Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-15 / 163. szám, hétfő

4 j ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1996. július 15. Jandarbijev feltételei A Moszkvához hű grozniji kormány szerint a dél-csecsenföldi települések elleni legutóbbi orosz támadások után annak veszélye fenyeget, hogy a harcok kiterjednek a kaukázusi köztársaság keleti területeire is. Az orosz hadsereg körülzárta Alleroj, Zentoroj, Bacsi-jurt és Hoszi-jurt településeket. Egy névtelenségbe burkolózó grozniji kormánytisztviselő szerint az orosz katonák fegyvereik leadására szólították fel a falvak lakóit. A falusi lakosság azonban közölte, hogy nincsenek fegyvereik. Az emberek többsége attól tart, hogy az orosz erők a Gehi és Mahketi települések elleni, heves légi és tüzérségi támadásokhoz hasonló manővereket indítanak a körülzárt keleti falvak ellen. Adatok szerint Mahketiben a legutóbbi orosz támadás következtében 25 polgári személy vesztette életét és 160 ház megsemmisült. Közben állítólag feloldották Gehi blokádját. Zelimhan Jandarbijev, a csecsen lázadók vezére a fegyverszüneti megállapodás feltételek nélküli teljesítésétől és az ENSZ szigorú ellenőrzésétől tette függővé a csecsen-orosz tárgyalások folytatását. MTI MOSZKVA Robbanóanyag egy troli megállójában A csütörtöki és pénteki trolibuszrobbantások után nyugodt volt a hét vége Moszkvában. A pénteki merénylet 28 sérültje közül 8 állapota változatlanul válságos. A nyomozóhatóságok fantomképet készítettek a feltételezett terroristáról, Jurij Luzskov főpolgármester pedig 1 millió dollárnak megfelelő jutalmat készült kitűzni a nyomra vezetőnek. Az orosz fővárosban ezer belügyi katonával erősítették meg a rendőrjárőröket, amelyek fokozottan ellenőrzik a földalattit. Szombaton egy gazdátlan csomagot fedeztek fel az egyik állomáson, de a tűzszerészek csak egy tangóharmonikát találtak a dobozban. Tegnap viszont egy trolibuszmegállóban robbanóanyagot találtak, igaz a töltetben nem volt detonátor, s a szakértők szerint „nem jelentett reális veszélyt". Tegnapi isztambuli jelentések szerint a két moszkvai robbantásért egy csecsen parancsnok vállalta a felelősséget. Szombaton este érkezett meg Moszkvába Al Gore amerikai alelnök, hogy a BoriszJelcin Al Gore Viktor Csernomirgyin miniszterelnökkel együtt vesz részt a kormányközi bizottság ülésén. ČTK/AP-felvétel újraválasztása utáni nemzetkö- zésről, valamint a csecsenföldi zi együttműködésről, a gazda- helyzetről tárgyaljon vendéglásági reformról és a lefegyver- tóival. MTI, ČTK Az RMDSZ elnökjelöltje: Frunda György . Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szombat este 65 szavazattal a szövetség elnökjelöltjévé választotta Frunda György marosvásárhelyi szenátort. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tehát államfőjelöltként őt indítja az ősszel esedékes román elnökválasztáson. Frunda elmondta: hosszas töprengés után döntött úgy, hogy kész vállalni a jelöltséget, mert több előnyt remél ettől a megbízatástól. Azt várja, ily módon sikerül felrázni a magyarságot az egyidőben sorra kerülő parlamenti választásokra is, és el lehet kerülni azt a helyzetet, amely 1992-ben alakult ki, amikor legalább 4 parlamenti mandátumba került az, hogy a szövetségnek nem volt saját elnökjelöltje. Abban bízik, hogy sikerül összegyűjteni nemcsak a magyarság, hanem a többi nemzeti kisebbség voksait és a románság egy részének szavazatait is. Ez lehetővé teheti, hogy az elnökválasztás második fordulójában az RMDSZ hozzájárulhasson egy demokratikus, európai szellemű jelölt megválasztásához. A kampány alkalmat nyújt majd annak kifejtésére, hogy a magyar nem ellensége a románnak, aki ellen küzdeni kell, hogy az úgynevezett magyar veszély nem létezik, és azok a jogok, amelyekért a magyarság harcol, nem mondanak ellent a románságjogainak - mondta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke alaposan átgondolt döntésként értékelte Frunda jelölését. Szerinte fontos feladat lesz az elnökjelölttel együtt megfogalmazni azt az üzenetet, amelyet az RMDSZ általa kíván közvetíteni, és az is, hogy megfelelő kampányt folytasson a szövetség. Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: tisztségéből következőleg ugyan nem volt szavazati joga, de ha lett volna, nem támogatja az önálló elnökjelölt indítást. Ezt azzal indokolta: nagyon nehéz azt a felelősséget vállalni, hogy esetleg éppen az RMDSZ-en múlhat, ki legyen Románia államelnöke, [gy az egész választás etnikai síkra terelődhet, és az RMDSZ esetleg foglyává válhat egy adott politikai helyzetnek. Tőkés László visszautalva korábbi ellentéteikre - úgy értékelte, hogy a Frunda által képviselt politikai irányvonal győzelme volt a jelölés, márpedig - véleménye szerint ez a mérsékeltnek nevezett irányvonal a „kisebbségi típusú", az alkalmazkodó, csupán „helyzetben maradó" politizálást jelenti. Ugyanakkor úgy vélekedett, ebben a helyzetben kötelesség támogatni a szövetségjelöltjét. MTI KELET-BOSZNIA Pokolgép pusztított MTI-hír A kelet-boszniai Vlasenicában egy nagyerejű pokolgép megsemmisítette a nemzetközi rendőri erők egy autóját, s két másik járművet megrongált közölte szombaton a helyi nemzetközi rendőri erők parancsnoksága. A robbanás még péntek este történt, s a detonáció következtében a parancsnokság 30 ablaka betört, de szerencsére senki sem sebesült meg. A merénylet elkövetéséért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. A szerb rendőrségtől a nemzetközi rendőri erők nem remélnek támogatást az üggyel kapcsolatban, de megindították saját vizsgálatukat. A Cerskában exhumált srebrenicai áldozatokkal úgy végeztek, hogy nagy kaliberű töltényekkel főbe lőtték őket - közölte szombaton William Haglund, a srebrenicai exhumálást vezető szakértői csoport vezetője. Elmondta, hogy a lövedékek teljesen szétroncsolták és darabokra szakították a koponyákat. A Srebrenica közelében fekvő Cerskánál eddig 60 áldozatot találtak. A boszniai szerb vezetés a bizonyítékok ellenére kitart azon állítása mellett, hogy Srebrenicában harc közben estek el az utóbb itt eltemetett muzulmánok. KUBA: CSONAKOSOK AKCIÓJA Nem történt incidens MTI-hír Incidensek nélkül ért véget a kubai emigránsok „csónakos" megmozdulása az ország partjainál. A Floridában élő kubaiak egy csoportja szombaton kishajókon és repülőgépen emlékezett meg egy két éwel ezelőtti tragédiáról, amikor egy menekülteket szállító vontatóhajót süllyesztettek el a kubai őrnaszádok: 40 ember veszett a tengerbe, köztük gyermekek. A kubai kormány szerint baleset történt. A tragédia színhelyén - a kubai partoktól alig 13 mérföldre, de még nemzetközi vizeken - a tavalyihoz hasonló megemlékezésre került sor, s ezen csaknem 20 hajóból álló flotilla vett részt. Az amerikai parti őrség szerint nem történt incidens, a hajók visszatértek a floridai kikötőkbe. Korábban Havanna arra figyelmeztetett, hogy mindenképpen megvédi szuverenitását, amennyiben az emigránsok megsértik a határokat. VILÁGHÍRADO Új zsidó telepek létesülnek? A nyugati parti és a Gáza övezeti zsidó telepesek számának nagyarányú növelését tűzi ki célul az a terv, amelyet tegnap hivatalosan is bejelentettek a telepek képviselői. A térségbeli zsidó telepek tanácsának vezetője az izraeli rádiónak nyilatkozva elmondta: tervük lehetővé tenné, hogy 3 év alatt a telepesek - ma mintegy 145 ezres száma 300 ezerre emelkedjen. Elképzelésük szerint legalább 8 új telep létesülne, s több katonai állomáshely is polgári településsé alakulna át, de céljukat elsősorban a már meglévő telepek növelésével és a palesztin városokat elkerülő úthálózat bővítésével kívánják elérni. Az izraeli kormány még nem döntött a kolóniák bővítéséről, szombaton zárult egyesült államokbeli látogatásán Netanjahu kormányfő nyitva hagyta a bővítés lehetőségét. Párizsi katonai parádé: Mandela díszvendég volt Az afrikai ügyek egybeeső elemzése határozta meg Nelson Mandela dél-afrikai elnök és Jacques Chirac francia államfő kétórás szombat esti megbeszélésének légkörét. Mandela szombat reggel érkezett négynapos látogatásra Párizsba, elsősorban azzal a szándékkal, hogy a francia befektetőket rávegye: erőteljesebben vegyék ki részüket hazája gazdasági fejlesztéséből. Az apartheid-korszak utáni első dél-afrikai elnök a francia nemzeti ünnepen, a tegnap rendezett katonai parádé díszvendége volt. Az idei július 14-i felvonulás keretében 16 brit harci repülőgép is végigszáguldott Párizs egén. A gépek a két légierő együttműködését reprezentálták. Újdonságnak számított a 240 rendőr jelenléte, valamint az, hogy a Champs Elysées-n felvonuló egyenruhások közt először lehetett látni tartalékos mentővezető nőket. Clinton népszerűbb az ellenjelölteknél Bili Clinton amerikai elnök vezeti a népszerűségi listát, 15 százalékkal megelőzve a republikánusok valószínű elnökjelöltjét, Bob Dole szenátort a CNN televízió és a Time magazin tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint. A júliusi felmérés Clintonnak 53 százalékot, míg Dole-nak 38 százalékot jelez. Az előző, júniusi felmérés idején Clinton csak 6 százalékkal vezetett fő vetélytársával szemben. A texasi milliárdos, Ross Perot bekapcsolódása az elnöki mandátumért folyó küzdelembe még egy százalékponttal, 16 százalékra növelte Clinton előnyét. A immár hármas felmérésben - amely július 10-11-én készült - Clinton 48 százalékos eredménnyel végzett az élen, Dole 32 százalékot kapott, míg Perot 13 százalékával csak a harmadik helyezett. Kínai áradások - 600 halott A Kínában két hete pusztító áradások eddig csaknem 600 halálos áldozatot követeltek, s a sebesültek száma meghaladja a tízezeret. A természeti csapás az ország központi és keleti részein csaknem 21 millió embert érintett, és a károkat több milliárd dollárra becsülik. Kwasniewski válasza Wieselnek Aleksander Kwasniewski lengyel elnök elutasította Elie Wiesei, a Béke Nobel-díjjal kitüntetett zsidó író követelését, hogy a lengyel hatóságok távolítsák el a keresztény keresztet az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor területéről. „Nem akarok egy olyan állam elnöke lenni, ahol eltávolítják a vallási jelképeket" mondta Kwasniewski szombaton a lengyel rádióban. A miniszterelnök sajnálatosnak nevezte Wiesei bírálatát, mondván: „a lengyel kultúrában a kereszt a hívők és a nem hívők számára egyaránt nagyon fontos". Az egykori megsemmisítő tábort az izraeliták a világ egyik legnagyobb zsidó temetőjének tartják. MTI Felszínen a harmadik magyar barlangász MTI-hír Tegnap délután a harmadik magyar barlangász is feljutott a franciaországi Vercors hegység Berger barlangjából, és ezzel lezárult az egy hete kezdődött és szerencsétlen véget ért föld alatti kaland, amely két ember - egy magyar és egy brit barlangász - életét követelte. A magyar kutató, akit 900 m mélységből hoztak fel, csaknem végig hordágyon, a mentők vezetője szerint jól van, de nagyon kimerült, és fáj a lába. A fiatalembert a grenoble-i kórházba szállították. POZSONYBA LATOGAT PIERO FASSINO Kisebbségi jogok - olasz értelmezés MTI-hír Közép- és Kelet-Európa az olasz külpolitika alapvető prioritásai közé tartozik - jelentette ki Piero Fassino olasz külügyi államtitkár, aki ma ötnapos körutat kezd Közép-Európában. Hangsúlyozva, hogy mostani útja, melynek során Szlovákiát, Magyarországot és Horvátországot keresi fel, a kezdete annak a diplomáciai kezdeményezésnek, mellyel Róma a térségbeli kétoldali kapcsolatait, illetve jelenlétét kívánja tovább erősíteni. Fassino körútjával egyidőben Lamberto Dini külügyminiszter Moszkvában tárgyal majd. Az olasz külügyi államtitkár emlékeztetett arra: Róma nemcsak teljes mértékben érdekelt a térségbeli országok EU-csatlakozásában, hanem a július elsejével zárult olasz EU elnöki periódus idején mindent megtett azért, hogy intenzívebbé váljon a felvételt megelőző folyamat. Róma nagyon fontosnak tartja, hogy megerősítést nyerjen: a kormányközi konferencia befejezése után hat hónapon belül megkezdődnek a konkrét tárgyalások a csatlakozásról. Olasz vélemény szerint a tárgyalásokat valamennyi jelentkezővel egyidőben kell elkezdeni, de mivel eltérő helyzetben lévő országokról van szó, érthető, hogy a megbeszélések nem egyidőben fognak majd befejeződni - mondta a külügyi államtitkár. A nemzeti kisebbségek jogainak védelme az egyik alapvető problémát jelenti a kelet-középeurópai térségében - hangsúlyozta Fassino. A kisebbségi probléma kezelésében Olaszország véleménye szerint két alapvető elvnek kell érvényesülnie. A jelenlegi határok sérthetetlenek, csak az érintett országok megállapodásával változtathatók meg, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Emellett mindenkinek teljesítenie kell a kisebbségek státusát általános keretben meghatározó helsinki és párizsi jegyzőkönyveket. A kisebbségi jogok védelme alatt a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelmét érti Olaszország, úgy ahogy azt az Alto-Adigében (Dél-Tirol) élő németajkú kisebbség esetében elismerte. A kisebbségi problémákat természetesen alapvetően a kétoldalú kapcsolatok keretében lehet rendezni, de nyilvánvaló: a megfelelő kisebbségvédelmi politika az egyik követelmény ahhoz, hogy valaki Európához tartozzon - hangsúlyozta. Utcai csaták voltak szombaton Jeruzsálemben többszáz ortodox zsidó és a rendőség között. A fanatikus hívők a legfelsőbb bíróság előző napi döntése ellen tiltakoztak, amelynek értelmében nem szüntetik meg a forgalmat szombatonként a Jeruzsálem vallásos negyedén átvezető főútvonalon. A közlekedési miniszter engedett a vallásosok nyomásának, és elrendelte a Bar llan út lezárását a vallásos zsidók kötelező heti pihenőnapján. Az ellenzéki Munkapárt viszont fellebbezett a bíróságnál a rendelet ellen, s a bíróság érvénytelenítette a miniszter döntését. Felvételünkön egy ortodox zsidó menekül kislányaival a rcsatatérről". ČTK/AP-felvétel