Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-13 / 36. szám, kedd

6 j ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. február 13. RIMASZOMBAT Lesz elegendő ültetőanyag A zólyomi Osivo Rt. keleti diví­ziójának a központjában, Rima­szombatban- finiséhez ért a vetőmag' előkészítése, zsákolá­sa. Peter Čupka igazgató azt ál­lítja, hogy az előző évekhez vi­szonyítva náluk idén gazdagabb választék várja a termelőket. Ta­vaszi búzából három, árpából öt kiváló fajta akár azonnal, előze­tes megrendelés nélkül is elszál­lítható. Ezenkívül kapható zab, borsó, lóbab, vörös here, lucer­na* és mustármag, valamint bur­gonya'is. Egyedi megrendelést ­ha külföldi áruról van szó - két hét alatt teljesítenek, hazai le­ányvállalataiktól pedig akár egy héten belül átszállítják a rendelt vetőmagot. Ismerve mezőgazdá­szaink vásárlóerejét, az igazga­tót arról kérdeztük, hogy mi tör­ténik abban az esetben, ha a megrendelő nem tud azonnal fi­zetni. - Előfordul, hogy a termelő adósunk marad, de ez fordítva is megtörtént már. Természetesen tekintettel vagyunk és leszünk továbbra is egymásra. A termelő a nálunk vásárolt vetőmagot ter­mékkel kompenzálhatja, tehát nyáron vetőmaggal is kifizetheti. Ajánlatosnak tartom a szerződéskötést: ebben az eset­ben idejében elkészítjük a meg­rendelt fajtát és mennyiséget a mezőgazdasági üzemeknek, il­letve a magánvállalkozóknak. Abból kiindulva, hogy a Palma ki­váló gazdasági feltételeket te­remtett az olajos magvak felvá­sárlása terén, a repceter­mesztőknek minden velünk le­szerződött hektárra 2 ezer koro­na előleget, fizetünk. Nem a szerződés megkötésekor, ha­nem áprilisban vagy májusban. - Tehát a most vásárolt vetőmag akár repcével is kifizet­hető? - Igen. Repcével is, naprafor­góval is, esetenként takarmány­búzával, takarmányárpával. Azt szeretnénk, ha a termelő minőségi vetőmagot juttatna a földbe, nem pedig ellenőrizhetet­len otthoni magot. - Az elmúlt évek során felhal­mozott követelések nem veszé­lyeztetik az Osivo Rt. létét? - Jelentős mértékű követelé­seink ellenére az Osivo nem ke­rült veszélybe, bár az az igazság, hogy ezek a követelések szinte behajthatatlanok. 1992-ben és 1993-ban gyűltek össze, azóta az adósok többsége megszűnt, átalakult más formájú termelő egységgé. Mindez a részvénytár­saság egzisztenciáját nem vészé lyezteti, viszont a kinnlevősé­gek miatt akadályok gördülhet­nek az Osivo fejlesztése elé. Pe­dig szeretnénk még színvonala­sabb szolgáltatást nyújtani part­nereinknek. (A szerző felvétele) Tavaly kevesebb jó minőségű termény termett, mint amennyit a mezőgazdászok vár­tak. Ebből klifolyólag várható esetleg kisebb vetőmaghiány vagy áremelés? - Minden fajtából van ele­gendő vetőmagunk, egyelőre ár­emelést sem tervezünk. Árjegy­zékünket már elküldtük partne­reinknek, azon már nincs szán­dékunkban módosítani. Ez azt jelenti, hogy áraink a tavalyiak szintjén maradnak. FARKAS OTTÓ BODROGKOZ Akkor 7 - most 34! Gyakran hallani, hogy elég volt már a múlt emlegetéséből, vizs­gálatából, nekünk a jelen és a jövő a fontos. Pedig a történelem gyakran kínál példákat és párhu­zamokat, amelyek tanulságul és útmutatásul szolgálhatnak a mai kor emberének is. Az érlelődő területi és közigaz­gatási átszervezés számos régi­ót érint, és a majdani új beosztás nem sok jóval kecsegtet. Itt van például a kormány törvényjavas­lata, amely homályos, kétér­telmű, magában foglalja a köz­igazgatási határok önkényes meghatározásának és tologatá­sának a lehetőségét, éspedig az érintettek véleményének a figye­lembevétele nélkül. Felső-Bod­rogköz esetében a fenyegetés immár kézzelfoghatóvá vált, mi­után a Tőketerebesi Járási Hiva­tal letette a kormány asztalára saját javaslatát. A fondorlatos tervezetnek számos fájó pontja közül talán leggyalázatosabb az a szándék, hogy azt a földet, amely a Tisza, Latorca és a Bod­rog között fekszik, és Bodrogköz néven ismert, szétdarabolják és megnyomorítsák pusztán azért, hogy ki lehessen alakítani két olyan jövendő járást, amely észak-déli irányban terpeszke­dik majd el azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy etnikailag szlo­vák többségű legyen. Az íróasz­talnál térképeket rajzolgatok tel­jesen figyelmen kívül hagyták a történelmi hagyományokat, a természetföldrajzi adottságokat, a közúti és vasúti hálózatot, a közegészségügyi, . szolgáltatási és iskolai vonzáskörzeteket, a telekommunikációs hálózat ki­terjedését, az ipari övezetek ha­tárait és sok más döntő té­nyezőt. A bevezetőben említett történelmi párhuzamok ebben