Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-31 / 177. szám, szerda

1996. július 24. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ SZ Ó 7 \ i ÉTKEZÉSI MAGYARÁZAT Ha a diák az óra alatt eszik... ...akkor valószínűleg éhes; ...Idegesíteni akarja a tanárt; ...utalni akar az óra színvonalára. GÁLIK PÉTER Szóval mostanában... ...érdekes dolgok történnek velem, meg érdekes dolgokat is hallok. A múltkor például úgy esett, mintha dézsából öntöttek volna (mondjuk ebben még nincs semmi különös, lehet, hogy Csak egy „dézsavü" volt), de a bácsi, aki mellettem magá­nyosan gyalogolt, komolyan ma­gyarázta, hogy ez milyen Jól jön azoknak, akiknek van kertjük, mert meg is öntözi a kertet, meg vizes is lesz, aztan még öntözni sem kell. Azt is mondta, hogy kü­lönben neki tök mindegy, mert úgysincs kertje, és sose volt, és bizony már nem is lesz. Ekkor már kíváncsi lettem, hogy kinek mondja a pasi a szöveget, mert ha ilyen hallgatag ismerőse van, szívesen elbeszélgetnék vele én is (gy.k.: mármint az ismerősé­vel, legalább ő nem a szavak embere). Mint az később kide­rült (úgy négy másodperc múlva, amikor hátranéztem), a pasi ne­kem dumált, vagy talán önma­gának. Szabadalmaztatni kellene .Élő rádió" néven. Ez a huszon­egyedik század: képzeld el, egy csomó morgolódó ember sétál az utcán, járkál föl-alá és mond ja a magáét. Te meg azt hallga­tod, amelyiket akarod, nem kell tekergetned, mint a rádiót. Azt is megfigyeltem ezeknél az embe­reknél (akik hivatásukra nézve általában nyugdíjas rádiók), hogy főleg rossz híreket monda­nak, de azért (lásd a fenti pél­dát), vannak pozitív vagy semle­ges adók Is. Sajnos, nem tudom, hogy hol lehet egy ilyen rádiónak sugárzási engedélyt szerezni, de ha megtudom, szerzek egyet és csinálok egy saját rádiót, mond­juk az lesz a neve, hogy Jó rá­dió" és egész nap csak azt fo­gom duruzsolni, hogy milyen szép kék az ég, mennyire zöld a fű, meg hogy milyen Jő élni, meg Ilyenek. Lehet, hogy majd valaki elhiszi és annak nagyon fogok örülni. Jó rádiózástl KAPRINAY ZOLTÁN Ülök a széken, az órámra pillantok, hét óra öt perc van. Még nem fog Jönni, ó dehogy. Leghama­rabb majd fél nyolckor. Soha nem jön időben. Van, amikor negyed nyolcat mond és csak félre jön ide fésületlen hajjal, mert annyira siet, hogy még fé­sülködni Is elfelejt néha. Csak egyszer mentünk úgy, hogy én mentem hozzájuk. Már negyedkor ott voltam. Ö meg kész volt, de az csak a Krisztián miatt volt. Mert már az előtte való nap kikötötte, hogy a kórház felé me­gyünk, de csak azért, hogy ő találkozhasson a sze­relmével. Persze, egy árva lélekkel sem találkoz­tunk. de hagyjuk ezt. Várok. De még meddig? Vannak napjaim, ami­kor elindulok, csak úgy egyedül. Ilyenkor vagy fut utánam, vagy nem, mert még az iskolából is elké­sik, úgy siet. Ma különleges nap van. Nem hagyha­tom csak úgy Itthon. Meg fogom várni. Fényképez­kedünkl Az egész osztály. Ha összejön, lesz tabló. Kíváncsi vagyok, milyen ruhái vesz fel. A kutya már megint kaparja az ajtót, de nem szólok rá, szegény kutyának is legyen egy kis örö me. Újra megnézem az órámat. Illetve - helyesbí­tők nekem nincs órám, szóval van, de nem hor­dom. Bemegyek a szobába és meglesem az órát. Ó, még csak negyed nyolc. Gyerek az Idő. Lám-lám. itt ülök, és még nincs fél nyolc. Ha sze­rencsém van, talán már csak egy tíz percet kell várnom. Ezt a filmtekercset Is be kell vinnem egy fotóshoz, hogy tegyék bele a fényképezőgépem­be. A múltkor, amikor én tettem bele. elégett a film. Megcsörrent a telefon, lehet, hogy ő akar hívni, és azt mondja, mégsem jön. Bár nem hiszem, ó Ilyenekért nem hív (ilyenekért más sem H.I.V. ­Zoltán megj.). Mindig csak megígéri: ha nem jön, akkor