Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-25 / 172. szám, csütörtök

RIPORT 1996. július 25. UJ TIPUSU IRÁNYÍTÁSI RENDSZER A BARTI SZÖVETKEZETBEN Kifelé a gödörből A kilencvenes évek elején egyre-másra alakultak az új szövetkezetek, mondhatni osztódással, szaporodtak. így Jött létre 1993 Júniusában a Bartl Mezőgazdasági Termelő-Kereskedelmi Szövetkezet, amely addig a szőgyénl szövetkezet részét képezte. Többmilliós adósságot örökölt, így kezdetben csak egy célja volt az újdonsült vezetésnek: talpon maradni, bármilyen áron. Sárai Zoltán személyében fiatal, ambiciózus elnök került a szövetkezet élére, aki szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be. Takarékoskodtak a béreken, a trágyázáson, visszafogtak mindennemű fejlesztést, valóban csak a legszükségesebb munkálatokat végezték el. A lopásokat, amelyek igen elharapóztak a szétválás előtt, sorozatos elbocsájtásokkal teljesen visszaszorították. Az egyes ágazatok élén Is történtek személycserék. Ezeknek az - tegyük hozzá, hogy nem túl népszerű, de feltétlenül szükséges - Intézkedéseknek köszönhetően 1993-hoz képest, amikor hatmillió korona veszteséggel zártak, 1995-ben már 380 ezer koronás nyereséget könyvelhettek el. A vezetőség azonban tisztában volt azzal, hogy az említett Intézkedések valóban csak átmenetileg Jelenthetnek megoldást. Amennyiben hossszú távon biztos megélhetést akarnak biztosítani az ott dolgozóknak, növelni akarják a tulajdonosok által rájuk bízott vagyont és Jó hírnevet kívánnak szerezni a szövetkezetnek, akkor lépniük kell. ÚJ SZ

Ó M Sárai Zoltán: - Amit eddig öt ember nem tudott elvégezni, azt ma már hárman csinálják... (Somogyi Tibor felvétele) Nagymértékű pazarlás - A nyolcvankilenc előtti szövetkezeti forma, amely a belüzemj direktív irányításra épült, a megváltozott körülmények között életképtelenné vált - mondja az elnök, majd így folytatta: - Közvetlenül a rendszerváltás után a Čarnogurský-kormány célzatosan gyengítette a szövetkezetek pozícióját és a kisüzemi termelést helyezte előtérbe. Véleményem szerint azonban hosszú távon a nagyüzemeké a jövő, de természetesen nem a régi típusú szövetkezetekre gondolok. A kisüzemi forma előnyei a termelőeszközökhöz fűződő jobb viszony, a takarékosság, a piac változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodóképesség. Nem véletlen azonban, hogy a gazdálkodók Nyugaton is egyre több érdekképviseleti szervezetet alakítanak és kihasználják a koncentráció nyújtotta előnyöket. A szocialista típusú szövetkezetek legnagyobb negatívuma abban rejlett, hogy alacsony hatásfokon működtek, kicsi volt az egyes dolgozók felelőssége, a minőség nem volt meghatározó. Senki nem törődött a kerelet-kínálat alakulásával, az árak a mostaniakhoz képest alacsonyak voltak, így nagymértékű pazarlás folyt." Belüzemi vállalkozói egységek Keresték tehát azt szervezési és irányítási rendszert, amely magában foglalja a kisüzemi és nagyüzemi termelés előnyeit. Sárai Zoltán több olyan szövetkezetet végigjárt, ahol új módszerekkel próbálkoztak, míg végül ráakadt a pozsonyi székhelyű MANACO cégre. Ez a számítógépes programok készítésére szakosodott társaság saját tapasztalatai alapján és az elnök elképzeléseit figyelembe véve kidolgozta a bartiak számára az új irányítási rendszer tervezetét, amely belüzemi vállalkozói egységek létrehozásán alapszik. Lényege a felelősség decentralizációja, egészen a konkrét dolgozókig. Minden dolgozó külön vállalkozói egységet alkot, akiknek ugyanolyan lehetőségeik vannak, mint más vállalkozóknak. Beleértve a motivációt és az anyagi elismerést. Ennek ellenére a szövetkezet nem osztódik fel egymástól független magánvállalkozók között, a szövetkezeti vagyon megmarad szövetkezeti formában a nagyüzemi termelés minden előnyével együtt. A dolgozóknak nem kell kiváltaniuk a vállalkozási engedélyt, továbbra is munkaviszonyban vannak a szövetkezettel, a vállalkozási szerződések ugyanis a munkaszerződés részét képezik. A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a szövetkezet vezetősége menedzserszerződést köt az elnökkel, ő ugyancsak menedzserszerződést a csoportvezetőkkel, végül a munkások vállalkozási szerződést írnak alá a csoportvezetőkkel. Ez szabályozza minden egyes vállalkozói egység jogait és kötelességeit. Belüzemi bank működik, amelyen keresztül figyelemmel kísérik a pénz mozgását, tudják, hogy kinek mekkora a költsége 0s a bevétele. Ezen a bankon keresztül töltik fel a vállalkozói egységek az egyes alapokat: a központi támogatási alapot, a fejlesztési alapot, az osztalékalapot - ebből törlesztik majd a tulajdonosok évi járandóságát - és hozzájárulásukat a termelési részlegek és a központ rezsijéhez. Ezen kívül természetesen teljesíteniük kell az állammi költsévetéssel szembeni kötelezettségeiket. Ahhoz, hogy világosabban lássuk, mi is a rendszer lényege, vegyünk egy konkrét példát. A traktorista, aki nem bérli a traktort, csupán rábízott vagyonként kezeli, teljes mértékben felel a gépért, annak üzemeltetéséért. A szövetkezet biztosítja az üzemanyagot, az alkatrészeket, de ezek a traktorista költségeit növelik, csakúgy, mint a munkagépére vonatkozó leírások. Ugyanakkor az elvégzett munkát, például a szántást, kiszámlázza a szövetkezetnek. Ha valami meghibásodik a gépén, elviszi a műhelybe, ahol a szerelő nem a szövetkezetnek, hanem a traktoristának nyújtja be a számlát. A traktorista érdeke, hogy gépe minél előbb üzemképes legyen, ezért gyorsabb munkára ösztönzi a szerelőt. Az is elképzelhető, hogy nem a szövetkezetben dolgozó szerelővel javíttatja meg gépét, hanem egy kívülálló személlyel, amennyiben az olcsóbban elvégzi a kért munkát. A szerelőnek tehát alkakamazkodnia kell a piaci viszonyokhoz. Viszont a traktorista sem kérhet csillagászati összeget a szántásért, mert az agronómus is hívhat mást erre munkára. A hónap végén aztán a benyújtott számlákból kiderül, hogy az adott időszakban ki mennyit teljesített, nyereséget, netán veszteséget ért-e el. Egy év - 10 százalékos költségcsökkentés - Januártól fokozatosan térünk át erre a rendszerre és már most elmondhatom, hogy pozitív változások észlelhetők az üzemanyag-, az alaktrész-, az energia-felhasználás terén - sommáz az elnök. - Azt a munkát, amit eddig öt ember nem tudott elvégezni, most hárman csinálják. Magukból is nagyobb tejesítményt hoznak ki a munkások, de másoknál sem nézik el a lazítást. Az elmúlt fél évben még hagyományos módon jutalmaztuk a dolgozókat, de júliustól áttérünk a tényleges teljesítmény alapján történő fizetésre. Egyesek számláján a fél év alatt 80-100 ezer korona is összegyűlt, mások viszont mínuszban vannak. Nehezen hiszik el a munkások, hogy ezt a pénzt valóban meg fogják kapni. Természtesen nem egyszerre, meghatározunk egy maximális összeget, ami havonta felvehető. Tartalékolni kell ugyanis télre, amikor nem lesz munka és semmit nem keresnek például a növénytermesztésben dolgozók. A nyáron kitermelt pénzből azonban ekkor is szép összegeket vihetnek majd haza. Azoktól pedig, akik huzamosabb ideig veszteségesek, el fogunk búcsúzni. Előzetes becsléseink szerint az idén 10 százalékkal csökkenthetjük a kiadásainkat, és az elkövetkező években további százalékok faraghatók le ennek a programnak a segítségével. Három-négy éven belül törleszteni szeretnénk hiteleinket és aztán nagyobb beruházásokba kezdhetünk. Ez a program segít megvalósítani elképzeléseinket, a többi rajtunk múlik. V. KRASZNICA MELITTA Baráth Tibort, a STABAC építkezési vállalat résztulajdonosát kérdeztük az általuk kínált nyári munkalehetőségekről: - Minden évben szoktunk felvenni július-augusztusra fiatal munkaerőt. Idén könnyebb volt találni diákokat, túljelentkezés volt. Van akaraterő bennük. Az idén 6 diákot alkalmazunk a két hónapra. Ha jól fognak dolgozni, akkor megkapják a 20-25 koronát egy órára, ez függ a munka minőségétől. Bizonyos kockázatot vállal mindenki, aki idénymunkásokat vesz fel, mert nem ismerjük ezeket a gyerekeket, munkabaleset előfordulhat. De itt felügyelet alatt vannak, sőt az egyik fiúnak az édesapja is itt dolgozik. Fülöp Gábor (16) egyike az építkezésen dolgozóknak, itt főleg azokat a munkákat végzik, amelyek különben fölöslegesen lassítanák a kőművesek munkáját: - A gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában tanulok. Pénzkereseti forrást kerestem. Más lehetőségről nem hallottam, ezért ide jöttem dolgozni. Azt még nem tudom, hogy mennyit fizetnek, de valószínűleg ruhára meg szórakozásra költöm majd a megkeresett pénzt. Szabó István (19): - Sajnos, a főiskola minden pénzt elvisz, de amit most keresek, azt elbulizom. Nehéz munkát találni a szünidőre, én is csak a sógo rom révén kerültem ide. Ez nagyon megfelel. Csószlai Tamás (17) a hajógyár egyik melléképületének átépítésében segítkezik. Ő is és iskolatársa is az édesanyjuk révén kaptak munkát a két hónapra: - Ógyallára járok az építészeti szakközépiskolába. Szeretném mindkét hónapot ledolgozni. Tetszik a munka, jól is fizetnek, bár fogalmam sincs, hogy mire fogom a pénzt költeni. Simon János (17): - Én is az ógyallai iskolában tanulok. Szeretném mind a két hónapot ledolgozni. A pénz egy részét - amit kapok - a szallagavatóra költöm majd, a többit meg szórakozásra. Örülök, hogy kaptam munkát. Körutunk során úgy tapasztaltuk, hogy a fenti mondatot egyre kevesebb diák mondhatja el az idei nyáron, holott szinte mindannyiuknak nagyon jól jönne egy kis pénzkereset. KAPRINAY ZOLTÁN Deákin a termálfürdő minden évben alkalmaz diákokat a nyári szezonra. Laki Ferencet, a fürdő alkalmazottját kérdeztük arról, hogy idén milyen lehetőségeket kínálnak a diákok számára: - Az időjárástól függően alkalmazunk diákokat, mindig csak annyit, amennyire éppen szükségünk van. Átlagban 3-4 diákot foglalkoztatunk, de jó időben akár 12 embernek is tudunk munkát adni. Átlagban 16-17 koronát fizetünk egy órára. Jelentkezőkből nincs hiány, bár sokszor megijednek a munkától. révén Fülöp Nóra (19) iskolai gyakorlatát tölti a deáki fürdőn, utalványokat állít ki, fogadja a vendégek panaszait. - A kézsmárki vendéglátóipari iskolában tanulok. Valószínűleg mind a két hónapot ledolgozom, nagyon tetszik a munka és a fizetéssel is meg vagyok elégedve. A munkabeosztás is megfelel. Három napot egyedül dolgozom, a negyediket meg együtt a barátnőmmel, aztán megint három napot egyedül és így tovább. Boros Róbert (20) a kempingbe autóval látogatókat ellenőrzi. - Édesanyám itt dolgozik, így jutottam ehhez a munkalehetőséghez. Már tavaly nyáron is itt dolgoztam. A júliust ledolgozom, aztán az augusztust bulizással töltöm. Nincsenek nagy terveim a pénzzel, éppen csak az augusztusi bulikra szedem össze a szükségeset. Galántához képest Komáromban jobbak a munkalehetőségek a fiatalok számára. Bár ez nem az önkormányzattól függ, hiszen Komárom városa sem alkalmaz diákokat, ők is a munkaügyi hivatalban jegyzett munkanélkülieket foglalkoztatják. Skosznár Angéla (16) a városközpontban található egyik fotóüzlet pultja mögött dolgozik, fogadja a vásárlókat. - Érsekújvárban tanulok az egészségügyi szakközépiskolában. Mivel a nagybátyám is itt dolgozik, az ő segítségével dolgozhatom én is itt. 3000 koronán felül fizetnek, iskolai felszerelésre és ruhákra költöm azt a pénzt, amit majd keresek. Különben gond az elhelyezkedés, sajnos kevés a munkalehetőség, az öcsém például nagyon nehezen tudott munkát találni. (Somogyi Tibor felvétele) DIÁKO

K NYÁRI MUNKALEHETŐSÉGE Ottjártunkkor - a nem túl kedvező időjárási viszonyok miatt - a fürdőben csak 3 diák dolgozott. Szarka Krisztián (23) ügyel a fegyelemre és arra, hogy ne történjen semmi baj a medencék környékén, vagyis jelenleg úszómester: - Nyitrára járok főiskolára, mezőgazdásznak tanulok. Már harmadik éve dolgozom itt nyaranta úszómesterként. •A júliust végigdolgozom, aztán szabadságolok egy hónapot, utazom, nyaralok. Erre elég az a 3000-3500 korona, amit keresek, persze, ezért napi 12 órát kell dolgoznom. Vigyázok arra, högy ne történjen semmi baj, regge- Horváth Andrea: „Nehéz találni két hónapra munkát, nekem szerencsére sikerült..." Csak ismerősök „Idén már nincs mód arra, hogy diákokat foglalkoztassunk. Régebben szoktunk alkalmazni a szünet Idejére diákokat, most már nem engedhetjük meg magunknak" - mesélte az egyik galántai magánvállalkozó, és bizony elég gyakran hallhatunk Ilyesféle megállapításokat. Régebben örültek az „erősítésnek", annak, hogy a diákok két hónapi munkával viszonylag kevés pénzért aránylag Jó teljesítményt nyújtottak és mindenki jól Járt. Javában tart a szünidő, de vajon Idén mennyi diák kapott munkát? Van-e szükség egyáltalán Idénymunkásokra? És ha igen, akkor megfizetik-e őket eléggé? Idén valóban Ilyen reménytelen lenne a helyzet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ... Horváth Andrea (17) Galánta egyik forgalmas utcáján jégkrémeket árul egy napernyő alatt: - Nehéz találni két hónapra munkát, nekem szerencsére ismeretség révén sikerült, jégkrémeket árulok. Az majd a hónap végén derül ki, mennyit fizetnek. Hogy mire költöm a pénzt, azt még nem tudom. lente meg esténként kitisztítom a medencét. Ha meg esik az eső, vagy rossz idő van, akkor felveszem az esőkabátom és kiülök a padra, ilyenkor is muszáj a medence mellett lennem.