Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-24 / 171. szám, szerda

Toketerebes Komárom Ipolyszécsénke Margita Ilona 6 \ ÚJ SZÓ FÜLEK Levél Torontóból Nemrég hazánkban koncerte­zett a torontói Peter Breiner, aki­nek Pozsonyból Kassára utazva kissé kellemetlen élményben volt része. Autójuk, amelyet öccse ve­zetett, Losonc után, Osgyánban elromlott. „Nem telt bele húsz perc sem, s megjelent a Slovakia autómentő szolgálatának füleki csoportja. Két abszolút profi jött, akik nemcsak kedvesek voltak, hanem a nehéz autót gyakorlati­lag öt perc alatt feltették a szállí­tójárműre. A főnök ráadásul kö­zölte velem, hogy Fjjleken két tár­suk vár rájuk, akik folytatják az utat Ausztriába, a járművünket el­szállítják egy ottani szervizbe. Va­lóban, pillanatokon belül elindult Ausztria felé a hófehér, fényesre törölt szállítójármű az autónkkal, a főnök indulás előtt az autónk­ból kifolyt olajat még letörölte ró­la. S a csoda folytatódott. Telefo­náltam Kassára az unokatestvé­remnek, hogy jöjjön, húzzon ki a pácból, közben felkészültem egy hosszú, nehéz várakozásra. De hogyis volt az nehéz várakozás! Kávéval, teával, fekvőhellyel kí­náltak, az ebéd finom volt, a be szélgetés kellemes. Talán tör­vénytsértek, ha elárulom, magya­rul társalogtunk. Nem esett szó a nyelvtörvényről, az autonómiáról" - ill egyebek között a levélben, amelyet a SME napilapnak jutta­tott el Peter Breiner. A továbbiak­ban megköszöni Mokos Károly­nak és az egész füleki kollektívá­. nak, amiért munkájukkal jó hírét keltik Szlovákiának a külföldi au­tósok között. A szlovák parlament képviselőinek pedig azt ajánlja, ha tehetik, akkor a fülekiek terü­letén karambolozzanak. - Po­zsonyira/ kaptuk a hívást - emlé­kezik az esetre Mokos Károly, az SOS Slovakia füleki csoportjának a vezetője. - Egyszerű mentést jelentettek, ketten szálltunk ki a helyszínre: Brehely Lászlót vittem magammal. Valóban egyszerű volt a mentés, a Mazda üzemkép­telenné vált, szétrepült a hajtó­kar. Mindez dél körül történt, be hoztuk a Mazdát Fülekre, itt az ál­lomáshelyünkön már várt ben­nünket két társunk, és zsebük­ben az útlevéllel folytatták az utat Ausztriába. A meghibásodott járművet elvitték egy hainburgi szervizbe. Hogy magyarul beszél­gettünk? Hát igen, mi a kollégá­val a mentés során magyarul tár­salogtunk, nagy meglepetésünk­re a kanadai jelzésű autó utasa is megszólalt magyarul. Természe tes, hogy bent aztán megkínál­tuk: mi mindekit megkínálunk, aki hosszabb-rövidebb ideig ná­lunk kénytelen várakozni. Ilyen al­kalomra mindig tartunk kávét, te át, üdítőt meg egyebeket - fejez­te be a tájékoztatást Mokos Ká­roly, de azt sem hallgatta el, hogy a mentőcsapatnak jólestek Peter Breiner dicsérő sorai. (farkas) BELFÖLD - KÜLFÖLD IPOLYSZECSENKE Falumúzeumot avattak A Csemadok-alapszervezet ve­zetőségének kezdeményezésére és hathatós támogatásával első alkalommal rendeztek falunapot Ipolyszécsénkén. Jámbor József polgármester az ünnepség meg­nyitóján áttekintette a település történetét, majd ezt követően megnyitotta az egykor grófi kas­télyként, ma pedig községháza­ként szolgáló épület egyik helyisé­gében létesített falumúzeumot. Népviseleti ruhadarabok, hímzett vászontörülközők, korsók, tányé­rok és további használati-, ill. mun­kaeszközök kaptak helyet a múlti­déző kiállítás anyagában Kelemen Mária pedagógus szorgalmas gyűjtőmunkájának köszönhetően. A falunapi ünnepség kulturális műsorában az óvodások és iskolá­sok szereplését a nemrégen ala­kult női énekkar fellépése követte, a legvégén pedig a fiatalok vidám jelenetek bemutatásával szóra­koztatták a közönséget. B. Gy. TAJTI Katolikus templom alapkőszentelése MARGITA ILONA Fürdőhelyi szépségverseny 1996. július 24. NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS Megelőzni a betegségeket Szakemberek állítják, hogy egészségi állapotunk elsősor­ban, - mintegy 40-50 százalék­ban - rajtunk, életvitelünkön, életmódunkon múlik, persze az öröklött hajlamok, a munkahelyi és környezeti ártalmak is kihatás­sal vannak rá. Ugyancsak nem új keletű megállapítás, hogy vidé­kenként változó képet mutat a la­kosság egészségi állapota. Ami a Nagykürtösi járást illeti, ahol mintegy 50 ezer ember él, ezen a téren nem valami kedvező a helyzet. E tényt ékesen bizonyít­ja, hogy az átlagos élettartam a járásban 6-7 éwel rövidebb, mint a fejlett régiókban. Ennek oka a szív- és érrendszeri beteg­ségek előfordulásának magas hányada. Bizonyításképp elég csak megemlíteni, hogy az utóbbi öt évben történt elhalálozások­nak jóval több mint a fele az imént említett betegségek szám­lájára írható. Például 1994-ben 321 ember halt meg szív- és ér­rendszeri megbetegedésben. Ezek az önmagukért beszélő szám­adatok cselekvésre késztették a régió illetékes szakembereit. En­nek eredményeként alig két hó­napja hozták létre az egészség­ügyi tanácsadót, amely az állami egészségügyi intézet épületében kapott helyet. - Mindenekelőtt a középkorú nők és férfiak jelentkezését vár­juk, hogy az elvégzett szűrővizs­gálatok eredményei alapján meg­felelő tanácsokkal láthassuk el őket. Erre a célra vásároltunk egy német gyártmányú műszert, Ref­lotron a neve, melynek segítségé­vel kivizsgáljuk a jelentkezők vé­rének zsír-, cukor- és koleszterin­szintjét. Köztudott, hogy ha szint­jük meghaladja a normál értéket, a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktoraiként jöhetnek szá­mításba - mondotta látogatá­somkor dr. Jana Adamová, a ta­nácsadó vezetője, majd így foly­tatta a fiatal orvosnő: - Termé szetesen a vér kivizsgálásából más, lappangó betegségekre uta­ló jelekre is fény derülhet. Tehát a 35-50 év közti embereknek csak a javukra válhat, ha igénybe ve szik ingyenes szolgáltatásainkat, hiszen az időben észlelt és kezelt tünetekkel súlyos betegségek ki­alakulása előzhető meg. Eny­hébb változások esetében elég változtatni az életmódon, étkezé s i szokásainkon. • Milyen az egészségügyi ta­nácsadó látogatottsága? - Eddig mintegy 150-en keres­tek fel bennünket. Hetvenegy esetben a vér koleszterinszintje magasabb volt a megengedett­nél. Ezeknek az embereknek élet­módváltoztatást és nagyobb fizi­kai aktivitást ajánlottunk. Főleg azokat várjuk ide, akik panasz­mentesek, akiknek látszólag rendben van az egészségük, ám meglehet, hogy a szűrővizsgálat eredményei nem mindenben iga­zolják ezt - mondotta befejezésül a doktornő. (bodzsár) Ősi szokás tragikus esemé­nyek színhelyére, nyugvóhelyekre jeleket tenni. A jel megválasztása­kor az emberek általában a mara­dandóságra törekedtek, töreked­nek. Legalkalmasabbnak némely esetben a fát, máskor a követ ta­lálták őseink, s bár ez a szokás kissé átalakult, de lényegében ma is őrizzük. Hasonlóan csele­kedtek őseink a házak, a középü­letek építésekor is: alapkövet he­lyeztek a földbe, amelyre hármat koppintottak. Ez a szokás sem veszett ki, sőt egyre többször hallunk hírt ün­nepélyes alapkőszentelésről, alapkőletételről. A napokban Taj­tin szentelték meg a lelendő ró­mai katolikus templom alapkö­vét. Az ünnepi menet a kultúrház épülete elől indult a szabadtéri is­tentisztelet színhelyére, ahol szá­zak várták a menetben haladó Eduard Kojnok rozsnyói püspö­köt, a két tisztelendőt, Majoros Gábort és František Labancot, az egyházasbásti, a péterfalai, a vel­kenyei kántort és az illusztris ven­dégeket. Pál Ferdinánd, Tajti pol­gármestere ünnepi beszédében a lakosság templom utáni vágyát emelte ki. A szabadtéri istentisz­teletet Eduard Kojnok magyar nyelven celebrálta. Ezután a kö­rülbelül ötszáz fős menet a le­endő templom helyszínére vo­nult, ahol az arany betűkkel írott márványtáblát elhelyezték az alapkőben. Az alapkövet és a templom alapterületét a rozsnyói püspök megszentelte. Kép és szöveg: FARKAS OTTÓ Lévától mintegy 5-6 kilométer­re, Ipolyság irányában található Margita Ilona üdülőhely, az itteni régió leglátogatottabb fürdőhe­lye. Az ide érkező fürdőzők négy medence közül válogathatnak, amelyek termálforrásokból kap­ják a vizet. A létesítmény fenntar­tója a lévai Fortuna Kft., a fürdővendégek kulturális, szóra­kozási igényeinek kielégítéséről a városi művelődési központ gon­doskodik. Akárcsak az elmúlt két évben, az idén is megszervezték a nagy érdeklődéssel kísért Miss Margita Ilona szépségversenyt, amelybe még a rendezvény nap­ján is benevezhettek az itt nyara­ló lányok. A fürdőhelyi szépségversenyt támogató magánvállalatok képvi­selőiből összetevődő zsűrinek ne­héz dolga volt kiválasztani a leg­szebbet a nyolc jelölt közül, akik­nek a szabadtéri színpadon zajló vetélkedőn igényes, bár mindvé­gig szórakoztató produkciókkal kellett megbirkózniuk. Amíg a bí­rálóbizottság tanácskozott, addig a városi művelődési központ művészeti csoportjai szórakoztat­ták a közönséget. Érthető, hogy mindenekelőtt a versenyzők várták nagy izgalom­MiSS mfi&fi mai az eredményhirdetést, ami azért az erősebb nem képviselőit is lázba hozta, hiszen kinek-kinek megvolt a maga tippje. Nos, azok, akik a lévai Sandra Sedmá­kovának szorítottak, bizonyára dicsérték a zsűri döntését. Sand­ra első udvarhölgye a szintén lé­vai Ivana Benková diáklány, má­sodik udvarhölgye a Poprádról ér­kezett gimnazista, Silvia Kupko­vá lett. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula CSOMA Csornaiak találkozója Csornán A Losonci Járásbeli Csorna községből népes küldöttség láto­gatott Június végén a magyarországi Csornára, hogy megte­kintse a tájainkon ritkaságnak számító Szent Iván-éJI lámpá­solást. A két Csorna között tavaly kezdődött a kapcsolat, ami­kor a Balaton-vidéklek részt vettek az Itteni Csorna község alakulási évfordulójának tiszteletére rendezett falunapokon. „A szlovákiai Csorna község polgárai, szlovákok és magyarok sokunkat meggyőztek arról, hogy a legnagyobb korlátokat nem az államhatár jelenti, mert ha komo­lyan keressük egymást, akkor meg is találjuk, még akkor is, ha a szó valódi értelmében sorompó­kat építenek közénk" - áll egye­bek között a magyarországi kiad­ványban, amelyet a lámpásolás alkalmával adott ki a községi ta­nács. A Balaton-vidéki Csornán június 29-én emlékeztek meg - ahogy arrafelé nevezik - Virágos Szent János napjáról. Ezen a napon a fa­lu fiataljai végigjárják az utcákat, fát hajszolnak a Szent Iván-éjsza­'kái máglyához. „Szénát, szalmát, szentiváni almát adjatok a Szent János tüzére fát - mondogatják a versikét napestig, miközben a rőzseadót gyümölccsel kínálják. A hatalmas komabotról, amelyen művészien van elrendezve a cse­resznye, az alma stb. - mindenki választhat magának. „Vegyél ko­mám!" - kínálják a gyümölcsöt a polgároknak, innen ered a koma­bot elnevezés. A Fülek melletti Csorna község történetének megírása közben fi­gyelt fel a könyv szerzője, Pócsa Péter arra, hogy a Kárpát-meden­cében összesen négy település viseli a Csorna nevet. A magyaror­szágiakkal felvették a kapcsola­tot, a kárpát-aljai és az erdélyi Csorna község képviselői azon­ban nem vettek részt a Szent Iván-éji lámpásoláson, pedig ko­rábban ez volt a tervük. - Bár mind a négy Csorna tele púié s a Kárpát-medencében talál­ható, azonban egyelőre az anyagi lehetőségek mindenhol korláté zottak, a távolságok pedig olyan nagyok, hogy pénz híján ezt a ta­lálkozást most nem tudtuk megol­dani. Tulajdonképpen a két Cso­rna kapcsolatai is mindössze alig egyévesek: nem ismertük úgy egy­mást, hogy érdemben lépni tud­junk a másik két Csorna felé. Az erdélyi Csornával nem hivatalé s an már felvettük a kapcsolatot, a negyedik Csornával eddig még nem - tájékoztatott Pócsa Péter. Az ünnepség tulajdonképpen már pénteken délután meg­kezdődött, amikor a szlovák rend­számú autóbusz berobogott a fa­luba. Az egész falu kivonult az ut­cára, úgy várta a testvérfalu kül­döttségét. - Nagyon megható volt - foly­tatta Pócsa Péter -, nem vártunk ilyen fogadtatást. A tanács épüle te előtt pedig hatalmas tömeg gyűlt össze, később megtudtuk, hogy áz a csapat járja végig rőzsé ért az utcákat. Csatlakoztunk hoz­zájuk, megtanultuk a versikét, vi­dáman, énekelve vonultunk végig a falun. A lakók rőzsét adtak a rőzsegyűjtőknek, zöld almát de báttak elénk: amit a menetben haladóknak illett felszedni és megkóstolni, egymást megkínálni vele. Este a tiszteletünkre bált rendeztek a helyi művelődési ház­ban, a másnapi szentmisét pedig értünk ajánlotta fel a pap. Ami a rőzsét illeti, azt csupán szokásból gyűjtötték a fiatalok, a falutól néhány kilométerre fekvő dombon már állt a hatalmas mág­lya. Napközben körülötte külön­böző versenyek folytak: rajzver­seny, kerékpáros verseny gyere­keknek, kalapos kötélmászás, rönkhajítás, iszapbirkózás stb. A versenyszámok lezajlása, kiérté­kelése után került sor a máglya gyújtására. - A máglya-gyújtás­nak szintén vannak rituális szoká­sai - mondta a fiatalember. - Hu­szárruhába öltözött fiatalok, fák­lyával a kezükben először foga­dalmat tettek, majd ünnepi be szédet mondtak, meggyújtották a máglyát, és végigvonultak a mezőn. Messze a láthatáron csa­tárláncot alkottak és száraz fa­háncsokat gyújtottak meg, ame lyeket kötélre kötve forgattak a le vegőben. Egész éjjel szórakoz­tunk; énekeltünk, táncoltunk a tűz mellett. Az indulás előtt a két település vezetősége abban egyezett meg, hogy közös nyilatkozatot dolgoz­nak ki, amelyben nevesítik a köz­ségek közötti kulturális, sport- és egyéb kapcsolatokat. A hivatalos kapcsolaton kívül jó néhány csa­ládot már baráti kapcsolat is fűz egymáshoz. Pedig, mint Pócsa Péter megjegyezte: még csak két­szer találkoztak a közel 400 kilo­méterre lévő Csorna község lako­saival. (farkas) Hamisítatlan iszapbirkózás Molnár Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents