleg így lesz ez július 20-án Barton is. A szervezők azon izgulnak, hogy az időjárás is kedvező legyen a találkozó napján, (kamoncza) A pozsonyi Astra Szállóban, ahol szerkesztősé­günk is székel, várja vendégeit nem hagyományos szolgáltatásai­val a kínai étterem. A járókelők figyelmét mára jellegzetes kínai építészeti stílusú bejárat is felkelti. Ján Malý felvétele LEVA Gyémántérmes véradók Bár a Szlovák Vöröskereszt anyagi és tárgyi lehetőségei be­határoltak, mind nagyobb részt vállal magára a társadalom peremére sodródott, segítségre, támogatásra szoruló embe­rek felkarolásából. Ennek egyik szép példájával találkoz­tunk Léván, ahol a szervezet szociális központjában napon­ta Ingyen ebédet osztanak a rászorulóknak. A területi egye­sület Igazgatójától, Mlllca Zat'kovától azt Is megtudtuk, hogy a Járás 58 Vöröskereszt-szervezetének 3600 tagja van. Az egyesület titkárságának munkatársai természetesen az önkéntes véradás népszerűsíté­sének is változatlanul nagy fi­gyelmet szentelnek. Hogy nem eredménytelenül, azt az is bizo­nyítja, hogy az elmúlt év folya­mán közel háromezer embert nyertek meg e humánus csele­kedetnek. A rendszeres véradók közül 85-en kapták meg a Jánský-emlékérem bronz, 58-an az ezüst és 16-an az arany foko­zatát. És amivel csak ritkán ta­lálkozni, Mária Kováčová és Dušan Novák túl van a nyolcva­nadik, dr. Pavol Brna pedig a századik véradáson is. Ezzel az emlékérem gyémánt fokozatát érdemelték ki. -dzsár­ZEMPLEN Hagyományos falunap Július 12-14-én immár hato­dik alkalommal rendezik meg Zemplén községben a hagyomá­nyos falunapot. Mivel az eddigi rendezvények iránt a vártnál álta­lában nagyobb volt az ér­deklődés, a rendezők - az önkor­mányzat és a Csemadok-szerve­zet - úgy döntöttek, hogy az idei falunapot háromnaposra bővítik. A péntek délután kezdődő ren­dezvény a fiataloknak nyújt szóra­kozási lehetőséget. A nagymihályi KIKS rádió diszkómaratont ren­dez a Bodrog-parti szabadtéri színpadon. Szombaton nagysza­bású horgászversenyt terveznek, délután pedig a régi falusi szoká­sokat és házi munkákat feleleve­nítő verseny köti majd le minden bizonnyal a falu apraját és nagy­ját. Este újra diszkó és táncház várja a fiatalokat. Vasárnap dél­előtt nyitják meg az eladással egybekötött képkiállítást, délután pedig kultúrműsor lesz. A helyi műkedvelő csoport mellett több vendégegyüttes is fellép, (kat) IPOLYNYÉK Örömbe üröm Ma már mindennapi szükség­let a telefon. így aztán érthető, hogy azok, akik az ipolynyéki he­lyi telefonkörzetben évek óta várták telefonigénylésük kielégí­tését, megörültek, amikor ez év elején megjelentek náluk a Szlo­vák Távközlési Vállalat nagykür­tösi területi központjának dolgo­zói, és hozzáfogtak a telefonállo­más bekötéséhez. Az újdonsült telefontulajdonosok örömébe nyomban némi üröm is vegyült, hiszen a készülék mellől hiány­zott a vele járó telefonkönyv. Az illetékesektől azt a választ kap­ták, hogy majd küldik. Nos, azóta eltelt egy-két hónap, és a várva várt telefonjegyzék csak nem ér­kezett meg. A jogos panasszal felkerestem a nagykürtösi terü­leti központ értékesítési osztá­lyát, ahol azt a választ kaptam, hogy a besztercebányai tranzit telefonkörzet '95-ös telefon­könyve már korábban elfogyott, az új pedig előreláthatólag júni­usban fog megjelenni. B. Gy. NAGYÖLVED - PILISSZENTKERESZT Az együttműködés nemcsak a sportra vonatkozik A Pilis hegység lábánál, festői környezetben elterülő települések egyike a 2000 lélekszá­mú, 60 százalékban szlovák ajkú Pllisszent­kereszt, vagy ahogy az ottani szlovákok " mondják, Mlynky. A község írott történelme 1184-ben kezdődik, a ciszterciek kolostorá­nak megépítésével. A történelmi leírások szerint ebben a kolostorban ölték meg II. Endre magyar király feleségét, Gertrudis ki­rálynét Az első szlovák családok 1747-ben Jelentek meg a településen, ahol korábban sok apró malom működött, s innét kapta a Mlynky