Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-12 / 60. szám, kedd

6 I ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. március 12. RIMASZOMBAT Lábadozó egészségügyi ellátás Mielőtt a rimaszombati kórház és rendelőintézet fej­lesztésének a koncepcióját kidolgozták volna, a Járás vezetői és szakemberek az említett intézmény vala­mennyi osztályát részletes elemzésnek vetették alá. Egyebek mellett figyelembe vették a régi épületek to­vábbi felhasználásának a lehetőségeit, az alkalma­zott szükségmegoldásokat, amelyekből tagadhatat­lan, hogy rengeteg van Rimaszombatban. A sebészeti osztály kapcsán többekben felmerült a kérdés, miért bizalmatlanok a betegek a kórház sebészeivel szem­ben. A műtétre várók nagy része ugyanis Kassára, Ró­zsahegyre, Besztercebányára kéri magát, vagy befek­szik a szomszédos losonci, nyustyai, illetve rozsnyói kórházba, s nem veti alá magát operációnak Rima­szombatban. A rimaszombati kórház szomszédságában a nyolcva­nas évek második felében rak­ták le az új rendelőintézet alap­jait. A munkák jó ütemben foly­tak, egészen addig, amíg az ob­jektum tető alá nem került. Il­letve közben - ez 1990-ben történt - módosították az ere­deti tervet: az épület magasságát két emelettel csökkentették, majd három év­vel ezelőtt a kivitelezés telje­sen megtorpant. Nem alapta­lan a felháborodás Rimaszom­batban, hiszen az egészség­ügyi ellátás színvonala messze elmarad a szomszédos járáso­ké mögött. Miközben az új épü­let befejezését évről évre elo­dázták, a betegek száma nőtt, és különféle lakóházakat alakí­tottak át kórházi osztállyá. Nemrég a bőrgyógyászat, ko­rábban a tüdőosztály került ilyen épületbe. A gyermekosz­tályról nem is beszélve: a kis betegek elhelyezése évtizedek óta megoldatlan. Az a környe­zet, ahol most a gyermekosz­tály működik, kritikán aluli: az épületet több mint száz éve, 1894-ben adták át rendelteté­sének. - Ismerve a problémákat ta­valy kértem az egészségügyi minisztériumot, hagyjon jóvá támogatást az épület befejezé­sére, de benne már nem ren­delőintézet, hanem kórház lesz ­tájékoztatott Štefan Cifruš, a rimaszombati kórház igazgató­ja. - Új költségvetést dolgoz­tunk ki, megtörtént a profilvál­tás, és a kormány július 18-án jóváhagyta az épület befejezé­séhez szükséges pénzössze­get, amelyet külföldi hitel for­májában kapunk meg. Ha a pénz idejében megérkezik, a jövő év decemberében befe­jeződik a kivitelezés. Amennyi­ben a külföldi hitel késne, az egészségügyi tárca gazdasági osztályának a tájékoztatása szerint átmenetileg a miniszté­riumtól kapunk pénzt a munká­latok folytatására. A tervek szerint az A pavilon készül el legelőbb: ide beköltöztetjük a gyermekosztályt, a nőgyógyá­szatot és a szülészetet. Az új épületet a régi kórházzal hat méter széles, tetővel ellátott folyosó köti majd össze. Mint arról annak idején la­punkban is beszámoltunk, az év elején baleseti sebészet nyílt a rimaszombati kórház­ban. Mi tagadás, nagy szükség volt, illetve van rá. És nemcsak azért, mert a Zólyom és Kassa közötti főútvonalon nagy a, for­galom, s Osgyántól Gömörpa­nyitig rengeteg baleset törté­nik, hanem azért is, mert a ki­mutatások szerint a rimaszom­bati kórház vonzáskörzetében a produktív korban levő és bal­esetet szenvedő emberek 13 százaléka nem éli túl a szeren­csétlenséget, belehal sérülése­ibe. - Még 1992-ben megálla­podtunk a kórházban - folytat­ta a kórházigazgató -, hogy lét­rehozzuk a baleseti sebésze­tet. Közben leváltottak, majd ismét visszakerültem, az idő pedig haladt, s csak most jutot­tunk oda, hogy a négy évvel ezelőtti elgondolást megvaló­Épül az új kórház VAJAN (A szerző felvételei) Štefan Cifrus kórházigazgató sítsuk. Mint ismeretes, a ha­gyományos sebészeti osztályt rendeztük át úgy, hogy a 65 ágyból 25-öt elkülönítettünk a baleseti sebészet részére. Első lépésként szükség volt techni­kára; nos, azt már korábban megvettük, sőt más korszerű eszközökkel is felszereltük a kórházat Legnehezebb fel­adatnak a szakorvosok hiányá­nak a megoldása tűnt Egy évig kutattunk gyakorlott baleseti sebész után, de nem találtunk olyan orvost, aki eljött volna Ri­maszombatba. Végül rátalál­tunk Ján Kuchta sebészre, aki dolgozott már Angliában, Né­metországban, Zlínben, Nagy­mihályon, és kiváló szakem­ber. Ráadásul fiatal, mind­össze harminckilenc éves, te­hát távlatilag is lehet rá ala­pozni. Csak hát... Van kiváló se­bészünk, akinek a város nem tud lakást biztosítani. Az új kór­ház átadása után még leg­alább hat-hét specialistát sze­retnénk Rimaszombatba hoz­ni, nekik szintén lakásra lesz szükségük. A képviseiő-testü­let tagjaként javasoltam, hogy a város tartalékoljon néhány lakást szociális és egyéb célok­ra, mert hiába találunk mi kivá­ló szakembereket, ha nem tu­dunk lakást adni nekik. Alig kezdte meg működését a baleseti sebészet, jöttek páci­ensek Losoncról, Rozsnyóról, sőt Nagymihályról is, ahöl Ján Kuchta korábban sebészfőor­vos-helyettes volt. A rimaszom­bati kórház igazgatója optimis­ta. Azt mondta, ha az új objek­tum átadásra kerül, nem lesz szakemberhiány a kórházban. De leszögezte, lakásra minden­képpen szükségük lesz. Vége­zetül megjegyezte: - Ha befe­jeződik az építkezés, s lesznek szakemberek, lemondok, men orvosi hivatásomat szeretném gyakorolni. FARKAS OTTÓ KEL ET-SZ LOVA K IA Pusztítanak a rágcsálók Továbbra sem sikerült felszá­molni, illetve visszaszorítani a po­cokinváziót a zempléni régióban, sőt a mezei egerek szaporulata és pusztítása egyre nagyobb mé­reteket -ölt. A Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrző és Kísérleti Ku­tatóintézet szakemberei szerint a példátlan mennyiségű rágcsáló komoly veszélyhelyzetet teremt a régióban, főleg a Tőketerebesi já­rás mezőgazdaságában. A hely­zetet súlyosbítja, hogy a földműveseknek nincs pénzük az irtáshoz és a védekezéshez szük­séges vegyszerek megvételére. A rágcsálók már azokon a vidé­keken is megjelennek, ahol eddig sohasem pusztítottak. Megfigyel­hetők a járás csaknem egész terü­letén, s nemcsak a Bodrogközben és az Ung-vidék egy-egy részén, hanem a járás északi területein, főleg Plechotice és Čelovce hatá­rában is tetemes károkat okoz­nak. Vannak olyan területek, ahol teljesen elpusztították a gabonát. A Tőketerebesi járásban a mezőgazdasági szakemberek a rágcsálók által okozott kárt csak­nem 250 millió koronára becsü­lik. Alapos „munkát" végeztek az egerek a szomszédos Nagymihá­lyi, Varannói és Homonnai járás­ban is, ahol a gabonaneműekben és repcében okoztak jelentős ká­rokat. Többségük a folyó menti gá­tak, vasúti töltések, valamint a víz­levezető csatornák oldalfalaiban fészkel és szaporodik, s onnan ki­járva dézsmálja a termést. Az érintett járások illetékes szervei a kormányhoz, a földművelési minisztériumhoz fordultak anyagi segítségért, mert a mezőgazdasági üzemeknek sa­ját erőből nem futja a többszöri beavatkozásra, mivel csak ismé­telt vegyszeres irtással állítható meg a nagyarányú pusztítás, illet­ve menthető meg az idei kenyér­gabona és a többi növényzet megmaradt része. (katócs) ALS0B0D0K Vállalkozók első bálja Alsóbodoki magáncégek kez­deményezésére február 17-én a helyi művelődési központban ke­rült sor a régió magyar magánvál­lalkozóinak első báljára. A gazda­gon terített asztalok köré körül­belül nyolcvanan érkeztek Alsó­bodokról, Nagycétényből, Alsó­csitárból, Nyitráról, Gesztéről, Ká­lazról, Nyitracsehiről, Dunaszer­dahelyről. A jó hangulathoz a du­naszerdahelyiek zenekara szol­gáltatott talpalávalót. Kedvcsiná­ló műsorral fellépett a helyi me­nyecskekórus mókából ki nem fogyó társasága, a bodoki fúvós­zenekar és a Flashdance tánc­csoport is. A farsangi bálon meg­jelent több ismert közéleti sze­mélyiség, köztük Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Dolník Er­zsébet, az Együttélés alelnöke. Egyre gyakrabban hallani ar­ról, hogy nagy szükség van a kul­túrakedvelő vállalkozói réteg ki­alakítására. A sokszor elsiratott Zoboralján most ennek megte­remtésére láthattunk szép pél­dát, és bízunk benne, hogy az érintettek által útjára indított kez­deményezésnek lesz még folyta­tása. A rendezvény két fő szer­vezője Paulisz Boldizsár és Gye­pes Lajos volt. VARGA GYÖRGY Pénz - fiataloknak Balog Zoltán, a Szlovákiai Vál­lalkozók Szövetsége rimaszom­bati járási szervezetének az el­nöke a héten átadta Hanusová asszonynak, a rimaszombati Re­lax szabadidőközpont vezetőjé­nek a vállalkozók által összegyűjtött támogatást. A pénzt a szabadidőközpont nyári ifjúsági táborok szervezésére fordítja, amelyeken az előadók az alkohol, a kábítószer káros hatásaival ismertetik meg az if­júságot. Az átadott összeg - 14 ezer korona - egy jótékonysági bálon jött össze. (f. o.) Felújítják a tisztítóművet A vajáni hőerőmű vezetősége úgy döntött, hogy át­építi a Laborc folyóba torkolló szennyvízcsatorna szűrőberendezését, amelyet egyrészt már alaposan ^kikezdett az idő vasfoga, másrészt technológiájának elavultsága miatt ma már kevésbé felel meg a környe­zetvédelmi követelményeknek. A munkálatok során a hűtőtornyok meleg vizét és a monstrum többi szennyvizét elvezető csatorna torko­latánál úgynevezett ökokosarakkal ellátott előgátakat helyeznek el, a szennyvíz felszínére kerülő olajfoltok és más szennyeződések felfogását pedig a csatorna teljes szélességét átfogó, két felszíni szűrőfallal bizto­sítják. A rekonstrukció keretében sor kerül a nagyobb szennyeződések felfogását biztosító három merülőfal felújítására is. Ezáltal sikerül a minimálisra csökken­teni az esetleges folyószen nyezést. Az átépítés célja mindenekelőtt az, hogy a Laboré­nak a hőerőmű üzemeltetéséhez használt vize az ed­diginél minél tisztábban, szennyeződésektől, főleg olajtól és más vegyi anyagoktól mentesen kerüljön vissza a folyóba. Egyebek között ezt áz is indokolja, hogy a hőerőmű melletti folyószakasz évek óta a strandolok, sátorozok és horgászok közkedvelt helye. (katócs) UDVARD Emlékérem meghurcoltaknak Az Érsekújvár melletti Udvardon tavaly augusztusban alakult meg a kitelepítet­tek és meghurcoltak emlékbizottsága, amelynek első ülésén polgármesteri szinten képviseltette magát vala­mennyi magyarok által lakott régió. Itt született az ötlet, hogy létrehoznak egy • Idén hogyan kívánnak megemlékezni azokról, akik a fájdalmas események szen­vedő alanyai voltak? - Rövidesen ötven éve lesz annak a szomo­rú, megalázó, testvéreket, rokonokat, baráto­kat egymástól elszakító rettenetes esemény­nek, melyet a történelem más-más szem­szögből ítél meg; mi azonban egyértelműen úgy gondoljuk, bűntény egy nemzet, illetve egy nemzetiség - a magyarság ellen. Az erősza­kos kitelepítésért, a kiűzetésért, a különféle meghurcoltatásért bocsánatkérés járna azok­nak, illetve azok jogutódjainak, akiket meg­hurcoltak. Mi, az itthonmaradtak úgy határoz­tunk, hogy az események 50. évfordulójára emlékérmet készítünk minden meghurcolt család, illetve egyén számára. Ezt azért tart­olyan alapítványt, amelynek küldetése a meghurcoltakról és kltelepítettekről való méltó megemlékezés. Az alapít­ványt Szülőföld elnevezéssel 1995. szeptember 29-én Jegyezték be. A kura­tórium elnöke Száraz József, Udvard polgármestere lett. Tőle kérdeztük: juk fontosnak, hogy az idő múlásával is örök mementóként álljon a meghurcoltak és azok utódai előtt: ma is számon tartjuk szenvedé­seiket, az ellenük elkövetett igazságtalansá­gokat. • Mindazok, akik igényt tartanak erre az emlékéremre, hol és milyen formában je­lentkezhetnek? - Mi minden polgármesterhez eljuttatunk egy űrlapot, amelyet vissza kell küldeni az ala­pítvány címére. A sorszámmal ellátott emlék­érmek bronzból készülnek, és 1996. április végétől folyamatosan átvehetők. Egyébként aki részletesebben szeretne minderről tájé­koztatást kapni, az a 0817/96-109-es udvar­di telefonszámon érdeklődhet. (km) ZSELY Épül a víz- és gázvezeték Évek óta köztudott, hogy az Ipoly menti falvak ivóvi­ze rendkívül szennyezett. Éppen azért égetően fontos, hogy a települések vezetékből nyerjék a közegészség­ügyi követelményeknek minden szempontból megfe­lelő ivóvizet. Ismerve a községek áldatlan anyagi hely­zetét és a vékonyan csordogáló állami támogatást, csak lassú előrehaladásra lehet számítani ezen a té­ren. A Nagykürtösi járás egyik legnagyobb településén, az 1300 lakosú Zsélyben a kutak vize, bizony, ivásra nem a legalkalmasabb. Nem titok, hogy a lakosság nyomást gyakorolt a vízvezeték építésének mielőbbi elkezdése céljából. - Ettől függetlenül hozzáfogtunk volna - mondja Kováč József polgármester -, előbb azonban a beru­házáshoz szükséges pénzt kellett előteremteni. Kez­detben csak saját erőforrásainkra támaszkodhattunk, menet közben sikerült jelentősebb állami támogatás­hoz jutni, ami meggyorsította a munkák menetét. S ha már egyszer építkezünk, útfelbontásokat végzünk, csöveket fektetünk le, úgy gondoltuk, egyidejűleg a gáz bevezetését is elindítjuk. Ebben az évben a főveze­ték megépítésével számolunk, s első szakaszban a középületeket kapcsoljuk a gázvezetékre. Ami a vizet illeti, a két fővezeték és a két víztároló szintén átadás­ra kerül ebben az évben. (bodzsár)

Next

/
Thumbnails
Contents