Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-06 / 81. szám, szombat

1996. április 13. ERDEKESSEG ÚJ SZÓ 15 J Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖLZSUZSA Életünnep Holnap lesz a tavaszi napej egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, tehát húsvét vasárnapja - mert 325-ben így döntött a zsinat. A keresztény egyház e legnagyobb ünnepe időpontjának megválasztása is jelzi: bár húsvét ünnepe Jézus Krisztus keresztre feszítéséhez és feltámadásához kötődik, keveredik benne az ősi zsidó pészah, vagyis az Egyiptomból való kivo nulás emlékének ünnepe a még ősibb pogány tavaszünepekkel, rokonítva a keleti kultikus ünnepségekkel az évente feltámadó istenségek dicsőítésére. Ezek a szerteágazó gyökerek teszik a húsvétot igazi életünneppé, ami tükröződik jelképeiben is. A szimbólumok közül a legfontosabb a tojás - ez a csodálatos élő tárgy, amely az élet korforgását, az újjászületést és a halhatatlanságot ötvözi magában. Nyilvánvalóan ennek köszönhető, hogy míg az egyéb húsvéti szokások - a kiadós locsolkodás, a versikékkel, jókívánságokkal kísért korbácsolás - lassan feledésbe merülnek, a hímes tojás egyre népszerűbb. A tojás festése, karcolása mellett feltűnnek egészen új „hímzési" technikák, s igazi művészeti alkotások is születnek. Nálunk még nem készült ilyen jellegű felmérés, azt viszont tudni lehet, hogy a szomszédos Ausztriában húsvét előtt 150-160 millió tojás kel el. 25-30 milliót eleve színesen adnak el a boltokban. A tojás mellett a koratavaszi virágok, zöld ágacskák, kis állatok - főleg a szapora nyuszik, a kiscsibék, pelyhes kiskacsák - jelképezik az új életet, az újjászületést, a kikeletet. Falun van patak, de legalább kút az udvaron, s főleg udvar, amelynek talaja felszívja a vizet - lehet tehát vígan locsolkodnl vödörszám. Ám a városi bérlakások lehetetlenné teszik az önfeledt öntözködést, akármilyen szép is a virágszál. Ennek ellensúlyozására terjedt el a városokban a szagos vízzel való húsvéti locsolás, amely később a falvakban is népszerű lett így aztán a kölni és a húsvét elválaszthatatlan lett egymástól. Ezt a szövetséget csak erősíti az újkeletű szokás, hogy meg ajándékozzuk azt, aki szívünknek kedves. S melyik hölgy ne örülne, ha egy finom parfümöt „tojik" neki a nyuszi. Viszont éppen a húsvét a legmegfelelőbb alkalom, hogy megbizonyosodjunk róla: a szagokkal vigyázni kell. Az ember orrát igencsak megviseli a különböző tömény illatok keveréke, vagy akár egy-egy erőteljes illat is. Ennek okairól már sokat tudunk, de legalább ennyi a titok is. A

mikor novemberben-decemberben az ember megveszi a naptárat a következő évre, az elsők között azt nézi meg, mikor is lesz húsvét. Mozgóünnepről lévén szó, bármilyen napra eshet március 22. és április 25. között. A legkévésbé valószínű dátum éppen március 22. A leggyakoribb viszont április 19. A következő évszázadban a legkorábbi húsvét március 23-ra fog esni, mégpedig 2002-ben. A legkésőbbi április 25-én lesz 2038-ban. Jó számítógépekkel felszerelt türelmes naptárszakértők kiszámították: a húsvéti ünnepek időpontjainak sorrendje 5 milió 700 ezer évenként ismétlődik. *** IWIm .ugat-Európában reneIN V szánszát éli a hímes tojás - a tavasz legjelentősebb ünnepe előtt sok városban tartanak vásárokat, sőt árveréseket is, a gyakran mellőzött népművészek, az ügyes kezű emberek ázsiója - és jövedelme - ilyentájt jelentősen megnövekszik. Az újítók életét viszont megkeserítik - a környezetvédők. A vásárlókat ugyanis arra szólítják fel, hogy ne vegyenek olyan hímes tojásokat, amelyek különböző vegyszerek alkalmazásával készültek. Csak az ökológiai szempontból kifogástalan tojásokat ajánlják, azokat, amelyek természetes festékanyagokkal - hagymáva, céklával, spenóttal - vannak színezve, illetve méhviasszal, szalmaszállal hímezve. Elég egy kiadós nátha, hogy meggyőződjünk róla, nemcsak a nyelvünk és a szánk í/lelőbimbói nak köszönhetjük az ízek érzéke lését. Eldugult orral ugyanis ne hezen lehet megmondani, hogy egy szelet nyers burgonyát vagy almát eszünk-e. Nem is beszélve arról, hogy az illatok érzelmi életünket is befolyásolják. Céltudatos természet A szagok illanó molekulák, ott lebegnek a levegőben. Amikor szippantunk, az orrlyukunkon át bekerülnek a keskeny orrüregbe, ahol az orr nyálkahártyája a végállomásuk. Az itt lejátszódó folyamat még ma is rejtélyes. Az biztos, hogy a molekulák a szaglóidegek végén levő receptorokkal alkotnak kötést s ezen az úton szállítják az üzeneteket az agyba, méghozzá az érzelmek és az emlékezés központjába. Ha mi nem is szentelünk túl nagy figyelmet a szaglásnak, az agy kiváltságos módon kezeli. A Húsvét után szaglásközpont nagy agyszöveti területet ölel fel, méghozzá a létfontosságú életfunkciókat vezérlő részek tőszomszédságában. A szaglószervi receptorok is különleges fajtái a neuronoknak, hiszen ki vannak téve a közvetlen környezeti hatásoknak, és egyenesen az aggyal vannak összeköttetésben. Eltérően a test többi idegsejtjétől, ezek a neuronok újratermelik magukat ami szintén bizonyítja, hogy a szaglás mennyire fontos. A természet ugyanis soha semmit nem tesz csupán a móka kedvéért Királynői üzenet Azokat a szagokat amelyek pszichológiai és viselkedési változásokat idéznek elő ugyanazon a fajon belül, feromonoknak hívjuk. Ennek hatása a leglátványosabban a méhek, a darazsak, a hangyák és a termeszek körében figyelhető meg. A feromonok nem mások, mint kémiai üzenetek, amelyek szervezik ezeknek a rovaroknak az életét. A méhkirálynő úgy tartja fenn birodalmát, hogy olyan szagot izzad ki, amely megakadályozza a dolgozókat a peterakásban, és ehelyett a viaszsejtek építésére serkenti őket. Ugyanez a szag vonzza a heréket a királynőhöz párzási repülése alatt. A méhcsípés nemcsak fájó, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy szaga újabb hívatlan vendégeket csal magához, így akár tömeges támadásra is számíthatunk. A szagok a mozgatórugói a lazacok rejtélyes vízi útjának is. Kilométerezreket úsznak, amíg elérik a tengert, aztán egy beléjük ivódott illatot követve, a folyón felfelé haladva visszatérnek az ivás helyére. Az emlősök a szaglást használják saját felségterületük megjelölésére és másoké felismerésére, az élelem kiválogatására, valamint a párjuk vonzására. A gazellák hosszú ágakat raknak le, amit a szemük alatt található mirigyben termelt kátrányos anyaggal fröcskölnek be. A rénszarvasnak a hátsó lábujja között van az illatmirigye, s ennek a sajtszagú váladékával hagy nyomot a csordának. A nyúlnak az állán van mirigy, míg a macska nemcsak a szemöldökével, hanem a farmirigyével is hozzánk dörgölőzik. Árulkodó szagminták A kutyának 200 millió szagre ceptor van az orrában, húszszor több, mint az embernek. Nem véletlenül idomítják a kutyákat arra, hogy kábítószert, bombát, termeszt vagy akár vasércet szimatoljanak ki. Az amerikai Ontario államban egyszer műszerekkel sem tudták hajszálpontosan kimutatni, hogy 18 láb mélyen a földben levő csővezetékből hol szivárog a gáz. Ám az erre betanított német juhászok több száz mérföldön át 150-nél több lyukat szimatoltak ki a fagyott földben. A kábítószercsempészek fantáziája kiapadhatatlan abban, hogy az autóban hova is lehet eldugni a drogokat, és variációk egész sorát találják ki arra, hogy a rejtekhelyet miként is szagtalanítsák. Ám hiába fújják be parfümmel, szórnak rá borsot púdert fokhagymát, vagy vonják be csokoládéval a hasistáblát - a kutyák vidáman kiszagolják a zsákmányt. Mivel ezeket az ebeket nem le het megkérdezni, így csak találgathatjuk, hogy miként is tudják megkülönböztetni az emberi nyomokat. Persze, megkönnyíti a dolgukat, hogy áradnak belőlünk a különféle szagok: a cipő bőre, a ruházat a kölni és különösen az izzadtság, ami például a féle lemről hordoz árulkodó kémiai üzeneteket. A fanyar testszagot a bőr anyagcsere-folyamatai választják ki, a legkellemetlenebb szagokat az apokrin mirigyek terme lik, amelyekből a férfiakban több és nagyobb van, mint a nőkben, a négerekben, mint a kaukázusiakban, illetve a kaukázusiakban, mint a keletiekben. A bőr savtartalma egyénenként is változó, ezért lehet eltérő ugyanannak a parfümnek az ilata máson és máson. A bőrmirigyek kiválasztása attól is függ, hogy mit eszünk, így a XIX. században a japánokat csak „vajszagúaknak" nevezték az európaiak. -mnlHétfővel véget érnek a húsvéti ünnepek, ám nagyon sok vidéken a kedd is jelentős nap volt. Ma már aligha lehetne tartani ezt a szokást hiszen a kedd munkanap. Ám amíg a falvakban a hagyományos gazdálkodás dívott egy napot még lehetett „csúsztatni". A kedd is a fiataloké volt. A lányok visszadtak valamit a fiúknak a hétfői locsolásból, fürdetésből, s nekik is járt ezért ajándék. Míg a hétfőn a fiúk hímes tojást, kalácsot egy kupica pálinkát pohár bort kaptak, addig a lányoknak kedden az udvarlójuk szalagot, kendőt kalárist adott a locsolásért. Röviddel húsvét után - vagy éppen azzal egyidőben -, április 24-én van még egy jeles tavaszi nap. Szent György napja. A parasztok ettől a naptól számították az igazi tavaszt. Ekkor kezdődött a munka a határban, ekkor hajtották ki a nyájat fogadták fel a béreseket juhászokat, bojtárokat. Úgy tartották, ezen a napon bújnak elő a földből az ott áttelelt állatok, így a kígyók is, a gonosz, a kísértés jelképei. Úgy hitték, hogy akinek az ekéje ezen a napon kifordít egy kígyót a földből, arra rontás száll. Ha viszont egy rézpénzzel levágja a fejét, ez a pénz szerencsét hoz: egész évben visszajár majd hozzá, mégpedig megfiadzva. A hamburgi Erotikus Múzeum számára készítette ezeket a pikáns hímes tojásokat Karín Sholz festónó. A tehetősebb látogatók meg is vásárolhatják a műveket, amelyeknek édeskevés közük van a húsvéthoz - potom 178 márkáért. HÚSVÉTI VARÁZSLÁSOK Ha két nép évszázadokon át egymás mellett él, szokásaik sokban hasonlatosak lesznek - és sajátosságaik még értékesebbek. Nem is szólva arról, hogy egyes szokások faluról falura változnak. Szlovákia különböző vidékein élnek még olyan szokások, bűbájok, amelyek magyar vidékeken ritkák vagy teljesen ismeretietek. Egyes vidékeken a mifelénk húsvét hétfőjére - no meg a keddi női „visszavágóra" - korlátozódó locsolkodás, mosdatás, fürdetés már zöldcsütörtökön megkezdődött. A leghatásosabbnak a patakvizet tartották, hiszen ennek a szertartásos mosdatásnak-mosdásnak az volt a célja, hogy lemosson az emberről minden bajt, szépséggel, egészséggel adományozza meg. Lábfájás ellen ajánlották: korareggel vasra Tűz, víz, állni, majd lábat mosni abban a vízben, amit háromszorra merítettek az árral szemben. A zöldcsütörtöki mosdásról azt tartották, eltünteti a sebeket, szemölcsöket, mindent, ami a bőrt csúfítja. Persze csak akkor, ha nyomban napkelte után mosdott az illető patakvagy forrásvízben. Zöldcsütörtökhöz ennél bizarabb szokások is fűződnek: hangyákat vittek a házba, minél többet, hogy gazdagságot biztosítsanak a lakóknak. Az emberben óhatalanul felmerül a kérdés: a panelházak lakóinak életét megkeserítő fáraóhangyákat talán oktalanság irtani? Nyilván az a baj velük, hogy vízen át jöttek. Mert a zöldcsütörtökön hazahozott hangyák csak akkor biztosítóthangyák tak bőséget, akkor hoztak kedves vendégeket, jó kérőt a lánynak, akkor tojtak sokat a tyúkok, ha nem vitték át őket vízen. Zöldcsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka gyűjtötték a kilencféle vizet. A jó gazdasszony bizony nem volt rest, körbejárta a falut, hogy kilenc kútból vizet hozzon. Azt össze öntötte, megmosta benne a tehén tőgyét, hogy sok tejet adjon, majd a vizet a saját kútjába öntötte. Nagypénteken akadt dolga a gazdának is. A birkák sót kaptak, hogy egészségesek legyenek, de egy sórögöt ástak a hangyabolyba is - nehogy szétszéledjenek a báránykák. A kecskéknek tojást adtak, hogy sok legyen a tejük. A gondos gazda nagypénteken nem ivott - még vizet sem. Remélte, ezzel távol tartja a terméstől a pusztító viharokat, a háztól a mérgeskígyókat. Az eladósorba került lányok nak is akadt dolguk a pataknál a húsvéti ünnepek idején. Fenyőágacskákat dobtak a vízbe - ha elvitte a víz, az esküvőt jelentett, ha nem, egy évig még pártában maradtak. Ha az ágat lefele vitte a víz, a faluban leltek vőlegényre, ha felfele más faluba mentek férjhez. Húsvét szombatján a tűz jutott fontos szerephez. Az e napon rakott tüzet Júdás égetésének hívták, s a parázsnak varázserőt tulajdonítottak. Egyes vidékeken ezzel a parázzsal háromszor körbefutották a házat, hogy megóvják az árvíztől, a hamut pedig a kertbe és a padlásra szórták, hogy megvédjen a villámcsapástól.