Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-09 / 82. szám, kedd

[ 6 j ÚJ SZÓ HIRDETÉS 1996. április 13. CÉGVILÁG Volkswagen Európa legnagyobb autógyártója, a Volkswagen tavaly 124 százalékkal 336 millió márkára növelte tiszta hasznát. A nyereség több mint duplájára emelkedése nyomán a Volkswagen 6 márka osztalékot fizethet a törzsrészvények után az előző évi 3 márkával szemben. A Volkswagen-csoport eladásai 88,12 milliárd márkára emelkedtek 1995-ben az egy éwel korábbi 80,04 milliárdról. Megfigyelők azt gyanítjgk, hogy a Volkswagen szándékosan a ténylegesnél alacsonyabb nyereséget mutatott ki, mivel költségcsökkentési erőfeszítései ellenére még mindig túl nagy nála a foglalkoztatotti létszám, és nehezen tudná meggyőzni béremelést követelő dolgozóit a mértékletesség szükségességéről, ha a profit túlságosan gyors növekedéséről közölne adatokat. BASF A BASF német vegyipari konszern kitűnő eredménnyel zárta az 1995-ös évet. A ludwigshafeni vállalat árbevétele 5,9 százalékkal 46,23 milliárd márkára emelkedett. Vállalati nyeresége 92 százalékkal 2,47 milliárd márkára nőtt, adózás előtti nyeresége pedig 95,5 százalékkal 4,13 milliárd márkára emelkedett. Az 1995-ös évet élénk első hat hónap jellemezte, a konszern teljes kapacitás-kihasználtsággal működött és emelni tudta az árakat is. Az év második felében már gyengült az üzletmenet, és az árak is jelentősen csökkentek. így az összességében kitűnő 1995-es eredményeket a sikeres első félév alapozta meg. 1996-ról szólva a BASF-főnök elmondta, hogy Németországban a vegyiáruk kereslete az év eddig eltelt részében elmaradt a cég várakozásaitól, Európában a megrendelések már stabilizálódtak, Ázsiában pedig kielégítően emelkedtek. A jövőben mindazokat a tevékenységi köröket ki akarják építeni, amelyek kevésbé függenek a konjunktúra alakulásától. Ide tartozik mindenekelőtt a földgázkereskedelem, a növényvédelem és a gyógyszerüzlet. Volvo Lengyelországi Volvo-gyár ünnepélyes alapkőletételére került sor a napokban Wroclawban. A városi és távolsági autóbuszokat előállító üzem három év alatt 10 millió dollárért épül fel. A wroclawi gyárban évi 200 járművek készítenek majd, 50 százalékban svéd és finn alkatrészekből, felerészben viszont lengyel cégek termékeiből. A Volvo Bus Poland vegyesvállalat alaptőkéje 40 millió svéd korona, amelyen 55-45 százalékos arányban a svéd Volvo Bus Corporation és a finn Carrus cégek osztoznak. MTI QTSZAZ KILOMÉTERNYI AUTOPALYA AZ EZREDFORDULÓRA Autósztrádák Magyarországon Legalább 200 kilométer hosszúságú új autópálya épül meg Magyarországon az ezredfordulóig, a beruházások becsült értéke 238 milliárd forint. Az Igen jelentős fejlesztés ellenére Is 2000-ben az autópályák hossza alig haladja majd meg az 500 kilométert, ami például tizedét sem éri el az olasz fizető autópályák hosszának, bár Olaszország mindössze háromszor nagyobb területen fekszik. Legegyértelműbb helyzetben az állami koncesszióban épülő M3-as autópálya van, ahol a már meglévő Budapest-Gyöngyös pálya felújításával párhuzamosan idén nyáron megkezdik a Gyöngyös-Füzesabony közötti szakasz kivitelezési munkáit. A 43,4 kilométer hosszúságú szakasz várhatóan 1998 végére készül el, a beruházás költségei 28 milliárd forintra rúgnak. Bonyolultabb a kép az M5-ÖS esetében, hiszen a dél felé tartó útnál a magánkoncesszióba a már meglévő 27 kilométeres autópályát és 30 kilométer hosszúságú fél autópályát is bevitte hozzájárulásként a magyarállam. A szerződés szerint 1998 közepéigjutnak el az építők a Kiskunfélegyháza-Dél csomópontig, s a beruházásra ekkor már 73 milliárd forintot költöttek el. Bizonytalan viszont, hogy az építők mikor indulnak tovább a szerb határ felé, a megállapodás szerint azt az akkor már közel 100 kilométer hosszú M5-ösön mért forgalomtól teszik függővé. Legbonyolultabb a helyzet az M7-esnél, hiszen a balatoni autópálya esetében még a koncessziós pályázat eredménye sem született meg, s ha minden simán menne, akkor sem kezdődhetnének meg az építési munkák 1998-nál előbb. Ráadásul itt is bonyolultabb feladatot kell megoldania a majdani nyertesnek, hiszen az MO-ás körgyűrűtől a 70-es kilométerszelvényig a meglévő kétszer két sávos autópálya felújításával párhuzamosan plusz egy-egy további sávot kell megépíteni. Ha a mai árakon számolnánk, a beruházás 87 milliárd forintba kerülne, de a bizonytalan időtényező miatt reálisabb, ha a becsült 600 millió dolláros költséget említjük. Arra viszont mérget vehetünk, hogy az Ml-es Budapest-Győr szakaszának kivételével valamennyi autópályán díjat szednek majd előbb-utóbb. Leghamarabb - jövő nyár elejétől - az M3-ason kell a zsebünkbe nyúlnunk, körülbelül 5-6 forintot kóstál majd egy kilométer megtétele a személyautósok számára. Az M5-ÖS autópályán jövő év elején jelennek meg a díjszedő kapuk, s egy kecskeméti túra a fővárosból várhatóan 600-700 forintba kerül majd, várhatóan 10 forint lesz majd egy kilométer. MH Külföldi tőkebefektetések Kelet-Európában Tavaly 9,1 milliárd dollár tőke áramlott a közép- és kelet-európal réglóba, ami azt mutatja, hogy a térség versenyre kelt Ázsia és Latin-Amerika fejlődő gazdaságaival - írja a Financial Times brit gazdasági napilap. Várhatóan a külföldi tőkebefektetés az ezredfordulóig tartó időszakban is a tavalyi szinten marad. Míg 1995-ben a tőkebeáramlás fő oka az egyszeri nagy vállalateladások voltak (nagy részt adtak el például a cseh és a magyar telefonvállalatból és a magyar energiaszektorból), az elkövetkező években a gazdasági növekedés, a javuló gazdasági környezet és a csökkenő politikai kockázat lesz a fő húzóerő. A térség évente mintegy 20 milliárd dollárt vonzhat 1996 és 2000 között. Az első két évben a tavalyi csúcshoz képest kisebb visszaesésre lehet számítani, de ezt erős növekedés követi majd. A befeketetések eddig három országra - Magyarországra, Lengyelországra és Csehországra - koncentrálódtak. A jövőben azonban Magyarország dominanciája csökken, helyette Lengyelország és Oroszország veszi át a vezetést. A legfontosabb kereskedő, befektető, segélynyújtó és hitelező szerepét Németország játssza. Közép-Európa gazdasági növekedésének átlaga évi 4,6 százalékra tehető az ezredfordulóig tartó időszakban, a tavalyi 5,7 százalékos és az 1994-es 4,1 százalékos (súlyozott) átlag után. Ez a ráta csaknem a duplája annak, amire az Európai Unióban vagy az OECD-tagállamokban számíthatnak - áll a Financial Timesban. MH A TASZARI TAMASZPONT VONZEREJE Ezerötven munkalehetőség Az amerikaiak magyarországi, taszári és kaposvári állomásoztatása eddig ezerötven munkanélkülinek jelentett munkaiehetőséget. Sok ez vagy kevés? Nos, minden nézőpont kérdése. Vessünk egy pillantást az ame nak. A gyakorlat az: a Brown and Root hat hónapra szóló szerződéseket köt, s az első három hónap a próbaidő. A munkahelyekre tízszeres volt a túljelentkezés. Akadtak problémák is. Kértek például Brownék januárban száz kamionost, a hivatal közvetítette őket. Az amerikaiak eredetileg úgy tervezték, hogy két hét tréning következik, s a civil sofőrök különféle berendezéseketszállítanak majd az óriási trélerekkel Boszniába. Felvették az embereket, de a vezérkar időközben úgy döntött: mégiscsak katonákkal oldja meg a szállítást. A magyar kamionosoknak felkínáltak később más munkaié hetőséget. Akinek az ajánlat nem felelt meg, kifizették két hónapi bérét. Vannak mindenre elszánt munkavállalók. Egy miskolci férfi hamisított felsőfokú angol nyelvvizsga-dokumentumok másolatait mutatta be. Ám amikor a munkaközvetítők ellenőrizték, rájöttek a turpisságra. E történetet hallván elgondolkodhatunk: akár egyetlen pillanatig is komolyan gondolta-e az illető, hogy nem fog kiderülni a hamisítás? A nyelvtudásról nem is beszélve! A számokból az derül ki, hogy az amerikai munkalehetőségek ellenére februárban ötszázzal több volt Kaposvár környékén a munkanélküli, mint tavaly novemberben. Ennek oka ebben a körzetben elsősorban az, hogy a hazai építőipari cégek december 31-ig alkalmazzák a munkásaikat. Az útépítők és a mezőgazdasági vállalkozások áprilisig úgy spórolják meg a béreket, hogy a négy téli hónapra elküldik az embereiket munkanélküli-segélyre. Aztán amikor enyhül az idő, ismét visszaveszik őket. NSZ rikaiak érkezése és a kaposvári munkanélküliség alakulása közötti összefüggésekre! Tavaly november 20-án 5366 - 10,6 százaléknyi - regisztrált munkanélküli volt a város környékén (ebből 2700 kaposvári). Az amerikai hadsereget ellátó civil szervezet, a Brown and Root humánmene dzsere december 5-én jelent meg a munkaügyi központban, s ekkor tette meg kétezer munkahelyre vonatkozó ajánlatát. Kezdetben az amerikaiak ácsokat, állványozókat, vízvezetékszerelőket, tolmácsokat kerestek. Nagyon gyorsan ment minden. - Az amerikaiak nem voltak tisztában a magyar munkaerő értékével - mondta Szellő János kaposvári munkaügyi kirendeltségvezető. - Úgy képzelték: megmondják a segédmunkásnak, hogy a dobozt vigye egyik helyről a másikra, aki ezt szó nélkül megteszi. Meglepődve tapasztalták, hogy a segédmunkás itt ért a kapcsolókhoz, s vannak dolgok, ame lyekre utasítás nélkül, magától is rájön. A kezdeti nagy rohanásban a munkások napi tizenkét órát dolgoztak. A segédmunkások nekik átlagosan havi 13-15 ezer forint a hazai bruttó alapbérük az amerikaiaknál 40 ezer, az itthon 17-18 ezer forintot kereső szakmunkások pedig 50-60 ezret kaptak. December 5. és 15. között ötszáznegyven munkanélküli kapott munkát a Brown and Roottól. Januárban nyolcvankét embert vettek fel, február-márciusban pedig újabb háromszáz embert alkalmaztak. Eddig összesen eze rötven kaposvári munkanélküli köszönheti sorsának jobbra fordulását az amerikai hadsereg magyarországi állomásoztatásáNők az üzleti életben Immár minden negyedik amerikait olyan cég foglalkoztat, amelynek nő a tulajdonosa, és asszonyi kezekben van az Egyesült Államokban az összes vállalkozás több mint egyharmada. A Női Cégtulajdonosok Nemzeti Alapítványa kimutatta, hogy je lenleg 7,95 millió vállalatnak a tulajdonosa nő; 1987-ben még csak 4,48 millió ilyen cég volt, a növekedés tehát 78 százalékos. Közben az összes cégek száma 47 százalékkal bővült az Egyesült Államokban. A női tulajdonban lévő cégek forgalma 236 százalékkal 2,28 billió dollárra nőtt az 1987-es 681 milliárd dollárról. E cégek kilenc évvel ezelőtt 6,6 millió embert foglalkoztattak, most meg 18,5 milliót. A nevadai asszonyok a legaktívabbak, 130 százalékkal javítottak az üzleti életben való részvételi arányukon. A legtöbb vállalkozás ugyanakkor Kalifornában van női kezekben: 1 millió 82 ezer, a második Texas 552 ezerrel, a harmadik pedig New York 527 ezerrel. A sereghajtó ÉszakDakota és Washington környéke, egyaránt 19 ezer tulajdonossal. Az üzlettulajdonos asszonyok 52 százaléka szolgáltató céget birtokol, 19 százalékuknak kiskereskedése van. A legnagyobb női előretörés azonban a hagyományosan férfi szakmákban mutatkozik, élen az építőiparral, amelyben 171 százalékos volt a gyarapodás, és immár 324 ezer vállalkozás a szebbik nemé. MTI MEGVALÓSULOFELBEN A GLOBÁLIS PIAC Tavaly bővült a világkereskedelem Az elmúlt évben 8 százalékkal nőtt a világ áru- és szolgáltatáskereskedelme és értéke első ízben lépte túl a 6000 milliárd dollárt - közölte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Jóllehet a növekedés üteme elmaradt az 1994. évi 9,5 százaléktól és 1995-ben 7 százalékra lassult, az még mindig egészségesnek tekinthető, és jóval felülmúlja a világtermelés 3 százalékos növekedését. Továbbra is az Egyesült Államok a világ legjelentősebb exportőr országa, mégpedig 14 százalékos növekedési ütemmel és 11,6 százalékos részaránnyal. Egyúttal az USA a legnagyobb importőr is: importja 16 százalékkal bővült és részaránya 15 százalékos volt. Leszámítva az egymás közti kereskedelmet, az Európai Unió 15 tagországa együttesen a világ vezető exportőre volt 20 százalékos részaránnyal, és az USA mögött a második legnagyobb importőr. A WTO szerint a volt szovjet tömb átalakuló országai, amelyeknek mind exportja, mind pedig importja egynegyedével bővült, a kereskedelmet tekintve a legdinamikusabb régió volt, maga mögé szorította Ázsiát. A kelet- és közép-európai országok már a harmadik egymás követő év-ben növelték a világátlagot jóval meghaladó mértékben exportjukat, bár a növekedés tempója az 1994. évi 13,5 százalékról tavaly 9,5 százalékra mérséklődött. Ezek az országok az egy éwel korábbi 7,5 százalékkal szemben 1995-ben 6,5 százalékkal növelték importjukat, vagyis a térség összességében kiegyensúlyozott kereskedelmet folytatott - állapította meg a WTO-jelentés. Ázsia imFejlódék egymás között Kelet-KtKip-Eordpa áRamsI egymií kdtótt portja 13 százalékkal nőtt tavaly, alig lassabban, mint 1994ben (13,5 százalék), az export viszont 9,5 százalékkal nőtt, és ezzel az import már negyedik éve gyorsabb ütemben bővült, mint a behozatal. MTI A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK HÁTULÜTŐJE Japánban csökken a munkahelyek száma A japán ipar 110 ezer munkahelyet vesztett el otthon annak nyomán, hogy felgyorsult a külföldi telephelyek létesítése. A japán Nemzetközi Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MITI) adatai szerint Japán működőtőke-exportja az áprilisban záruló 1995-ös pénzügyi évben már nem járt a munkahelyek szigetországbeli bővülésével, mint az a korábbiakban jellemző volt. A kilencvenes évek elején a külföldön telephelyet létesítő cégek Japánból szállították külföldi leányvállalataiknak az alkatrészek nagy részét, így még 1994-ben is 132 ezer többletmunkahely létesítése vált Japánban szükségessé. A jen tavalyi drágulásának hatására újabb lendületet vett a külföldre költözés, és ennek hatására első ízben esett vissza Japánban a foglalkoztatás. A minisztérium a következtetéseit 14 ezer japán vállalat tapasztalataira és adataira alapozta. A szigetországi cégek eszerint a múlt évben beruházásaik 80 százalékát Kínára és más ázsiai országokra összpontosították, és termelésük 10 százalékát külföldön állították elő, a megelőző évi 8,6 százalék helyett. 1994-ben a külföldi telephelyek alkatrészigénye révén a nemzeti termék Japánban még közel 400 millió dollárral bővült, ám tavaly a nemzeti termék a cégek áttelepülésének hatására mintegy 300 millió dollárral lett kevesebb. MTI