megnevezést. A Lévai Járás perem­községe az 1700 lakosú Nagyölved, melynek 90 százalékát magyar nemzetiségűek lakják. Az első írásos emlék 1283-ban említi a tele­- Valaki a vendégek közül megjegyezte, hogy ez nem külső nyopnásra történt. Mi előzte meg a szerződés megkötését? Havelka József: - A kilencve­nes évek elejétől a két település futballcsapata rendszeresen ta­lálkozik. Egyszer nálunk, más­kor meg itt, Olveden. A meccsek utáni kötetlen szórakozásokból, beszélgetésekből barátságok szövődtek. A barátok pedig, ahol és ahogy tudják, segítik egymást. Vavreczky József: - Ezeken a baráti összejöveteleken került pülés nevét. Valamikor az 1600-as években a pálosoknak volt Itt kolostoruk, melynek főol­tárát, szószékét és keresztelőkútját az 1730­ban épült katolikus templomban őrzik. Ez a két település, mint arról lapunkban ko­rábban beszámoltunk, szlovákiai viszonylat­ban példaértékű testvérközségi szerződést kötött egymással. E Jelentős dokumentu­mot Vavreczky Józse,f Nagyölved és Havel­ka József Pilisszentkereszt polgármestere látta el kézjegyével. A Nagyölvedl Polgár­mesteri Hivatal dísztermében ünnepi külsőségek között került sor a szerződés aláírására és a dokumentumok kicserélésé­re. Ezt követően kértük rövid beszélgetésre a két főszereplőt. szóba, hogy nemcsak a sportban, hanem más téren is együttműködhetnénk, segíthet­nénk egymást a jövőben. Mivel ezt mind a két település önkor­mányzata jónak találta, hozzá­láttunk elképzeléseink és terve­ink formába öntéséhez. Szeret­nénk hangsúlyozni, hogy szaba­don, saját elhatározásunkból kötöttük meg a barátsági szerződést. - Minden szerződés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Önök önkormányzati, oktatásü­gyi, gazdasági, kulturális, sport és egyéb téren kívánják kapcso­lataikat fejleszteni. Hallhatnánk néhány konkrétumot is? Havelka József: - Például az egyéb téren való együttműkö­dés keretében szeretnénk elősegíteni a két község egyházi közösségeinek kapcsolatfelvé­telét. Szó van arról, hogy az itte­ni plébános úr eljön hozzánk szlovák nyelvű szentmisét tarta­ni, a miénk pedig az ölvedi hívőknek fog misézni. Terveink­ben szerepel könyvtáraink állo­mányának bővítése is. Mi ma­gyar könyveket küldünk, az ölve­diek szlovák nyelvűeket. És a sport alatt sem csak a focit kell érteni. A többi szakosztály együttműködésére is gondol­tunk. Vavreczky József. - Gazdasá­gi vonalon már megtörténtek a kapcsolatfelvételek. Reméljük, hogy jövőre elkészül a párkányi híd, és akkor a két település közti távolság ötven kilométerre rövidül, és így nem lesz akadá­lya annak, hogy iskoláinkból egy-egy osztályt buszba ültes­sünk, hogy a pilisiek beüljenek itt egy szlovákórára, a mieink meg ott egy magyarórára. ÉS' ha majd egyszer nálunk is az önkor­mányzathoz fog tartozni az okta­tásügy, mint Magyarországon, akkor az e téren szerzett tapasz­talataikat is hasznosítani tudjuk. A baráti szerződés aláírásá­nak ünnepségén többek közt Csáky Pál, az MKDM parlamenti frakcióvezetője is megjelent. A pilisszentkereszti polgármester megragadta az alkalmat, hogy tolmácsolja neki a Pilis környé­kén élő szlovákok közös problé­máját. Havelka József: - Arról tájé­koztattam a képviselő urat, hogy egyáltalán- nem tudjuk fogni a Szlovák Televízió programjait. A Pilis legmagasabb pontján egy átjátszóállomásra lenne szük­ség. A többmilliós beruházás költségeit az érintett községek önkormányzatai képtelenek fel­vállalni, ezért a szlovák kormány segítségét is kérjük problémá­ink megoldásához. Hiszen anya­nyelvünk fejlesztéséhez, gazda­gításához és ápolásához nagy­ban hozzájárulna, ha rendszere­sen nézhetnénk a szlovák tévé műsorait. A képviselő úr meg­ígérte, hogy kérésünket előter­jeszti a parlamentben. Vavreczky József: - Ebben mi is megpróbálunk - igaz, csak közvetve - a pilisiek segítségére lenni. BODZSÁR GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents