Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-29 / 99. szám, hétfő

FEL ÚJ szó VI LAG PIAC 1996. április 29. í CÉGVILÁG Audi Az Audi német autógyár tavaly megháromszorozta a nyereségét és nagyon sikeresen kezdte az idei évet is. Herbert Dérnél, a Volkswagen-csoporthoz tartozó konszern igazgatósági elnöke elmondta, hogy az előző évinél majdnem húsz százalékkal több, összesen 448 518 autót adtak el tavaly. Az üzleti forgalmat majdnem 24 százalékkal 16,68 milliárd márkára növelték, míg az adózás előtti nyereség az előző évi 187,5 millió márkáról 588,7 millióra ugrott. Az 1993-ban még veszteséges cég vezetősége a tavalyi sikert a megújított piodellkínálatnak tulajdonítja. A sikeresnek bizonyult, alumíniumkarosszériás A8 típus mellett hamarosan megjelennek egy másik alumínium karosszériás nagyautóval is. Az idei év újdonsága az A3 típus lesz, amely egy VW Golf jellegű személyautó lesz igényes kivitelben. Az idei év első három hónapjában a konszernnek több mint 20 százalékkalsikerült növelnie a forgalmát. A beruházások tavaly az előző évi másfél milliárdról 865 millió márkára visszaestek, de az idén ismét egymilliárd márkát kívánnak beruházni. Készülnek egy új gyár építésére is, Brazília, India, valamint Kína szerepel az esélyes helyszínek között. Bertelsmann Európa legnagyobb médiakonszernje, a német Bertelsmann egyesíti Ufa nevű leányvállatát a luxemburgi CLT televíziós térsasággal, bízva abban, hogy így eredményesen küzdhet meg a riválisokkal a hamarosan induló digitális televíziózásban. A szakemberek szerint a digitális televíziózás óriási lehetőség a cégek számára. A Bertelsmann cégnek eddig csak német televíziókban volt érdekeltsége. A luxemburgi CLT 13 európai rádió és televízióállomás többségi tulajdonosa. A létrehozandó új közös cég alaptőkéjét felefele arányban adják, és kezdetben az éves forgalmat mintegy ötmilliárd márkára várják. Az új cég többségi tulajdonában lesz a németországi RTL, RTL-2, Super RTL, VOX, valamint a kódolt Premiere, a hollandiai RTL-4 és RTL-5, a franciaországi M6 és TMC, valamint a brit Channel 5 tévéadók. Daimler-Benz Németország legnagyobb ipari konszernje, a Daimler-Benz 45 év után először nem fizet osztalékot részvényeseinek a tavalyi év után. 1994-ben még 895 millió márka nyereséget ért el és részvényenként 11 márka osztalékot fizetett a stuttgarti konszern. A tavalyi évet azonban 5,7 milliárd márka veszteség terheli, mert feloszlatták a konszernhez tartozó, nagy hagyományú AEG villamossági és elektronikai céget, s csődbe ment a néhány éwel korábban megvásárolt Fokker holland repülőgépgyár. Csupán a Fokker csődje 3,9 milliárd veszteséget jelent. Jürgen Schrempp igazgatótanácsi elnök a felügyelőbizottsági ülés után közölte, hogy a tavaly elkezdett nagy átszervezéseknek köszönhetően a Daimler az idén kikerül a veszteséges zónából és a jövő évben már biztosan fizet osztalékot részvényeseinek. A Daimler fő pillére tavaly is a Mercedes-Benz autógyár volt, s rajta kívül a Debis nevű szolgáltató vállalat is nyereséget termelt. MTI Autópályák Csehországban Csehországban szintén felgyorsult a sztrádaprogram; a jelenlegi tervek szerint 2007-re a cseh autópályák együttes hossza túllépi az 1000 kilométert. Persze, ez nem lesz olcsó mulatság, Vladimír Budinský cseh közlekedési miniszter szerint csak az ezredfordulóig mintegy 50 milliárd korona nagyságrendű beruházással számolnak. Ráadásul egyre költségigényesebb az autópályaépítés minden szakasza. A miniszter közlése szerint a közelmúltban a sztráda minden egyes méterének megépítése 60 ezer koronába került, mára ez az összeg elérte a 100 ezer koronát. LN Egyes európai országok úthálózati adatai (1994) Ország terület Úthálózat Gyorsforgalmi Útsűrűség (1000 km

2) (km) utak (%) (km/1000 km

2) Ausztria 83,9 11658 12,1 139 Belgium 30,5 15 806 10,2 518 Bulgária 110,9 31 654 . 285 Egyesült Királyság ?44,1 223 199 1,4 914 Finnország 338,1 61 550 0,3 182 Lengyelország 312,9 310 374 0,1 992 A

I S Magyarország 93,0 29 963 1,2 321 Németország 356,3 312 771 3,4 878 Olaszország 301,3 303 008 2.0 1006 Románia 237,5 72 816 0,2 307 MH Térségünk reform-körképe Északabbra Jobban, délebbre gyengébben halad az átalakulás Kelet-Európában - ez olvasható ki az AP amerikai hírügynökség közreadott röpelemzéséből. A 650 százalékos inflációval és 45 milliárd dolláros adóssággal nehezített lengyel sokkterápia, amely 1990-ben indult, két év alatt meghozta első eredményeit. 1992-ben megindult a gazdasági növekedés, amely tavaly 7 százalékot ért el. A lengyel infláció 20 százalékos, a munkanélküliség csökken - tavaly 1 százalékponttal 15 százalékra, az export pedig rohamosan nő. Magyarország gazdaságának lökést adott a sok külföldi befektetés, habár a kormány elutasította a sokkterápiát és elhalasztotta a szociális kiadások és a támogatások csökkentését. Az exportot a forint leértékelése erősítette, a reálbérek viszont 12 százalékkal csökkentek. Néhány éves recesszió után a GDP tavalyelőtt és tavaly 2-2 százalékkal nőtt Magyarországon - állapította meg a hírügynökség. A cseh reformokat gyors privatizálás és a kereskedelem felszabadítása jellemezte. Liberális retorikája dacára Václav Klaus óvatos az elbocsátásokkal és a csődökkel. Ettől kormánya a legszilárdabb Kelet-Európában, a gazdasági mutatók viszont rosszabbak, mint Lengyelországban. A bruttó hazai össztermék 5,2 százalékkal nőtt tavaly - az AP szerint. Szlovákiában a 6 százalékos tavalyi GDP-növekedés minden várakozást felülmúlt, és ez főleg a nagy exportnövekedés következménye volt. Ám a kormányfő és az államelnök torzsalkodása, a privatizáció előre nem látható üteme és az állam folytatódó piaci beavatkozása aggodalmat kelt. Az infláció 7,2 százalékos, a munkanélküliség 13,1 százalékos volt tavaly Szlovákiában. Bulgáriában a reformot rendszeresen megállítja a politikai pártok viszálya. A külföldi befektetés tavaly 100 millió dollár volt, ezzel Bulgária erősen lemaradt. A kormány nyomására a bankok továbbra is kölcsönöznek a veszteséges állami cégeknek. A gazdaság 90 százaléka közvetlen állami ellenőrzés alatt van. A GDP tavaly 2,5 százalékkal nőtt, az infláció pedig 32,8 százalék volt. Romániában az 1991-ben fokozatosan kezdett reformokat 1992. szeptemberben leállították a bunkóval hadakozó bányászok. Ezután az új, Vacaroiu-féle kormány elhalasztotta a privatizálást és a külföldi tőke bevonását. Ettől elmaradt a szerkezetváltás, az állami ipar tovább romlott. A Vacaroiu-kormány később új privatizációs programot indított és a fokozatos reformok lassan gyümölcsöt hoznak. Az 1993ban 300 százalékos infláció tavaly 30 százalékra csökkent. A GDP 6 százalékkal nőtt, bár messze nem érte el az 1990 előtti szintet. A munkanélküliség 8,9 százalékos volt, 2 százalékponttal kisebb, mint 1994-ben - fejezte be körképét az AP. MTI AZ ELPUSZTÍTHATATLAN TAPIE Börtön helyett filmsiker A férfi, akit néhány hónappal ezelőtt ketten vezettek karonfogva a bírósági épülettől a reá várakozó autóig, a kamerák tanúsága szerint megtört, szánalmas figura volt: kész, vége. Vagyonát elkobozták, házalt, jachtját elárverezték, adóssága milliárd franknyl nagyságrendű, felfedezője, patrónusa, aki belőle „korunk hősét" teremtette, a köztársaság elnöke, haldoklik. Nincs ereje megmenteni védencét, akit öt év abból egy év szigorított - börtön fenyeget. Bemard Tapie a grundról indult el; nem egyszerűen szegénynek született, hanem igazi utcagyerek volt. Minimális iskolát ján (vagy került). Imádott focizni. És hallatlanul jóképű volt. Választhatott a sport és a kamera között. Az utóbbit választotta. Még dalra is fakadt. Később vállalkozni kezdett, persze, kicsiben. Ám a '80-as évek elején, a Nagy Lehetőségek időszakában előállt azzal az ötlettel, hogy rendbe hozza a csődbement vállalatokat, csak adják el neki, persze, jelképesen csekély összegért. Patinás cégek, a francia munkásmozgalom fellegvárai kínálták fel magukat. Olyan gyárakat vásárolt, amelyek évek óta sztrájkoltak, amelynek munkásai legendás gyárfoglalásokat hajtottak végre, csak éppen a csődöt nem tudták felszámolni. A politika felfigyelt rá: íme a megoldás a munkanélküliség, a csőd ellen. Tapie ismét tévésztár lett, de már nem énekelt. Ő vezette a gazdasági showműsorokat, amelyekben vállalkozók, pénzemberek mondták el, hogyan lettek gazdagok, sikeresek s szépek. Természetesen Tapie volt közöttük a legszebb és legsikeresebb. Mitterrand elnök kedvence volt. Életéről könyvet írt (ő maga). Vállalkozott, hitelt vett fel, megint vállalkozott. Műgyűjtő lett. Palotát vásárolt Párizsban, a Rue des Saint-Peresben. Ő pénzelte a hagyományos kerékpárversenyt, a Tour de France-t, majd megvette magának kedvencét, a Marseille futballcsapatát. 1992-ben városfejlesztési miniszter, 1993-ban Marseille képviselője. S 1993. május 20-án az Olympique Marseille csapata megnyeri a Bajnokok Ligáját - az első francia csapatként, és Tapie-t beválasztják az Európa Parlamentbe. Aztán kitör a botrány: kiderül - tanúk vannak rá, hogy Tapie megvette a meccset Minden tisztségéből felfüggesztik, bíróság elé állítják. Az egyik nagy magazin külön mellékletet ad ki elárverezett műkincseinek jegyzékével és fényképeivel. A Credit Lyonnais bank amelynek külön is megvannak a maga botrányai, 7,5 milliárd frankot követel az egykori bálványtól, akit egyöntetű vélemények szerint - sikerült teljesen beledöngölni a betonba. Már régen börtönben kellene lennie. De nem ül, mert az Európa Parlament nem függesztette fel mentelmi jogát, sőt teljes mellszélességgel kiállt mellette. Tapie pedig ismét a kamerák elé állt. Most kerül a moziba Claude Lelouch új filmje, amelynek címe: „Férfiak, nők, használati utasítás". A főszereplő Bemard Tapie. Sikeres vállalkozót alakít, akinek karrierjét kettétöri a rák. Állítólag roppant meggyőzően játssza az egykor hiperaktív, most megtört tekintetű férfit, aki számára már semmit sem tartogat az élet. A valóságban azonban igen. Tapie szabadlábon perli a Credit Lyonnais-t, amelytől 2,5 milliárd frankot követel, mert diszkriminatív hitelpolitikájával megakadályozta, hogy Tapie megmenthessen olyan vállalatokat, mint például az Adidas. Ezt be fogja bizonyítani. Állítólag titokban azt ajánlotta a bank vezetőinek, hogy ha kap néhány százmilliót, eláll követelésétől. Ezt a bank nem tudja bizonyítani. A per folyik, májusban lesz a tárgyalás. Tapie nem tart attól, hogy börtönbe kell vonulnia. A hírek szerint már aláírta a szerződést következő filmjére, amelyben Che Guevarát fogja alakítani. Mondják róla, hogy igazi nagy színész. Bár ezt talán nem is kellene a filmvásznon bizonyítani. Ilyen múlttal ezt bárki elhiszi neki. MH ÖNGYILKOS MUNKATEMPÓ JAPANBAN Dolgozni mindhalálig Egy tokiói bíróság 126 millió jen (1,2 millió dollár) kártérítés megfizetésére kötelezte az ázsiai szigetország első számú hirdetési cégét, a Dentsut. A szomorú fájdalomdíjat Ichiro Oshima családja veheti fel. A 24 esztendős Ichiro Oshima a szinte embertelen mértékű állandó túlórázás miatt mély depresszióba került, s öngyilkos lett. Ez az első eset, hogy egy japán vállalat elismerte felelősségét a túlhajszolás okozta öngyilkossággal kapcsolatban. Ismeretes, hogy a japán cégeknél a nem fizikai munkakörben dolgozók igen sokat túlóráznak. Oshima cégénél 17 hónapot töltött el, munkaköre a rádióhirdetések tervezése és szervezése volt. A 17 hónap alatt minden hétvégén munkahelyén dolgozott, és összesen fél nap szabadságot tudott kivenni. A munkahelyi kimutatások szerint Oshima 105 napon át kora reggeltől hajnali két óráig, 49 napon át pedig hajnali négy óráig dolgozott. Családja szerint átlagosan napi 2-3 órát aludt. Gyakran panaszkodott depresszióra, s úgy érezte, hogy „emberi lényként" csődöt mondott. A bíróság szerint Oshima főnökei tudtak a túlórázásról és annak egészségromboló hatásairól, de nem tettek semmit annak érdekében, hogy csökkentsék a fiatalember munkaidejét. Szakértők szerint a bíróság ítélete mérföldkőnek számít, az elmúlt években ugyanis mind többen lettek öngyilkosak a mértéktelen túlórázás miatt. A japán vállalatok többségére nagy nyomás nehezedik amiatt, hogy csökkentsék a túlóráztatás mértékét. A statisztikák tanúsága szerint tavaly február és november között a túlóráztatás miatt hatvanhárman lettek öngyilkosak Japánban. Az EPA gazdaságkutató cég felmérése szerint 1994-ben a japán dolgozók éves munkaideje 2124 óra volt. Ez mintegy 200 órával több, mint az amerikai és a brit átlagos évi munkaidő, s 4-500 órával haladja meg a franciát és a németet. A felmérés szerint az öngyilkosságok többségét azok hajtották végre, akik évi 3000 óránál többet dolgoztak. Az EPA szerint minden hatodik férfi Japánban évente több mint 3100 órát tölt el munkahelyén. MH Idegenforgalmi világranglista Az idegenforgalom számos országban az egyik legfontosabb húzóágazattá lépett elő. Érdekes, hogy nem a hagyományos turisztikai célpontként számon tartott országok, mint Spanyolország vagy Olaszország állnak az idegenforgalmi bevételeket feltüntető lista élén, hanem az óriási belső turizmusnak örvendő Egyesült Államok a listavezető, mégpedig fölényes előnnyel áll a többi ország előtt. Szlovákia természetesen nem szerepel az élbolyban. Tavalyi bevételei ugyan 52 millió dollárral meghaladták az 1994es eredményt, és elérték a 620 millió dollárt (mintegy 6,5 milliárd schilling), ám ezzel még korántsem lehetünk elégedettek. Összehasonlításul: Csehország 1995-ben 2,5 milliárd dollár bevételhez jutott. Die Presse Idegenforgalmi bevételek 1995-ben, milliárd schillingben Egyesült Államok Franciaország Olaszország Spanyolország Nagy-Britannia Ausztria Németország Honkong Kína Szingapúr 270 270 250 170 130