telefonál, persze még sohasem hívott. Nem is veszem fel, hadd csörögjön. Már biztos nem jön, azt hiszi, hogy már elmen­tem és nem csönget be. Fejezzem be ezt a novellát itt? Tulajdonképp az volt a tervem, hogy az érkezést is leírom, de hát csak nem jön. Kinézek, mi a helyzet. Lehet, hogy csak a mi csengőnk lett rossz egyszeriben. Még véletlenül se jön senki, fel kellene hívnom. Csöngetnek. Lehet, hogy ö az? Mar nem re­ménykedem. Persze, hogy ő az, amikor már nem várom, bezzeg jön. Fél nyolc lesz három perc múl­va. Ez rekordidő. Fel kéne jegyezni, bele a Gui­ness-be. Egyenesen csoda történt. Megyek, kinyi tom az ajtót, mert a végén még elmegy egyedül és azt mondja majd, hogy nem vártam meg. Mi is lesz az első óránk? Ja, nem, semmi külö­nös csak zene, hát arról meg igazán késhetnénk... „Már megint Nagyszünet?!" (Kadek Zsuzsa rajza) ­Zsuzsa szerint kicsit morbidak a rajzai. En azt mondom. Jók. És egy kicsit morbidak. SZERINTED Milyen legyen az ÚJ SZÓ? Mint ahogyan azt a Nagyszünet előző számából megtudhattad, a Nagyszünet-találkozóval egybekötött KLIKK-tábor nagyon Jól sikerült, együtt lehettünk egy kicsit. A Diákszigetet rek­lámozzák így - kell egy hét együttlét. Tényleg kell. Kihasználva ezt a remek alkalmat, amikor fiúk, lányok, fiatalok és még fiatalabbak együtt buliznak, az után érdeklődtem, hogy milyennek kellene lennie az ÚJ SZŐ-nak ahhoz, hogy ne csak a napi viccet, a műsort, esetleg a Nagyszünetet olvasd el, hanem általában az egész lap érdekeljen. A vélemények sokrétűnek bizonyultak. Voltak, akik azt mondták, hogy az ÚJ SZÓ-nak ponto­san olyannak kell maradnia, mint amilyen most, mások szerint radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy Te Is vedd a lapot (és vedd a lapot). Azt hiszem, hogy az Igazság valahol a kettő között rejtőzik. Mindenesetre sikerként könyvelem el már azt Is, hogy valamiféle véleményt kl tudtam húz­ni belőled, mert szerintem az az alapvető probléma, hogy nincs véleményed, semlegesek a dolgok számodra. Meg kell tanulnunk a dolgokba belelátni és nem a felszínt értékelni, nem mások véleményét elfogadni, hanem sajátot kialakítani és azt sok-sok szemszögből meg­nézni. A véleményeket nem az én szájízem szerint állítottam össze, Inkább a vélemények sok­rétűségére törekedtem. Ha Neked Is van véleményed ezzel a témával kapcsolatban, ne habozz (mondtam már, hogy az a mosópor dolga), írd meg, ml az! Reggeli várakozás D(é) küldött nekünk egy novellát, ezt most megosztom Veled. Nekem azt a viccet juttatja az eszembe, amikor elmegy a nyuszi a vakondhoz, hogy kölcsönkérje az ásóját. Ismered? Nem baj, azért elmesélem. Szóval, megy a nyuszi a vakondhoz, hogy kölcsönkérje az ásóját. Ahogy megy, mendegél gondolkodni kezd: ez a vakond képes arra, hogy nem adja oda az ásóját. Ahogy tovább ballag így morgolódik: amilyen szemét állatnak Ismerem ezt a vakon­dot, nem fog/a nekem kölcsönadni azt a rohadt ásót. Kimondottan szemét ez a vakond, és amilyen Irigy, szinte biztos, hogy nem adja oda azt a koszos ásót. Ez így megy még egy Ideig, a nyuszi csak egyre morgolódik és Idegesíti magát, mígnem oda ér a vakond háza elé. Becsönget. A vakond kinyitja az ajtót, mire a nyuszi azt mondja neki: - Tudod mit. vakond, cseszd meg az ásódat! - Szerintem túl sok benne a politikai kommentár. Köznyelvi­re kellene lefordítani a lapot, mert akit nem érdekel a politika, az Idegen szavak és a vontatott, unalmas politikai stilus, az tény­leg csak az utolsó oldalt fogja ol­vasni. - Érdekessé kell tenni és min­denképpen nagyobb propagan­dát kell csinálni egy Ilyen újság­nak. Aktuális napi problémákkal kell foglalkoznia, olyanokkal, amelyek érdeklik az embereket. Nem hiszem, hogy valakit Is ér­dekel például egy törvénycik­kely. Helyette inkább azt kellene leírni, mi hasznom vagy hátrá­nyom lesz nekem abból. - Szerintem a vidéki fiatalság nem érti. mit írnak az ÚJ SZÓ­ban, a fiatalok nyelvén kellene írni a lapot, hogy megértsék. - Fiatal tehetségekről kellene írni, azokról, akik elértek valami­lyen eredményeket. - Az a gond, hogy végtelensé­gig kimerítenek egy témát, mi­közben más dolog is történik a nagyvilágban, ami legalább olyan fontos, és az felett pedig elsiklanak. Ha valami beindul, akkor hetekig csak azzal foglal­koznak és mindenki erről ír vagy három kommentárt. - Szerintem a gazdasággal kellene többet foglalkozni a poli­tika rovására. - Kellene pár fiatal újságíró, akik a komoly politikai híreket abszurd módon írják megl - A fiatalok nagyon igénytele­nek. Egy biztos, nem a szere­lemről kellene írni. Különben minden tetszik a fiatalságnak, ami botrányizű. Ilyenekről kelle­ne írni. - Politikából sokkal keveseb­bet, a sport az oké. A fiatalok­nak a Nagyszünet hetente meg­jelenik, de valami több kellene. - Nem tetszenek egyes újság­írók cikkei. Egy srác cikkei tet­szenek. az a Holop Zsolt, az Jó. Kissé radikálisabban nyúlnék hozzá a dolgokhoz, az kellene, hogy az újságírókat fölcsesszék azok a dolgok, amik történnek és ezt meg tudják írni. - Engem érdekel az is, hogy mi történik a szlovákokkal, na­gyobb hírértéket kellene képvi­selnie a lapnak. i A ZOLTÁN AZT ÜZENI Háj, Skolasztika! Én is nagyon sajnálom, hogy nem tudtál eljönni a KLIKK buliba, de sebaj, majd legközelebb (sem tudsz - ez vicc volt). Természe­tesen szívesen küldök neked mindkét Nagyszünet levonóból, de légyszi', legközelebb küldj felbélyeg­zett válaszborítékot. Remélem, a levonok tetszeni fognak! Szia, Jodie! Ne haragudj, de először Jockey-nak olvastam a neved, azután rá kellett jönnöm, hogy nem Larry Hagman írt a Nagyszünetnek. Ez nem baj. Szóval. Jodie, igazán kedves vagy, hogy ennyi szövegelőt küldtél és a rajz is igazán szép. Egy tit­kot azért elárulhatnál nekem (súgd meg levélben), mivel festetted a rajzot, amit küldtél. Nem bírtam rájönni, és igazán érdekel. A verset sajnos nem közölhetem - pedig szép -, mert ugye nem tud Juk, hogy ki irta. Lehet, hogy nagyjaink közül vala­ki, ha esetleg kiderítenéd, akkor szólj! Addig is írj 1 Helló, Szandii Tetszik az írás, amit küldtél, de ehhez hasonló már megjelent két alkalommal Is a Nagyszünetben. Azért Jelent meg kétszer, mert az első alkalommal még kevesen olvasták ezt az ol­dalt (a Nagyszünet második számában történt mindez), pár hónappal ezelőtt (külön kérésre) is­mét leközöltem. Emiatt igazán ne csüggedj, in­kább írj. Okéi? Ĺ A TE VERSED Országh Sarolta nem tegnap kezdte a versírást, legalábbis erre következtetek abból, hogy már csaknem 200 ópuszt írogatott össze. Nekünk az egyik - Ismerősei szerint - legjobban sikerült versét küldte el. Nem szoktam különösebben véleményt írni a versekről, de mosf muszáj. Nem értek én a ver­sekhez és örülök, ha egylkhez-máslkhoz valamit Is hozzá tudok fűzni. Ehhez például azt, hogy valami kellemes dallamaságot érzek a versben, azt hiszem dalszövegnek sem lenne az utolsó. Néha-néha bántasz Tudod: Tudom: Néha-néha bántasz, Néha-néha fáj az amiről nem is gondolod. Elég egy szó, egy pillanat, De te nem látod a kínomat. Nem gondolod, hogy fáj, hogy az a szó a szívembe váj. Néha-néha félünk, néha félrelépünk. De Jöhet már bármi, Mi egymásért mindent megteszünk. De tudod: Néha-néha bántasz, Néha-néha fáj az amiről nem is gondolod hogy fájhat. A Nagyszünetet szerkesztem. Leveledet szívesen veszem (ha nem túl drága), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet. KAPRINAY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents