Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-13 / 162. szám, szombat

Július 30-án lesz Budapesten a Népstadionban az a szu­perkoncert, amelyről már hónapok óta fél Európa beszél. Az ok: fellép a tenorkirály-trió két tagja - Placido Domingo és Jósé Carreras -, valamint két hölgy: Diana Ross és Rost And­rea. Mivel ezen a helyen a közelmúltban írtunk Carrerasról (minden elismerést megérdemlő jótékénysági tevékenysé­ge kapcsán), Diana Ross pedig e koncert szereplői között úgymond „műfajidegen", most - a Népszabadság Magazin alapján - Placido Domingóról közlünk néhány érdekessé­get. S főleg bemutatjuk Rost Andreát, akit önhibáján kívül külföldön jobban ismernek, mint Magyarországon - és a közvetlen szomszédságban. 1996. július 13 . V EL EMENY - TALLÓZÓ ÚJ SZÓ I 5 ] PÁRIZSI HÓBORT Fehérben a zöldben „Fehér ruhás őrültek" - a francia rendőrség illetékesei ezt a nem túl hízelgő nevet ad­ták annak a társaságnak, amelynek tagjai minden évben egyszer a francia főváros egy­egy híres pontján gyűlnek össze fehér szmokingban vagy estélyi ruhában, hogy közösen fo­gyasszanak el egy vacsorát. Az idén az Eiffel-torony tőszom­szédságában gyűltek össze: a vacsorán 1400 ember vett részt. Az „őrültek" közé nem könnyű bekerülni: a híres va­csorák résztvevői valamennyien a francia előkelő körök tagjai, akik ezzel a rendezvénnyel a ko­rábbi századok társasági életét akarják felidézni. Az alapötletet egyébként az adta, hogy a ren­dezvény egyik későbbi szer­vezője 1989-ben a Párizs mel­letti erdőben, a Bois de Boulog­ne-ban sétálva hirtelen egy pik­nikező házaspárra bukkant: a férfi fehét szmokingban volt, a hölgy estélyi ruhában, úgy, ahogy azt számos múlt századi festményen látni lehet. A résztvevők mindig maguk hozzák a kis, kétszemélyes bridzs­asztalt, a fehér terítőt, s a két, széthajtható széket, illetve a piknikkosarat, amelynek tartal­ma szigorúan meghatározott: egy bor, egy pezsgő, az ezekhez szükséges poharak, négy porce­lántányér, egy szemeteszsák, no meg maga a menü, amely­nek „könnyűnek és ízletesnek" kell lennie. Kurír Nem temetik be az Estoniát Egyelőre nem temetik beton­sírba az Estonia komphajót, amelynek 1994. szeptemberi süllyedése 852 ember halálát okozta. A svéd kormány a közvé­lemény nyomására változtatta meg, illetve halasztotta el erede­ti tervét. Az Estonia Svédországból Észtországba tartott, amikor a viharos Balti - tengeren máig nem tisztázott okból leszakadt a felnyitható orr-eleme, a hajó megdőlt, és elsüllyedt. A ka­tasztrófát mindössze 137 em­ber élte túl. Az Estonia Finnország dél­nyugati partjától 100 kilométer­re, 55-88 méteres mélységben pihen a tengerfenéken. A 852 áldozat közül 700 a hajótesttel együtt süllyedt el. A svéd kormány egy korábbi döntése alapján már meg is kezdődtek az előkészületek, hogy több tízezer tonna homok­kal, kaviccsal és betonnal bete­messék a hajótestet. Az áldoza­tok rokonaiból alakult bizottság azonban hevesen tiltakozott a terv ellen: szerintük ez az áldo­zatokat megfosztaná a megfe­lelő végtisztesség lehetősé­gétől. A bizottság követeli, hogy tegyenek meg mindent az Esto­nia kiemelése érdekében. P sza a férje, aki nagy segítségére volt akkor is, amikor pályája kez­detén komolyan meg kellett küz­denie saját félelmeivel és gátlá­saival. - Ha nem tudok az első negye­dórában produkálni valami miatt, ő akkor is kihajtja belőlem. Ez na­gyon jó. Teher alatt nő a pálma. Nem vagyok hisztis énekesnő, de volt úgy, hogy azt éreztem, ne­kem ez nem fog menni, nem tu­dom megcsinálni. Csapkodtam a kottát. Ő meg babusgatott, hogy nyugi, egy hét múlva menni fog. És megtanultam, hogy a tanulási folyamatnak időt kell hagyni. Amikor kudarcok értek, akkor is valahol a lelkem mélyén érez­tem, hogy sok minden van ben­nem, amit majd meg kell tudnom mutatni. De a férjem nélkül ez nem került volna felszínre. Amikor a színpadon áll, nem­csak énekelnie kell, hanem meg­formálnia egy szerepet is. Ebben segít a maszkmester, a kosztüm. De mit szeret viselni Rost Andrea a színpadon kívül? - Az egyszerű, nagyon nőies holmikat. Egy ruha legyen, mond­juk, elöl állig gombolt, hátul deré­kig kivágott, vagy teljesen hosszú, de felsliccelve. Legyen iz­galmas. Valahol teljesen eltaka­rom magam, és valahol meg so­kat mutatok. Szeretem a szép ék­szereket, de nem a méregdrágá­kat, hanem a különlegeseket. A szuperkoncert után Andrea egy teljes hónapot a családjával tölt. Azután megint jön Bécs, Pá­rizs, majd bemutatkozás a New York-i Metropolitanben. Tulaj­donképpen 2000-ig tele van a naptára. Neve magyarul békés, nyugodt vasárnapot jelent, bár Domingo életformáját aligha lehetne nyu­godtnak nevezni. Eddig mintegy 100 tenorszere­pet alakított, több mint 2500 előadásban. 59 operát énekelt különböző hanghordozókra, 800 egyéb műfajú felvételt készített. Három operafilmjét, a Traviatát, az Othellót és a Carment milliók nézték meg. Verdi fényképét amulattként vi­seli a nyakában. Azt mondja, a nagy zeneszerző szerencsét hoz neki. A szerencse valóban mellé szögődött, már egészen kisgyerek korában. Három-négy éves lehe­tett, amikor anyja mellett a színpa­don volt. Az ő ösztönzésére lett énekes, apja hatására kezdett zongorázni, karmesteri ismeretek­kel és zeneelmélettel foglalkozni. „Piaci", ahogyan barátai és ra­jongói becézik, a romantikus spa­nyol műfaj, a zarzuela szülötte. Szülei a madridi zarzuelaszínház vezető sztárjai voltak, majd Mexi­kóvárosban saját társulatot hoz­tak létre. Placido nem csak az éneklés­sel, a futballista és a torreádori hi­vatással is kacérkodott. Egy időben bárzongoristaként kereste kenyerét, miután már 16 évesen megnősült, és hamarosan apa lett. A mexikói konzervatóriumban zongorázni tanult, és karmester­képző tanulmányokat folytatott. Hangját „bársonyos" baritonnak tartották, de a mexikói Nemzeti Operában már tenor szerepben debütált. Ekkor nősült meg másodszor. Marta Ornelas szoprán énekesnő azóta is hűséges társa. Domingo legvonzóbb tulajdon­ságai között közvetlenségét, sze­rénységét és humorérzékét szok­Smink nélkül A javíthatatlan romantikus Kilenc éwel ezelőtt már nemzetközi díjakat nyert. A ma­gyar Operaházban debütált ugyan, de a bécsi Staatsoper tagja. Rost Andrea nevét Londonban, Milánóban, Párizsban egészen Idáig Jobban Ismerték, mint Magyarországon. A szuperkoncertnek köszönhetően talán próféta lehet saját hazájában is. Szerény, kedves, természetes. Smink nélkül is vonzó. Mostan­ság kicsit felemásan érzi magát otthon. Nagyon jólesik neki, hogy ennyire figyelnek rá, de sajnálja, hogy ehhez a szuperkoncert kel­lett, hiszen külföldön rrfér sok hozzátartozik az operajátszás­hoz. Nem egyszer voltam szem­és fültanúja Bécsben, hogy az igazgató odament a nagyon kö­vér szopránénekes kollé­ganőmhöz és azt mondta, ha nem fogy le, nem hosszabbítja mindent elért. A sztárságról az a véleménye, hogy bár elérni sem könnyű, megtartani sokkal nehe­zebb. - A tehetség adott dolog, vagy azzal születik az ember, vagy nem - véli Andrea. - Azon kívül nagyon sok tanulásra van szük­ség. A szerepek tökéletes tudá­sára, olvasásra, tájékozódásra, nyelvtanulásra. Kell öltözködni és nem ajánlott nagyon meghíz­ni. Ma már a színpadi látvány is meg a szerződését. Bizony ez na­gyon kemény, embertelen dolog. En majdnem rosszul lettem, ami­kor hallottam. Persze Rost Andreának nem kell ilyesmitől rettegnie: megőriz­te karcsúságát annak ellenére, hogy két gyermeket szült. Bár az operaénekesnőkre ez nem ép­pen jellemző, hiszen féltik a hangjukat, Andrea - saját beval­lása szerint - nagyon korán vál­lalkozott az anyaszerepre. Táma­Sötét fürtök. Sok nő véleménye szerint a tenorkirályok közül Placido Domingo a legszebb. Azon kevesek közé tartozik, akik kiállták a „gyertyatesztet". A szája elé tartott égő gyertya lángja éneklés közben nem lobogott, nyugodt maradt. ták emlegetni. Harmincas éveire már igazi nagy művésszé, opera­csillaggá vált. Színészi képessé­geiről Laurence Olivier megje­gyezte: „Nem elég, hogy ez az ember olyan jól játszik, mint én, ráadásul még csodálatosan éne­kel is." Az operatörténet legnagyobb Csárdáskirálynő bonviván szere­pében aratta. A világsztár önmagát „javítha­tatlan romatikusnak" tartja, zenei tekintetben és érzelmileg egya­ránt. „A romantikus zene tolmá­csolásához romantikus lelkivilág szükségeltetik." Számos adottsága mellett, ovációjával rekordokat döntött. Egy Othello-előadáson 123-szor tapsolták vissza a függöny elé. A nyolcvanas évektől vérbeli showmanként popzenei felvéte­leket is készített. Szüleivel már egészen fiatalon operetteket is bemutatott, köztük Lehár Fe­renc, Kálmán Imre műveit. Ak­koriban legnagyobb sikerét a nyelvtehetség is. így bizonyára nem okoz számára nehézséget, hogy Erkel Bánk bánjának nép­szerű dalát, a Hazám, hazámot magyarul tanulja. Ezzel fogja „meglepni" a mintegy 70 ezer fős hallgatóságot a Népstadionban. Domingo az 1996-97-es évad­tól a washingtoni operaház zene­igazgatója lesz. Az elhízás járvány Hát, tulajdonképpen nem szabadna - mondják bűntudattal a fogyókúrázók, amikor valamilyen hizlaló finomsággal kí­nálják meg őket -, de talán most az egyszer... Az elhízott embereket nap mint nap számtalan megaláztatás éri, kine­vetik őket, gúnyolódnak rajtuk. Mélységes szégyenérzet alakulhat kl bennük a karcsúságot felmagasztaló társada­lomban. Számuk viszont a megbélyegzés ellenére rohamo­san nő, ami aggodalmat kelt orvosi körökben. A táplálkozás szakértői figyel­meztetnek ennek a korunkbeli pestisnek az egészségkárosító velejáróira. Egy nemrég tartott barcelonai nemzetközi orvos­kongresszuson elhangzott, hogy a gyakran végzetes komp­likációkkal járó elhízás ma már járvány, és az egész világot súj­tó egészségügyi katasztrófává válhat, ha nem veszik komo­lyan, és nem kezelik krónikus betegségként. - Az elhízottak száma min­den öt évben megkétsze­reződik, és ez a járvány árhul­lámként érinti az egészségügyi szolgálatokat - mondta Philip James skót táplálkozási szak­ember. Az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) által támoga­tott munkacsoport azt szeretné elérni, hogy ne kozmetikai, ha­nem orvosi problémának tekint­sék az elhízást, és a társada­lomnak ne legyenek előítéletei a kövér emberekkel szemben. - Küzdenünk kell a karcsú­ság kultusza és a kövér embe­rek elítélése ellen - mondja a munkacsoport francia tagja, Bemard Guy-Grand pro­fesszor. Az elhízás az energia-egyen­súly zavara, amely akkor lép fel, amikor valaki több energiát visz be a szervezetébe, mint amennyit lead, és ez a többlet zsírként halmozódik fel. A túl testes emberek általában rövi­debb ideig élnek, mint a vé­konyabbak, s az ő esetükben nagyobb a valószínűsége an­nak, hogy krónikus vagy olyan végzetes betegségeket kapnak, mint az agyvérzés, a szívbaj vagy a cukorbaj. A fejlettebb országokban az embereknek már nem kell annyit mozogniuk, mint a múlt­ban, ezért súlyuk egyre inkább gyarapodik. Szakértők azt mondják, hogy az agy nem tud alkalmazkodni az újkeletű tét­lenséghez, ezért ma is épp annyit eszünk, mint amennyit a század elején, a tevékenyebb időkben ettünk. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az embe­rek most már kevesebb zsiradé­kot fogyasztanak, mégis növek­szik az elhízott emberek száma, mégpedig azért, mert kevesebb energiát fordítanak testmozgás­ra és mindennapi házimunkára. Felmérések kimutatták, hogy az emberek manapság átlagosan több száz kalóriával kevesebbet adnak le, de arra képtelenek, hogy hosszú távon korlátok kö­zé szorítsák étrendjüket. Szakértők szerint a hízás ten­denciájának ellensúlyozása ér­dekében az embereknek a mos­taninál feltétlenül többet kell mozogniuk, például naponta legalább egy órát kellene gyalo­golniuk. A karcsúbb társadalom kulcsa a tudatosság. A középko­rú férfiak például hajlamosak arra, hogy pocakot eresszenek, s ez ve-zélyesebb fajta zsíre­loszlás, mint a nőknél a körte alakúra hízás. A férfiak kevésbé törődnek azzal, hogy milyen az alakjuk, ezért nem is igen pró­bálnak lefogyni. De ha tisztába jönnek azzal, hogy ez milyen ár­talmas az egészségükre, akkor könnyebb rávenni őket a fogyó­kúrára. Lefogyni azonban nem könnyű. A piacra kerülő renge­teg csodaszer és a „forradalmi" fogyasztógépek sok csalódást okoznak. A táplálkozástudo­mányt egészen a legutóbbi időkig az orvostudományok sze­gény rokonának tekintették, és úgy vélték, hogy az elhízás elsősorban pszichológiai prob­léma. Az utóbbi tíz évben az or­vosok véleménye lassan meg­változott. A kövérek, amint egy­re többen lettek, támaszcsopor­tokat alakítottak, hogy segítsék a szenvedőket olyan gyakorlati kérdések megoldásában, mint például az, hogy hol lehet jó nagy karosszéket, extraerős ke­rékpárt és karcsúsító fazonú ru­hát vásárolni. Felmérések szerint az elhí­zott embereknek kisebb az ön­becsülésük, mint a vakoknak, a végtaghiányos embereknek, vagy a krónikus fájdalomtól szenvedőknek. A kövérek rossz közérzete nagyon is valóságos probléma. Olyan panaszokkal keresik fel az orvost, hogy fá­radtak, alvászavarral küszköd­nek, izzadnak, elakad a lélegze­tük, fáj a hátuk vagy a szívük. - Ezeket a pácienseket, akik la­kosságunknak majdnem a felét teszik ki, nem tünetileg kell ke­zelni, hanem a baj okát kell megszüntetni, s ez az ok az elhí­zás - mondja egy skóciai orvos, Michael Lean. - S az elhízást krónikus betegségnek kell te­kinteni. Panoráma Tehénmosó Miközben a brit marhákat a szivacsos agyvelőgyulladás tize­deli, addig német „kollégáik" a jólétben fürdenek. Mégpedig a szó szoros értelmében! Egy né­met mérnök ugyanis nemrég fel­találta a tehénmosót - az autó­mosók mintájára. Három kefe dörzsöli a szerkezetbe állított páros ujjú patásokat, „akik" a kellemes vakarást nagyon élve­zik. A kefék percenként har­minckétszer pördülnek - állító­lag ez a tökéletes sebesség a marháknak. Víz szinte nem is kell, de a kefék minden port, élősködőt és szennyeződést ki­pucolnak az állat bőréből. Már több mint 50 ilyen mosós masinát adtak el a gyártók. Eze­kért nem is a teheneknek kell tejelniük, gazdáiknak viszont annál inkább. Egy-egy ilyen marhamosó ára ugyanis 3 ezer márka. K-r Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖLZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents