Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-04 / 103. szám, szombat

fel

l

u szó TANACSADAS 1996. május 4. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA „Bízni kell?" Jeligére: -Alányom 21 éves, és hónapok óta fogfájás gyötrl. Kihúzták két fogát, minden oldalról megröntgenezték, végül elkerült Pozsonyba a szájsebészeti klinikára, ahol kimondták, hogy ez a Jellegű fogfájás nem a fogaktól van, hanem Ideggyulladás van mögötte. Ezt a neurológiai klinikán Is megerősítették, mondván, hogy a háromosztatú Ideg gyulladásáról van szó. Itt kapott gyógyszereket, Infúziókat, a fájások csökkentek, de nem múltak el. Igaz, a Biston és Tlmonll nevű gyógyszert csak két napig kapta, mert fájt a gyomra. Szeretnénk megismerni a véleményét, hogy miért nem múlik ez a kellemetlen fájdalom. - Az arcidegzsába mindig kellemetlen fájdalmakkal jár, és sajnos, ezek a fájdalmak visszavissza is térhetnek, és nagy ritkán olyan erősek, hogy a beteget akár meggondolatlan cselekedetek elkövetésére is ösztönzik! Az arcidegzsába és egyáltalán az ideggyulladás következtében jelentkező fájdalom vitán felüli gyógyszere ma a Timonil. A beteg orvosai ezt nagyon jól választották ki, csak ő nagyon rövid ideig szedte, két nap alatt a fájdalmat nem tudta megszüntetni. Nem jellemző a Timonilra, hogy gyomorfájdalmakat okozna, sőt fájdalomcsillapító hatása van, inkább arról lehet szó, hogy nem éhgyomorra kell szedni, esetleg más dietetikus hiba esete áll fenn. Például fölösleges volt a Bistonnal együtt adni, mert a Timonil modernebb kiszerelésű, és garantáltan tartja a hatóanyag egyenletes szintjét a vérben és a testnedvekben. A fájdalomcsillapító hatás teljes eléréséhez ugyanakkor szükséges hatalmas mennyiségű B-vitamint adni, s mégjobb az eredmény, ha a beteg megfelelő adagban Lecithint is szed. Mielőtt bármilyen műtéti beavatkozásra adnánk a fejünket, ideggyulladás esetén ezeket az elveket nagyon tanácsos figyelembe venni! S akkor még nem taglaltuk a hosszan tartó fájdalmak lelki vonatkozásait. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lelki fájdalom a legkínzóbb valami lehet, s ilyen esetben antidepresszívumok nélkül próbálkozni a fájdalom megszüntetésével illuzórikus. A Timonil azért a választás gyógyszere az idegi eredetű fájdalmak kezelésében, mert a depresszióoldó hatása is jelentős és megbízható! „Nehéz helyzetben vagyok" Jeligére: - Harminc éve szenvedek a Prostatitis nevű betegségben. Gyakran van lelet a vizeletemben, annak ellenére, hogy megoperáltak. Azonkívül szedek még gyógyszereket a szívre, reggelente pedig értágítókat. Estére a lábam kissé bedagad, de Wzelethajtókat még nem kell szednem. A vérnyomásom. ma! nincs baj. Tud valamit ajánlani a vérem kitisztítására és a prosztatabántalmak enyhítésére? - A levélben említett kórisme dülmirigygyulladást jelent, és ha már 30 éve tart, kimeríti az idült jelzőt. Azt már régebben tudtuk, hogy a dülmirigy cinktartalma minimálisan tízszer nagyobb, mint bárhol máshol a szervezetben. A cinkhiány prosztatabántalmakat és a prosztata működésével összefüggő tüneteket okoz! Az utóbbi évek felfedezése, hogy a tökmag tartalmaz olyan anyagot ami természetes módon védi a dülmirigyet a megnagyobbodástól s így a vizeletfunkciók romlásától. Ezek a készítmények mára már minden gyógyszertárban többféle formában kaphatók. Melegen ajánlom tehát kedves levélírónknak gyógyszeres kezelése bővítését természetes eredetű táplálékkiegészítőkkel, vitamin- és ásványisó-készítményekkel. Alapszinten szükséges a napi 3000 mg Cvitamin, a napi 3 kapszula Lecithin, egy multiminerális készítmény, amely tartalmazza az összes szükséges nyomelemet, és egy olyan cinkkészítmény, amely kelát formájában tartalmazza a cinket (például Chelated Zinc, gyártó: Natures Best). Az első hónapban - a tartalékok feltöltése miatt - ajánlatos napi 3x50 mg-os tablettát fogyasztani. A tökmagkivonat megválasztását kedves levélírónkra bízom, a helyi gyógyszertár kínálata szerint. Tessék figyelmesen elolvasni az összetételt ismertető címkét, lehetőleg ne legyen benne szintetikus anyag, sem mesterséges konzerváló- vagy színezőszer! „Fogas kérdés" Jeligére: Már több mint 60 éves vagyok, s gyakorlatilag egész életemben egészséges voltam. Az utóbbi években azonban engem Is elért korunk népbetegsége, a fogínysorvadás, s ennek következtében egymás után veszítem el a fogalmat. Az ínyem minden mechanikus hatás következtében vérzik, elég, ha megszívom a fogamat, nem szólva a fogmosásról! Van valami új ezen a téren? Megmenthetők még a maradék fogaim? - A fogínyvérzésnek két leggyakoribb oka van tájainkon: az évszázadok óta ismert C-vitamin-hiány, illetve a széles körben elterjedt fogkő. Ma a szükséges C-vitamin-szintről még orvosi körökben is téves elképzelések uralkodnak, személyes véleményem és javaslatom egy egészséges felnőtt embernek a napi 3000 mg bevitele. A fogkövek kialakulásának okairól megint nagyon keveset tud az orvostudomány, jóval kevesebbet annál, hogy érdemi tanácsokat tudjon adni a megelőzésükhöz! Tudjuk, hogy vannak emberek, akiknek havonta ajánlatos fogkőeltávolításra jelentkezniük, olyan intenzív náluk ez a folyamat, másoknak elegendő egyszer egy félévben. Viszont mindenkinek ajánlom évente egyszer legalább ezt elvégeztetni! A fogkövek kialakulásának gyorsaságával biztosan összefügg a táplálkozás milyensége, csakúgy, mint a fogak tisztításának a technikája, a fogkefe megválasztása stb. A fogsor egészségének a megőrzésében nagyon fontos szerepet játszik két elem: a fluor és a foszfor. Az emberek nem is sejtik, hogy az ajánlatosnál jóval több foszfort fogyasztanak, mert foszfortartalmú szerek majdnem minden tartósított, iparilag előállított élelmiszerben benne vannak! A testnedvekben viszont a mész (kalcium) és a foszfor aránya normális körülmények között 2:1. Ez azt jelenti, hogy magasabb foszforbevitelnél a szervezetnek ezt ellensúlyozni kell, ezért kioldja a meszet a csontokból és a fogakból, ami idővel csontritkuláshoz vezet - meg a fogak elvesztéséhez! Tehát a mész rendszeres pótlása is ajánlatos, legalább 1000 mg napi adagban. Mint látjuk, több okból is ajánljuk a húsfogyasztás csökkentését, és a főzelékfélék, nyers zöldség fogyasztásának az emelését! A C-vitamin fogyasztása jóval hatásosabb lesz, ha olyan természetes készítményt választunk, ami bioflavonoidokkal van dúsítva, mert ezeknek - főleg a rutinnak, citrinnek, heszperidinnek - kiemelkedő szerepük van a fogíny egészségének a megőrzésében! „Kellemetlen közérzet" Jeligére: - Néhány hónapja vettem észre, hogy kellemetlen szájszag leng körül, ami ugyan közvetlenül fogmosás után eltompul, de néhány óra után Ismét megerősödik, és én rendkívül kényelmetlenül érzem magam, főleg, ha társaságban vagyok. Különösebb egészségi problémám nem lévén, úgy gondolom, összefügg az ínyemmel, fogsorommal vagy talán a gyomrommal. Kérem, mit tegyek? - Ezzel a kérdéssel már többször foglalkoztunk a rovatban, ezért most csak távirati stílusban a legfontosabbakat. Kedves levélírónk felsorolt feltételezései mind helytállóak, ki kell őket még egészíteni a torok betegségeivel mint lehetséges okkal. Egyértelmű tehát, hogy ajánlatos alapos fogorvosi, orr-fül-gégészeti és gasztroenteorológiai vizsgálatot kérni. A gennyes mandula-, orr-, arcüregvagy foggyökérgyulladás mind oka lehet a kellemetlen szájszagnak. A rossz emésztés szintén, melybe beletartozik a rendszertelen ürítés éppúgy, mint az elégtelen gyomorsavtermelés. És akkor még nem beszéltünk a lelki okokról! A felsorolt vizsgálatokon kívül amit gyorsan megtehet levélírónk az az, hogy rendezi az esetleges székrekedését, és megújítja a bélflóráját (elegendő folyadék fogyasztása + Acidophilus), támogatja, ill. pótolja az emésztőenzimek kiválasztását (Pancreolan, Papaya Enzymes), csökkenti vagy kihagyja az állati erdetű termékek fogyasztását, és megpróbálkozik természetes belső „dezodoránsok" fogyasztásával. Ezek döntő többsége klorofillt tartalmaz, melynek a szerepét, úgy tűnik, az egészség megőrzésében az orvostudomány eddig elhanyagolta, de a jövőt tekintve nagy reményeket fűzünk hozzá! „Sárga tulipán" Jeligére: Egy Idő óta zúg a fülem. Voltam fülorvosnál, aki azt mondta, hogy a viaszdugótói van (cerumen), és ezeket el Is távolította. A zúgás azonban megmaradt! Ha magam vagyok otthon vagy valahol, Jobban zúg, és rám Jön olyan nagy félelem Is, amit nem tudok megmagyarázni. Napközben szédülni Is szoktam. Összefügghet ez azzal, hogy tavaly voltam egy műtéten, ami nem egészen úgy sikerült, ahogy vártam, s úton hazafelé rosszul Is lettem, és úgy pofoztak fel a vonatban. Azóta érzékenyebb lettem, s nem tudok például akármilyen filmet sem megnézni, mert elsírom magam és szédülök Soha nem vagyok nyugodt, pedig szép családi viszonyok között élek. Ajánlja, hogy elmenjek megint fülvlzsgálatra? - Mindenképpen! A viaszdugó (cerumen) ugyan lehet időszakos nagyothallás okozója, de nem jellemző, hogy tartós fülzúgást okozna. E kellemetlen tünet mögött rendszerint érszűkület, az esetek egy nagy hányadában általában megfázás következtében kialakult hallóideg-károsodás, és bizonyos esetekben - gyanítjuk, hogy levélírónk esetében is - pszichés trauma áll. Mindhárom eset ellátásában vannak közös momentumok és teljesen specifikus tényezők, melyeket a javulás érdekében érdemes figyelembe venni, nem szólva arról, hogy a kiváltó okok főleg az idő függvényében kombinálódhatnak és komplikálódhatnak is. Egyértelmű, hogy a hosszú ideig tartó fülzúgás például rendkívül idegesítő lehet, és idővel neurotikus tünetek kialakulását okozhatja. Erre utal például levélírónk nagyobb fokú érzékenysége, „sírhatnékomsága", illetve a megmagyarázhatatlan félelmek, amelyek előrevetíthetik akár egy kezdődő depresszió árnyékát is! Az érszűkület leghatásosabb ellenszere az értágítók alkalmazása, melyek közül ilyen esetben nagyon bevált a Cavinton. A begyulladt és izgalmi állapotban levő idegsejtek gyógyírja a Lecithin és a B-vitamin-csoport, ahogy mondani szoktuk, mega-(óriás-)adagokban. A neurotikus tünetekhez komplexebb módon kell hozzáállni, s a pszichoterápia alkalmazása mellett néha nem tudjuk kikerülni a nyugtatók, esetleg az antidepresszívumok alkalmazását sem. Kérem levélírónkat, keressen fel ismét fülgyógyászt, mert a további lépéseket e vizsgálat eredménye alapján kell majd megtennie, amihez nagyon szívesen adunk segítő kezet. „Szépséghiba" Jeligére: - A kislányom a serdülőkor kezdetén Jár. Nem sokkal születése után arra lettem figyelmes, hogy az egyik oldala nem olyan kövérke, mint a másik, hogy kisebb a bal kezecskéje, a tenyere, az ujjal. Felhívtam rá az orvos figyelmét, és a neurológiai vizsgálat megállapította, hogy még a terhesség alatt elfeküdte az egyik oldalát, onnan ez a rendellenesség. Biztattak, hogy majd kinövi a serdülőkorban, sajnos, a mai napig ez nem történt meg. Szeretném megkérdezni, van-e valamilyen módszer, gyógyszer vagy kenőcs, amivel serkenteni lehet az Izmokat a fejlődésben, az emlőjét a növekedésben. Foglalkozlk-e ezzel valaki Szlovákiában? Rehabilitációra Jártunk, és otthon Is folytattuk a tornát. - Az izmok fejlődése serkentésének két feltétele van: a bőséges vérellátás és a megfelelő ingerek. Ebben az esetben a vérellátás feltehetően már az anyaméhben akadályoztatva volt, ezért nem fejlődött ki a magzat mindkét oldala szimmetrikusan. Amennyiben jelenleg az érintett testrészek vérellátása megfelelő, tehát az érrendszer nem szorul műtéti korrekcióra (remélem, ezt a vizsgálatot elvégezték!), marad a speciális gyógytorna, mellyel a hiányzó és hiányosan fejlett izmokat munkára bírjuk. Ezt hosszú hónapokon és éveken át kell végezni, ezért nem értem kedves levélírónk levelében a múlt időt(?!). A rehabilitációs szakorvoson kívül be kell vonni az ortopéd szakorvos felügyeletét és rendszeres ellenőrző vizsgálatát is, sőt tapasztalt sportorvossal meg lehet tárgyalni a növekedési hormonok kibocsátását serkentő táplálékkiegészítők fogyasztását is. A felsőtest speciális tornáztatása élteti a reményt a hiányosan fejlett emlő növekedésére is. A serdülőkor végleges lezárása után - amennyiben szükséges lesz - mód nyílik az emlők plasztikai műtéttel való korrekciójára is, hiszen egy egészséges fiatal nő lelki egyensúlya szempontjából az emlők állapota nem elhanyagolható kérdés! „Bizalom" Jeligére: - Csak annyit szeretnék megkérdezni: Jóval túl a változókoron van-e Jelentősége az enyhe Izzadásnak és a nappali hőhullámoknak? - Amennyiben ezeket a hőhullámokat hangulatváltozások is kísérik, pszichiáterrel kell megbeszélni a tüneteket, mert lehetséges, hogy kezdődő depresszió incselkedik önnel, s akkor ajánlatos már most gyógyszeresen közbelépni. A pszichiáterét, de a körzeti orvosát is viszont érdekelni fogja, milyen állapotban van a pajzsmirigye, ezért első lépésként beszélje meg az orvosával a pajzsmirigyhormonok szintjének a laboratóriumi vizsgálatát! Várom és megválaszolom kedves olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. IJUJ JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Üzlethelyiség vagy kocsitároló Zs. 6.: Szövetkezeti lakásokban lakunk. Ezeknek a lakásoknak a tulajdonunkba adását már két évvel ezelőtt kértük, és fél évvel ezelőtt végre megkötötték velünk a lakástulajdon átruházásáról szóló szerződéseket. Ez eddig rendben Is volna. Valaki azonban tavaly felkeresett néhány lakót, és aláíratott velük egy nyilatkozatot, mely szerint nincs kifogásuk az ellen, hogy a házban üzletet nyithasson és árusíthasson este kilencig Nem sokkal később a kocsitárolót átalakította, és megnyitotta az üzletét (tette ezt a lakásszövetkezet Jóváhagyásával). Most, amikor a szerződéseket aláírtuk, megkérdeztük a lakásszövetkezet vezetőségét, ml lesz az üzlethelyiség bérével. Kiderült, hogy a lakásszövetkezet meg akarja tartani magának ezt a pénzt (az üzlethelyiség tulajdonjogát és bérleti díját), mondván, hogy ez a helyiség a szövetkezet tulajdonában van, ők adták bérbe, övék a bérleti díj. Ml viszont úgy gondoljuk, hogy mivel a házból minden bérlő megvette a saját lakását, a lakásszövetkezetnek már nem maradt ott tulajdona. Jogunk van nekünk, bérlőknek erre a helyiségre, Illetve a bérbeadásából származó Jövedelemre? Erre a kérdésre így, az eset körülményeinek, az aláírt szerződéseknek a részletesebb ismerete nélkül nehéz kategorikus, teljesen egyértelmű választ adni. A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló 182/1993. Tt. számú törvény, mint már az elnevezéséből is kiderül, a lakásokról és a nem lakáscélú helyiségekről tárgyal. A lakásszövetkezet nyilván abból indul ki, hogy az egy-két évvel ezelőtt bérbe adott helyiség nem lakáscélú helyiségnek minősül, és mint ilyen, a lakásszövetkezet nevében bérbe adható. Nem tudjuk azt, hogy ebben az egykori lakásszövetkezeti házban hány egykori lakásszövetkezeti tag, hány egykori szövetkezetilakás-bérlő él. Abban viszont szinte biztosak vagyunk, hogy ha Önök összefognak, akkor a lakásaik alatti üzlethelyiség (egykori kocsitároló) egyszerűen nem maradhat a lakásszövetkezet tulajdonában. Lehetőségük van arra, hogy az egész egykori lakásszövetkezeti lakóházat a tulajdonukba vegyék - és e célból olyan lakóközösséget hozhatnak létre, amellyel a lakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló törvény kifejezetten számol; ez nem törvénysértő törekvés, amelynek a megvalósításától félniük kellene. A fent említett törvény azonban konkrét rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy mit kell, illetve mit lehet nem lakáscélú helyiségnek tekinteni. A törvény 2. §-ának harmadik bekezdése szerint nem lakáscélú helyiségnek tekintendő az a helyiség vagy helyiségek együttese, amely az építésügyi hivatal határozata értelmében más célt szolgál, mint hogy abban (emberek) lakjanak. Ennek a rendelkezésnek a pontosvessző utáni része (amelyet tapasztalataink szerint egyes hivatalnokok már nem szeretnek elolvasni) azt is kimondja, hogy „nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem tekinthetők a ház közös részei és közös berendezései, valamint a lakás tartozéka sem". A ház „közös berendezéseinek" minősül mindaz, ami arra szolgál, hogy a lakók azokat közösen használják fel. A törvény ilyen közös létesítményként sorolja fel „főként" a felvonókat, mosókonyhákat, kazánházakat, szárítóhelyiségeket, kocsitárolókat... Véleményünk szerint ebben az esetben vissza kellene térni elsősorban ahhoz, hogy érvényes volt-e a kocsitároló bérbeadásáról szóló szerződés. Bérbe adni ugyanis nézetünk szerint csak nem lakáscélú helyiséget lehet; a ház közös létesítményeit (márpedig a kocsitároló ilyennek minősül) akkor sem lehet, ha ezzel a lakásbérlők vagy tulajdonosok némelyike egyetértene. Márpedig ebben az esetben éppen ez történt meg, és éppen ebből adódnak mosta bonyodalmak. Ugyanakkor fél évvel ezelőtt már hatályban volta lakástörvény módosítása is, amely új rendelkezésként tartalmazza a következőket: „Ha a lakásszövetkezet vagy a község tulajdonában levő házban olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely a ház közös részeiből vagy közös berendezéseiből keletkezett az építmény használatának a megváltoztatásáról szóló határozat (20a) alapján, úgy ez a nem lakás céljára szolgáló helyiség a lakások átruházásakor a lakástulajdonosok társtulajdonába száll át. A közös tulajdoni hányad nagyságát az 5. § 1. bekezdésének b/ pontja alapján határozzák meg: hasonlóan kell eljárni azon nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében is, amelyek finanszírozásán csak a házban lévő lakások bérlői és azok jogelődjei vettek részt a tagrészeikkel. Az ilyen nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonának az átruházására a 4. és 5. bek. rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az ilyen helyiségek használatáért járó bérleti díj az adott ház üzemeltetési, karbantartási és javítási alapjának (10. §) bevételét képezi" (lásd a 16. § nyolcadik bekezdését). A konkrét jogorvoslatot illetően elsősorban azt tanácsolnánk önöknek, hogy nézzenek utána az építésügyi hivatalban, átminősítették-e a kocsitárolót nem lakáscélú helyiségnek, illetve ajánlatos volna az ügyek intézésével ügyvédet vagy jogtanácsost megbízni. Ajándékozási illeték M. /.; 1992-ben visszaigényeltem és visszakaptam 2 hektár földet, amelyet az egyetlen unokámnak akarok ajándékozni. Mennyit kell ezért fizetnem? Őszintén szólva nem lehet így összegszerűen megmondani, mennyi illetéket (ajándékozási adót) kellene fizetni kéthektárnyi föld ajándékozásáért, mivel az ajándékozási adó összegét két alapvető szempont figyelembevételével határozzák meg: az ajándékozási adó alapja és az ajándékozó, illetve a megajándékozott személy közötti rokoni kapcsolat szerint. Az ajándékozási adó alapja az ajándékozott vagyonnak az adott helyen és időben szokásos ára, mégpedig a kimutatható adósságok és egyéb kötelezettségek árának, valamint az esetleges részleges térítések összegének a leszámítása után. A fent említett adóalapból kell egy százalékot fizetni ajándékozási adóként, ha az adóalap nem haladja meg az egymillió koronát, és ha az ingatlant a saját leszármazóinak (gyermekének, unokájának stb.) ajándékozza. Azt, hogy ez az egy százalék hány koronát tesz ki, semmiféle módon nem tudjuk kiszámítani, hiszen még csak azt sem tudjuk, hogy hol van ez a kéthektárnyi föld, és hogy szántóföldről, rétről, gyümölcsösről, erdőről, szőlőről, kertről stb. van-e szó, márpedig ez is meghatározó módon befolyásolja a kéthektárnyi föld árát, értékét, közvetve pedig azt, hogy hány korona az az adóalap, amelyből az egy százalékot számítják.