Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-10 / 83. szám, szerda

6 ] ÚJ SZÓ REGIO 1996. április 10. DUNASZERDAHELY Színvonaltartás a kórházban Szinte nincs olyan egészségügyi intézet, melynek működé­sét ne nehezítené a pénzhiány. A kórházak zömében kifogy­tak a tartalékok, az elhasználódött ágyneműt csak a foltok tartják egyben, nincs pénz ú] orvosi köpenyekre, ápolónő­egyenruhákra, a műszerekről nem is szólva. A minisztérium­nak sincs pénze, ezért csak kivételes esetben juttat anyagi­akat egy-egy nélkülözhetetlen műszer javítására, új beren­dezés vásárlására, esetleg bizonyos kórházi részlegek át­építésére. A kórházigazgatók pedig úgy boldogulnak, ahogy lehet: szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével, szponzorok meggyőzésével próbálják biztosítani az Intézet zavarmentes működését, sőt szinten tartását Is. A dunaszerdahelyi kórház élén álló dr. Anna Nagyová elérte, hogy az egészségügyi intézet a múlt évet veszteség nélkül zárta. A jó gazdálkodás eredménye az lett volna, ha a 15 millió koronából 1996 első negyedévében 10 milli­ót a műtők átépítésére, a mara­dék 5 milliót pedig a mentőautó­park felújítására fordíthatták vol­na. Ám a tervek megvalósítása ké­sik. Hogy miért? - A 15 milliós nyereség nem sok, de mégis valami. Egyelőre a „kitermelt" pénz nem gyarapítja számlánkat. A biztosító ugyanis az első negyedévre a vártnál keve­sebb előleget folyósított kórhá­zunknak. Azért, mert nem a múlt év első negyedének a teljesítmé­nyét vették alapul, hanem az utol­sóét. Köztudott persze, hogy év vé­gén a kórházban kevesebb a be­teg, s így csökken a „bevétel" is. Nem jó érzés, hogy a februári bé­rekre a szükségesnél 2 millióval kevesebbet kaptunk a biztosítótól. A beütemezett átépítésről ennek ellenére nem mondtunk le, csu­pán elhalasztottuk. Tisztában va­gyok azzal is, hogy lesznek egész­ségügyi dolgozók, akik azt remél­ték a 15 millióból bérüket emelik remélték, s nem értenek egyet döntésemmel... Egyedül a három műszakban dolgozó ápolónők kap­tak 400 koronás bérkiegészítést. Ezzel próbáltuk maradásra bírni őket. Hiszem, hogy hamarosan megoldódik az orvosok differenci­ált személyi jutalmazásának a kér­dése is. Az, hogy nem tudom megfi­zetni szakértelmüket, áldozatkész­ségüket, leginkább engem bánt. • Az egészségügyi tárca sajtó­tájékoztatóján többször hang­súlyozták, hogy a kórházakban (is) megnőttek a gyógyszerki­adások, ezén kiadták az „ukázt" lefaragásukra. Mi lesz a beteggel? - Nem tudom, másutt hogyan gazdálkodtak, de mi már több éve takarékoskodunk. Játékszabálya­ink szigorúak, mégis azt mondom, hogy a beteg megkapja a gyógyulá­sához nélkülözhetetlen orvossá­got. Tavaly, amikor már javában spóroltunk, a biztosítótól 48 millió koronát kaptunk gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. Az összeg megállapítása során az 1994-es évet vették alapul, s nem számoltak azzal, hogy 1995-ben a műveseállomás átadásával kiadá­saink megemelkednek. Feltételez­tük, hogy idén orvosolják a múlt hi­báit. S mi történt? Újabb 11 millió­val kaptunk kevesebbet, tehát 37 millió koronából kell fedezni a gyógyszerkiadásokat, holott mi ki­mutattuk: a költségek növekedését nem a nagyobb fogyasztás, hanem az egyre emelkedő árak okozták. • A dunaszerdahelyi egészségü­gyi intézet járóbetegrészlegén dolgozó, alapellátást nyújtó or­vosok zöme nem államiként működik, s ha hinni lehet a tár­cának, hamarosan privatizál­hatnak a szakorvosok is. A kér­dés ar. akarnak-e, s ha nem, kényszeríthetők-e arra, hogy vállalkozóként boldoguljanak? Az igazgatónő - A kényszert nem tartom tisz­tességesnek, ezért vannak orvo­sok, akik nem privatizáltak. Eldön­töttük, hogy a nyugdíjas korúak számára kivételt kérünk. A szakor­vosok körében az érdeklődés nem nagy, de szerintem csak azért, mert a minisztérium nem engedélyezi a párhuzamos prakti­zálást. A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy a (magán)sebész csak a rendelőben elvégezhető beavat­kozásokat vállalhatja, a kórház­ban viszont nem műthet! Ha egy sebész nem operálhat, elveszíti jártasságát, kézügyességét, sőt szakmai tekintélyét is. Az ilyen rendelkezés diszkriminálja a te­hetséges orvosokat. Úgy tartom tehát, hogy nem kell elsietni a dol­gokat. • A privatizálás következtében nehéz helyzetbe kerültek az ápolónők is, hiszen az állami or­vos mellett ketten váltják egy­mást, a magánorvos csak egyet képes fizetni. - Bármennyire hihetetlen, ná­lunk egyetlen nővér sem került az utcára. Tény viszont, hogy geriátri­ai és gyermekápolónőkből mega­lakítottuk az állami nővérügynök­séget. A kilenc ápolónő szolgálta­(Prikler László felvétele) tásait az"állami és magánorvosok egyaránt igénybe vehetik. Lassan eljött az ideje annak, hogy magán­ügynökséggé váljanak, és szerződjenek a biztosítóval. 560 ágyas kórházunkban sincs le­hetőség arra, hogy valaki csak azért foglalja a drága ágyat, mert szociális gondozásra szorul. A házi utógondozás feladata a nővérügy­nökségekre hárul. • Nem titok, hogy az Általános Egészségbiztosító fizetési fe­gyelmezetlensége sok gondot okoz, így a kórházak a jobban, gyorsabban fizető biztosítók fe­lé orientálódnak. A duna szer­dahelyi kórház állítólag hü az ál­talános biztosítóhoz. - A járásban élők többsége en­nek a biztosítónak az ügyfele. Az elvégzett gyógytevékenységért ta­valy 182 millió koronát utalt a számlánkra, a többitől csak 480 ezret kaptunk. Nem zárkózunk el más biztosító elől sem; a mi szem­pontunkból viszont lényeges, hogy sok biztosítottal rendelkez­zen. Ugyanis az előlegekből élünk s biztosítjuk a kórház zavarmen­tes üzemeltetését, a gyógyellátás minőségét. PÉTERFISZONYA DOBOCA Mezőgazdasági gépek bemutatója A dobócai Matyas kft. négy év­vel ezelőtt alakult. Kezdetben régi mezőgazdasági gépek vá­sárlásával foglalkozott, s a kija­vított gépek újbóli eladásából tartotta fenn magát. Később kü­lönböző mezőgazdasági szolgál­tatásokat is vállalt, illetve vállal ma is, hamarosan pedig John Deere gépek forgalmazásával bővíti tevékenységét. - A szőgyéni Agrosen/is kft.-től tavaly vásároltuk az első John Deere gépet, egy gabonakom­bájnt, amely kiváló munkát vég­zett megbízóink földjén - mond­ta St'avina László tulajdonos. ­Az Agroservis az említett gépek egyedüli szlovákiai forgalmazó­ja, vele tavalytól szorosabbra fűztük kapcsolatainkat. Szeret­nénk, ha vidékünkön is megis­mernék a termelők a nagytelje­sítményű, környezetkímélő és ki­váló munkavégzésü John Deere gépeket, ezén április 15-én be­mutatóval egybekötött gépkiállí­tást szervezünk, s munkavégzés közben is bemutatjuk ezeket a gépeket. A traktorok után Rabe Werk művelőeszközöket és vetőgépeket csatlakoztatunk. Az érdeklődők így a gyakorlatban láthatják, hogyan dolgoznak. Azon gépek esetében, amelye­ket tavasszal nem tudunk mun­ka közben bemutatni, mint pél­dául a gabonakombájn, videofel­vételt mutatunk be. A bemutató előtt előadások hangzanak el a John Deere gé­pek és Rabe Werk művelőeszkö­zök beszerzéséről. A rendezők továbbá meghívták a regionális mezőgazdasági információs szolgálat rimaszombati járási képviselőit is - ők a gépvásárlá­sok esetében tervezett állami támogatás folyósításával kap­csolatos teendőkkel ismertetik meg az érdeklődőket. (-kas) Klrályhelmec UNG-VIDEK TOKETEREBES MELLETT VAN Nem másodhegedűsként Az Ung-vidéki Városok és Falvak Társulásának legutóbbi ülésén a legfontosabb napirendi pont a területi-közigazgatási reform­mal kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Hogy a polgármes­terek és az önkormányzati képviselők miképp fogadták a kor­mány, Illetve a parlament döntését, s milyen irányba próbálnak továbbhaladni, arról a tanácskozás után Bodnár Tibort, a társu­lás elnökét, Nagykapos polgármesterét kérdeztük. - A döntés valamennyiünknek csalódást okozott. Beigazolódott, hogy nem tartozunk a kormány kedvencei közé. Megcsillogtatták előttünk a lehetőségeket, majd a témát egyszerűen lesöpörték a napirendről. A területi reform cél­ja az, hogy közelebb kell hozni az ügyintézést a polgárokhoz, ám a gyakorlat egészen mást mutat. • Hogy döntöttek a társulás tagjai, Nagymihályhoz, illetve Tőketerebeshez kívánnak-e tartozni? - Korábban voltak olyan elkép­zeléseink, hogy kérni fogjuk a Nagymihályhoz való csatlakozá­sunkat, de a helyzetet felmérve ma már egyöntetű döntés szüle­tett arról, hogy maradunk a Tőke­terebesi járás mellett. • Mire alapozzák döntésüket? - Arra, hogy évtizedeken át egységes orientáció alakult ki Tőketerebes irányába, másrészt így a régió összeforrott egysége megbontatlan marad. Kimondtuk azonban, hogy nem akarjuk má­sodhegedűsként szolgálni a já­rást, elvégre a jelentős ipari köz­pontok a mi területeinken van­nak. Tehát a javak elosztásakor elvárjuk, hogy mindezt figyelem­be vegyék, ne úgy, mint ahogyan azt etfdig tették velünk. Mi nem a járási székhely, hanem az Ung-vi­déki régió építése, fejlesztése mellett tettük le a voksot, és el­várjuk, hogy ezt a járás új tisztség­viselői is tiszteletben tartsák. (katócs) TOKETEREBES Kevesebb első osztályos A tőketerebesi járási tanügyi hi­vatalban a minap összegezték, hogy az 1996/97-es tanévre hány gyermeket írattak első osztályba. Az alapiskolákból érkezett jelenté­sek szerint idén kétszázzal keve­sebben kezdik az új tanévet, mint tavaly - szám szerint 1726-an. A magyar tannyelvű alapiskolákba beíratottak száma csupán 412. Tekintettel arra, hogy a régióban a lakosság40 százaléka magyar, az arány kissé meglepőnek tűnik, bár az adatok még nem véglege­sek, ugyanis nem kevés az olyan szülő, aki még mindig nem döntöt­te el, hogy milyen iskolába küldi gyermekét. Ugyanakkor folyamat­ban van néhány kisközség alsó ta­gozatos kisiskolájának a visszaál­lítása is, amiről a későbbiek folya­mán döntenek. A szülőkön múlik majd, hogy melyik községben mi­lyen tannyelvű iskola nyílik. K. GY. KIRALYHELMEC Latorca menti fesztivál Ezzel a címmel hirdette meg a járási regionális művelődési köz­pont a királyhelmeci Petőfi Sán­dor Művelődési Házzal karöltve a gyermek-színjátszócsoportok ha­gyományos seregszemléjét. A Ki­rályhelmecen tartott idei verse­nyen hat bodrogközi színjátszó és egy bábjátszó csoport mutatko­zott be. A seregszemle első díját a Petőfi Sándor Művelődési Ház Tőzike csoportja vitte el. A bíráló­bizottság úgy döntött, hogy nem oszt ki harmadik díjat, ezért a két második díjat az Apró Bodrogközi tagjai, illetve a bélyi alapiskola színjátszói kapták. (kat) KOMÁROM Megújul a Pozsonyi kapu Komárom egész újkori erődít­•ményrendszere a szlovákiai ka­tonai objektumok sorában pá­ratlan létesítménynek számít, történelmi és építészeti érték, ezért már korábban műemlékké nyilvánították. Az erődítmény a Duna és a Vág összefolyásának fontos stratégiai pontján keletkezett. Ezt valószínűleg elsőként a ró­maiak ismerték fel. Az erődít­ményt ők egy középkori vár he­lyén emelték. Ezt a írott forrá­sok 1218-ban említették először. A tizenhatodik században dú­ló háborúk idején /. Ferdinánd császár a középkori várat bás­tyarendszerű erődítménnyé épí­tette át. Ezt az úgynevezett Óvá­rat a XVII. században az úgyne­vezett Újvárral együtt kibővítet­ték. A tizenkilencedik század ele­jén, a napóleoni háborúk hatá­sára az erődítményrendszert új­ra átépítették. Külső védelmi gyűrűvel bővítették ki, mely két bástyavonalból - Vág- és Nádor­vonal -, illetve négy előretolt erődből állt. Az erődrendszer 1848-49-ben is jelentős szere­pet játszott, amikor a magyar forradalmi sereg Klapka György tábornok vezetésével sikeresen védte meg a várat. Az erődít­ményrendszer az Osztrák-Ma­gyar Monarchia legerősebb vé­delmi építménye volt. Kétszáz­ezres hadsereg számára építet­ték. Az erődítményrendszer vi­szonylag jó állapotban maradt fenn. Viszonylag, ugyanis még így is a felújítási munkálatok te­temes összeget tesznek ki. A városi hivatal - mivel képtelen a munkálatok anyagi fedezeté­re - úgy döntött, hogy szerződést köt a T-O építészeti céggel - mely egyébként a ko­máromi városháza rekonstruk­cióját is végzi - arra vonatkozó­an, hogy a cég saját „számlájá­ra" felújítja a Nádor-vonalon ta­lálható Pozsonyi kaput és a hoz­zá tartozó objektumokat, cseré­be harminc éven keresztül használja a helyiségeket. Amint megtudtuk a T-O cég ezeket irodának és raktárnak kívánja berendezni. A tervek szerint a cég munkatársai már ez év első felében beköltöznének az új iro­dákba, miközben folytatják az objektumok tatarozását, a par­kosítást, az utak felújítását, s tervben van egy nem mindenna­pi szökőkút megépítése is. (kamoncza) Mint már írtuk, a Komáromban 1995-ben létrehozott regionális tanácsadó és tájékoztató központ a kis- és középvállalkozók támogatása keretében eddig 36 esetben nyújtott segítséget. Palacka Tamás igazgató akkor elmondta, hogy még ebben a hónapban tájékoztató füzetecskét szeretnének kiadni, amely a régió vállalkozói számára elengedhetetlen tudnivalókat tartalmazná. Felvételünkön a központ két munkatársa látható. (Fotó: Vallach László)

Next

/
Thumbnails
Contents