Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-24 / 120. szám, péntek

14 j ÚJ SZÓ HIRDETES - PUBLICISZTIKA 1996. május 21. Mečiar megígérte... (Folytatás az 1. oldalról) munkát. Az elmúlt három évet értékelve kiemelte a szlovák fél tárgyalási készségét minden kisebbséggel • kapcsolatos kérdésről. • A mostani tárgyalásairól - a mandátumából eredő korlátokra hivatkozva - mindössze a témaköröketárulta el. Magyarországon azt tanulmányozta, miként lehetne erősíteni a magyarországi szlovákok Identitástudatát, Szlovákiában pedig főként a kormánynak az új területi beosztással kapcsolatos tervei felől érdeklődött, továbbá' az alternatív oktatás koncepciójáról, a kisebbségi nyelvhasználati törvényről, valamint a Btk. módosításáról. A szlovák fél Van der Stoel benyomása szerint - fontolgatja, hogy csatlakozik a kisebbségi nyelvek európai chartájához, illetve más legiszlatív normákkal is szabályozza a kisebbségi nyelvek használatát a hivatalos kapcsolatban. A miniszterelnök - Ľudmila Buláková kormányszóvivő tolmácsolása szerint - egyebek között biztosította partnerét arról, hogy Szlovákia tiszteletben kívánja tartani a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit. Megerősítette, hogy Szlovákia csatlakozni kíván a kisebbségi nyelvek európai chartájához, ám időpont a tanácskozáson nem hangzott el. ígéret sem hangzott el a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény kidolgozására. Csak az, hogy a chartához való csatlakozás után a szlovák fél összeveti a nemzetközi dokumentumot a meglevő belső jogi normákkal, s ha az utóbbiak kevesebb jogot biztosítanak a kisebbségeknek, akkor valamiféle kiigazításra kerül sor. Stoel kíváncsi volt arra is, hogy milyen hatással lesz az új választási törvény a szlovákiai magyarokra. Buláková közlése szerint a miniszterelnök azt válaszolta, hogy pozitív. Mečiarra hivatkozva szó szerint azt mondta: - Szlovákia érdeke, hogy legyenek tiszta magyar választókörzetek, s a magyaroknak számarányuknak megfelelő vagy annál nagyobb képviseletük legyen a szlovák törvényhozásban. - Buláková szerint erre Mečiar becsületszavát adta a szlovákiai magyar pártok vezetőinek. Leszögezte: a közigazgatási reformról szóló törvény azért sem került még vissza a parlament elé, mert „nemzetközi szakértői vizsgálatnak akarják alávetni", s a válasz a nemzetközi szervezetektől még nem érkezett meg. (gágyor) Michal Kováč államfő is fogadta Stoelt. A találkozón a főbiztos közölte: ajánlásaira, melyeket a Juraj Schenk külügyminiszternek küldött levelében sorolt fel, a szlovák kormány pozitívan reagált. Vladimír Štefko, az államfő szóvivője ismertette Michal Kováč abbéli óhaját, hogy minél előbb szeretne találkozni Göncz Árpád magyar államfővel. Ivan Hudec kulturális miniszter részletesen ismertette az egyes nemzetiségeknek juttatott állami dotációk nagyságát. Megemlítette: az ország déli, vegyesen lakott részén, ahol a statisztika szerint 600 ezer magyar és 1,4 millió szlovák nemzetiségű lakos él, a magyar kulturális programokat 1,2 milliárd koronával támogatták, viszont a szlovák nemzetiségűeknek csak 79 millió korona jutott. TASR Az egyórásra tervezett megbeszélés helyett tegnap késő délután bő két órát tárgyalt a főbiztos a Magyar Koalíció képviselőivel. A megbeszélés amiatt húzódott el, mert - a képviselők elmondása szerint - rendkívüli részletességgel elemezték a magyar kisebbséget érintő kérdéseket, konkrétan az államnyelvről szóló törvényt, a kisebbségi kultúra állami támogatását, valamint az Ifjú Szivek körül kialakult helyzetet, a kisebbségi oktatással kapcsolatos kérdéseket, a közigazgatási reformról szóló törvényt, az új választási törvény tervezetét, illetve elfogadásának a lehetséges következményeit. Van der Stoel úgy nyilatkozott, megérti a magyar képviselők izgatottságát, hiszen „a kisebbsé gi politikában kialakult kedvezőtlen szituáció olyan konfliktushelyzetet teremthet, melynek ellenőrzését a politikusok már nem tudnák kézben tartani", (h.) Hudek maradt... (Folytatás az 1. oldalról) . Ivan Šimko (KDM) szerint az ifj. Michal Kováč ügyében Hudekkel kapcsolatban felszínre került bizonyítékok még a telefonbeszélgetés nélkül is elegendő okot szolgáltatnak az elmozdítására. Kijelentette: Hudek teljesen a miniszterelnök befolyása alatt áll, és ha a koalíció megakadályozza a leváltását, a jövőben még az eddiginél is kevesebb lehetősége lesz önáíló döntések meghozatalára (ekkor Ján Cuper - DSZM - harmadrangú baptista prédikátornak titulálta Simkót). Bugár Béla pedig a belügyminiszternek a szervezett bűnözés elleni csoport szétzilálását rótta fel. Imrich Andrejčák (DSZM) úgy fogalmazott, hogy az ellenzék Hudeken keresztül a kormányt akarja ellehetetleníteni. Hudek zárszava Zárszavában Hudek visszautasította a vádakat. Szerinte nem bizonyosodott be az állítás, hogy megakadályozta az ifj. Kovác-ügy kivizsgálását, és rossz irányba terelte a nyomozást. - Ha valaki akadályozza a vizsgálatot és megpróbálja azt egy meghatározott irányba terelni, az az államfő és a Kereszténydemokrata Mozgalom tagjai - jelentette ki. Az üggyel foglalkozó Jaroslav Šimunič, illetve Peter Vačok címére elmondta: számos hibát követtek el. Az ügy nézete szerint egyetlen célt szolgált: a titkosszolgálat, a belügyminisztérium, a rendőrség és a kormány diszkreditálását. A Pittnerbizottság munkájának az eredményei állítása szerint hamis tanúvallomásokon alapulnak, és az igazság szándékos elferdítéséről tanúskodnak. ízléstelennek nevezte, hogy Róbert Remiášból halála után bárminemű bizonyíték nélkül mártírt akarnak csinálni. Megkérdőjelezte annak a hangszalagnak a valódiságát, amelyen a SZISZ igazgatójával folytatott telefonbeszélgetése szerepel. Abszurdnak nevezte, hogy egy összetákolt magnószalag alapján leváltását indítványozzák. Bugár Béla kifogásaira megjegyezte: tárcájának van koncepciója a szervezett bűnözés elleni harcra, s ezt végre is hajtja. A jelen levő 131 képviselő közül 122-en támogatták a javaslatot, hogy a bizalmi szavazás titkos legyen. A hetvenhat leadott szavazólapból 73 volt érvényes, a bizalmatlanság kinyilvánítása mellett 60-an, ellene 13-an szavaztak. Mivel az érvényes szavazatok száma nem érte el a szükséges többséget, a belügyminiszter a helyén marad. Az írásos válaszok megvitatása Az ülés a kormánytagok részéről az interpellációkra adott írásos válaszok megvitatásával folytatódott. Mikuláš Dzurinda (KDM) elfogadhatatlannak nevezte Alexander Rezes közlekedési miniszter válaszlevelét arra a kérdésre, miért használta belföldi útjaira az osztrák Air Salzburg légitársaság járatát, amelyen egy óra időtartamú utazás 150-300 000 koronába kerül. Režeš minisztersége alatt bizonyíthatóan mintegy húsz alkalommal utazott a szóban forgójáraton, ami több milliós költségetjelentett. Az Air Salzburg Szlovákiában működő leányvállalata, a Cassovia légitársaság igazgatója igazolta, hogy a miniszter 18 útja csupán 175 ezer koronába került, ami Dzurinda szerint azt bizonyítja, hogy Režeš több millió korona értékű ajándékot fogadott el, amit a törvény értelmében nem lett volna szabad elhallgatnia. Javasolta, hogy a miniszter válaszát a parlament ne vegye tudomásul. Ugyanezt javasolta Milan Ftáčnik (DBP) Eva Slavkovská oktatási miniszter válaszával kapcsolatban, mivel az nem tartalmazott megoldást az állami vállalatok szaktanintézetei pénzügyi helyzetének a megoldására. Bárdos Gyula (MKDM) elégedetlenségének adott hangot, amiért nem kapott kielégítő választ arra a kérdésre, miért nem került elfogadásra a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény. Nézete szerint a kormány félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt állítja, a törvény elfogadására megvan az akarat, és folyik a tervezet előkészítése. Köteles László (Együttélés) általánosnak nevezte Jozef Kalman miniszterelnök-helyettesnek és Ivan Hudec kulturális miniszternek az interpellációkra adott válaszait. Elmondta, nem kapott választ arra a kérdésre, miként osztották el, és milyen célokra használták fel a Pro Slovakia pénzeszközeit. Zora Lazarová (DSZM) durva cinizmusként értékelte Juraj Schenk külügyminiszter magatartását, hogy nem tett eleget a felszólításának, nem követelt nyilvános bocsánatkérést a magyar féltől a szlovákokkal szemben elkövetett igazságtalanságokért. Az ellenzéki képviselők javaslata ellenére Augustín Marián Húska ülésvezető a miniszterek válaszainak tudomásulvételét indítványozta. Javaslatát nem tudta érvényesíteni, mivel a parlament nem volt szavazatképes. Magyar képviselők interpellációi Ez nem akadályozta meg a képviselőket abban, hogy előterjesszék új intepellációikat. A. Nagy László (MPP) felhívta a kultuszminiszter figyelmét arra, hogy törvénysértést követett el, amikor elvette az Ifjú Szivek székházát. Felszólította a minisztert, vonja vissza a művészegyüttes jogi önállóságát megszüntető döntését, s tegyen le a székház államosításáról. Bárdos Gyula ismételten felszólította a kultuszminisztert, számoljon el a Pro Slovakia pénzeszközeinek az elosztásáról. Magyarázatot kért arra, miként lehetséges hogy a Slovenská Republika kiadójának hatmillió koronát, a Kupko Goral kiadónak 7,6 millió koronát, a Slovenský Juh periodikumnak 1,8 millió koronát folyósítanak, a magyar kiadványokra szánt 5 millió koronából 2 milliót pedig a meg sem jelenő Életünk folyóirat támogatására szánnak. Slavkovskát a magyarbéli alapiskola magyar alsó tagozatának ügyében interpellálta, mivel szeptember elsejétől a helyi szlovák iskolához kívánják csatolni. Köteles László a szepsi Tesla üzem érdekében szólalt fel. Ferkó Barnabás (MKDM) a belügyminiszert és a kormányt interpellálta annak érdekében, hogy legyen tekintettel az Ung-vidéki lakosság akaratára, ugyanis az ott lakók a Tőketerebesi járáshoz, nem pedig a Nagymihályihoz szeretnének tartozni. Az ülés az interpellációkra adott válaszok megszavazásával folytatódik. (T. L.; H. G.) MOSTAR Elhalasztott választások MTI-hír A háború utáni első szabad mostari helyhatósági választásokat az eredetileg tervezett május 31-e helyett júniusban rendezik majd meg - jelentette be Carl Bildt szarajevói irodájának képviselője. A nemzetközi közvetítőknek sikerült mind a horvát, mind a muszlim fél számára elfogadható kompromisszumos megoldást előterjeszteniük a mostari helyi választások ügyében, s így megnyílt az út az Európai Unió irányítása alatt lévő hercegovinai városban tervezett választások megtartása felé. Újvidéki tudósítás A háborús bűnök elkövetésével vádolt Ratko Mladics belgrádi látogatása nagy felháborodást keltett világszerte, a jugoszláv hatóságoknak ugyanis a daytoni megállapodás értelmében le kellett volna tartóztatniuk a tábornokot. Egy független belgrádi napilap úgy értesült, hogy Mladics a napokban elhunyt Djukics tábornok temetése után kénytelen volt Belgrádban maradni. Látták ugyanis, amíht bemegy a jugoszláv hadsereg vezérkarának székházába, ezt követően a vezérkarhoz megérkezett Milosevics szerb elnök, s Mladicsot visszatartotta. Az értesülés mégis tévesnek bizonyult. A palei szerb vezetéshez közel álló forrás tegnap közölte: Mladics ismét Boszniában van. Cassese hágai főbíró tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot a történtekről: a főbíró szerint Mladics megjelenése Belgrádban újabb bizonyíték arra, hogy Milosevicsnek nincs szándékában együttműködni a hágai törvényszékkel. Ennek ellenkezőjéről tanúskodik az a hír, hogy a külügyminisztériumban most készül a törvény a vádlottak kiszolgáltatásáról. Kornblum amerikai közvetítő, aki két napig tartózkodott Belgrádban kijelentette: Milosevics közölte vele, a törvény lehetővé teszi majd a vádlottak kiszolgáltatását. Lehetséges, hogy ez az újabb ígéret odázza el a Jugoszlávia elleni szankciók visszaállítását. GYARMATI JÓZSEF Londoni bosszú London a brit „együtt nem működési politika" meghirdetése után tegnap első ízben meggátolta az Európai Unió egyik miniszteri szintű döntését. Nagy-Britannia EU-ügyvivője a tizenötök polgári védelemért felelős miniszterei előtt kijelentette: a brit marhahúsra kivetett exporttilalom miatt London meggátolja a tárgyalt cselekvési programot. London különböző eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy fokozatosan lassítsa az EU tevékenységét, nyomást gyakoroljon partnereire az exporttilalom feloldása végett. MTI Elkészült a jelentés (Folytatás az 1. oldalról) elmondta: mintegy 10 személyt hallgattak meg, majd a tényfeltáró bizottság jelentést készített, amelyet átadott a honvédelmi miniszternek. A dokumentumot Keleti György továbbítja majd Horn Gyula miniszterelnöknek. Az MSZP parlamenti frakciója szerint a MIG-29-es vadászgépek lengyelországi gyakorlatozásával kapcsolatban napvilágot látott ellenzéki vélemények az ország nemzetközi hitelét veszélyeztetik. Ez különös súllyal vonatkozik a Fideszre, amelynek elnöke megkérdőjelezte a magyar katonapolitika kiszámíthatóságát. Ezt Toller László közölte az MSZP-frakció honvédelmi munkacsoportjának tájékoztatóján. A szocialista képviselőcsoport vezetőjének helyettese emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban is voltak olyan hadgyakorlatok, amelyek a törvényhozás jóváhagyása nélkül történtek meg. Igaz, ez nem menti a mostani esetet, de hozzátartozik a tényekhez. Jandarbijev elfogadta... (Folytatás az 1. oldalról) Közben az orosz védelmi minisztérium különleges alakulatai elfoglalták Bamutot, s a csapatok megkezdték a település átfésülését. Ennek az a célja, hogy felkutassák az ott maradt csecsen harcosok elszigetelt csoportjait. A hírek szerint az oroszok megölték a Bamutot megszálló csecsenek egy részét, s csak kevés lázadó menekült el. A halottak számáról nem érkezett hír. Ifjabb Kováč panasza Ifj. Michal Kováč tegnap panaszt emelt Jozef Číž őrnagy ellen, mivel az felfüggesztette az elrablása ügyében folytatott vizsgálatot. Az ügyvédje, Ján Havlát segítségével megfogalmazott panaszában több okot is felsorolt, melynek alapján indokolt CÍŽ őrna^ határozatának a semmissé nyilvánítása. Panaszában például megemlíti: „A vizsgálótiszt egyszerűen tényként fogadta el a titkos tanúk vallomásait, és ezt minden további nélkül belefoglalta a határozatába." TA SR Üröm az örömben UJ Szó-hír Tegnap fejeződtek be a szóbeli érettségi vizsgák az ipolysági gimnáziumban. Korábbi tudósításunkkal ellentétben nem 49, hanem eggyel kevesebb negyedikes diák ült az érettségi asztalhoz. Túl azon, hogy mindenki megfelelt a vizsgákon, szükséges megemlíteni azt is, tíogy a diákoknak majdnem a fele, vagyis húsz kitüntetéssel érettségizett, és ez minden bizonnyal önbizalmat nyújt majd nekik a kö, vetkező erőpróbához, az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgákhoz. Minden jó, ha a vége jó, tartja az ismert mondás. Csakhogy ebben az esetben jókora adag üröm is vegyült a diákok és felkészítő tanáraik örömébe. Ugyanis először történt meg az intézményben, hogy nem kétnyelvű, hanem csak államnyelven nyomtatott érettségi bizonyítványt kaptak kézhez az újdonsült maturánsok. És ugyancsak első esetben fordult elő, hogy minden adat szlovák nyelven került be az érettségi jegyzőkönyvbe. Vagyis a nyelvtörvényre hivatkozva még a magyar irodalom és a többi érettségi tantárgy vizsgatételeinek a címét is államnyelven kellett feltüntetni az érettségi protokollban, (bodzsár) Fél évszázad múltán ÚJ Szó-Információ Ötven évvel ezelőtt győzött a szabad szlovákiai választásokon a Demokrata Párt. Ennek a történelmi eseménynek a mai tanulságait elemezték azon az emlékesten, amelyen Ján Čamogurský, Ján Lángoš és Bugár Béla mondott ünnepi beszédet. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarság nem tekintheti az ötven évvel ezelőtti választásokat a demokrácia győzelmének, hiszen számunkra a jogfosztottság súlyos évei következtek. Szavai szerint tudatosítani kell azt is, hogy a magyar nemzeti közösség szemében ezek a súlyos traumák máig nincsenek lezárva, ennek, valamint a jó szlovák-magyar együttélés érdekében a mai szlovák ellenzéki, főleg pedig a konzervatív pártok sokat tehetnek. Ezt követően Reinhard Stuht, a Konrád Adenauer Alapítvány szlovákiai és csehországi ügyvezető igazgatója idézte föl a második világháborút követő németországi helyzetet, az alkotmányos hazafiság fokozatos kialakulását hazájában. Az emlékesten részt vett Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete és számos más ország Szlovákiában tevékenykedő diplomatája. KÜLÜGYI NÉZET AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL Nem a kisebbségekről szól ÚJ Szó-tudósítás Juraj Matejovský külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatója - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának, Max van derStoelnak a pozsonyi látogatása kapcsán - jobbára ismét csak a magyar-szlovák viszonyról szólt. Matejovský elmondta, hogy ezzel a látogatással lejár a Stoelnak és szakértői csoportjának 1993-ban adott, majd egy év után meghosszabbított mandátuma, melynek alapján Szlovákiában és Magyarországon tanulmányozták a kisebbségek helyzetét és dolgozták ki ajánlásaikat. Azt állította, hogy az ez idő alatt megfogalmazott észrevételek Magyarország felé sokkal bírálóbbak voltak, mint Szlovákia címére. A szóvivő tájékoztatása szerint a főbiztos tegnapi tárgyalásain három fő témakör szerepelt. Az első az a már korábban tett szlovák indítvány volt, hogy az EBESZ ne csupán a szlovákiai és a magyarországi kisebbségekkel foglalkozzon, hanem egész Európában mérje fel a helyzetet. A javaslatot a főbiztos pozitívan fogadta. Napirenden szerepelt a területiközigazgatási elrendezésről és a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvény, e jogszabályok hatása a kisebbségek helyzetére, s természetesen a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény kidolgozására tett ígéret is. A harmadik témakör a kisebbségek magyarországi megfigyelésével összefüggésben kirobbant botrány volt. Matejovský elismerte: a magyaroroszági szlovákok nem érzik magukat veszélyeztetve, de Pozsony azért mégiscsak aggódik... A szóvivő gondosan elkerülte, hogy akár csak utaljon arra, e témákról mi is a főbiztos véleménye. Viszont kérdésre válaszolva azt bizonygatta, mire 1997. január elsejére kész lesz a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény is. A felsorolt konkrét példák ellenére azt bizonygatta, hogy a jelenlegi átmeneti helyzetben a kisebbségi nyelvhasználat terén nem romlott a helyzet. Matejovský élt az alkalommal, és bírálta a magyarországi politikusok reagálásait az alapszerződés ratifikációs okmányainak a cseréjére, illetve az ez alkalomból elhangzott nyilatkozataikat. Összegzésképpen leszögezte: az alapszerződés nem a kisebbségekről szól. (gzs)