Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-26 / 72. szám, kedd

1 6 ] ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. március 26. NAGYKÜRTÖS Adóbehajtás árveréssel Ha igaz, hogy még a sikeres vállalkozók is „mumust" látnak az adóhivatalban, mennyire inkább így vannak ezzel azok, akik átmeneti vagy tartós pénzzavarral küszködnek, s ezért rendre nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségeiknek. Felgyülemlett hátralékuk miatt viszont elkerülhetetlenül meggyűlik a bajuk az adóhivatallal. • Miként történik az adóhátralékok behajtása? - kérdeztük Kornel Kováčot, a nagykürtösi adóhivatal végrehajtóját. - Ha az illető vállalkozó vagy cég második felszólításunkra sem rendezi adóhátralékénak befizetését, szóba jöhet a behajtás összes formája. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az érintettek többsége a felszólítást követően felkeresi hivatalunkat, és kérelmezi, hogy részletekben fizethesse ki az állammal szembeni tartozását. A kérelem elbírálásával foglalkozó bizottság, ha csak nem nagy összegről van szó, általában jóváhagyja a kérelmet, viszont megszabja, milyen összegben történjék a törlesztés. • Mi történik azokkal, akik fizetésképtelenek? - Nem marad más hátra, mint a vonatkozó törvények alapján megindítani a végrehajtást. Lefoglalhatjuk a vagyonukat, zálogba vehetjük ingóságainkat és ingatlanjaikat. Volt már rá példa, hogy az üzlettulajdonos jelenlétében az általa üzemeltetett boltban lefoglaltuk a napi bevételt. Tetemesebb összegű adóhátralék esetében elkerülhetetlen az ingó és ingatlan vagyon nyilvános árverésre bocsátása. Tavaly ősszel egy megáncég tartozását hajtottuk be ilyen formában, és ahogy nézem, idén is kénytelek leszünk néhány nyilvános árverést meghirdetni, amelyek természetesen gondos előkészítést igényelnek. • Minek a rovására írható egy-egy vállalkozás zátonyra futása? - Tény, hogy sok minden közrejátszik ebben, ám sok esetben a hozzá nem értés, az átgondolatlanság, a könnyelműség sodorja veszélybe a vállalkozást. Egyik-másik vállalkozó ahelyett, hogy előbb alapos számításokat végezne vállalkozásának várható jövedelmezőségéről, azzal kezdi, hogy pazarul berendezi az irodáját, megveszi a legmárkásabb nyugati autót, mintha ez jelentené a vállalkozás sikerességét. (bodzsár) HALIFAXI ELMENYBESZAMOLO FÜLEKEN „Ott jobbak az emberek..." A serdülők körében ma is azok a legnépszerűbb szakmák, amelyek feszes egyenruha viselését írják elő. Ha mindehhez még csillagos vállpánt, fegyver, esetleg bilincs, gumibot is társul, akkor valóban felkelti a gyermekek figyelmét. Afüleki alapiskolákban hetek óta egyenruhások mesélnek a városi rendőrök nehéz, de érdekes munkájáról. Csöppet sem titkolják, hogy önkéntes csoportokat szándékoznak létrehozni a gyerekek köréből, és ezekbe a csoportokba azokat várják, akik valóban érdeklődnek a szakma iránt. Később aztán kiderül, megnyerte-e a tetszésüket, vagy csak hirtelen fellángolás volt az érdeklődésük. Bíznak abban, hogy a csoport tagjai közül néhányan rendőri pályára kerülnek, illetve felnőttként is fogják segíteni a rendőrök munkáját. Mint teszik azt például a kanadai Halifax városában, ahol Szlovákiából tíz fiatal és két kísérő kerek egy hónapon keresztül ismerkedhetett a városi rendőrök munkájával. Ivana Vilhanová gimnazista és Pavel Olšiak, a füleki városi rendőrség parancsnoka szintén tagja volt a halifaxi csoportnak. - Egy személynek az utazása 104 ezer koronába került kezdte a parancsnok. - Az összeg felét kifizette a halifaxi rendőrség és a hazai minisztériumok, a másik felét a kiutazóknak kellett megtéríteniük. Mivel Fülekről sok volt a jelentkező és a szülők többsége ennyi pénzt nem tudott az útra fordítani, pályázatot írtunk ki, utónk elindult az iskola felé. Bent az épületben az igazgatóhelyettes a hatodik osztályba nyitott be. Megszakadt a tanítás - kezdődhetett az előadás. A parancsnok és Ivana éltöbbnyire abból áll, hogy útbaigazítják a polgárokat. „Viselhet-e majd a füleki önkéntes rendőr fegyvert?" „Hogyan működik a bilincs?" „Ki lehet tagja az önkéntes rendőri társulásnak?" - záporoztak a kérdések. Csengetésig mindenki kielégítő választ kapott. - Kicsit féltem az út előtt ismerte be Ivana, persze már A hallgatóság ménybeszámolója után kérdéseket tettek fel a gyermekek. A válaszokat szájtátva hallgatták. - Ott jobbak az emberek, mint nálunk - mondta a parancsnok. - Ott a rendőrnek kevesebb alkalommal kell erőszakot alkalmaznia. Az óvoPavol Olšiak és Ivana Vilhanová számlát nyitottunk, erre lehetett befizetni az esetleges támogatásokat. Sajnos, kevés pénz gyűlt össze a számlán, így csak Ivana utazhatott: a Vilhan család vállalta az anyagi teher nagy részét. Megérkezett Ivana, rendőradák, iskolák közelében önkéntes rendőrök segítenek a gyerekeknek az úton átkelni, de szinte az egész városban találkozhatunk önkéntesekkel. Éjszaka az utcák biztonságosak; előzékenyek, toleránsak az emberek. A rendőrök munkája (A szerző felvételei) az őrszobán. - Ötödikes koromtól tanulok angolul, magánórákra is járok, a tanárom szerint jól beszélem a nyelvet, mégis volt bennem szorongás, hogyan értjük majd meg egymást. Jobban sikerült, mint gondoltam. A repülőtéren egy papírdarabra angolul az volt írva: „Üdvözöljük Halifaxban, Ivana!". A papiros köré csoportosult az egész család: az, amelyiknél egy teljes hónapot vendégeskedtem. Két lány volt a családban, mindjárt összeismerkedtünk. Együtt jártunk mindenhová: persze többnyire csak hétvégeken, mert hétközben iskolába jártak. Mi előadásokat hallgattunk a rendőri munkáról, az önkéntes rendőrök feladatairól, bemutatták az elsősegély-nyújtási formákat stb. Augusztusban halifaxi rendőrök érkeznek Szlovákiába. Előadásokat, bemutatókat tartanak az érdeklődőknek. Remélhetőleg addig önkéntes csoportjaink is lesznek - vette át a szót Pavol Olšiak -, hiszen az előadások után mindig jelentkezik néhány tanuló, aki kedvet kap a rendőri munkához. Velük a legjobb rendőreink foglalkoznak, s amikor lesz egy kisebb csoportra való, foglalkozásokra is sor kerül. FARKAS OTTÓ Rozsnyó R.szombat t Felsöpatony CSEMADOK-KONFERENCIA SZEPSIBEN Vállalni önmagunkat „...Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szívünk míg vágyat érlel, nem kartotékadat..." - idézte az egyik felszólaló József Attilát, a Csemadok kassa-vidéki területi konferenciáján. Azt megelőzően a szepsi művelődési otthonban számtalan tény és óhaj elhangzása festett hű képet a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség helyzetéről, Illetve a Csemadok-tagok életéről. így például a főbeszámolónak az a mondata is, hogy „soha olyan bonyolult helyzetben nem volt a Csemadok, mint jelenleg", vagy az az igény, óhaj, hogy „művelt magyar emberként szeretnénk otthon lenni szülőföldünkön". Megállapítást nyert egyebek között az is, hogy a Kassa-vidéki járásban - ahol a lakosságnak a 16 százaléka magyar nemzetiségű - a Csemadok tevékenysége részben az állami szervek kedvező hozzáállásának köszönhetően is mértéknek és értékalkotónak számított éveken át. Ma sem játszik alárendelt szerepet, hiszen például a somodi, nagyidai, buzitai dal-és táncünnepély, a Szepsi Csombor Márton Napok, a somodi művelődési tábor, a szinai Rozmaring Népművészeti Együttes, a nagyidai llosvai Néptánccsoport a maga nemében továbbra is olyan márkanév a járáson belül és kívül, mint amilyen a Csemadok Szlovákiában, illetve az egyetemes magyar kulturális életben. Ennek a rangnak a megtartása mellett voksolt a hét végén a 34 Csemadok-alapszervezet küldötteinek a konferenciája. A nehéz anyagi körülmények, az államnyelvről szóló törvény és más szorító intézkedések ellenére is vállalják az anyanyelvi kultúra ápolását. Ehhez az anyagi feltételeket is igyekeznek biztosítani, ám elvárják az államnak az alkotmányban lefektetett elvek szerinti hozzájárulását is. A konferencia határozata értelmében a Csemadok Kassa-vidéki Területi Választmánya önállójogi személyként folytatja tevékenységét, és ezután is Szepsiben működteti kis irodáját. A területi választmány elnöke továbbra is Gál Sándor, titkára pedig Boda Ferenc. (gazdag) ERSEKUJVAR Lábik János kiállítása A 27. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében március 18-án Sidó Zoltán a Csemadok érsekújvári alapszervezetének alelnökeként nyitotta meg Lábik János képkiállítását az érsekújvári Csemadokszékház kistermében. Lábik János 1933-ban született Párkányban, eredeti foglalkozása festő-dekoratőr. Autodidakta módon tanult festészetet. Első kiállítása 1954-ben Pilzenben volt. Azóta szerepelt már műveivel Szlovákia, Csehország, Magyarország és Olaszország városaiban. A párkányi galéria alapító tagja. 1994-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Jelenleg is Párkányban él és alkot. Ennyit dióhéjban Lábik Jánosról. A mostani érsekújvári kiállításon színekben rendkívül gazdag, megnyugtató, kellems hatású képek láthatók. A 42 olajfestmény, illetve akvarell zöme a Duna, Garam és Ipoly mentét ábrázolja. A szikrázóan fehér téli tájak, a tavaszi természet ébredése, a nyár valamennyi színskálája megcsodálható a képeken. Valamennyi alkotás érdekes, hangulatos, a természetet ábrázolja. A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg. (kamoncza) FELSOPATONY ÜNNEPEL Mindenkit hazavárnak A Patonyföld idén ünnepli megalapításának 750. évfordulóját, és erről a Lögér-, Benke- és Csécsénypatonyt, illetve Rétet egyesítő Felsöpatony is megemlékezik. Amint azt Sklut Tibor polgármester az előpatonyi Fehér Ház vendéglőben rendezett sajtóbeszélgetésen elmondta, a falu kulturális életének vezetőivel összefogva olyan politikamentes rendezvényeket szerveznek, amelyeken remélhetőleg az összes korosztály megtalálja a számára megfelelő szórakozást. A rendezvénysorozat, amely egy város számára is dicséretes volna, valójában már áprilisban megkezdődik, a Kis-Duna menti Felsőpatonyrét két, már hagyományosnak nevezhető akciójával, az országos turistatalálkozóval, illetve - június 15-én - az egyre híresebb lóvásárral. Magában a faluban május 12-én kerül sor az első rendezvényre, amikor is a művelődési házban a magyarországi L'art pour l'art együttes bemutatja a nemrég Dunaszerdahelyen és Komáromban átütő sikert aratott, Vastyúk is talál szeget című műsorát. Egy héttel későbbjúnius 19-én a könnyed, pikáns humort kedvelők szórakozhatnak, mégpedig a dunaszerdahelyi Fókusz diákszínpad előadásán. Sklut Tibor szerint a Parasztdekameronra azokat várják, akik tudtak, tudnak vagy éppen tudni szeretnének valamit a szexről. Június 8-án idősebb és fiatalabb rockerekkel népesül be a labdarúgópálya. Az EDDA együttes lép fel, előzenekaraként pedig a dunaszerdahelyi RAF-2 muzsikál. Június 15-én a nótaénekeseké a színpad, akik Mezei Ernő népi zenekara közreműködésével mérhetik össze tudásukat. Erre eddigjó hangú helybeliek és dióspatonyiak jelentkeztek, de a lehetőség bárki előtt nyitva áll. Június 22-én pedig a helyi fiatal tehetségeké a szó, a felsőpatonyi és a réti alapiskolák diákjai már most is szorgalmasan készülnek a ki mit tudra, amelyen kategóriák nélkül, bármivel jeleskedhetnek szüleik, rokonaik és ismerőseik előtt. Két nappal később mozidélelőtt keretében a gyermekek a pozsonyi Magyar Intézettől kölcsönzendő rajzfilmeket élvezhetik. A felsőpatonyi ünnepségsorozat július 13-14-én csúcsosodik ki, amikorra Hazahív a harangszó jelszóval minden, egykor elszármazott falubelit hazavárnak. Ennek érdekében már most is házról házra járva gyűjtik a címeket. Annyi már kiderült, hogy a felsőpatonyiak egészen az Egyesült Államokig és Ausztráliáig is eljutottak. A megszerzett címekre mindenkinek meghívót küldenek. Sklut Tibor azonban arra kéri a többieket, hogy amennyiben május közepéig nem kapnak levelet, jelentkezzenek a községi hivatalban (telefonszám: 0709/932-36). Arra a hétvégére nagyon sok mindent terveznek. A labdarúgópályán lesz alapiskolás torna, majd vasárnap a felsőpatonyi csapat összeméri erejét az faluból elszármazott idegenlégiósokkal (akik közül nyolcan az első és a második ligában játszanak). A focigála tetőpontja az öregfiúk mérkőzése lesz; ennek keretében a dióspatonyiakkal megismételnek egy 1973-as nagy derbit (az előzetes fogadkozás alapján a verekedés kivételével). Sklut Tibor: „Minden generáció számára tervezünk valamit." Ezzel párhuzamosan a művelődési házban pénteken, július 12-én este 8kor nyílik meg Hervay Elemér amatőr festő kiállítása. Szombaton délután négytől a Szőttes együttes lép fel, Koncsol László tart előadást a falu múltjáról, tiszteletbeli polgári címeket ado(Somogyi Tibor felvétele) mányoznak, majd pedig táncmulatság zárja a napot. Az évforduló alkalmából várhatóan könyv is megjelenik a faluról, és ha minden jól megy, április végére a kábeltévét is üzembe helyezik. (tuba)