Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-04 / 103. szám, szombat

1996. május 4 . ÉRDEKESSÉ G ÚJ SZÓ 5 j Sárgát a bogaraknak! A dél-bajorországi Olching község sárga fényűre cseréli utcai világítását, hogy meg­mentse a pusztulástól a rovarok tömegeit ­adta hírül a Der Spiegel. Ewald Zachmnann polgármester és tanácsurai nem tudják to­vább nézni, amint a kis állatok a végkimerü­lésig röpdösnek a jelenlegi lámpák körül, amíg rázuhanva el nem égnek. A fénykör a szó szoros értelmében fogva tartja a rovaro­kat, amelyek így nem tudnak táplálkozni és szaporodni sem. Köztudott már, hogy a sárga fényű nátrium­égők kevésbé vonzzák a szúnyogokat, boga­rakat és az éjszakai pillangókat, mint a ko­rábban használatos, fehér fényű világítótes­tek. Olching az első község, amely az átszerelé­si munkálatokat - amelyeknek költsége az eddig jóváhagyott terv szerinti első kivezető út számára 88 ezer márka lesz - környezetvé­delmi okokkal indokolja. Sok más dél-német­országi településen is napirenden van a lám­pacsere, de indokként általában gazdasági megfontolásokat hoznak fel: a nátriumégők energiatakarékosak, s amikor kiégnek, a hi­ganygőzizzókkal ellentétben nem válnak drá­gán megsemmisíthető veszélyes hulladékká. Ráadásul a közlekedésbiztonságot is javítják. Olchingban még múlt nyáron is repülőgé­pes szúnyogirtást akart elrendelni a polgár­mester, de a városi környezetvédelmi megbí­zottnak sikerült meggyőznie a tanácstago­kat, hogy a rovarokra égető szüksége van a közeli folyócska idilli környékén a madarak­nak és a kétéltűeknek. A radikális környezetvédők lelkesen üd­vözlik Olching döntését, különösen, mivel már megjelent egy tanulmány, amely sze­rint Németországban az egyre nagyobb ki­világítás a települések szélén lassan „kör­nyezeti problémává" válik. Nem tudni, hogy hány rovar pusztul el a lámpafényben, annyi azonban bizonyos, hogy sok helyütt a települések szélén világító fények „kiszi­vattyúzták" a rovarokat a környékbeli élőhelyeikről. Nem is csupán a madarak táplálkozása kerül veszélybe a rovarok pusztulásával, hanem például néhány ritka éjszakai pillangót hovatovább a kipusztu­lás veszélye fenyeget. Más kérdés, hogy a természet- és környe­zetvédők is inkább a sárga lámpák gazdasá­gos voltával érvelnek, ugyanis - mint mond­ják - a rovarokért sajnos nem küzd olyan nagy lobbi, mint mondjuk a fókabébikért vagy más, szeretetre méltóbb állatfajtákért. 250 millió dolláros követelés Harrison Ford vagy Sylvester Stallone évi 20 millió dolláros Jö­vedelme semmiség ahhoz ké­pest, amit a filmstúdiók hatal­masságai keresnek. Jeffrey Kat­zenberg, a Walt Disney Stúdió korábbi elnöke most 250 millió dollárra perli korábbi munkaadó­ját. A Disney Stúdió köteles a megfelelő részt Juttatni neki azokból az óriási összegekből, amelyeket olyan sikeres filmek­kel, mint az Aladdin, A Szép és a szörnyeteg vagy Az Oroszlánki­rály keresett. Katzenberg 1984-ben, 34 éves ko­rában lett a Disney Stúdió elnöke. A vállalat akkor rosszul állt, Katzenberg vezetése alatt azonban hamarosan az élre tört. A közönség ízlésének meg­ítélése, a költségek szigorú ellenőrzé­se és a sztárokkal folytatott kemény alkuja jövedelmezővé tette a vállala­tot. Katzenberg szerint