Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)
1996-04-10 / 83. szám, szerda
6 ] ÚJ SZÓ REGIO 1996. április 10. DUNASZERDAHELY Színvonaltartás a kórházban Szinte nincs olyan egészségügyi intézet, melynek működését ne nehezítené a pénzhiány. A kórházak zömében kifogytak a tartalékok, az elhasználódött ágyneműt csak a foltok tartják egyben, nincs pénz ú] orvosi köpenyekre, ápolónőegyenruhákra, a műszerekről nem is szólva. A minisztériumnak sincs pénze, ezért csak kivételes esetben juttat anyagiakat egy-egy nélkülözhetetlen műszer javítására, új berendezés vásárlására, esetleg bizonyos kórházi részlegek átépítésére. A kórházigazgatók pedig úgy boldogulnak, ahogy lehet: szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével, szponzorok meggyőzésével próbálják biztosítani az Intézet zavarmentes működését, sőt szinten tartását Is. A dunaszerdahelyi kórház élén álló dr. Anna Nagyová elérte, hogy az egészségügyi intézet a múlt évet veszteség nélkül zárta. A jó gazdálkodás eredménye az lett volna, ha a 15 millió koronából 1996 első negyedévében 10 milliót a műtők átépítésére, a maradék 5 milliót pedig a mentőautópark felújítására fordíthatták volna. Ám a tervek megvalósítása késik. Hogy miért? - A 15 milliós nyereség nem sok, de mégis valami. Egyelőre a „kitermelt" pénz nem gyarapítja számlánkat. A biztosító ugyanis az első negyedévre a vártnál kevesebb előleget folyósított kórházunknak. Azért, mert nem a múlt év első negyedének a teljesítményét vették alapul, hanem az utolsóét. Köztudott persze, hogy év végén a kórházban kevesebb a beteg, s így csökken a „bevétel" is. Nem jó érzés, hogy a februári bérekre a szükségesnél 2 millióval kevesebbet kaptunk a biztosítótól. A beütemezett átépítésről ennek ellenére nem mondtunk le, csupán elhalasztottuk. Tisztában vagyok azzal is, hogy lesznek egészségügyi dolgozók, akik azt remélték a 15 millióból bérüket emelik remélték, s nem értenek egyet döntésemmel... Egyedül a három műszakban dolgozó ápolónők kaptak 400 koronás bérkiegészítést. Ezzel próbáltuk maradásra bírni őket. Hiszem, hogy hamarosan megoldódik az orvosok differenciált személyi jutalmazásának a kérdése is. Az, hogy nem tudom megfizetni szakértelmüket, áldozatkészségüket, leginkább engem bánt. • Az egészségügyi tárca sajtótájékoztatóján többször hangsúlyozták, hogy a kórházakban (is) megnőttek a gyógyszerkiadások, ezén kiadták az „ukázt" lefaragásukra. Mi lesz a beteggel? - Nem tudom, másutt hogyan gazdálkodtak, de mi már több éve takarékoskodunk. Játékszabályaink szigorúak, mégis azt mondom, hogy a beteg megkapja a gyógyulásához nélkülözhetetlen orvosságot. Tavaly, amikor már javában spóroltunk, a biztosítótól 48 millió koronát kaptunk gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. Az összeg megállapítása során az 1994-es évet vették alapul, s nem számoltak azzal, hogy 1995-ben a műveseállomás átadásával kiadásaink megemelkednek. Feltételeztük, hogy idén orvosolják a múlt hibáit. S mi történt? Újabb 11 millióval kaptunk kevesebbet, tehát 37 millió koronából kell fedezni a gyógyszerkiadásokat, holott mi kimutattuk: a költségek növekedését nem a nagyobb fogyasztás, hanem az egyre emelkedő árak okozták. • A dunaszerdahelyi egészségügyi intézet járóbetegrészlegén dolgozó, alapellátást nyújtó orvosok zöme nem államiként működik, s ha hinni lehet a tárcának, hamarosan privatizálhatnak a szakorvosok is. A kérdés ar. akarnak-e, s ha nem, kényszeríthetők-e arra, hogy vállalkozóként boldoguljanak? Az igazgatónő - A kényszert nem tartom tisztességesnek, ezért vannak orvosok, akik nem privatizáltak. Eldöntöttük, hogy a nyugdíjas korúak számára kivételt kérünk. A szakorvosok körében az érdeklődés nem nagy, de szerintem csak azért, mert a minisztérium nem engedélyezi a párhuzamos praktizálást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a (magán)sebész csak a rendelőben elvégezhető beavatkozásokat vállalhatja, a kórházban viszont nem műthet! Ha egy sebész nem operálhat, elveszíti jártasságát, kézügyességét, sőt szakmai tekintélyét is. Az ilyen rendelkezés diszkriminálja a tehetséges orvosokat. Úgy tartom tehát, hogy nem kell elsietni a dolgokat. • A privatizálás következtében nehéz helyzetbe kerültek az ápolónők is, hiszen az állami orvos mellett ketten váltják egymást, a magánorvos csak egyet képes fizetni. - Bármennyire hihetetlen, nálunk egyetlen nővér sem került az utcára. Tény viszont, hogy geriátriai és gyermekápolónőkből megalakítottuk az állami nővérügynökséget. A kilenc ápolónő szolgálta(Prikler László felvétele) tásait az"állami és magánorvosok egyaránt igénybe vehetik. Lassan eljött az ideje annak, hogy magánügynökséggé váljanak, és szerződjenek a biztosítóval. 560 ágyas kórházunkban sincs lehetőség arra, hogy valaki csak azért foglalja a drága ágyat, mert szociális gondozásra szorul. A házi utógondozás feladata a nővérügynökségekre hárul. • Nem titok, hogy az Általános Egészségbiztosító fizetési fegyelmezetlensége sok gondot okoz, így a kórházak a jobban, gyorsabban fizető biztosítók felé orientálódnak. A duna szerdahelyi kórház állítólag hü az általános biztosítóhoz. - A járásban élők többsége ennek a biztosítónak az ügyfele. Az elvégzett gyógytevékenységért tavaly 182 millió koronát utalt a számlánkra, a többitől csak 480 ezret kaptunk. Nem zárkózunk el más biztosító elől sem; a mi szempontunkból viszont lényeges, hogy sok biztosítottal rendelkezzen. Ugyanis az előlegekből élünk s biztosítjuk a kórház zavarmentes üzemeltetését, a gyógyellátás minőségét. PÉTERFISZONYA DOBOCA Mezőgazdasági gépek bemutatója A dobócai Matyas kft. négy évvel ezelőtt alakult. Kezdetben régi mezőgazdasági gépek vásárlásával foglalkozott, s a kijavított gépek újbóli eladásából tartotta fenn magát. Később különböző mezőgazdasági szolgáltatásokat is vállalt, illetve vállal ma is, hamarosan pedig John Deere gépek forgalmazásával bővíti tevékenységét. - A szőgyéni Agrosen/is kft.-től tavaly vásároltuk az első John Deere gépet, egy gabonakombájnt, amely kiváló munkát végzett megbízóink földjén - mondta St'avina László tulajdonos. Az Agroservis az említett gépek egyedüli szlovákiai forgalmazója, vele tavalytól szorosabbra fűztük kapcsolatainkat. Szeretnénk, ha vidékünkön is megismernék a termelők a nagyteljesítményű, környezetkímélő és kiváló munkavégzésü John Deere gépeket, ezén április 15-én bemutatóval egybekötött gépkiállítást szervezünk, s munkavégzés közben is bemutatjuk ezeket a gépeket. A traktorok után Rabe Werk művelőeszközöket és vetőgépeket csatlakoztatunk. Az érdeklődők így a gyakorlatban láthatják, hogyan dolgoznak. Azon gépek esetében, amelyeket tavasszal nem tudunk munka közben bemutatni, mint például a gabonakombájn, videofelvételt mutatunk be. A bemutató előtt előadások hangzanak el a John Deere gépek és Rabe Werk művelőeszközök beszerzéséről. A rendezők továbbá meghívták a regionális mezőgazdasági információs szolgálat rimaszombati járási képviselőit is - ők a gépvásárlások esetében tervezett állami támogatás folyósításával kapcsolatos teendőkkel ismertetik meg az érdeklődőket. (-kas) Klrályhelmec UNG-VIDEK TOKETEREBES MELLETT VAN Nem másodhegedűsként Az Ung-vidéki Városok és Falvak Társulásának legutóbbi ülésén a legfontosabb napirendi pont a területi-közigazgatási reformmal kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Hogy a polgármesterek és az önkormányzati képviselők miképp fogadták a kormány, Illetve a parlament döntését, s milyen irányba próbálnak továbbhaladni, arról a tanácskozás után Bodnár Tibort, a társulás elnökét, Nagykapos polgármesterét kérdeztük. - A döntés valamennyiünknek csalódást okozott. Beigazolódott, hogy nem tartozunk a kormány kedvencei közé. Megcsillogtatták előttünk a lehetőségeket, majd a témát egyszerűen lesöpörték a napirendről. A területi reform célja az, hogy közelebb kell hozni az ügyintézést a polgárokhoz, ám a gyakorlat egészen mást mutat. • Hogy döntöttek a társulás tagjai, Nagymihályhoz, illetve Tőketerebeshez kívánnak-e tartozni? - Korábban voltak olyan elképzeléseink, hogy kérni fogjuk a Nagymihályhoz való csatlakozásunkat, de a helyzetet felmérve ma már egyöntetű döntés született arról, hogy maradunk a Tőketerebesi járás mellett. • Mire alapozzák döntésüket? - Arra, hogy évtizedeken át egységes orientáció alakult ki Tőketerebes irányába, másrészt így a régió összeforrott egysége megbontatlan marad. Kimondtuk azonban, hogy nem akarjuk másodhegedűsként szolgálni a járást, elvégre a jelentős ipari központok a mi területeinken vannak. Tehát a javak elosztásakor elvárjuk, hogy mindezt figyelembe vegyék, ne úgy, mint ahogyan azt etfdig tették velünk. Mi nem a járási székhely, hanem az Ung-vidéki régió építése, fejlesztése mellett tettük le a voksot, és elvárjuk, hogy ezt a járás új tisztségviselői is tiszteletben tartsák. (katócs) TOKETEREBES Kevesebb első osztályos A tőketerebesi járási tanügyi hivatalban a minap összegezték, hogy az 1996/97-es tanévre hány gyermeket írattak első osztályba. Az alapiskolákból érkezett jelentések szerint idén kétszázzal kevesebben kezdik az új tanévet, mint tavaly - szám szerint 1726-an. A magyar tannyelvű alapiskolákba beíratottak száma csupán 412. Tekintettel arra, hogy a régióban a lakosság40 százaléka magyar, az arány kissé meglepőnek tűnik, bár az adatok még nem véglegesek, ugyanis nem kevés az olyan szülő, aki még mindig nem döntötte el, hogy milyen iskolába küldi gyermekét. Ugyanakkor folyamatban van néhány kisközség alsó tagozatos kisiskolájának a visszaállítása is, amiről a későbbiek folyamán döntenek. A szülőkön múlik majd, hogy melyik községben milyen tannyelvű iskola nyílik. K. GY. KIRALYHELMEC Latorca menti fesztivál Ezzel a címmel hirdette meg a járási regionális művelődési központ a királyhelmeci Petőfi Sándor Művelődési Házzal karöltve a gyermek-színjátszócsoportok hagyományos seregszemléjét. A Királyhelmecen tartott idei versenyen hat bodrogközi színjátszó és egy bábjátszó csoport mutatkozott be. A seregszemle első díját a Petőfi Sándor Művelődési Ház Tőzike csoportja vitte el. A bírálóbizottság úgy döntött, hogy nem oszt ki harmadik díjat, ezért a két második díjat az Apró Bodrogközi tagjai, illetve a bélyi alapiskola színjátszói kapták. (kat) KOMÁROM Megújul a Pozsonyi kapu Komárom egész újkori erődít•ményrendszere a szlovákiai katonai objektumok sorában páratlan létesítménynek számít, történelmi és építészeti érték, ezért már korábban műemlékké nyilvánították. Az erődítmény a Duna és a Vág összefolyásának fontos stratégiai pontján keletkezett. Ezt valószínűleg elsőként a rómaiak ismerték fel. Az erődítményt ők egy középkori vár helyén emelték. Ezt a írott források 1218-ban említették először. A tizenhatodik században dúló háborúk idején /. Ferdinánd császár a középkori várat bástyarendszerű erődítménnyé építette át. Ezt az úgynevezett Óvárat a XVII. században az úgynevezett Újvárral együtt kibővítették. A tizenkilencedik század elején, a napóleoni háborúk hatására az erődítményrendszert újra átépítették. Külső védelmi gyűrűvel bővítették ki, mely két bástyavonalból - Vág- és Nádorvonal -, illetve négy előretolt erődből állt. Az erődrendszer 1848-49-ben is jelentős szerepet játszott, amikor a magyar forradalmi sereg Klapka György tábornok vezetésével sikeresen védte meg a várat. Az erődítményrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia legerősebb védelmi építménye volt. Kétszázezres hadsereg számára építették. Az erődítményrendszer viszonylag jó állapotban maradt fenn. Viszonylag, ugyanis még így is a felújítási munkálatok tetemes összeget tesznek ki. A városi hivatal - mivel képtelen a munkálatok anyagi fedezetére - úgy döntött, hogy szerződést köt a T-O építészeti céggel - mely egyébként a komáromi városháza rekonstrukcióját is végzi - arra vonatkozóan, hogy a cég saját „számlájára" felújítja a Nádor-vonalon található Pozsonyi kaput és a hozzá tartozó objektumokat, cserébe harminc éven keresztül használja a helyiségeket. Amint megtudtuk a T-O cég ezeket irodának és raktárnak kívánja berendezni. A tervek szerint a cég munkatársai már ez év első felében beköltöznének az új irodákba, miközben folytatják az objektumok tatarozását, a parkosítást, az utak felújítását, s tervben van egy nem mindennapi szökőkút megépítése is. (kamoncza) Mint már írtuk, a Komáromban 1995-ben létrehozott regionális tanácsadó és tájékoztató központ a kis- és középvállalkozók támogatása keretében eddig 36 esetben nyújtott segítséget. Palacka Tamás igazgató akkor elmondta, hogy még ebben a hónapban tájékoztató füzetecskét szeretnének kiadni, amely a régió vállalkozói számára elengedhetetlen tudnivalókat tartalmazná. Felvételünkön a központ két munkatársa látható. (Fotó: Vallach László)