Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-10 / 108. szám, péntek

ADMA-AL ÖN JÓ KERESETI LEHETŐSÉGET, - Ml PEDIG ÖNT KERESSÜK: ÜGYES VARRÓNŐT, KINEK A VÁLTOTT MŰSZAK SEM AKADÁLY /jelentkezés ä következő címenr\ ADRIA - AL s.r.o kláštorná 4 ŠAMORÍN 0708/624 200. SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP RELUXÁK 85 SZÍNÁRNYALATBAN VISZONTELADÓKNAK MÁR 250 Sk/m es ártól (adó nélkül) MINDEN ÚJ VÁSÁRLÓNKNAK KÜLÖNLEGES ÁRKEDVEZMÉNYT NYÚJTUNK. 'OBCHODNÁ FIRMA Szakkayho 1,040 01 Košice Tel.: 095/63 23 000,6324594 Fax: 095/63 32 175 VK-424 Péntek, 1996. május 10. Ara 6 korona XLIX. évfolyam, 108. szám Eltűnt anyát keresnek ÚJ Szó-hír Még mindig keresik azt az anyát, aki a minap a szvidniki kórházban koraszüléssel hozta világra két csecsemőjét. Az iker­pár 18 éves romániai édesanyja nem sokkal a szülés után kere­ket oldott. A rendőrségi jelentés szerint - útleveléből ítélve - a roma fiatalasszony néhány nap­pal ezelőtt Szlovákiából Lengyel­országba próbált átjutni, de mint nemkívánatos személyt a határ­ról visszaküldték. Ekkor Ukrajna felé vette az irányt, de közben el­kezdődtek a szülési fájdalmak, és a már említett kórházban kö­tött ki. A két fiúgyermek közül az egyik röviddel a szülés után meghalt. Testvérét az eperjesi kórház csecsemőosztályán he­lyezték el. (kat.) NYOMOZ A RENDORSEG A KOMAROMI TAKACS-UGYBEN Elnyelte a Duna a kárpótlási jegyeket Körülbelül tízezerre tehető azok száma, akik a horthysta munkaszolgálatban vagy szov­jet hadifogságban magyar ál­lampolgárként eltöltött időért a kilencvenes évek elején a ma­gyar kormánytól kárpótlási je­gyeket kaptak. Mivel hazai vi­szonyaink között gyakran ko­moly összegről, több százezer forintról volt szó, a kiváltás után felmerült a probléma, mi is le­gyen a váratlanul érkezett va­gyon sorsa. Leggyakrabban va­lószínűleg az történt, hogy a je­gyeket azonnal beváltották ­eleinte féláron, később még ke­vesebbért -, majd pedig a pénzt szétosztották a gyermekek vagy az unokák között. Akadtak olya­nok is, akik úgy érezték, ily mó­don elpazarolnák a megszenve­dett vagyont, ezért megpróbál­ták hasznosítani. A döntést könnyebbé tette, hogy akkori­ban egyszerre többen is keres­ték kegyeiket, ígérve: nemcsak a névértéket biztosítják, hanem még azon fölüli hozamot is. Ma viszont már azok közül, akik úgy érezték, hogy életükben egyszer talán ők is pénzügyi befektetők lehetnek, sokan bánják, hogy kárpótlási jegyeiket nem adták el az első sarkon. Azóta ugyanis kiderült, hogy csalók karmai kö­zé kerültek, így esetleg nem­hogy a pénzt nem kapják meg, de még a jegyeiket sem látják vi­szont. Nyugalom, lesz pénz Ha a komáromi hídon átkelve a túloldalon még a vasúti felüljáró előtt balra fordulunk, hamarosan elérünk egy nagyobbacska eme­letes családi házra emlékeztető épülethez, a Duna Panzióhoz és Drink Bárhoz. Fekvését tekintve főleg hajósok és a rendezőpálya­udvarra igyekvők látogathatják. Néhány éve viszont sok, változó hangulatú szlovákiai magyar is felbukkan itt. Két éve bizakodva érkeztek, és boldogan távoztak, tavaly már kétségek között láto­gattak vissza, idén viszont már le­verten, gyakran fásultan állapít­ják meg, hogy az új személyzet „sajnálja, de semmit sem tehet az érdekükben". Ok azok a szlo­vákiai magyarok, akik újsághirde­tések nyomán egy ácsi illetőségű vállalkozóra bízták kárpótlási je­gyeiket, azzal, hogy egy éven be­lül megkapják értük a névérték 124 százalékát. Később azonban kiderült, hogy jócskán átverték őket. Egy részük azonban nem adta fel, hanem vállalta, hogy el­indul a számára teljesen idegen ügyintézés és pereskedés kacs­karingós útján. Riportalanyunk, egy ma Po­zsonyban élő nyugdíjas két és fél éves szovjet hadifogság után összesen 195 ezer forint értékű kárpótlási jegyet kapott. - Eredetileg úgy tévéztük, hogy az összesei Takács úrra bízzuk, de szerencsére később meggon­doltuk magunkat, és csak 150 ezret adtunk át neki, a maradé­kot pedig beváltottuk - meséli. 1994. június 29-én meg is kö­tötték a szerződést, amelyben Takács Béla a Duna Panzió és Drink Bár anyagi fedezetével és valamennyi, tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonával vál­lalta, hogy egy éven belül három részletben kifizeti a jegyek névér­tékének a 124 százalékát. Az első 12 százalékot azonnal, hat hónap múlva pedig a következő 62 százalékot is kifizette. A fenn­maradó 75 ezer forint tavaly júni­usban lett volna esedékes, de er­re azóta is hiába várnak. (Folytatás a 3. oldalon) BOSI VÍZERŐMŰ Megint minden működik Július Binder elégedett lehet ÚJ Szó-hír Tegnaptól a bősi vízerőmű baloldali hajózsilipének „cseh" kapuja után üzemképes a jobb­oldali zsilip „szlovák" kapuja is. Délután ugyanis a Morava kis ki­rándulóhajó fedélzetén hajózva egyenesen a helyreállítás irányí­tói - Július Binder, Domonik Koncinger -, illetve Ottó Bara­nec, az új kapukat tervező lévai OK Steel igazgatója tett próbau­tat, elvégezve így az első próba­zsilipelést. Mint ismeretes, a baloldali (Somogyi Tibor felvétele) zsilip 1994-ben kettétört kapuja helyett a ČKD Blansko gyártott újat, a jobboldali zsilip szintén rozzant, alsó kapuja helyett vi­szont tisztán szlovák beruházás­sal épült tíz hónap alatt új. A tol­mácsi gépgyár egykori szakem­(Folytatá s a 2. oldalon) MATEJOVSKÝ: BUDAPEST FELELŐS A NYILATKOZATHÁBORÚÉRT Csupán technikai kérdés? Tisztességtelennek nevezte a szlovák külügyi szóvivő azt a kampányt, amelyet „Magyarország folytat Szlovákia ellen az alapszerződés ratifikációs okmányainak máig késő cseréje, Illetve az EBESZ főtitkári posztja körül támadt vita kapcsán". megjelent nyilatkozatát, neveze­tesen azt a megfogalmazását, hogy nem szeretné, ha nyilatko­zatháború robbanna ki a két or­szág között. Megtudtuk a szóvivőtől, hogy a külügyminisztérium már meg­kapta a köztársasági elnöki iro­dától az államfő kézjegyével el­UJ Szó-tudósítás Juraj Matejovský a két fél kö­zött zajló nyilatkozatháborúért Budapestet tette felelőssé, majd a leghatározottabban visszautasította Szent-Iványi Ist­ván magyar külügyi államtitkár lapunk május 6-i számában látott alapszerződést. A ratifiká­ciós dokumentumok átadásáig mindössze technikai jellegű kér­déseket kell tisztázni a magyar féllel, beleértve a helyszínt, az időpontot és azt, hogy milyen szinten történjen az okmányok kicserélése. A szóvivő többször is kitért annak egyértelmű meg­válaszolása elől, hogy a szlovák fél mellékeli-e a pozsonyi parla­ment államközi szerződéshez csatolt függelékét is, mindössze (Folytatás a 2. oldalon) FRANTIŠEK MIKLOŠKO ALLITJA: Remiášt meggyilkolták ÚJ Szó-tudósítás - Róbert Remiáš gyilkosság áldozata lett - jelentette ki teg­nap František Mikloško, a Ke­reszténydemokrata Mozgalom alelnöke a két héttel ezelőtt gépkocsijában szénné égett hu­szonhat éves fiatalemberről, aki az ifj. Michal Ková č-ügy egyik ta­núja, s annak a volt titkosszolgá­lati tisztnek a legjobb barátja volt, aki részt vett az államfő fiá­nak az elrablásában, s ezt később be is ismerte a szlováki­ai vizsgálótisztek és az osztrák rendőrség előtt. Mikloško újságírók előtt kije­lentette: állítását bizonyítékokkal is alá tudja támasztani, s ezeket ma délelőtt egy rendkívüli sajtó­tájékoztatón be is mutatja. Ag­gasztónak nevezte a rendőri tes­tület hozzáállását, illetve a mi­niszter - szerinte a nyilvánosság félrevezetését célzó - kijelenté­seit. Majd ama meggyőződésé­nek adott hangot: ez is erősíti a gyanút, hogy „a kormány fedezni próbálja a tetteseket", (gágyor) Baromíipestis Csehországban A Pilzeni járásban levő Útušice településen baromfi­pestis pusztít - jelentette a cseh Premiéra televízió. A járvá­nyos betegség komoly veszélyt jelent, hiszen nemcsak váladék útján terjed, hanem a le­vegőben is. A járási állat-egész­ségügyi hivatal tíz kilométeres körzetben védelmi övezet létre­hozását rendelte el. A járványt valószínűleg a költöző madarak terjesztik, s így nem lehet kizár­ni, hogy a pestis az ország más részein is pusztítani fog. ČTK Katonai parádé Moszkvában MTI-hír A moszkvai Vörös téren kato­nai parádéval emlékeztek meg tegnap a második világháború­ban aratott győzelem 51. évfor­dulójáról. Az ünnepségen Borisz Jelcin elnök és az orosz vezetés tagjai a szovjet időket idéző mó­don, ismét a Lenin-mauzóleum mellvédjéről szemlélték a felvo­nulást, és a tavalyitól eltérően ezúttal nem takarták le a Lenin­feliratot. Az ünnepség elején fanfárok hangjára kibontották a berlini Reichstagra kitűzött sar­ló-kalapácsos győzelmi zászlót. Az orosz elnök beszédében méltatta a szovjet hadsereg hősiességét, hangsúlyozva, hogy a háború elején elszenve­dett vereségek után bármely hadsereg feladta volna az elle­nállást. A rövid beszéd után a különböző fegyvernemek képvi­seletében 7300 katona vonult el díszmenetben a mauzóleum előtt. A parádét Leontyij Kuznye­cov vezérezredes, a moszkvai katonai körzet parancsnoka ve­zényelte, aki előzőleg az elnök­választás elhalasztását javasol­ta. Moszkvai megfigyelőknek feltűnt, hogy a mauzóleum mell­védjén Jelcin elnök környezeté­ben Viktor Csernomirgyinen kí­vül veterán tábornokok voltak láthatók, és Pavel Gracsov védel­mi miniszter csak távol állt, és nem is mutatták a kamerák Jel­cinnel. Ez valószínűleg arra utal, hogy a Csecsenföld miatt nép­szerűtlen tábornok társaságá­(Foiytatá s a 2. oldalon) A. NAGY LASZLO AZ INTEGRÁCIÓRÓL Fel van adva a lecke A Magyar Polgári Párt és a Demokratikus Unió társszer­vezője volt az Európai Liberális, Demokrata és Reformpár­tok. (ELDR) Pozsonyban megtartott 5. Közép-Kelet-Európa­konferenciájának, amely az európai Integráció kérdéseivel foglalkozott. A. Nagy Lászlót, az MPP elnökét megkérdez­tük: az európai liberális pártok politikusai egyetértettek-e a Szlovákia belpolitikai helyzetét elemző előadásával? - Előadásomban abból indul­tam ki, hogy Szlovákiának ott a helye az Európai Unióban, és ér­dekében áll, hogy teljes jogú tagként vegyen részt az európai biztonsági szervezetek munká­jában. Rámutattam arra, hogy ennek legnagyobb akadályát a jelenlegi kormány politikája, elsősorban Vladimír Mečiar sze­mélye jelenti. A konferencia résztvevői előtt meg akartam vi­lágítani, hogy ez a helyzet mi­kéntalakult ki, 1989-től 1996-ig milyen fejlődésen ment keresz­tül a szlovák társadalom, s mi­lyen szerepe volt mindebben a magyar kisebbségnek. Rendkí­vül fontos, hogy külföldön meg­értsék: Szlovákia sorsa 1993­ban pecsételődött meg, amikor olyan erők ragadták magukhoz a hatalmat, amelyek megosztot­ták a társadalmat. Azóta a bari­kád egyik oldalán vagyunk mi, a demokratikus ellenzék, a másik oldalon pedig a Mečiar vezette kormány. Bár elemzésem vitain­dító előadás volt, senki nem vi­tatkozott a hallottakkal. A négy­és sokszemközti beszélgetések során a külföldi résztvevők je­lezték: értékelik, hogy az össze­függések megvilágítására, nem pedig a tények puszta összefog­lalására összpontosítottam. Eu­rópa liberális pártjai előtt ko­rántsem közömbös, mi történik Szlovákiában. Elárulhatom, hogy azt a demarsot, amelyet novemberben kapott az ország, az Európa Parlament liberális frakciója, tehát azok a politiku­sok kezdeményezték, akik részt vettek a konferencián. Nagy elégtételt jelentett számomra, hogy az ELDR elnöke zárszavá­ban az általam is említett hiá­nyosságokat: a nyelvtörvényt, a Btk. módosítását, a területi el­rendezést, az alternatív oktatás erőltetését olvasta a szlovák kormány fejére. Számunkra nem volt meglepő, hogy Szlová­kia EU-tagsága három alapvető feltételének egyikeként a kisebbsé­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents