Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-31 / 177. szám, szerda

J4J ÚJ szó KÜLFÖLD 1996. július 1836. DEAKI NYÁRI EGYETEM 1996 A belső építkezés szükségességét nemcsak magyar nyelvű oktatásunk külső mostoha körülményei diktálják, hanem az a régi tapasztalat Is, hogy ez minden Jól működő, pozitív eredményeket felmutató társadalom alapja. Ez a felismerés vezérelte a Deákl Nyári Egyetem létrehozóit, akik az Idén ötödik alkalommal szervezték meg a hazai magyar pedagógusok tartalmas továbbképzését. A kezdeti aggódások alaptalannak mutatkoztak: az Idén Is telt ház volt Deáklban, bizonyítva, hogy a belső építkezés és önépítés korparancsát egyre többen tudatosítják. A rendkívül gazdag programból csak kis ízelítő az alábbi három beszámoló. Az emberi erőforrás szervezése Az SZMPSZ V. Deáki Nyári Egyetemének szakmai előkészítői feladatuknak tekintették, hogy a tavalyi év pozitív visszajelzései alapján ismét meghirdessék az „Eredményes iskola - Hatékony iskolavezető" programot. A Győr-Moson-Sopron megyei győri székhelyű Megyei Pedagó glai Intézet vezetői, Annásl Ferenc igazgató és Görcsné Múzsái Viktória igazgatóhelyettes voltak a témavezetők. A négy napos. 32 tanórára felépített program tartalma, módszere, kivitelezése követésre méltó. A csoport- és témavezetés kreatív módon történt. A valóban rövid bevezető vagy tájékoztató előadásokat megelőzte vagy követte a differenciált csoporti vagy egyéni feladat, mely céljától függően elemzést, áttekintést, tervezést, rendszerezést, feladattervezést vagy koncepciókészítést igényelt az együttműködőktől. A feladat élvégzését plenáris megbeszélés követte, amely mentes volt bármily minősítéstől. A résztvevő intézményvezetők az „Aki változtatni akar, megoldást keres, aki nem, kifogást" jelszó első részéhez tartották magukat, ami már a csoportba való Jelentkezést Is eleve meghatározta. Az eredményes iskola - hatékony iskolavezető téma valójában holland adaptált program, amelynek szellemét és módszereit a magyarországi oktatási szakemberek segítségével sike resen be lehet építeni a szlovákiai magyar iskolákba is. Ha másért nem, akkor annak tudatosításáért, - hogyan lehetne és kellene működnie az eredményes iskolának, - tükröt tartva az igazgatónak, nevelőtestületnek: ilyenek vagyunk, változni kell, hogy eredményesebbek lehessünk. - meg kell tanulni elemezni, feltárni, kívülről látni az iskolát, az egész rendszert, annak jó és a változásra megérett részét, - fel kell tudni vázolni egy jövőképet, ami a problémák meglátásából eredezteti a prob lémamegoldást, a változtatl akarás szándékát. A négy nap alatt kapott infor mációk alapján is jogos pozitívan nyilatkozni a programról, a négy nap alatt végzett munkáról A csoportfeladatok olyan felbecsülhetetlen értéket munkáltak ki a résztvevőkben, mint: - a kooperációs munkavégzést, - az együttgondolkodást, - kulturált vitát, - a másik fél érvekkel való meggyőzését, - a problémák kívülről való szemlélését, - a rendszer egészében való gondolkodást, az intézményi demokrácia megteremtésének szükségességét, - a rendszer decentralizált működése megteremtésének szükségességét, - az egymásra figyelést, - a párbeszéd szükségességét, - új vezetői magatartást, amelynek középpontjában a közösségért való gondolkodás, felelősség áll, - a változás szükségességét és szükségszerűségét. A csoport az oktatási rend szerek típusainak felvázolásából, a centralizált és a decentralizált oktatásirányítási rendszer jellemzőiből kiindulva alaposan áttanulmányozta az Iskolafejlesztés meghatározóit, lépéseit az 1988-ban Hopkins által megfogalmazott SBR-en (School Ba sed Review - iskolára alapozott felmérés) elindulva, az iskolák hatékonyságát vizsgáló kérdőív (csoportszint és iskolaszint) kitöltésével eljutva az iskolafejlesztés fázisaihoz. Az SBR által feltártak elvezettek a Nyugat-Európában elterjedt hatékony Iskolamozgalom tanulmányozásához, melynek elve: „Az iskola jelentősen befolyásolja a diákok tanulmányi eredményeit." A hatékony Iskola tényezői: - hangsúly az alapkészségeken, - oktatási menedzsment, - pozitív munkalégkör, - magas követelmények, - a tanulók munkájának ellenőrzése. Minden az osztályokban realizálódik, ahol meghatározó a pedagógus emberi és szakmai felkészültsége. Az eredményes iskolát a professzionált oktatói magatartás határozza meg minden más mellett, a hangsúly az emberi tényezőn van. Az eredményes iskola külső feltételei, indirekt tényezők: állami oktatásirányítás a NAT által, a társadalmi környezet az oktatás tervezéséhez, fejlesztéséhez ad Irányt, az iskolahasználók (szülők). Belső feltételei: tervszerű cselekvés - az iskolavezetés és a nevelőtestület szakmai munkája, kondíciók, szakmai felkészültség, a döntéshelyzetben való részvétel, szakmai kommunikáció, helyzetfelmérés- milyen személyi, tárgyi, anyagi feltételekkel rendelkezik az Iskola (erre szolgál a SAS- kérdőív A, B. C, D része), személyi feltételek, dokumentáció - fontos a leírt terv. amit az iskola megvalósít. Az iskolavezető feladatai közül (oktatási, adminisztratív, szervezési, iskolapedagógiai) kiemelendő az iskolapedagógiái menedzsment jellemzői: - iskolapedagógiai program összeállítása, - az oktatás koordinálása, - az egyes tanárok és teamek támogatása, - a tanulói teljesítmények hangsúlyozása, - pozitív tanulási és munkalégkör kialakítása. Az iskolavezető szerepe az In novációs folyamatban 3 szinten valósul meg: 1. a kezdeményezés szintjén: képviseli az innovációt, az Innlvációs folyamatba, a döntésbe bevonja a tantestületet, az iskolaigazgatót, az iskolafenntartótól és a pedagógiai-szakmai szolgáltatótól támogatást bizto sít az innováció kivitelezésére: 2. a kivitelezés szintjén: az összes pedagógus bevonása az újítás kivitelezésébe, a résztvevők pozitív visszajelzéseinek beépítése, a változtatás hatásainak közvetítése, követése, visszajelzés; kellő autonómia biztosítása a pedagógusoknak; 3. a beépítés szintjén: az Intézményvezető feladata a minőségbiztosítás, az anyagi és szakmai támogatás, új pedagógusok bevonása a megvalósításba, az iskolai dokumentáció elkészítése. A hatékony iskola az osztályok hatékonysága alapján épül, amelynek alapvető meghatározója a hatékony oktatás. Ez a hatékony osztályokban történik. ahol - a hangsúly az alapkészségek begyakorlásán van, - osztályszinten valósul meg a nevelési menedzsment, - mindezt megerősíti a pozitív munkalégkör, - magas követeiményekknek kell eleget tenni, - a tanulók teljesítményét figyelemmel kell kisérni. A hatékony oktatást segíti a vezetés és a tervezés mellett a közvetlen oktatás, melynek modellje: - napi áttekintés; előadás, a tananyag bemutatása; gyakorlás; egyéni feldolgozás;visszaJelzés, visszacsatolás; kiértékelés. A tanulói tevékenység, amely allappillére a hatékony oktqalásnak, négy összetevőből áll: a feladatra szánt effektív időből: a feldolgozott anyag kapcsolódik-e a diák képességfeihez; on álló munkavégzés - ez a tevékenység teljessége. Az eredményesség szempontjából a tanulónak el kell sajátítania az önálló munkavégzés négy fázisát, melyek a következők: 1. tananyag 2. szervezés 3. szabályok 4. az eredmények elérése. Az önállóság eléréséhez a gyermek szintjéhez mért, "megfelelő feladatokat kell adni. A téma és a határidő adott, a megoldási mód, a kutató munka a gyermekre van bízva, amit a higgadt, világos tanári vezetés segít. így épül fel a tanuló hatékony tanulását biztosító hatékony osztály, s az osztályok hatékony munkája által a nyilvánosságnak magát megmutató eredményes Iskola és hatékony vezetés. Két egymást követő nyári egyetem közel harminc hatékony vezetőt képzett a szlovákiai magyar iskolák számára. Elindult egy belső építkezési folyamat, melynek eredményeképp lesz (és van isi) eredményesebb magyar iskola. Jövőre újabb iskolavezetők élhetnek a hatékony Iskolavezetés elsajátításának elehetőségével. Csak el kell szánniuk magukat a változásra és a változtatásra. ÁDÁM ZITA „A kisdedóvó nem iskola" A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége V. Deáki Nyári Egyetemén az SZMPSZ Óvópedagógiai Társasága külön szakcsoportban dolgozott. Ez a szakmai társulás két éve, a III. Nyári Egyetem alkalmával alakult meg Deákiban és már számos sikeres rendezvényt tud maga mögött. Az idei előadásokat a Soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola tanárai tartották. Zilahi Józsefné főiskolai docens a magyar óvo dák kialakulását, az óvópedagógia kezdeteit Ismertette. A kisgyermekek közös, nyilvános intézetben való gondozásának és nevelésének alapjait Brunszvlk Teréz grófnő rakta le, aki 1828-ban Budán létrehozta az első magyarországi óvodát Angyalkert néven. A mai Szlovákia területén az első óvoda 1829-ben létesült Besztercebányán. Ney Ferenc, a magyar óvodaügy egyik úttörője 140 éwel ezelőtt máig érvényesen így fogalmazta meg az óvoda feladatát:.. A kisdedóvás célja: megóvni a gyermekeket minden testi és lelki veszélyektől. A kisdedóvó intézet nem iskola, minélfogva annak feladata nem is a valóságos tanitás, hanem inkább fejlesztése a testi es lelki tehetségeknek. A kisdedek idejüknek nagy részét játékban töltik, men a játék azon eleme a gyermeki kornak, melyben legkedve sebben Idóz. A gyermeket valóságos tanulásra 6-7 éves kora előtt fogni nem tanácsos." " Stockert Károlyne pszichológus a permek jogairól és szükségleteiről tartott előadást, melyben hangsúlyozta: minden gyermeknek Joga van a gyermekkorhoz. Ez azonban idő előtt véget ér, ha túl korán kényszerül szembesülni a felnőtt világ számára megemészthetetlen és feldolgozhatatlan problémáival (pl. korai, direkt oktatás-tanítás, rosszul értelmezett Iskolára felkészítés, túl laza és az életkorok határait elmosó ún. „felszabadult nevelés".) Dr.SImon Tamás főiskolai docens az óvodai nevelés célját elemezte, amely nem más, mint a sokoldalú, harmonikus személyiség kialakítása. Az óvópedagógusoknak figyelembe kell venniük a gyermekek életkorát, szükségleteit, jogait és a szülők igényeit. Vagyis olyan környezetet kell teremteniük, ahol az általuk és a társadalom által fontosnak tartott értékek jelennek meg a mindennapokban - a gyermekek számára tapasztalatok, ismeretek és szokások formájában. Az előadó Bábosik Istvánt idézte: „Olyan ember nevelése a cél, aki szociálisan értékes és egyénileg eredményes." Az előadásokat számos felszólalás, véleménynyilvánítás követte. Nem hiányzott a tartalmas, valóban a kérdések lényegét érintő vita sem. amely felszabadult légkörét, mindenkit gazdagító konklúzióit tekintve lényegesen eltért a szokványos, csak a kipipálhatóság kedvéért központilag szervezett hazai akcióktól. FEKETE MÁRIA Egy hétig kerestünk önmagunkat PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának Elnöksége pályázatot hirdet tantárgyi szakértői feladatok ellátására. A tantárgyi szakértő feladatai: az adott tantárgyban szakmai-módszertani fejlesztések kezdeményezése és támogatása, továbbképzések tartalmi gondozása, szakmai társulás kialakítása és vezetése, publikáció. A pályázatnak tartalmazni kell a választott tantárgy megnevezését, a pályázó szakmai önéletrajzát és programját. . A tantárgyi szakértő feladatait határozott Idejű, az 1996/97-es tanévre szóló szerződés keretében végzi, havi 20 órában Jutalmazása az elnökség által Jóváhagyott feltetelek szerint, feladatfinanszírozásos alapon történik. Az érdeklődök pályázatukat 1996. augusztus 25-ig juttassák el a Szövetség Irodájába: SZMPSZ, P.O.BOX 100, 945 01 Komárno. Bővebb tájékoztatás telefonon a köv. számon: 0819/4076. Az idei nyári egyetem két szakcsoportját konfliktusmegoldó pedagógia címen hirdette meg a pedagógusszövetség. Az egyik csoport a nyári szünet első hetében Rimaszombatban Jött össze, a másik egy héttel később Deá kin. Az utóbbinak lehettem tagja, amit a véletlen szerencsének köszönhet tem. E szerencse abból adódott, hogy nem volt elég jelentkező a környezetvédő tanfolyamra, s így jobb híján a konfliktusmegoldó tréninget választottam. A jobb híján kezdeti elfogultságomat és gyanakvásomot szeretné Illusztrálni. Mint sokan mások, én is részt vettem már egy háromnapos Gordon-programon, de utána szomorúan kellett tapasztalnom, hogy tekintélyelvű oktatási rendszerünk harapófogójában vergődve vajmi kevés lehetőség nyílik az ott elsajátítottak hatékony gyakorlati alkalmazására. Gyermekkorunktól kezdve olyan „nevelői" hatásoknak vagyunk kitéve, hogy folyvást azt lessük, hol érhet bennünket sérelem, mikor kell sün módjára tüskéink mögé bújnunk. A tüske azonban válogatás nélkül szúr, nemcsak a támadót riasztja el, de a simogatni akarót is. Thomas Gordon elveti a védekezésnek ezt a fajtáját, s azt állítja, nem megelőzni kell a konfliktusokat, hiszen azok az élet velejárói, hanem úgy megoldani őket, hogy senki se legyen vesztes vagy győztes. Csakhogy ehhez jól kellene ismernünk önmagunkat. Magát pedig az ember csak másokhoz viszonyítva képes megismerni. Kommunikációs rendszerünk fölöttébb furcsán működik, inkább elfogadtató, mint elfogadó. Ezért alig várja a társalgó fél, hogy szólhasson, magyarázzhasson, miközben folyvást attól retteg, hogy a másik nem érti meg, mit akar mondani, nem figyel rá eléggé, s így véleményét, sőt olykor egész személyiségét szinte rátukmálja a partnerére, aki ugyancsak erre törekszik. így aztán a párbeszédek, csoportos társalgások, megannyi célt vesztett, fárasztó monológgá válnak. Akinek sikerül kibeszélnie magát, megkönnyebbül, aki pedig a társalgás alatt háttérbe szorul, legkevesebb, hogy hiányérzettel távozik, ha ugyan nem haraggal. Hosszú lenne felsorolni a negatív érzések sokaságát, melyeket embertársaink puszta ránk nem figyelése vált ki bennünk. (De jó lenne, ha ennek a ténynek a figyelembe vétele a pedagógusok kom munikáclós kultúrájának egyik alapkérdésévé válna.) Az emberi kapcsolatok szinte kivétel nélkül közösségekhez kötöttek. Közösségi szerepeink közül az elfogadás és az elfogadtatás, az én és a te helyzetünktől függően váltogatják egymást. Ha alaposan szemügyre vesszük e mechanizmus működését, hamar rájövünk, milyen nehéz a má síkra figyelnünk. Önként felmerül a kérdés: magunkra vajon tudunk-e? Egy személyiségfejlesztő tréning mert ez volt a miénk - rengeteg rejtett problémát képes a felszínre hozni, úgy tárulkoztatja ki az embert, hogy közben a lelkét nem vetkőzteti pőrére, ám kénytelen megszabadulni a Jelmeztől, melyet a különféle társadalmi szerepek aggattak rá. Közben rádöbben, hogy nincs is rá szükség. Ilyesmit gyakoroltunk mi egy héten át Deákin és Rimaszombatban. Rozs Ágnes, a tréning vezetője egyszerű pedagógusa egy neves magyarországi általános Iskolának Szentlőrincen. Ám annak, hogy hol dolgozik és inl a beosztása, most nem volt különö sebb jelentősége. A lényeg, hogy nem hivatásos pszichológus, ám ismer valamit, amit bárki megtanulhat anélkül, hogy fárasztó előadásokat kellene végighallgatnia. Rozs Ágnes játékokat hozott nekünk. Nem szólított fel, hanem kórt. hogy legyünk egy másnak Játszótársai. Mindössze hú szan voltunk, a legfiatalabb és a legidősebb közti korkülönbség negyven esztendő. De ezt észre se vettük, az életkornak nem volt szerepe. (Milyen figyelmeztető jelzés ez egy pedagógusnak!) A valós életkor helyett megjelentek köztünk a rég meghalt szülők, nagyszülők, a nemrég született gyermekek, unokák. Lélekben meghatványozódtunk, s kötődéseinknek ezer szálát szőttük, vigyázva, hogy e szálakat se gubanc, se szakadás ne károsítsa. Emlékeket tettünk elevenné, gondolatokat csiszolgattunk, miközben a húsz ember alkotta kör eg/ óriási tükörré vált, amely hol sima volt, hol meg éppen görbe, attól függően, hogy szépnek akartuk-e látni magunkat, vagy mulat ságosnak. Mondják, akkor válik az ember felnőtté, ha saját gyarlóságain jóízűen tud nevetni. A konfliktus persze nem ezt az érzést táplálja, de e rövid pár nap alatt sikerült rájönnünk, hogy nem is mindig feltétlenül rossz. A kérdés az, hogyan sikerül megoldanunk, vereséggel-e avagy mindkét fél megnyugvására. A tréning kiinduló pontjának nevezhetnénk az önazonosulás kérdését, melyben fontos szerepe van a nevünknek, testalkatunknak, küllemünknek és mozdulatainknak. Nem véletlen, hogy a tréning forgatókönyve fontos szerepet szán a némajátékoknak, hiszen az ember érzelemvilágának kifejezésére a nem verbális közlés, az ún. metakommunikáció számtalan formáját Is alkalmazza. Nem kell megijedni ezektől az idegen szakkifejezésektől, mi sem használtuk őket, csupán az általuk jelölt lehetőségeket alkalmaztuk a gordoni szabályok szerint, könnyedén, játékosan. részben önmagunkért, részben azért, hogy embernevelő szakmánk kívánalmainak a lehető legjobban megfeleljünk. Téved, aki azt hlszil, hogy a pedagógusok továbbképzése elvont lélektani, neveléselméleti problémák fárasztó ismertetéséből áll. Néha csak önmagunkat keres sük, hogy másokban jóbarátokra leljünk. Ahogy Rozs Ágnes mondaná, megosztjuk egymással kincseinket. Ha meg tudtuk tenni ezt Rimaszombatban és Deákin, valószínű, hogy képesek leszünk rá odahaza, az Iskoláinkban Is. CSICSAY ALAJOS