Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-14 / 62. szám, csütörtök

[s] ÚJ szó OLVASÓINK OLDALA 1996. március 14. Ezerszer felébreszt Szabó Ottó grafikája A HETVENEVES MARAZ LASZLO KÖSZÖNTÉSÉ Ma újra szólni kell... A Megbékélés című dokumentumműsora volt az, amellyel, ha jól emlékszem, 1976-ban szinte egyszeriben lett ismert és elismert egyénisége nemcsak a magyar, hanem az európai rádiózásnak. A bolognai Prix Italia nemzetközi rádiós fesztiválon ő és a Megbékélés kapta ugyanis az egyik rangos díjat. A szakma is, majd a rádiózó közvélemény is, a megjelenítésen túl minden bizonnyal messzemenően értékelte a Megbékélés kapcsán, hogy a szerző, Maráz László, olyan témához nyúlt - a második világháborút követő, középeurópai kényszerű népvándorlások által sújtottak sorsának ábrázolásához -, amely akkor még, tehát a hetvenes évek derekán a mindig szabadelvűbbnek tartott Magyarországon sem volt kimondottan mindennapos, s ott is csak (és elsősorban) az érintettek bensőjét feszítő traumaként volt jelen hosszú ideig a társadalomban. Maráz László akkor egyike volt azoknak, akik ráéreztek, hogy szólni kell, hogy az évtizedeken át százezrek, milliók lelkét feszítő traumának hangot kell adni. Nem meddő sirámok formájában, hanem a valót kimondva, figyelmeztetésként, okulásként. S ebben a szellemben folytatódott aztán a „népek országútját" végigjárt száműzöttek, éltető gyökereiktől megfosztottak üzeneteinek tolmácsolása Maráz László máig érő, s azt hiszem, még korántsem lezárt, rádiós-dokumentarista munkásságában. A paletta - sajnos meglehetősen széles. A Felvidékről Magyarországra telepítettek, a Magyarországról elűzött németek, a mintegy két évszázados vándorlás után talán végleges otthonra talált bukovinai székelyek, s a hadifogságokat megjártak sorsa mind egy-egy szomorú szín ezen a képzeletbeli palettán. Maráz Lászlónak nem volt szüksége e műsorainak készítésénél különösebb előtanulmányokra. Mert az ő saját sorsát is „mesélik" műsorainak szereplői. Az ő sorsa is csak annyiban különbözik a Felvidékről kitelepítettek sorsától, hogy nem Érsekújvárott vagy Komáromban „vagonírozott be", hanem egy szovjet hadifogolytáborból szabadulva ment Naszvadról kitelepített szülei után új hazát találni. Később az ELTÉ-n szerez orosz szakos tanári diplomát, néhány évet kultúrattaséként tölt a moszkvai magyar nagykövetségen, majd hazatérve tanárként dolgozik, azután kerül a Magyar Rádióhoz, huszonnégy évet töltve annak drámai műhelyében. Hosszú időn át helyettes vezetője az osztálynak, s nyugdíjba vonulása előtt két éven át annak irányítója is. Kimondottan jó csapatban van ekkor, Lékay Ottóval, Mesterházy Mártonnal, Varga Gézával és még néhány további kiváló rádióssal. Termékeny és sikeres időszak ez mind Maráz László, mind a Rádiószínház életében. Műfordítói munkássága (az orosz és litván irodalomból) is számottevő. A Magyar Rádió márciusban négy korábbi dokumentumműsorának ismételt műsorra tűzésével, s Naszvadi találkozó című, Csaba Klárival együtt készített új műsorának március 31-i bemutatójával köszönti a napokban hetvenedik életévét betöltött Maráz Lászlót. Az ismétlésre jelölt műsorok között ott van a Megbékélés is. Az a Megbékélés, amely annak idején az első sikert jelentette a dokumentarista pályán, s amely végső következtetésként, a mementón túl, a száműzöttek, az önhibájukon kívül gyökértelenné váltak bizonyos fajta megbékéléséről és megnyugvásáról szólt. Ma viszont, húsz év elteltével, újra tömött sorokban vonulnak ezrek és százezrek a hírhedtté vált „népek országútján" itt, Közép-Európában is. Nincs idő pihenésre tehát a hetvenedik születésnap után sem. Nincs idő, mert újra szólni kell...! S talán még hangosabban, mint húsz éve. Ehhez kívánunk Maráz Lászlónak erőt, egészséget, alkotókedvet innen „otthonról", szívünk teljes melegével. NÉMETH GYULA Étvágygerjesztő a '96 Magyarország! millecentenáriumi rendezvénysorozathoz Az idei év minden szempontból különleges. Nemcsak azért, mert soha nem akar tavasz lenni, hanem mert kb. 100 éve nem került sor annyi eseményre Magyarországon, mint 1996-ban. A teljesség igénye nélkül íme egy kis ízelítő az idei történésekből: - A magyarok bejövetele - ahogy Feszty látta (Ópusztaszeren) - Zúduló sasok (Gyulán), Kard és kereszt (Veszprémben) - Rokonnépek és őshazák; medveünnep és sámánszertartás, kantelézés, aratóünnep, Szent Miklós napi halotti áldozat (a Budapesti Néprajzi Múzeumban) - Milleneum - A magyar iskola évszázadai; II. János Pál Pannonhalmán - Ausztria is ünnepel - Zenélő várak, kastélyok és templomok a Duna-kanyarban - Szent István-napi tűzijáték a Dunán - Magyarok IV. Világkongresszusa; Magyar Reformátusok Ili. Világtalálkozója - Királyi szakácsok magyar kondérok mellett - 400 német autóbusz-vállalkozó Budapesten - Magyarpolányi kálvária-járás és feltámadás - Lengyeltóti tavaszköszöntő a Csalogányok völgyében - Tárogat ós seregszemle a Szerencsi Várban - Nemzetközi H^ártalálkozó - Lószépségverseny 100 orsróg SQQQjovasának közreműködésével "— - Kutya-világkiállítás - Síroller VB - Akrobatikus rock and roll - Unicum Bohém Ragtime 90 éves kreol dzsessztrombitással - Folkmise a Szombathelyi Székesegyházban - Rost Andrea-show Carreras, Domingo segédletével - Külföldre szakadt magyar filmesek világtalálkozója - Tiszteletbeli magyar konzulok hazai világtalálkozója - A Lipótvárosi Kaszinótól a Budai Vigadóig - Liget Köztársaság - Találmányok és újdonságok nemzetközi seregszemléje a Petőfi Csarnokban - 1950-95 között Magyarországon végzett külföldi egyetemi hallgatók világtalálkozója - Pest-Vác egy óra (150 éves a magyar vasút) - Halat, vadat: Naturexpo '96... és jó falat: Foodapest '96 - BNV - századszor - Duna börze Pesten - Bécs-Budapest futva - Budapest sales manual and guest card... avagy nyílik a Budapesti Turisztikai Hivatal A felsoroltakon túl lesz még Európai Matematikus Kongresszus 2000 résztvevővel, egy csodálatos hangverseny a Zeneakadémián lord Yehudi Menuhin közreműködésével, Mozart Requiemje a Hősök terén, s tartanak megemlékezéseket Liszt Ferenc halálának 110. évfordulóján. A Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum centenáriumát kiállításokkal ünnepli meg a magyar főváros. Aki bővebb információkra tart igényt, hívja fel az országos hálózattal rendelkező Tourinform iroda bármelyikét, vagy látogasson el a Budapesti Vásárközpontban 1996. március 21-24. között immár 19. alkalommal megrendezésre kerülő UTAZÁS kiállításra. KUDAR LAJOS RECENZIO Tipary László két tanulmánya Az Ipoly mente gazdag néprajzi értékeinek, történelmi múltjának szerencsére egyre több értő kutatója és rendszerezője akad. A felbecsülhetetlen értékű múlt persze még sokkal több szakavatott búvárkodót is ellátna munkával, azonban - kisebbségi helyzetünkből fakadó szerénységgel már annak is örülni tudunk, ha néha-néha találkozunk e sok energiát felemésztő tevékenység végeredményével. Ilyen könyvespolcunkra tehető eredmény Tipary László Gyöngyszemek Palócországból és a Felsőszemeréd és rovásírásos emlékei című, két tanulmányt magába foglaló vékony kötete is. Az egyik tanulmány a palóc-sággal s jellegzetes nyelvének eredetével foglalkozik. A szerző történeti fejtegetését több, Ipolyság környékén gyűjtött balladával s néhány feledésbe merült népszokás leírásával teszi színesebbé, közvetlenebbé. A másik írás arról a felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti örökségről ad bővebb tájékoztatást, mely felsőszemeródi rovásírásként került a köztudatba. Tegyük nyomban hozzá, ha be is került, messze nem jelentőségének megfelelő súllyal. Az 1482-ben épült templom bejáratánál látható rovásírásról Püspöki Nagy Péter azt írja: „A felsőszemerédi felirat egyben a magyar rovásírás máig ismert legrégibb, első biztosan datálható, eredeti helyén sértetlen állapotban fennmaradt epigráfiai emlé ke". Ez a legősibb magyar múltba visszamutató emlék nem más, mint közvetlen, kézzelfogható bizonyíték több mint ezeréves kultúránkra, írásbeliségünkre, ittlétünkre. Képzeljük csak el, mekkora publicitást, magasztaló figyelmet kapna, ha szlovák vonatkozása lenne, vagy bármi módon kapcsolható lenne a szláv múlthoz... A kis kötet üzenete, hogy a valódi gyöngyszemeket ki kell szedni a kagylóból, míg lehet, míg a gyöngyszemek őrzői köztünk vannak. Tipary László elsősorban azoknak az olvasóknak szánja írásait, akiknek feladata tovább vinni az elődök által még megőrzött világot, múltunk szellemi ereklyéit. A fiataloknak is szól, az Ipoly mentén élőknek, az önmagukat s elődeiket tisztelő palóc magyaroknak. A könyv 1995-ben jelent meg a Madách-Posonium Kiadó gondozásában. LENDVAY TIBOR Mi maradt? 1848 szelleméből. 1956 keserű elszántságából. 1968 tavaszából. 1989 „bársony"-mámorából. Ml MARADT MÁRA? 1996 MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKÉRE? NEKÜNK idenyomorított uzgulszívűeknek. Akik hittük az emberhez méltó gondolatok és gondok lehetőségét. Akik sohasem tülekedtünk a férgek lakomáin. Nyüvek vásári dorbézolásain. Akik bíztunk sóhajnyi emberöltőnk utolsó novemberében. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGBEN. A MÉLTÓSÁGBAN. A TISZTESSÉGBEN. A JÓL VÉGZETT MUNKÁBAN. A TUDÁSBAN. A TEHETSÉGBEN. NYELVÜNK SZÁRNYALÁSÁBAN. A JÓSÁGBAN. Ml MARADT NEKÜNK MÁRA? Rablóbanda játékszabályai. A megaláztatások kétségbeesése. A becstelenség gőgje. A „hűséges" kontárok előléptetése. A balgaság pöffeszkedése. Az önkényesség jogereje. A SÁTÁN VICSORA! Haynau lovának patkónyomától, Brezsnyev tankdübörgésén át - egy többszörösen dísz „doktor"-i hengerlapítás alatt nyüszíthetünk! És ezért megkövetelik hálánkat. „STANDARDFÖLÖTTI" köszönetünket. Fojtogatás közbeni szeretetünket. Hogy az ostorcsapások alatt is fényesre nyaljuk feneküket. Mit szóltok hát március 15én? Csak koszorúztok? Szavaltok? Netán (titokban) fogaitokat is csikorgatjátok? Hogyan tudjátok le az ünnepet? Észrevettétek, hogy már(a) elfogyott a levegő? Hogy HORRORSZÁG szakadt ránk? Hogy fojtogat a szennybűz? HOGY TALÁN MÉGSEM KÉNE ELEVENEN ELROTHADNI? Talpra Petőfi! GÁLÁN GÉZA Március 15-i ünnepségek, koszorúzások Pozsonyban a Magyar Köztársaság Nagykövetsége és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete égisze alatt 1996. március 14-én, 17.00 órakor az intézet Somolického l/a alatti épületében kezdődik a Pannónia Consort ünnepi hangversenye, melyet állófogadás követ a Magyar Köztársaság Nemzeti Ünnepe alkalmából. * * A Csemadok Pozsonyi Választmánya, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes március 15-én 15.30 órakor megemlékezést tart a pozsonyi ligetben Petőfi Sándor szobránál. * -*• A Hamvas Béla Klub március 15-én 18.00 órakor Galántán a Reneszánsz Kastélyban tart emlékestet. * * Párkányban március 14-én 18.00 órakor a városi művelődési ház nagytermében ünnepi megemlékezésttartanak a forradalom évfordulóján. Március 15-én 15.00 órakor koszorúzás lesz az 1849. április 20-i kéméndi csata hőseinek emlékművénél, a kéméndi temetőben. * -*Komáromban március 15-én 19.00 órakor a Komármi Jókai Színházban rendeznek díszelőadást. * * Somorja - Pipagyújtó: a koszorúzás március 15-én, 16.30-kor lesz. * * Nagymegyeren a Csemadok Városi Szervezete március 15-én 19.00 órai kezdettel a városi művelődési házban tartja ünnepi estjét „1848, te csillag" címmel. * * Ipolyságon a városi temetőben, a Megbékélés Kapujánál tartják az ünnepséget pénteken, 17.30 órai kezdettel. * -* A Nyitrai Pedagógiai Fakultás Hungarisztikai Tanszékének Mécs László Irodalmi Színpada március 14-én 18.00 órakor Zselízen a művelődési házban „1848 magyar forradalma és Petőfi" címmel tart előadást. A magyar szabadságharc emlékünnepségére és a gyertyás felvonulásra Zselízen március 15-én kerül sor. Gyülekezés a művelődési ház előtt 17.00 órakor. * -*Léván március 15-én 17.30 órakor a temetőben a hősök emlékművénél lesz koszorúzás. * -*Nagyölveden március 15-én, pénteken 18.00 órai kezdettel rendeznek megemlékezést a II. világháborús emlékműnél. * -* Farnadon március 16-án, szombaton 18.00 órakor emlékeznek meg az 1848-as forradalomról, a falu központjában emelt emlékműnél. * * Kétyen március 15-én az esti órákban a hősök emlékművénél lesz megemlékezés. -* * Pénteken 16,30 órai kezdettel a buzitai temetőben álló emléktáblánál hajtanak fejet történelmünk dicső kora előtt az emlékezők. * * A Csemadok és a parlamenti szlovákiai magyar pártok helyi szervezetei rendezésében Kassán 17 órai kezdettel a Thália Színházban lesz megemlékezés. A kassai Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság szervezésében szombaton 14 órakor a helyi köztemetőben megkoszorúzzák a 48-as honvédek sírjait. Magyarbődön a Kelet-kassai Református Egyházmegye és a Csemadok Kassa-vidéki Területi Választmánya rendezésében vasárnap, március 17-én 14 órakor kerül sor az emlékünnepségre. A kopjafa megkoszorúzása után istentisztelet lesz a templomban. Kassáról, a Thália Színház elől 13,30 órakor külön autóbusz indul Magyarbődre. * * Érsekújvárott a Csemadok Alapszervezete koszorúzási ünnepséget rendez a Czúczor Gergely szobornál március 15-én 17.30-kor.