Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-21 / 117. szám, kedd

J5J ÚJ SZÓ MARCELHÁZA 1190 j ÚJ SZÓ HIRDETES - PUBLICISZTIKA FELSŐZELLŐ Megelégelték az ígérgetéseket Az Ipoly és a Kürtös patak között fekvő, alig félezer lélek­számú Felsőzellő krónikáját lapozgatva Jegyeztem fel, hogy a település nevét először 1245-ben említik oklevelek. Címe­rében Szent Miklós, a falu védőszentje látható. A 18. szá­zad végéről származó, út menti, klasszicista kápolna és az 1750-ben barokk stílusban épült katolikus templom a műemlékek Jegyzékében szerepel. 1996. május 21. TŐKETEREBESI JÁRÁS Tarolt a víz és a jég Száztíz éves a tűzoltótestület A Komáromi járás egyik leg­nagyobb lélekszámú községé­ben, Marcelházán az idén má­jus negyedikén, a tűzoltók védőszentjének, Szent Flórián­nak napján ünnepelték az ön­kéntes tűzoltótestület megala­kulásának száztizedik évfordu­lóját. 1886 nyarán a falu akko­ri vezetőinek kezdeményezésé­re hozták létre a testületet, amelybe rögtön a piegalaku­láskor százhúszan léptek be. 1889. március 20-án pedig ki­adták a községre vonatkozó tűzrendészeti szabályrendele­tet. A második világháború alatt szünetelt a tűzoltószervezet működése, s a háború után kezdték újra szervezni. Jelen­leg Marcelházán az önkéntes tűzoltószervezetnek hatvan tagja van, elnöke 1977-től Tö­móskózi Szabolcs, aki az évfor­duló kapcsán a testület mun­káját méltatva felidézte azokat a tűzeseteket, amelyek ko­moly pusztítást végeztek a köz­ségben. - 1894. augusztus 10-én a falu e'gyik háza kezdett égni, a lángok perceken belül átter­jedtek a szomszédos épületek­re. A tűzoltók gyors beavatko­zása ellenére hat lakóház, ugyanennyi melléképület és több szalmakazal vált a lángok martalékává. Öt évvel később, 1901 októberében viharos erejű szél is fújt, így alig fél óra leforgása alatt tizenegy lakó­ház és huszonegy melléképü­let égett le. Rossz áprilisi tréfá­nak bizonyult az 1911. április e/se// eset, amikor fél utcasor, azaz huszonhárom lakóház és harminc melléképület lett a lángok martaléka. A legnagyobb kárt okozó tűz szintén áprilisban, 1928-ban volt. Szintén hatalmas szélvi­har tombolt, s bár négy falu tűzoltói próbálták meggátolni a tűz terjedését, ez csak az or­kánszerű szél csillapodása után sikerült nekik. Huszonkét ház, a hozzá tartozó mellék­épületekkel együtt, porrá égett, a kár csaknem kétmillió koronát tett ki. - A további évtizedek során is pusztítottak lángok a falu­ban, ám ilyen jelentős kárt egyik sem okozott. Éppen ab­ban mutatkozik meg a mun­kánk jelentősége, hogy meg­akadályozzuk a tűz tovább ter­jedését. Ugyanis ha valaki tü­zet észlel, jelenti nekünk, mi azonnal a helyszínre sietünk, s ha kell, hívjuk a járási tűzoltó­kat is. (K. M.) A templom alatti kriptában nyugszik gróf Balassa Ferenc, Horvát- és Dalmátország egyko­ri bánja. Tavalyelőtt az önkor­mányzat és a Palóc Társaságjó­voltából a templom külső falára emléktábla került, amely jelzi az utókornak, hogy „E templom­ban 1854. V. 31-én Madách Ká­roly és Csernyus Emma es­küvőjén jelen volt Madách Imre drámaköltő". Vajon az itt élő fia­talabb nemzedéknek mond-e még valamit nagy drámaírónk neve? Ugyanis a községben a szlovák mellett a magyar kisis­kola is megszűnt, és a magyar nemzetiségű szülők gyerekei szinte kivétel nélkül a közeli Bussára járnak szlovák iskolá­ba, holott magyar tagozat is van. Túlnyomórészt szlovákok élnek a községhez tartozó Ma­lomvölgy-telepen és a Virág ma­jorban, s ez a falu nemzetiségi összetételében is megmutatko­zik: 62 százalék a szlovák, 35 a Nagyapáink valaha villamos­sal jutottak el Bécsbe, mi leg­később 1997 novemberétől vo­naton tehetjük meg ezt az utat. Ugyanis 1995 májusától gyorsí­tott ütemben épül a Pozsony-Li­getfalu-Kittsee-Parndorf-Bécs vasútvonal. A 800 milliós beruházásból tavaly 200 milliót használtak fel a gyorsvasút-tömörülést alkotó építővállalatok, az idei terv vi­szont már 400 milliót irányoz elő. - A határ mindkét oldalán se­rény munka folyik, hiszen nem­zetközi szerződések köteleznek bennünket három vasúti átjáró magyar, és 3 százalék a roma nemzetiségű. Kovács Tibor pol­gármester a község jelenéről így nyilatkozott: - Évek óta javításra szorultak a helyi utak, s az elmúlt időszak­ban mintegy 2500 méteres sza­kaszon láttuk el aszfaltburkolat­tal az utakat. Méltóképpen rendbe tettük a temetőt és kör­nyékét, korszerűsítettük a rava­talozót. Megérett a tatarozásra a kultúrház, kifestettük, a pad­lóját márványlapokra cseréltük, villanykályhákat szereltettünk fel, a földszinti helyiségekben élelmiszerboltot alakítottunk ki, amit aztán bérbe adtunk. Meg­vásároltuk a falu közepén üre­sen álló családi házat, és abba költöztettük a könyvtárat. Le­bontottuk a régi tűzoltószertá­rat és újat emeltünk helyébe. Az épület egyik részében a posta­hivatal kapott helyet. Új futball­pályát létesítettünk, és végre, harminc év után, megint van fo­mielőbbi átadására - tájékozta­tott Milan Chúpek, a Szlovák Vas­utak vezérigazgatója. Épülnek tehát a Bécs-Schwechat (re­p ü lőté r) - Wo If sth a I - K ittsee - Po­zsony, a Bécs-Marchegg-Dévény­újfalu-Pozsony és a Bécs-Parn­dorf-Kittsee-Pozsony vasútvo­nalak, méghozzá európai szín­vonalon. A szlovák fél az osztrák hatá­rig 1,7 kilométeres sínszakaszt fektet le, korszerűsíti a pályaud­vart, és új állomást is épít. Olyat, amely megfelel a bel- és külföldi személyszállítás követelményei­nek; lesz helyük a vámosoknak és az útleveleseknek, az épület alá aluljárót és parkolót tervez­cicsapatunk, amely a járási baj­nokság III. osztályában szere­pel. Legnagyobb beruházásun­kat, a gázművesítést a múlt év­ben fejeztük be. A polgármester arról is be­szélt, hogy mi az, ami még hi­ányzik, mit szeretnének a közel­jövőben elérni. - Három évvel ezelőtt kezd­tük el a csatornahálózat építé­sét, ami szennyvíztisztító állo­más nélkül elképzelhetetlen. Ehhez pénz szükségeltetik, amiből viszont pillanatnyilag ke­vés van a községi kasszában. Lehetne több is, ha a Bussai Mezőgazdasági Szövetkezet be­fizetné az ingatlanokért járó adót. Évek óta csak ígérgeti, hogy rendezi milliós nagyság­rendű tartozását. Megelégeltük az üres ígéreteket, és végrehaj­tóhoz fordultunk jogos követelé­sünk behajtásáért. Egyébként a Nagykürtösi Állami Gazdaság is szép összeggel „lóg" a község­nek. Mihelyt lesz pénzünk, foly­tatjuk a csatornahálózat építé­sét, és tervünkben szerepel a templom tornyának a visszaállí­tása, hogy csak a nagyobb beru­házásokról tegyek említést. (bodzsár) nek. Sajátos módon oldják meg az utasfelszállókat, a peronok pedig fedettek lesznek. Az osztrákok 22,43 kilométe­res szakaszon - Pamdorf-Kitt­see-államhatár - fektetnek le sí­neket, megépítik a villanyveze­téket, felújítják az aluljárókat és az állomás épületeit, a Lajta fo­lyó fölé hidat emelnek, kor­szerűsítik a bekötőutakat, sőt: nemcsak autó-, hanem kerék­párparkolót is építenek. Mind­két oldalon az Európai Unió álla­mainak rendszereivel kompati­bilis közlekedésbiztonsági be­rendezéssel látják el az útvon­alakat. (péterfi) Amint arról korábban már be­számoltunk, a május eleji, jég­esővel kísért felhőszakadás kö­vetkezményeként a Tőketerebe­si járás északi részén a Trnavka és bačkovi patak kilépett a med­réből, elárasztva a környéket. Leginkább Dargó és Bačkov köz­ségek határát sújtotta a jég és az ár. Több mint száz éve nem volt ilyen mérvű áradás a környé­ken. A dargói hegyekben csen­desen folydogáló Trnavka fákat és nagyobb kődarabokat sodort magával, a sík terület termőföld­jeire hordta. Másutt a föld felső rétegét, a termőtalajt vitte el. A Szlovák Biztosító szakem­bereinek felmérése szerint a mezőgazdasági földterületeken keletkezett kár 4 094 000 koro­na. Tetemes károk érték a dar­gói és a bacskói magánter­melőket is, a burgonyájukat IPOLYSÁG Nemrégiben Ipolyságon a Csemadok székházában került sor az Ipolyság és Vidéke Alapít­vány, valamint a Hont és Ipoly­völgye Régió Önkormányzati Szövetsége által szervezett közművelődési és oktatásügyi regionális fórumra. A rendez­vény egyik előadója Zsolnay Ernő, Ipolyság polgármestere volt, aki az önkormányzatok sze­repéről szólt a kultúra és az ok­tatás területén. Tőle kérdeztem, miként értékeli a találkozót. - Mindenképpen szükség van a nemzetiségi oktatásügy és kultúra, valamint az önkormány­zatok képviselőinek közös talál­kozójára. Örülök, hogy követés­re érdemes kapcsolat alakult ki az önkormányzatok regionális szövetsége és az Ipolyság és Vi­déke Alapítvány között. Úgy ér­zem, mindkét fél részére fontos volt az oktatást és a kultúrát érintő ügyekben a vélemények mosta ki és vitte el a víz. A dar­gói szövetkezet 62 hektáron ve­tett borsója is az ár martaléka lett. A gabonafélék vetésterüle­tének több mint 50, a naprafor­gónak pedig 80 százalékát érte pótolhatatlan kár, és a két nap­pal korábban elvetett kukorica teljes vetésterületét is elmosta az ár. A szomszédos községek határában keletkezett elemi kár a szövetkezetéhez képest ele­nyésző. A biztosító fizetni nem fog, ugyanis a legnagyobb kárt szenvedett dargói szövetkezet, mint hegyaljai, illetve hegyolda­lon fekvő gazdaság, csupán a tél okozta károk ellen kötött biz­tosítást, és nem árvíz ellen. Amennyiben a járási hivatal, il­letve a mezőgazdasági miniszté­rium nem nyújt anyagi segítsé­get, a szövetkezet nagy veszély­be kerül. (kat.) egyeztetése. Állásfoglalás vagy emlékeztető ugyan nem készült a fórumról, abban viszont meg­egyeztünk, hogy az ősz folya­mán ismét találkozunk, és ak­kor a már itt elhangzott ötletek, javaslatok gyakorlati megvalósí­tásáról is beszámolhatunk. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az iskoláknak az önkor­mányzatok hatáskörébe kellene kerülniük. Ezzel ugyan semmi újat nem mondtunk ki, hiszen a régió önkormányzatai kezdettől fogva erre az álláspontra helyez­kedtek. Ami a nemzetiségi kultú­rát s ezen belül a Csemadok ne­héz helyzetét illeti, a felszólalók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni a Csemadok-szervezeteket, mert esetleges megszűnésükkel nemzetiségi kultúránk értékei­nek ápolása és továbbadása is veszélybe kerül. -dzsár > """•Mm. j i ™«w» l|J|f|[ . 1 4 ' , - •. • V . / V ... Iliire A ligetfalui állomás makettje Ligetíaluból Bécsbe - vonaton Az iskolákat az önkormányzatokhoz LÉVA Megfiatalodott színtársulat BÁTORKESZI Polgármesteri díjak átadása Közel fél évszázaddal ezelőtt ala­kút meg a lévai Garamvőlgyl Szín­pad, melynek alapítója és haláláig rendezője volt a sokak által Ismert és szeretett Nagy Laci bácsi. A he­lyébe lépő Cúth László méltó utód­nak bizonyult, erre engednek kö­vetkeztetni a társulat sikeres be­mutatói. Az Idei Lévai Színjátszó Napokon találkoztam a Chalupka­darab előadására készülő együttes rendezőjével. - Milyen váltotások történtek az el­múlt években a színtársulat életé ben? - A legfőbb változásnak azt tartom, hogy megfiatalodott és állandósult a gár­da. Az utóbbi öt-hat évben kétszer is újjá kellett sžervezni a Garámvölgyi Színpa­dot. Először 1990-ben, amikor az itteni pedagógiai szakközépiskola magyar ta­gozatának a színjátszás iránt fogékony diákjaiból is verbuváltunk tagokat a tár­sulatra," amely mindjárt Tamási Áron Énekes madarát tűzte műsorára. Amikor elmentek a diákok, ismét csak át kellett alakítani a színtársulatot, de egy idő után összerázódott az új csapat. - Melyik darabbal érték el a legna­gyobb sikerüket? - Az Énekes madárral, amely 25 előadást ért meg. Nemcsak a komáromi Jókai Napokra jutottunk el vele, hanem Erdélybe, egészen pontosan Sepsiszent­györgybe, az ottani Concordia Napokra is. Felejthetetlen élményt jelentett Erdély szívében Tamási-darabot játszani. Egyébként a Zsámbéki Színházi Napok műsorában is felléptünk vele. Ha már Zsámbékot említettem: másodszor Gol­doni Mirandolinájával szerepeltünk a színházi napokon. Ezzel a darabbal a Jó­kai Napokra is meghívást kaptunk. Az el­múlt színházi évadban a Léni néni c. bo­hózatot vittük színre. A Lévai Városi Művelődési Központ „kultúrosaként" dolgozó Cúth Lászlóról annyit azért szükséges elmondani, hogy nem kezdő színházi ember, mi több, a hatvanas évek végétől előbb a komáro­mi MATESZ, majd a kassai Thália Szín­ház társulatában játszott. A szíve azon­ban visszahúzta Lévára, ahol a Csema­dok-szervezet színjátszó csoportjának rendezőjeként tevékenykedett huzamo­sabb ideig. E rövid kitérő után térjünk vissza a Ga­ramvöl^i Színpadhoz és ahhoz, hogy mi­ért éppen Chalúpka Vén szerelmesének bemutatására esett a rendező választása. - A mának is szóló, nagyon időszerű mondandója miatt. Chalúpka már a ma­ga idejében is jól látta, hogy a magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva, a két nép érdekei közösek. Nem véletlenül került a műsorfüzet aljára az író találó megállapítása, miszerint „Mihelyst nyel­vet, ruhát és szokást elhagytok, azonnal megszűntök lenni, amik vagytok." A da­rabbal kapcsolatban még annyit szeret­nék elmondani, hogy özvegy Szarkaláb­né szerepében, hosszú szünet után, is­mét színpadra lépett Kabát Gabi, a Ga­ramvölgyi Színpad alapító tagja, aki ko­rábban számos főszerepben nyújtott ki­váló teljesítményt. És hogy ez nem frázis, bizonyítja az is, hogy a bemutatón a színpadra lépő Ka­bát Gabit tapssal köszöntötte a hálás lé­vai közönség. BODZSÁR GYULA A Komáromi Járásbeli Bátorkeszin 1993-ban lakossági adakozásból és községi költségvetésből a falu központjában felállították a máso­dik világháború áldozatainak em­lékművét. Azóta minden évben ­május 8-án - Itt emlékeznek meg a világégés borzalmairól, s ez az Idén sem volt másként. - Az 51. évfordulón mi a béke nevé­ben gyűltünk össze. Több mint fél év­század telt el azóta, mégis nagyon so­kan élünk még, akik a háború borzal­mait, következményeit elszenvedtük. In memoriam - íme emlékezz! Nem győzöm hangsúlyozni ezt a két szót. Ha elfelejtjük a múltat, és nem okulunk a hibákból, a dolgok könnyen megis­métlődhetnek - mondta beszédében Szabóné Jozefik Edit, Bátorkeszi pol­gármestere. Ezt követően a helyi alap­iskola, a cserkészcsapat, illetve a falu­ban működő asszonykórus műsora kö­vetkezett. - Szeretnénk, ha a jövőben a béke és az alkotás jegyében polgáraink többet tennének a falu fejlődéséért, az ifjúság neveléséért, hogy cselekedeteiket pol­gármesteri díjjal jutalmazhassuk - tette hozzá a polgármester asszony. Tavaly a 21 tagú képviselő-testület 3-3 ezer ko­ronát hagyott jóvá azok számára, akiket a falu első embere méltónak tart a pol­gármesteri díjra. A múlt évben is meg az idén is hárman kapták meg ezt a díjat, melyet most, elsőként, több évtizedes nevelői-oktatói munkájának elismeré­seként Sidó Szilveszter nyugalmazott alapiskolai pedagógus vehetett át. Bu­kai Antalné sokéves társadalmi és kul­turális tevékenységéért részesült elis­merésben. Számtalan szórakoztató és zenés műsor létrehozása fűződik a ne­véhez. A harmadik díjazott a fiatal gene­ráció képviselője: Mácsodi Gábor, a po­zsonyi Comenius egyetem matematika­testnevelés szakos hallgatója, aki az idén, január 28-án az országos fedett­pályás atlétikai bajnokságon hármasug­rásban harmadik lett. (kamoncza)

Next

/
Thumbnails
Contents