Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-17 / 89. szám, szerda

[B] ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. április 898. BÁTORKESZI Díjkiosztás május 8-án Bátorkeszi a komáromi ré­gió egyik legszebb vidékén terül el, mintegy tizenöt kilo­méterre a Dunától. A gazdag múltú, 3800 lakost számlá­ló település a Komáromi já­rás egyik legnagyobb lélek­számú községe. A lakosok több mint nyolcvan százalé­ka magyarnak \*allja magát, így a gyermekek zöme is a magyar tanítási nyelvű alap­iskolát látogatja. Túlzás nélkül állítható, hogy a falu lassan teljesen kisvárosi jelleget ölt. A tele­pülés központjában díszeleg a modern, impozáns szolgál­tatóház, vele szemben áll az üzletközpont meg a szép, tá­gas művelődési ház. Min­denütt. rend és tisztaság. Mindez azt igazolja, hogy Bá­torkeszi lakosai szeretik és rendben tartják szülőfaluju­kat. Mára már az élelmiszer­üzletek, a pékség s a szol­gáitatások szinte vala­mennyi fajtája magánkéz­ében van. A községben élők többsége érthetően igyek­szik a faluban munkát vállal­ni, erre főleg két helyen, a mezőgazdasági szövetkezet­ben, illetve a cipőkészítő üzemben van lehetőség. Szabó Edit polgármester már hat éve áll a falu élén. Nem kis büszkeséggel szö­gezi le, hogy működése .alatt, 1992-ben helyi nép­szavazás eredményeként si­került visszaszerezni a tele­pülés ősi nevét, melyet 1948-ban egy rendelettel Vojnicére változtattak. 1993-ban pedig a községi költségvetésből és lakossá­gi adakozásból elkészült a falu közepén álló, második világháborús emlékmű. A polgármesternek renge­tegterve van a falu fejleszté­sére és a község kulturális életének fellendítésére. Mint mondja, szerencsére még ezekben az ínséges időkben is akadnak olyanok, akik többletmunkát vállalva segítik őt a tervek megvaló­sításában, tudatosítva, hogy mindez a köz javát szolgálja. Közülük a három legak­tívabb az idén is megkapja a polgármesteri díjat. Az immár második alka­lommal odaítélt díjak kiosz­tására ünnepélyes keretek között kerül sor május nyol­cadikán a művelődési ház­ban. (K. M.) Megfúrják a Branyiszkót A Branyiszkó szerpentines országútja nemsokára a gyalogos turisták sétánya lesz? (A szerző felvétele) A magyar történelemből is jól ismert Branyiszkó hegyet (ott volt a negyvennyolcas szabad­ságharc egyik győztes csatája) megfúrják. Ugyanis ahhoz, hogy Kassa és Eperjes felől a Magas­Tátra irányában, valamint fordít­va könnyebb legyen a közúti köz­lekedés, e térségben alagútra van szükség. Nem új gondolat, hogy a Szepességet Sáros me­gyétől elválasztó hegyvonulaton így lehetne a legkönnyebben és leggyorsabban átjutniuk a lovas szekéren, kerékpáron vagy gép­kocsin utazóknak. Egyes szóbe­szédek szerint Görgey seregé­nek egyik alakulata is azért tud­ta ebben a térségben 1849 feb­ruárjában megverni a császári csapatot, mert a honvédek egy csoportja valamilyen titkos alag­úton átjutott a nyugati oldalra és hátba támadhatta a hegygerinc elfoglalására és az ott táborozó honvédsereg megsemmisítésé­re törekvő császáriakat. Hogy az a titkos alagút az a tá­gas üreg volt-e, amelyen a Ko­rotnok község felé hömpölygő hegyi patak átbújik a hegy alatt, azt a helyi krónikások nem tud­ják biztosan. Mindenesetre tény, hogy a közel 1500 méte­res természeti akadályon em­bernek, gépnek neház átjutni. Nem véletlenül nevezték el a he­gyen átkígyózó szerpentines út legmagasabban fekvő szaka­szát a helyiek Chvála Bohunak, azaz Hála Istennek. - Hála Istennek! - kommen­tálták sokan a régen óhajtott alagút kivitelezésének minapi hivatalos megkezdését is, illetve az alapkőletételt. Nos, a tervek szerint három év alatt elkészül a közel öt kilométernyi hosszú alag­út. Tehát az ezredfordulótól kezdődően a jelenlegi 25 perc helyett 5 perc alatt teszik majd meg ezt az útszakaszt az arra közlekedő gépjárművek. GAZDAG JÓZSEF ERTEKELTEK A PALYAMUNKAKAT Rákóczi szelleme és a fiatalok A Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeuma, a Rákóczi Szövetség, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézet a Magyarok Világszövetsé­ge védnökségével regionális történelmi vetélkedőt hirdetett az 1995/96-os tanévre a középiskolások részére. A ver­senyt, amely a millecentenárlum Jegyében emlékezik meg II. Rákóczi Ferenc születésének 320. évfordulójáról, a hazaia­kon kívül a határon túli magyar tannyelvű középiskolák ré­szére is meghirdették. Dr. Tamás Editet, a Sárospataki Rá­kóczi Múzeum történészét, a verseny szervezőjét arról kér­deztük, hogyan reagáltak a határon túllak a felhívásra. - A várakozást felülmúlva 96 csapat jelentkezett a vetél­kedőre, a hazaiakon kívül Szlo­vákiából és Kárpátaljáról is. A nagy érdeklődés mutatja, hogy Rákóczi határainkon belül és kí­vül egyaránt példaképe a diák­ságnak. Külön öröm, hogy a fia­talok szívesen vállalkoztak a la­kóhelyükhöz, régiójukhoz kap­csolódó témák kutatására. így nemcsak a Rákóczi-kor kutatá­sa került érdeklődésük közép­pontjába, hanem talán a helytör­ténet lelkes, ifjú kutatóivá is vál­hatnak. • A dolgozatok közül melyek kerültek a döntőbe? - A magas színvonalú dolgo­zatok közül a Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadói válasz­tották ki a legjobbakat. Öt hazai, három szlovákiai és két kárpát­aljai csapat versengett a múlt hét végi döntőben, amely Sáros­patakon, az 1708-as or­szággyűlés helyszínén, a Vörös Torony Lovagtermében volt. Dr. Várkonyi Agnes professzor, az ELTE tanára elnökletével két-két szlovákiai és kárpátaljai zsűri­tag értékelte a pályamunkákat. Természetesen a döntőn jelen voltak a verseny támogatói is, akiknek segítsége nélkül a mú­zeum nem vállalkozhatott volna e nagyszabású rendezvény meg-, szervezésére, lebonyolítására. n Kik képviselték a szlovákiai magyar iskolákat? - A komáromi Selye János Gimnázium, a párkányi és a kas­sai gimnázium csapatának pá­lyamunkája került be a döntőbe. Tisztességesen helytálltak, a pár­kányi csapat a második helyet szerezte meg, a komáromiak a negyedikek, a kassaiak pedig az ötödikek lettek. Meg kell jegyez­zem, a hazai és a határon túli is­kolák minden évben már számí­tanak is e vetélkedőre. Bízunk benne, hogy a kezdeményezés segíti II. Rákóczi Ferenc szellemi­ségének ébren tartását. (kat) Bátorkeszi TŐKETEREBESI JARAS Tíz és fél ezren a kapun kívül A legutóbbi összegezés szerint a Tőketerebesi Járásban 10 673 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 20,36 százalékos munka­nélküliségi rátának felel meg. Aggasztó, hogy az állástalanok közül több mint 1300 pályakezdő, ebből 16 főiskolai, 178 szak­középiskolai, 129 gimnáziumi végzettségű. A középfokú szak­munkásképzőt végzettek száma pedig több mint ezer fő. A járási munkaügyi hivatal tájé- a térségben. Annak ellenére, koztatása szerint az elkövetkező hónapokban közhasznú munka­helyek létrehozásával mintegy 3000 állástalan jut majd munká­hoz, bár ez csak rövid távon oldja meg néhány munkanélküli gond­ját. A hivatal és a járás vezetői szerint a jelenleginél jóval keve­sebb munkanélküli volna, ha a kormányzat ebben a régióban is jobban támogatná az új munka­helyek létesítését, valamint ­megfelelő gazdaságosság esetén ­a régi vállalatok (munkahelyek) fenntartását. Ezek közé tartozik például a tőketerebesi vagon­gyár, amely a gazdasági nehézsé­gekre hivatkozva 1200-ról 250 főre csökkentette alkalmazottai­nak számát, vagy említhetjük a mezőgazdasági üzemeket, ame­lyek mivel a minimális támoga­tást sem kapják meg, csaknem egy helyben topognak. Nagy reményekkel a magán­vállalkozói szféra sem kecsegtet hogy a munkahivatal átképző tan­folyamok szervezésével rugalma­san reagál a munkaerőpiac igé­nyeire, kevés remény mutatkozik arra, hogy a közeljövőben je­lentősen csökkenne a munkanél­küliek száma. Főleg a fő- és kö­zépiskolát végzettek azok, akik számára az elhelyezkedés esé­lye minimális. A járási munkahivatal nagy fi­gyelmet szentel a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatásá­nak is. Ennek eredményeként a legutóbb 36 ilyen munkanélküli ré­szére biztosított munkalehetősé­get, akik közül 25 nő. Aggasztó je­lenség: a munkanélküliek egy ré­sze nem is törekszik arra, hogy ál­lást találjon, nagyon sok esetben elutasítják a hivatal által ajánlott munkahelyeket. Különböző kifogá­sokat keresve arra törekednek, hogy továbbra is a munkanélküli­segélyből biztosítsák megélheté­süket. (kat) RENDHAGYÓ KEZDEMENYEZES Szociális napok A Komáromi Körzeti Hivatal szociális osztálya rendszeresen szervez szociális napokat a körze­téhez tartozó 19 községben. Amint azt dr. Bende Istvántól, az osztály vezetőjétől megtudtuk, ha­vonta két községbe látogatnak el az osztály dolgozói, ahol az önkor­mányzatot megismertetik azzal, hogy a község lakosai közül ki mi­lyen szociális juttatásban része­sül, tájékoztatják a polgárokat a szociális segélyekkel kapcsolatos jogi normákról és rendeletekről. Egyedül Komáromban és környé­kén szerveznek ilyen jellegű szol­gáltatást. E héten Virten és Duna­radványon rendeztek szociális na­pokat, a közeljövőben pedig Du­namocson és Megyercsen. A ta­pasztalatokat a szociális osztály feldolgozza, és a problémákra időnként visszatérnek. Bende Ist­ván szerint mindez rendkívül hasznos, fel tudják mérni, a szoci­ális segélyek valóban odajutnak-e, ahová eredetileg szánták őket. Egyébként a hivatal szociális osz­tálya pillanatnyilag 4392 személy­nek folyósít rendszeresen szociá­lissegélyt, közülük 2213 a munka­nélküli. Terveik szerint az idén ok­tóberben Komáromban is szociá­lis hetet szerveznek, amelynek ke­retében a polgárokat tájékoztat­ják arról, milyen feltételekkel kap­hatnak szociális juttatásokat és segélyeket. (cza) KOMAROMI NAPOK Kultúra, sport, szórakozás Az Idén, immár ötödször, április 26-a és május 4-e között rendezik meg a Komáromi Napokat. Ez a kis jubileum az apropója annak a beszélgetésnek, melyet Stubendek Lászlóval, Komárom alpolgármesterével készítettünk. • Honnan jött-a Komáromi Napok ötlete? - A rendezvénysorozat gon­dolata már akkor felmerült, amikor megszületett az észak­és dél-komáromi utcai futóver­seny ötlete. Ez utóbbit az idén már huszonkettedszer rende­zi meg a két város. 1989 után a Duna két partján fekvő váro­sok önkormányzatai között szorosabb együttműködés alakult ki, aminek egyik látha­tó eredménye a Komáromi Napok megszervezése. Az első 1991-ben volt, s e ren­dezvénysorozat része lett a fu­tóverseny. ' • Miért április végén és má­jus elején tartják a Komáromi Napokat? - Két okból. Tulajdonkép­pen már a futóversenyt is azért szerveztük ebben az időpontban, mert így kíván­tunk megemlékezni annak az évfordulójáról, hogy Komárom megkapta a városi jogokat. A másik esemény a nemzeti fel­szabadító harc 1849. évi győztes csatája. Úgy gondol­tuk, akkor emlékezünk meg méltóképpen mindkét évfor­dulóról ha bő egy héten ke­resztül változatos, kulturális és sportprogramokat kínálunk a két város lakosságának meg természetesen az idelátogató turistáknak. Bízunk abban, hogy a Komáromi Napok idővel igazi ünneppé válik majd a Duna mindkét partján. • Milyen az idei program? - A Komáromi Napok rang­ját emeli, hogy április 28-án lesz a VII. Imanap, amelyen ­az imanapok történetében először - megígérte, hogy részt vesz Ján Sokol nagy­szombati érsek. Már hagyo­mánnyá vált, hogy az első na­pon mindkét városban ünnepi ülést tart a képviselő-testület, s ezen ítélik oda az esetleges díszpolgári címet, a Pro Urbe díjat, valamint a polgármester díját. Lesznek különféle ko­moly-, dzsessz-, country-, illet­ve könnyűzenei koncertek, ki­állítások, filmvetítések. Lesz még karnevál, diszkó és sok sportverseny. A diákok külön­böző vetélkedőkön mérhetik fel tudásukat. A programok körülbelül egyforma arányban lesznek Észak- és Dél-Komá­romban. Az idén a Komáromi Napokkal egy időben zajlanak városunkban a Diák Röplabda Világkupa mérkőzései. Az ün­nepélyes eredményhirdetés május negyedikén este nyolc órakor lesz a Sportcsarnok­ban. A Komáromi Napok ré­szeként kerül sor a szeniorok nemzetközi vízilabda-bajnok­ságára a Thermál fürdőben. Azt, hogy mennyire változatos az idei program, bizonyítja, hogy május elsején reggel nyolckor a Dél-Komárom mel­letti Rüdiger-tónál kezdődő horgászversennyel egy időben, szintén a Duna másik partján kerül sor a II. Dogland Kupa ­nemzetközi őrzővédőkutya­versenyre. Délelőtt az észak­komáromi Anglia parkban kezdődik a majális, este a Klapka téren lézershow lesz, utána Dél-Komáromban kezdődik a tűzijáték. Május negyedikén délután egy órától Észak-Komáromban a Városi Művelődési Központban zajlik a modern színpadi tánc kerü­leti fesztiválja. KAMONCZA MÁRTA KEDVEZŐTLEN EGESZSEGUGYI MERLEG Kassa nő és betegszik? Tartalmilag sok mindenre kiterjedő és rengeteg konkrétumot tar­talmazó elemzést készített a Kassal Állami Egészségügyi Intézet a közel negyedmillió lakosú város egészségi állapotáról. Az előszó szerint azért készült több példányban a kiadvány, hogy minden Il­letékes helyi Intézet, szervezet tüzetesen tanulmányozhassa, és a benne foglaltak alapján közösen próbáljanak megoldást találni az égető problémákra. Kassán az utóbbi 20-30 évben lényeges változás tapasztalható a jellemző betegségek skálájában. Csökkent a fertőző betegségek szá­ma, ugyanakkor növekedett a civili­zációs betegségek előfurdulási ará­nya. Az elhalálozást ma elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos kórok okoz­zák. Növekszik az emésztő- és ideg­rendszeri bajok száma, továbbá a je­lentős mértékben mozgáshiányra visszavezethető betegségek miatt bekövetkezett rokkantság. Az emésztő-és idegrendszeri bán­talmakkal köszködő emberek szá­mának tekintetében Kassa túllépi a szlovákiai átlagot, s nem lehet „pél­dakép" a légzőszervi megbetegedé­sek terén sem. Ez utóbbi rossz mér­leget a szakemberek a város terüle­tén található ipari üzemek, főleg a Kelet-szlovákiai Vasmű, a magnezit­gyár, a városi fűtőmű és a sűrű gép­kocsiforgalom okozta levegő­szennyezéssel magyarázzák. Kassán az utóbbi időben jóval több az ezer lakosra jutó nemi megbetegedések aránya is, mint másutt. Ami pedig az átlagéletkort illeti: a kassai férfiak a szlovákiai átlagnál, néhány nappal tovább élnek, mint másutt, ám a kassai nők átlagéletko­ra 75 év, azaz 1,2 éwel rövidebb a szlovákiai nők átlagéletkoránál. De Kassán a nők még így is 7,2 éwel élik túl a férfiakat. (gazdag)

Next

/
Thumbnails
Contents