akkori főnöke, Michael D. Eisner olyan szerződést kötött vele, amely szerint 2 százalék illeti meg a stúdió nyereségéből. Ügy­védei azt állítják, hogy 10 év alatt a Disney Stúdió nyeresége 12,5 milliárd dollárra rúgott, s évi 22 millióról 855 millióra nőtt. A Disney cég 1984 és 1994 között, ameddig Katzenberg el­nök volt, bevételeit hétszeresére nö­velte. Ezért követel 250 millió dollárt. A két fél egyezkedési tárgyalásai mind­eddig sikertelenek voltak. Katzenberg azóta Steven Spielberg rendezővel és David Greffen hangle­mezgyárossal DreamWorks - azaz Álomgyár - néven új stúdiót alapított. Spielberg minden idők legsikeresebb rendezője: csak a Jurassic Park című filmje 900 millió dolláros nyereséget hozott. Greffen hanglemezgyárával és egyéb befektetésekkel milliárdokat keresett. Katzenberg 150 millió dol­lárral szállt be, s ő volt a trió messze legszegényebb tagja. Történt pedig mindez akkor, amikor még egyetlen centet sem látott a most perelt hatal­mas összegből. Panoráma Mesterséges orr Hamarosan leáldozhat a fran­cia szarvasgomba-kutató disz­nóknak. Kitűnő szaglásuk miatt ezeket az állatokat arra használ­ják, hogy e kedvelt csemegét, amely a talaj felszíne alatt nő, s így nem látható, kiszimatolják. Brit tudósok ugyanis kifejlesztet­tek egy mesterséges „orrot", amely nemcsak a szarvasgom­bát képes felderíteni, hanem például profi borkóstolóknál is biztosabban ismeri fel a borok fajtáját, sőt évjáratát is. Az AromaScannernek elneve­zett új készülék mintegy 1000 il­latot ismer fel, szemben az em­beri orral, amely mintegy 2000 illatot képes megkülönböztetni. Ám a „műorr" működés közben is „tanul", tehát ha számára ad­dig ismeretlen illattal „találko­zik", azt memóriájában elraktá­rozza, és a későbbiekben már képes beazonosítani. Az oldalt szerkesztette; GÖRFÖL ZSUZSA Kannibál oroszlánmama Katarina, az oroszlán félrelé­pett, de a jelek szerint megbán­ta: a következményként szüle­tett két csíkos csöppségből az egyiket nyomban felfalta, s a másikat is csak az emberi bea­vatkozásnak köszönhetően si­került megmenteni. A dolog a németországi Neu­stadtban történt, nevezetesen a Carl Busch cirkusz állatseregle­tében. Az Amant nevű szibériai tigris - a kis tiglánok papája ­Katarinával és három másik oroszlánnal a cirkusz egyazon számában „dolgozik". A cirkusz munkatársai szerint a tigris több mint hét évig várt, amíg elszánta magát arra, hogy kikezdjen az egyik oroszlán­hölggyel. A mindössze 350 grammos kis tiglánnak most dadát keres­nek. Az évszázad kiárusítása XVI. KÁROLY GUSZTÁV 50 ÉVES Rendhagyó királyi interjú Kedden ünnepelte 50. születésnapját XVI. Károly Gusztáv svéd király. Ebből az alkalomból adott Interjújában magán­életéről Is elárult Intimitásokat. „Jót tesz kapcsolatunknak, hogy Őfelségének, a királynénak és nekem külön fürdőszobánk van" - nyilatkozta, anélkül azon­ban, hogy elárulta volna, tulaj­donképpen mit ért ezen. A Ber­nadotte-sarj arra panaszkodott, hogy „kis növésű és görbék a lá­bai". Ez utóbbi ugyan kevésbé ér­dekli Károly Gusztáv kilencmillió alattvalóját, házassága Syiviá­val azonban annál inkább. Nem kevesen vélekednek ugyanis úgy, hogy az uralkodó vitathatat­lan népszerűségének legfőbb oka az, hogy feleségül vette az 1943-ban Heidelbergben szüle­tett egykori tolmácsnőt, Sylvia Sommerlathot. Ez kerek húsz esztendeje történt, három évvel azután, hogy Károly Gusztáv a trónörökösi címet a királyival cserélte fel. Kezdetben azonban sokkal nehezebben tudott nép­szerűségre szert tenni az olykor hibásan író és olvasó király, mint mindig mosolygós, nagyon is talpraesett felesége. A „botrány" ismeretlen szó a Drottningholm-kastélyban, nem úgy mint a londoni Buckingham­palotában. A Károly walesi her­ceg és Diana közötti civakodás Stockholmban nemcsak a kirá­lyi pár miatt lenne elképzelhe­tetlen, hanem a sajtó is sokkal szelídebb, mint az angol. Amikor a király nyilvánosan nyilatkozik komoly kérdésekről, minden esetben hangsúlyozot­tan konzervatív ember benyo­mását kelti a szociáldemokrata svéd jóléti államban. Nemegy­szer panaszkodik a nők fokozó­dó közéleti szereplésére, és akarata ellen történt, hogy 1979-ben a parlament a trónö­röklés rendjét megváltoztatva legidősebb lányának, a 18 éves Viktóriának biztosította az utód­lást. (A házaspár két másik gyer­meke a 16 éves Károly Fülöp és a 13 esztendős Madeleine.) Magánéletében a svéd király szenvedélyes vadász, imádja a gyors autókat és szeret reggel soká aludni. Számos életrajzírói­nak egyike kifejezetten hangsú­lyozza, hogy Károly Gusztáv csak a délutáni órákban „van formában" és olyankor hallatja - minden kézenfekvő indok nél­kül - kedvenc szavát: „bubbeli­bubb". De mindig csak magán­emberként. Végül szívesen mutatkozik mi­nél gyakrabban inkognitóban. Ami az álneveit illeti, előszere­tettel választja a „Bemard Doth"-ot (Bernadotte). Gyakran szólítják őt azonban a kikerülhe­tetlen királyi kötelességek, ame­lyek közül állítólag a legnagyobb gyötrelem számára az, ha gyere­kek tornamutatványait kell vé­gignéznie... Panoráma A svéd királyi pár. Redford tv-csatornája Immár saját tv-csatornával is rendelkezik a hí­res amerikai színész-rendező, Robert Redford. A Sundance Channel, amely főként játékfilmek be­mutatására vállalkozik, azzal a céllal jött létre, hogy a Sundance filmfesztivál légkörét és filmjeit a szélesebb nézősereg elé tárja. Redford 1980­ban alapította a Sundance intézetet a fiatal nem­zedék filmkészítőinek támogatására. A Sundance csatornát hét amerikai nagyváros­ban, köztük New Yorkban, Washingtonban, Los Angelesben és San Franciscóban mintegy ötmillió háztartásban lehet fogni. A színész maga nem kí­ván saját csatornája képernyőjén szerepelni, mint mondja, az ő helye a filmkészítésben és a ku­lisszák mögött van. Redford egyébként a napok­ban kezdi egy új film felvételeit, amelyet ő rendez és főszerepét is maga játssza. Csaknem harmincötmillió dollár - az eredetileg becsült összeg nyolcszorosa - folyt be azon az egyedülálló, négy napon át tar­tó árverésen, amelyet a világhírű aukciós ház, a Sotheby's ren­dezett a tavalyelőtt elhunyt Jacqueline Kennedy Onasszlsz ha­gyatékából. Vannak, akik az aukciót az évszázad kiárusításá­nak nevezték el. Mások szerint a szédületes siker az egykoron széles körben ünnepelt First Lady emlékének és a mondabeli Camelotot utánzó birtokához fűződő misztikumnak köszön­hető. Egy brit árverési szakértő viszont úgy vélekedett, hogy az „amerikai Camelot" néhai úrnője Iránti rajongás már-már az angol királyi családot övező tömeghisztériával vetekszik. Való igaz: az ezerháromszáz ki­kiáltási tétel között gyakoslatilag alig akadt olyan tárgy, amelyért ne ajánlottak volna legalább Qt­venszeres-százszoros összeget az alaplicithez képest. A pálmát John F. Kennedy „JFK" mono­grammos golfütőkészlete vitte el: a kikiáltási ár nyolcszázszorosát, 772 500 dollárt adtak érte. A bol­dog új tulajdonos pedig nem más, mint az izompacsirtából hollywoo­di filmsztárrá lett, osztrák szüle­tésű Arnold Schwarzenegger, aki a néhai elriök unokahúgát, Maria Kennedy Shrivert vette feleségül. Végül is megengedhette magá­nak a csekélyke beruházást: fil­menkénttizenötmillió dollárra rúg a gázsija... A legkisebb összeg, amelyet a négy nap során kifizettek egy ár­verési tárgyért, 1250 dollár volt. A legtöbbért az a 40,42 karátos gyémántgyűrű kelt el, amelyet a néhai görög hajómágnás, Jacque­line Kennedy második férje, Arisz­totelisz Onasszisz ajándékozott az amerikai elnök özvegyének el­jegyzésük alkalmából. A dél-afri­kai Lesothóban 1967-ban talált hatszáz karátos nyersgyémántból csiszolt ékszer kikiáltási ára fél­millió dollár volt, végül is 2,6 milli­óért vette meg Tony O'Reilly egy­kori ír rögbisztár, az egyik legsike­resebb amerikai üzletember. A „ketchup-király" görög származá­sú feleségét kívánta meglepni az ékszerrel, akinek a családja üzleti vetélytársa volt Arisztotelisz Onasszisznak. Egy, magát megnevezni nem akaró európai múzeum 1,4 millió dollárt fizetett azért a XVIII. szá­zadbeli íróasztalért, amelyen John. F. Kennedy 1963-ban aláír­ta az atomcsendegyezményt. A tömeges méreteket öltő és csillagászati árakat eredményező vásárlási láz alól még a féldrá­gakőből készült ékszerek, bizsuk, molyrágta könyvek és konyhai fel­szerelések sem mentesültek. A First Lady három - ötven dollárért kínált - párnájáért darabonként 23 500 dollárt adtak. Az a hamis­gyöngy-sor, amelyet a Sotheby's hétszáz dollárra becsült, nem ke­vesebb, mint 211 500 dollárért kelt el. Egy közönséges só- és borsszóróért 18 000 dollárt fizet­tek, pusztán csak azért, mert ol­dalába a „K" (Kennedy) betűt vés­A kikiáltási ár többszöröséért keltek el ezek a platinába foglalt, brilli­ánsokkal díszített rubinköves ékszerek. Jackie Kennedy „firstladys" moso­lya mindig mindenkit elbűvölt. Kalapács alá került JFK portréja is. ték. A First Lady monogramját vi­selő italkeverő pohár huszonhá­romezer dollárért talált gazdára. A fergeteges sikert arató auk­ció utolsó tétele Jacqueline Ken­nedy Onasszisz alig használt, 1992-ben vásárolt metálzöld színű BMW-je volt: 79 500 dollárt fizettek érte. A licitálásban sok ezren vettek részt a világ minden tájáról. Végül is az ezerháromszáz árverési tárgy ötszázötvenhat vevő között oszlott meg. Többségük amerikai állampolgár. (A tételeket bemuta­tó katalógusból több mint száz­ezer példány kelt el. A keményfe­delű változatot potom kilencven dollárért árulták.) A befolyt összegből a Kennedy házaspár két, ma már felnőtt gyermeke - John és Caroline - a Camelot-birtok elmaradt adóját szeretné rendezni, illetve a pénz egy részét jótékonysági célokra fordítják. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents