Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-16 / 88. szám, kedd

[

B] ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. április 16. G7-EK Taktikaváltás? MTI-hír A francia és az orosz államfő szerint sikeresnek ígérkezik a világ hét legfejlettebb országát tömörítő. G7-es csoport, valamint Oroszország és Ukrajna hétvégi moszkvai csúcsértekezlete: a nukleáris biztonsággal foglalkozó tanácskozáson elfogadandó 4 határozatot szakértői szinten máris végső formába öntötték. Ezt a francia elnök szóvivője hozta nyilvánosságra," beszámolva arról a. félórás telefonbeszélgetésről, amelyet Jacques Chirac és BoriszJelcin tegnap folytatott egymással. Chirac és Jelcin ezeket a dokumentumokat (a nukleáris biztonságra, valamint a kísérleti atomrobbantások teljes betiltásával foglalkozó szerződésre vonatkozó nyilatkozatokat, az Ukrajnával, mint a csernobili erőmű üzemeltetőjével kapcsolatos különmegállapodást stb.) egyaránt „fontosnak és ambiciózusnak" minősítette. Párizsi források kiszivárogtatták, a hétvégi moszkvai találkozón a nyugati hatalmak egyfajta taktikaváltást hajtanak majd végre: míg eddig a kelet-európai atomerőművek biztonságának fokozása érdekében az erőművek működtetőire koncentráltak, most a korábbinál mélyebb együttműködést akarnak létrehozni az oroszokkal, azaz az erőművek gyártóival. Solana Kijevben _ MTI-hír Tizenkét kelet- és közép-európai államot felölelő körútja első állomására, Ukrajnába érkezett tegnap a NATO főtitkára. Javier Solana elsősorban az észak-atlanti szervezet kiszélesítésének kérdéseiről fog tárgyalni valamennyi vendéglátójával. Solana személyében NATO-főtitkár első ízben tesz ilyen kiterjedt látogatást a térségben: Ukrajna után Litvániában, Észtországban, Lettországban, Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Albániában, Bulgáriában és Romániában folytat majd megbeszéléseket Ukrajna, amely 420 ezer fővel Oroszország után a térség második legnagyobb hadseregét tudhatja magáénak, jelenleg nem kíván a NATO-hoz csatlakozni. Orosz szomszédjától eltérően Kijev nem ellenzi a nyugati katonai szövetség bővítését, de attól tart, hogy esetleg a nyugati határait elérő NATO és egy új, Oroszország körül szerveződő katonai tömörülés közé szorul. A békepartnerségi programban tevékenyen részt vevő Ukrajna szeretné tovább bővíteni az együttműködést a NATO-val, amellyel „különleges viszonyt" óhajt kiépíteni. CSOKKENO AMERIKAI JELENLET JAPANBAN Bili Clinton nyolcnapos körúton VILÁGHÍRADÓ Három államot érintő euro-ázsial körútra indult tegnap Bili Clinton amerikai elnök. Ma érkezik Dél-Koreába, onnan ugyancsak ma Japánba, végül pénteken Oroszországba utazik tovább. A dél-koreai út eredetileg nem is szerepelt a programban, a 9 órás kitérőt utólag iktatták be. A rövid látogatásnak kettős célja van. Egyrészt az amerikai kormányzat a félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetbe történt észak-koreai katonai behatolások fényében biztosítani kívánja Szöult, hogy töretlenül mellette áll, és szükség esetén védelmére fog sietni. Másrészt szeretné afelől is megnyugtatni gyanakvó ázsiai szövetségesét, hogy nem készül a háta mögött tárgyalásokba bocsátkozni Phenjannal. A korábbi évektől eltérően viszonylag békésnek ígérkezik a körút következő állomása, Japán. Bár a két ország között továbbra is néhány vitás gazdasági és kereskedelmi kérdés feszül, a tárgyalásokon kiemelten a biztonsági és védelmi együttműködés megszilárdításáról lesz szó. Tegnap máris több megállapodást írt alá Tokióban Japán és az Egyesült Államok: az okmányok egyike arról rendelkezik, hogy az USA visszaszolgáltatja Japánnak az Okinava szigetén az amerikai hadsereg által igénybe vett területek 20 százalékát. Az erről szóló nyilatkozatot Perry amerikai védelmi és Jukihiko Ikeda japán külügyminiszter tanácskozásainak befejeztével hozták nyilvánosságra. Ez a megállapodás is jelzi, a hidegháborús védelmi egyenletet új képlettel kell felváltani: Japán a biztonsági kérdésekben is nagyobb befolyásra törekszik a térségben. Washingtonban azonban úgy látják, az egyre „érettebbé váló" biztonsági együttműködés hosszú távon feltétlenül mindkét ország érdekeit szolgálja: az Észak-Korea kiszámíthatlan magatartásából fakadó bizonytalanságok, Kína nagyhatalmi ambíciói és az oroszországi nacionalizmus erősödése szükségessé teszi az amerikai-japán védőháló megszilárdítását. A legkényesebb küldetésnek a háromnapos oroszországi program tűnik. Az amerikai elnök Szentpétervár érintésével utazik Moszkvába, hogy részt vegyen a nukleáris biztonságról tartandó nyolchatalmi csúcson. A tanácskozást követően találkozik Borisz Jelcinnel. Az eszmecserétől Washington titkon reméli, javíthat az orosz elnök politikai arculatának megítélésén és újraválasztási esélyeinek növelésén. Amerikai elnökök Japánban Azzal kapcsolatban, hogy Bili Clinton tegnap kezdődött körútja során ellátogat Japánba, a Reuter az alábbi összeállítást közölte az USA elnökeinek a szigetországban tett látogatásairól: 1974. november - Gerald Ford látogatást tett Tokióban. Ő volt az első amerikai elnök, aki Japánba látogatott azóta, hogy a két ország közt diplomáciai kapcsolat létesült 1854-ben, Matthew Perry kapitány „fekete hajóinak" látogatását követően. Ford látogatására a viszonyjavítása érdekében került sor, mivel Japánt mélységesen megalázta Ford elődje, Richard Nixon. 1971-ben Nixon elnök elszabadította a dollárt az aranyalaptól, rá egy évre pedig váratlanul nyitott Mao Ce-tung Kínája felé. Ford két tárgyalása Tanaka Kakuei miniszterelnökkel eredménytelen maradt, főleg azért, mert Tanaka lemondása küszöbön állt. 1979. június - Jimmy Carter Tokióba látogatott, hogy részt vegyen a 7 legerősebb tőkés ország államfőinek értekezletén. A látogatás idején tetőzött az Egyesült Államokban a Japán-ellenes hangulat, annak köszönhetően, hogy jelentősen megnőtt a japán autók exportja Amerikába. 1986. május - Ronald Reagan a „Hetek" csúcsértekezletére látogatott Tokióba. A fogadtatáson szélsőbaloldaliak által kilőtt házi készítésű rakéták repültek el a megjelentek - köztük Reagan - feje fölött, de senki nem sérült meg. Reagan és Nakaszone kormányfő oly módon igyekezett hangsúlyozni személyes kapcsolatuk jelentőségét, hogy egy délutánt együtt töltöttek Nakaszone vidéki házában. 1989. február - George Bush elnök részt vett Hirohito császár temetésén. 1992. január - Emlékezetes maradt Bush tokiói látogatása, amikor az amerikai elnök rosszul lett a Mijazava Kiicsi miniszterelnök által adott hivatalos vacsorán. 1993. július - Bili Clinton részt vett a „Hetek" csúcsán. Clinton és Mijazava megállapodott egy olyan szerződésben, amelynek értelmében mindkét fél törekedni fog a két ország kereskedelmi mérlege nagy egyensúlyhiányának megszüntetésére. MTI KIS- ES KÖZÉPVÁLLALATOK KeK-konferencia Schwechatban MTI- és TA SR-hír Amikor 1989-ben létrejött a Közép-európai Kezdeményezés, senki sem sejtette, mivé fejlődik, és mára a fő feladatává válik a kelet-középeurópai országok beillesztése az európai struktúrákba - mondta Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár és külügyminiszter tegnap a Bécs melletti Schwechatban. Az osztrák politikus nyitotta meg a kis- és középvállalatok témakörében rendezett konferenciát, amelyen Szlovákiát Jozef Brhel, a gazdasági minisztérium államtitkára képviseli. Schüssel hangsúlyozta: Ausztria a szervezet soros elnökeként nagy jelentőséget tulajdonít a kelet- és közép-európai gazdasági együttműködésének. Elmondta azt is, hogy a kisés közepes vállalatok működése és fejlődése szempontjából elengedhetetlen az adott országok liberális gazdaságpolitikája, valamint az állami garanciavállalás. Ennek példájaként említette, hogy az osztrák gazdasági minisztérium Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban 130 program támogatására 50 millió schilling értékben vállalt garanciát. Ausztria ezenkívül rendkívül fontosnak tartja a képzést és továbbképzést, az osztrákok szervezésében a reformországokból eddig 2000 szemináriumon 40 ezer vállalkozó vett részt. Végül a külügyminiszter arról szólt, hogy a dinamikus együttműködés új útjaira van szükség, és a tagországok, valamint a térség államai közötti nagyobb türelemre és kooperációra. Találtak két holttestet Kamcsatkán tegnap a mentőalakulatok két holttestettaláltak a 10 napja lezuhant IL-76 teherszállító repülőgép roncsai között. A tetemeket nem sikerült azonosítani, de valószínű, hogy a két pilóta maradványai kerültek elő. A személyzet többi tagjáról egyelőre nem tudni semmit. A repülőgép fedélzetén a 9 tagú személyzeten kívül 3 személy tartózkodott, akik a mintegy 40 tonnás rakományt kísérték a rendeltetési helyére. A gép kilenszáz méter magasságban ütközött egy hegygerincnek. A becsapódás okozta lavina magával sodorta a géptestet is. MTI Michal Kováč Kínából Kirgizisztánba utazott Michal Kováč köztársasági elnök befeje'zte hatnapos kínai látogatását, és tegnap Pekingből a Kirgiz Köztársaságba utazott. Az államfő kíséretében levő vállalkozók a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaltak. Moszkvában kiállították a trójai aranyat Több mint fél évszázad után mától egy évig az orosz fővárosban látható a második világháborúban eltűnt világhírű trójai aranykincs, amelynek Szovjetunióba hurcolását több mint négy évtizeden át tagadta Moszkva. A megnyitó előtt tartott sajtóértekezleten ismét a felszínre került a restitúció ügyében Bonn és Moszkva viszonyát terhelő feszültség. Szidorov orosz kulturális miniszter a páratlan kincs egyoldalú visszaadása ellen foglalt állást. Németország moszkvai nagykövete pedig bírálta a kiállítás megrendezésének módját. A múlt század végén, a kisázsiai Trója helyén a német Heinrich Schliemann egyedülálló leletre bukkant, ennek 259 darabja látható a kiállításon. Továbbra is Zjuganov vezet Két hónappal a június 16-ra kitűzött orosz elnökválasztás előtt Gennagyij Zjuganovnak, a kommunista párt vezetőjének továbbra is nagyobb a támogatottsága, mint a hivatalban lévő BoriszJelcin államfőé - állapítja meg az a felmérés, amelyet vasárnap este ismertetett az NTV független orosz televízió. Eszerint a megkérdezettek 26 százaléka adná voksát Zjuganovra, 18 százalék Jelcinre, 10-10 százalék a mérsékelten nacionalista Lebegy extábornokra, illetve a reformer ellenzékiként ismert Javlinszkijra. Nyolc százalék a szélsőséges nacionalista Zsirinovszkijt választaná, míg egy százalék Mihail Gorbacsov volt szovjet elnökre szavazna. Kilenc százalék egyelőre nem tudja kire szavazzon. Szlovák apostoli nuncius II. János Pál pápa fehéroroszországi apostoli nunciusnak nevezte ki Dominik Hrušovskýt, a pozsonyi-nagyszombati egyházmegye eddigi segédpüspökét - tájékoztatott tegnap a vatikáni sajtószolgálat. Tőkés László Dél-Amerikában Kéthetes brazíliai és argentínai körúton tartózkodik Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának közleménye leszögezi, missziós és közszolgálati útján Tőkést vendégül látják a Rio de Janeiró-i, Sao Pauló-i és Buenos Aires-i magyar egyházi közösségek és polgári szervezetek. A püspök előadásokat tart a romániai társadalom és a magyarság helyzetéről. Repülőtéri lövöldözés Legalább 16 ember vesztette életét az indonéziai Irian Jaya tartomány Timika városának repülőterén. A légikikötőben lövöldözni kezdett egy - a jelentések szerint- őrült tiszt. Az áldozatok között 11 katona és öt polgári személy van, további tíz ember megsebesült. Más források szerint a repülőtéren a katonák és a szeparatisták között robbant ki tűzharc. Irian Jayában január eleje óta hat brit, illetve holland túszt tartanak fogva a függetlenségért küzdő felkelők. MTI, ČTK, TA SR MAGYARORSZAG Parlamenti bizottsági helyek Magyarországon a hét parlamenti frakció képviselői megállapodtak a parlamenti tisztségek és a bizottsági helyek újraelosztásáról. így a Ház már ma megválaszthatja a parlament új alelnökét, a KDNP jelöltjét, Füzessy Tibort, és jónéhány további személyi javaslatról szavazhat. A jelenlevők abban is megállapodtak, hétpárti egyeztetés kezdődik a képviselők jogállásáról és tiszteletdíjáról szóló, 1990-ben hozott két törvény felülvizsgálatáról. A bizottsági helyek száma - az új frakció megalakulása nyomán kettővel bővül: erre a nemzetbiztonsági és a mentelmi bizottságban, az ellenzéki-kormánypárti arány fenntartása miatt van szükség. Ezzel egyidőben a Ház régi adósságát törleszti azzal, hogy 8 fővel kiegészíti az Európai Integrációs Bizottságot - fogalmazott a házelnök, hozzáfűzve, a Házbizottság erről szóló döntésének megvalósítására az utóbbi időben növekvő feladatok, és a partner EUbizottság létszámának emelkedése miatt van szükség. A bizottság 8 új tagja közül négyen az MSZP, ketten az SZDSZ, ketten az ellenzéki frakciók képviselői. Az alkotmányelőkészítő bizottságban az MDF és az MDNP 3-3 képviselővel vesz részt. A határozathoz továbbra is öt frakció egyetértése szükséges. MTI JOHN MAJOR: A monarchia sziklaszilárd MTI-hír A brit alkotmányos monar• chia intézménye sziklaszilárd, s nem fér kétség ahhoz, hogy a királyi ház túlteszi magát a jelenlegi családi perpatvarokon - közölte tegnap a brit kormányfő. John Major, aki II. Erzsébet királynő közelgő 70. születésnapja alkalmából nyilatkozott a BBC hírműsorának, kijelentette: „a viharok termé szetesen nem szívesen látott kísérőjelenségei" az udvar életének, ő azonban el sem tud képzelni semmiféle társadalmi berendezkedést Nagy-Britannia számára a királyságon kívüt. Major az ellenzéki Munkáspárt köreiből időnként lábra kapó kezdeményezésekre utalt: a Labour többször is jelezte, hogy - a következő választásokon egyébként valószínű - hatalomra kerülése után „a kor igényeinek megfelelő módosításokat" szeretne látni a brit királyi család szerepében. II. Erzsébet vasárnap üli meg 70. születésnapját, a jeles dátumra azonban változatlanul súlyos családi gondok vetnek árnyékot: a trónörökös házaspár körül régóta dúló nyilvános perpatvar megoldása és lezárása továbbra is látótávolságon kívül van, és nem kevésbé zűrös a másodszülött fiú, András herceg családi élete sem. A brit bulvársajtó a királynőt magát ugyan hagyományosan nem veszi szájára, mindenki mást a családból azonban igen, s az udvar még örülhet, ha a lapok - mint a legutóbbi néhány napban - csak arról cikkeznek: a Diana trónörökősné combjain látható gyanús csíkok csak a kocsiülés nyomai-e, avagy a rebellis hercegnő gyakran mutogatott lábain az idő okozott tetemes esztétikai károsodást... Monrovia lakói kimerészkedtek az utcára Tegnap a libériai főváros lakói számos helyen óvatosan kimerészkedtek az utcára, bízva a nyugat-afrikai békefenntartó katonák, az ECOMOGerők jelenlétének megnyugtató hatásában. A városközpontban levő Barclay laktanyában azonban - ahol Roosevelt Johnson és hívei elsáncolták magukat - továbbra is túszokat tartanak fogva. A laktanyát állítólag tüzérségi támadás érte a nap folyamán. Arról nincs friss hír, hogy az esetleges szabad elvonulás feltételeiben megegyeztek volna - a francia hírügynökség éppenséggel arra emlékeztetett, hogy Charles Taylor vasárnap este kemény hangon követelte az általa terroristának minősített Johnsontól, adja meg magát. Vidéken a légkör feszült, de harcok nem folynak. Romlik viszont a helyzet a menekülttáborokban: a Mamba Point nevű településen például tízezren zsúfolódtak össze, rengeteg a sebesült, s még elég vízhez sem lehet jutni. MTI Monroviában az amerikai nagykövetség kertjében ápoltak olyan gyerekeket, akik a vasárnapi tűzharc során könnyebb sérüléseket szenvedtek. ČTK/AP-felvétel