Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám, kedd

61 ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. március 19. RIMASZOMBAT Mégis elcsatolják Tornaiját? Pénteken a Városok és Falvak Társulása gömöri régiójának rimaszombati konferenciáján, valamint a polgármesterek munkaértekezletén egyaránt legfontosabb programként szerepelt Szlovákia területi felosztása, konkrétan az új Rimaszombatijárás határvonalának megvitatása. Jozef Šimko, a Rimaszombati Járási Hivatal elöljárója ismertette a szlovák kormány legújabb javaslatát a járás kialakításáról, amelyben csupán az jelent változást, hogy a Medvesalja nem a Losonci járáshoz tartozik, hanem a Rimaszombatihoz. A szlovák kormány ezen javaslatát a héten terjeszti megvitatásra a parlament elé, ezért a polgármestereknek wj s 111 i tegnapig még módjukban állt írásban állást foglalni a tervezet mellett, illetve a tervezet ellen. A járás .délnyugati részén a tervezet szerint nem lesz határmódosítás, a délkeleti részén azonban lesz. Tornaija és a tőle északnyugatra fekvő falvak a Nagyrőcei járáshoz fognak tartozni. Az említett telepüNagyroce Tornaija lések polgármesterei tiltakoztak az említett besorolás ellen, és kérték a hivatalvezetőt, járjon közbe, hogy a Rimaszombati járáshoz tartozhassanak továbbra is. Hasonló kéréssel fordultak hozzá a jelenlegi járás északnyugati részén fekvő települések polgármesterei is. A kormánytervezet szerint ezek ugyanis a Poltári járáshoz fognak tartozni. A folyosói beszélgetésből kitűnt, hogy a Poltári járás ellen valamennyi érintett polgármester tiltakozik. „Egy faluból csinálnak járási székhelyet? Nevetséges" - jellemezték a helyzetet, de csak kevesen reménykednek abban, hogy a kormány változást eszközöl a kérésünkre. Az érintett polgármesterek hiteles forrásból tudni vélik, hogy a Poltári járás mellett Ivan Gašparovič házelnök lobbyzik, s ha ez így van, akkor minden tiltakozásuk hiábavaló. Még abban reménykednek, az említett körzetből az elmúlt választások során sokan szavaztak a DSZM-re, s az erre való hivatkozás talán segít abban, hogy a régió továbbra is a Rimaszombati járás részét képezze. Ami az új Rimaszombati járás nemzetiségi összetételét illeti: 48 százalékban alkotnák magyarok és 46 százalékban szlovákok. A Nagyrőcei járáshoz a javaslat szerint őszesen 13 720 lakost csatolnak el a Rimaszombati járástól, ennek a 63 százaléka magyar nemzetiségű. Beretke és Gömörpanyit pedig (1049 lakos, 64,07 százalékban magyar) a Rozsnyói járáshoz fog tartozni. (farkas) IPOLYVARBO Méltó emlékezés Idén is - mint más években - a nagykürtösi járási megemlékezést Ipolyvarbón tartották a magyar szabadságharc évfordulóján. Az ünnepség résztvevői, köztük a budapesti Rákóczi Gimnázium diákjai és a Rákóczi Szövetség szécsényi városi szervezetének a tagjai március 15-én kora este a helybeliekkel együtt vonultak a temetőbe, ahol a honvédsírnál és a szabadságharc hőseinek emlékére állított keresztfánál tartottak közös megemlékezést. Az ünnepség szónoka Tamáska Péter történész volt. A szlovákiai magyarság nyilatkozatának a felolvasását megelőzően került sor a koszorúzásra. A politikai és társadalmi szervezetek képviselőin kívül Szekeres Imre nagykövetségi titkár is elhelyezte a honvédsírnál a megemlékezés virágait. Az ünnepség a művelődési otthonban folytatódott, ahol a Csak magunkat mi magunk ne hagyjuk el! című műsorban a járásból és Magyarországról érkezett csoportok szerepeltek. (-dzsár) NAGYKÜRTÖSI JARAS Rövid hónap - sok baleset Az esztendő legrövidebb hónapjában, februárban a Nagykürtösi járás útjain 37 közlekedési baleset történt héttel több, mint az előző hónapban -, s a szerencsétlenségek „csak" három könnyebb személyi sérüléssel jártak. Az anyagi kár meghaladja a 400 ezer koronát. Harmincegy esetben gépjárművezetők hibájából történt karambol, mindenekelőtt gyorshajtás, figyelmetlen vezetés következtében, valamint szabálytalan kanyarodás és hátramenet közben. A karambolozó sofőrök közül háromnak a vérében alkoholt találtak. Hasonlóan, mint januárban, a balesetektöbbsége - szám szerint 24 - lakott területen következett be. - Az év-e/ső két hónapja alatt rendkívül kedvezőtlen képet mutat a baleseti statisztika. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 24-gyel több közúti szerencsétlenség történt, ami 55 százalékos emelkedést jelent. Ezt csak részben lehet a mostohább időjárási viszonyok rovására írni, sokkal inkább a gépkocsivezetők fegyelmezetlenségében kell keresni az okokat. Ezért az elkövetkező időszakban nagyobb hangsúlyt helyezünk a közlekedési szabályok megtartásának az ellenőrzésére mondta a februári baleseti statisztika kapcsán Igor Kokavec rendőr főhadnagy, a Nagykürtösi Járási Rendőrkapitányság közlekedési osztályának a munkatársa. (bodzsár) D.szerdahely Losonc Nagykürtös o Léva É.újvár Klsújtalu Rozsnyó R.szombat . Ipolyvarbó NYITRA Lélek, por és hamu Megrendítően szép élményben volt részük azoknak, akik március 12-én elfogadták a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán működő Juhász Gyula Ifjúsági Klub meghívását a soron következő akadémiai estére. Dr. Molnár Imre történész, a Rákóczi Alapítvány kuratóriumának az elnöke előadásában a magyar évszázadok magyar szentjeiről beszélt - és sok minden másról is. Arról, hogy a magyar szentek élete sosem volt sikertörténet, mert egy szétdúlt, külső és belső ellenség által egyformán marcangolt országban nem írnak sikertörténeteket. Mégis egy egész országnak mutattak példát, és erkölcsi erejük, szellemi hagyatékuk által egész Európa gazdagodott. Arról, hogy tatárjárás, törökdúlás, mohácsi vész és önkényuralmak után is mindig volt remény, mert mindig akadtak emberek, akik tudták: a nemzet ereje lelki nagyságában rejlik. Meg abban az emberszerető, másokat mindig befogadó, tisztelő és védelmező magyar tulajdonságban is, amely miatt a zsidók a második ígéret földjé nek tartották Pannóniát, a keresztények pedig Európa választott népének a magyart. Talán erről is szól legrégibb nyelvemlé künk - a Halotti Beszéd - legújabb értelmezése, amely szerint az „isa, pur és homu vogymúk" nem azt erősíti meg, hogy „bizony, por és hamu vagyunk", hanem hangsúlyozza: „lélek, por és hamu vagyunk". Nem tudom, mennyiben hiteles, de nekem nagyon tetszik ez az értelmezés. Valahogy mintha megmagyarázná az évszázados küzdelmeket, lemondásokat, veszteségeket, újrakezdéseket és mindennek dacára a megmaradást - nemcsak a szentekét, mindannyiunkét. Mert jó volna újra hinni itt és most is: por és hamu, veszendő romok és mulandó viharok felett is mindig újjáéled a lé lek. VRABEC MÁRIA ZSÉLY Diszkóban cigányzene Kukolík Pál korábban Nagykürtösön a Jednota fogyasztási szövetkezetnél dolgozott. Feleségével együtt tíz évig járta mozgó élelmiszerbolttal a településeket Amikor aztán nem mutatkozott igény erre a szolgáltatásra, mindketten munka nélkül maradtak. Lakóhelyükön, Zsélyben a felesége bérbe vette a „jednotás" vendéglőt, ő pedig az árubeszerzést vállalta magára. Mivel nem látott benne különösebb fantáziát gondolt egy merészet, s megvásárolta a községben már huzamosabb ideje gazdátlan éttermet. - Saját elképzeléseim szerint átalakítottam, és két évvel ezelőtt megnyitottam benne a Panoráma diszkóklubot mondta találkozásunkkor Kukolík Pál. - Itt a fiatalok kulturált körülmények között szórakozhatnak a hétvégi diszkóban. Minden pénteken és szombaton este diszkó van programon. Ezeken a napokon nemcsak a szokottnál több pincért, hanem ruhatárost, jegykezelőt és két kidobóembert is alkalmazunk, szerződéses alapon. Vasárnap délutánonként pedig a felnőttek, az idősebbek vehetik igénybe a klubot, ahol élő cigányzenére táncolhatnak, kellemesen kikapcsolódhatnak. Örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak helyből, hanem a környező és távolabbi falvakból is érkeznek szórakozni vagy táncolni vágyó házaspárok. - És a hét többi napján milyen a Panoráma látogatottsága? - Mivel az áraink „barátságosak", és főtt ételekkel is szolgálunk, az átutazók és a turisták is szívesen betérnek hozzánk. B. GY. KISUJFALU Nádfeldolgozás, kosárfonás Napjainkban a nádból készült termékek, kerítések, bútorok és egyéb lakásdíszítő elemek reneszánszukat élik. Úgy látszik, a lélektelen, sorozatban gyártott bútorok után az emberek egyre Jobban vágynak az egyéni, természetes anyagból készült, hangulatos bútordarabok után. Ezt Idejében felismerte Juhász Jenő, aki 1991-ben Klsújfalun létrehozta a Reedex Slovakia Kft.-t, amely nádkitermeléssel és -feldolgozással foglalkozik. Arról, hogy honnan Jött az ötlet, már maga a tulajdonos beszél. - Az Érsekújvári járásban ez a vidék védett mocsárterület, ahol gazdagon terem a nád. Korábbi munkahelyemen, a köbölkúti mezőgazdasági szövetkezetben is foglalkoztak nádkitermeléssel. Ezt látva már a nyolcvanas évek derekán felmerült bennem a gondolat, hogy létre lehetne hozni egy olyan vállalatot,'amely kizárólag a nád kitermelésével és feldolgozásával foglalkozna. Ezt akkor nem sikerült megvalósítanom. Erre 1991-ig kellett várnom, akkor jegyezték be cégemet, a Reedex Slovakia Kft.-t. Hat emberrel kezdtük a munkát, s ma már huszonnégyen dolgozunk. Ez is azt bizonyítja, hogy az ötlet életképesnek bizonyult, s van igény termékeinkre. • Honnan szerezték be a nádfeldolgozáshoz szükséges technikát? - A gépeket egy osztrák cég, a Reedex Austria Kft. adta el nekünk, méghozzá úgy, hogy a gépek árát két éven keresztül áruval fizettük ki. • Milyen termékeket gyártanak? - Gyártunk stukatúrnádat, tetőt, kerítést nádszövetet. Főleg Ausztriában nagy a kereslet a nádkerítések iránt. • Raktárra vagy megrendelésre gyártanak? - Zömében megrendelésre gyártjuk az árut. Vannak rendszeres partnereink Ausztriából, Németországból és Hollandiából. Természetesen szeretnénk külföldön is, belföldön is minél nagyobb piacra betörni. • Sikerül valamennyi megrendelő igényeinek eleget tenniük? - A megrendelt árut pontosan" szállítjuk. Úgy tapasztalom, hogy az emberek körében egyre nagyobb teret hódítanak a nádból készült bútorok és egyéb dekoratív elemek. A közeljövőben szeretnénk kínai nádból készíteni bútorokat, és tervezünk egy részleget, amely kosárfonással foglalkozna. (kamoncza) Martos/ szoba (Vlado Gloss felvétele)