az esetben is kínálnak ékes pél­dát: 1928-ban az akkori Cseh­szlovák Köztársaságban is folyt a közigazgatási átszervezés. És akkor a Bodrog folyó jobb part­ján fekvő hét község kifejezte óhaját, hogy nem a Tőketerebe­si, hanem a Királyhelmeci járás­hoz akar tartozni. Megérdemlik, hogy leírjuk nevüket: Borsi, Csar­nahó, Kisbári, Ladmóc, Nagybá­ri, Szőlőske és Zemplén. És mit válaszolt erre az akkori hata­lom? Azt tette, amit egy igazán demokratikus kormány tehet! Népszavazást rendelt el, amely­nek eredményeként a 93/1928. sz. kormányrendelet értelmében az említett év július elsejétől a Királyhelmeci járás részei lettek, és ott is maradtak 1960-ig, ami­kor hatalmi szóval, de már meg­kérdezésük nélkül a Tőketerebe­si járáshoz kerültek egész Felső­Bodrogközzel együtt! A napokban a jelenlegi Király­helmeci körzethez (azonos az 1960-ban megszüntetett járás­sal) tartozó 34 község önkor­mányzata - reagálva a hatalom megosztási szándékára - egysé­gesen elfogadott egy olyan hatá­rozatot, amelyben elutasítják Felső-Bodrogköz felszabdalását, és követelik az egykori járás meg­újítását. Közhely, hogy egy de­mokráciának legjobb mércéja a népfelség elvének a tiszteletben tartása. Hatvannyolc éve az ak­kori hatalom meghajolt a nép­akarat előtt. Vajon ma megteszi ezt? Ha igen, döntése példaér­tékű lehet. Ha nem, akkor is fennmarad a történelemben a hét és a harmincnégy bodrogközi község kiállása! BOGOLY JÁNOS NAGYKÜRTÖS Kevés tűzeset - megmentett milliók Van, amiben az utolsó hely számít Jónak. Például a tüzek számát Illetően. Nos, ezen a téren Szlovákiában a legkeve­sebb esetet a Nagykürtösi járásban jegyezték fel. A tűzol­tóknak mindössze 43 alkalommal kellett kivonulniuk a lán­gok megfékezéséhez, melyek 1 millió 200 ezer korona anyagi kárt okoztak. Emberéletben szerencsére nem esett kár, sérülés is csak egy esetben történt. - Minek tudható be ez a ked­vező statisztika? - kérdeztük Sta­nislav Celleng főhadnagyot, Szlo­vákia legfiatalabb járási tűzoltó­parancsnokát, aki még csak 25 éves. - Kis járás vagyunk, így eleve kevesebb tűz(vész) fordul elő, mint a nagyobb régiókban. Per­sze voltak évek, amikor több tűze­set történt. Az elmúlt esz­tendőben közel ötmillió korona értéket sikerült megmentenünk a lángok további pusztításától. Leg­több tűzeset az állami tulajdon­ban, legnagyobb kár pedig a szö­, vetkezeti tulajdonban történt, amikor az egyik különvált mezőgazdasági szövetkezetben műszaki hiba miatt leégett egy va­donatúj, több mint félmillió koro­nát érő traktor. Tavaly az aratás alatt csak öt tűzesethez riasztot­ták a tűzoltókat, a keletkezett kár a 30 ezer koronát sem haladja meg. - Mit mutat a statisztika a tűz keletkezéséről, illetve okáról? - Első helyen szerepelnek a 6-15 éves gyermekek által előidézett tűzesetek, ezeket kö­vetik a természetben, illetve a műszaki meghibásodások miatt keletkezett tüzek. Csupán érde­kességként jegyzem meg, hogy a hét napjai közül csütörtökön for­dult elő a legtöbb tűzeset. - A tűzvédelmi testület műsza­ki felszereltsége megfelel a mai követelményeknek? - Mindenesetre ránk férne egy kis újítás - mosolyodik el a fiatal tűzoltóparancsnok. - Tény, hogy nem a legkorszerűbb technikával rendelkezünk, habár műszaki ál­lapota kifogástalan, tehát törődünk a tulajdonunkban levő gépekkel, felszerelésekkel, de szívesen kicserélnénk praktiku­sabbakra, könnyebben kezel­hetőkre. Igaz, van egy speciálisan felszerelt Tatra-613-asunk; olyan berendezések találhatók benne, amelyeknek köszönhetően haté­kony segítséget tudunk nyújtani például közlekedési balesetek­nél: az áldozatok kiszabadításá­ban és elsősegélynyújtásban. Itt jegyzem meg, kár, hogy nem min­den esetben hívnak ki bennünket balesethez, vagy ha hívnak is, sokszor csak késve, amikor már nem lehet segíteni szerencsétle­nüljárt embertársainkon. - Gondolom, a tűzesetek egy része megelőzhető volna, ha... - Igen, ha az emberek munka­helyükön, otthonukban jobban ügyelnének a tűzbiztonsági előírások megtartására. Ezért is tartjuk fontos feladatunknak a megelőzést szolgáló ellenőrzése­ket. Tavaly 65 komplex, 51 tema­tikus és 82 utóellenőrzést végez­tünk, és bizony több mint ezer fo­gyatékosságra bukkantunk. Né­mely esetben elkerülhetetlen volt a pénzbírság kiszabása is. Ezen a téren az elmúlt év szeptemberé­ben életbe lépett új tűzvédelmi törvény az eddigieknél magasabb pénzbírságokat helyez kilátásba a törvényből adódó kötelességek megszegése esetén, (bodzsár) NAGYKÜRTÖSI JARAS Fogyóban az elsősök A Nagykürtösi járás magyar tan­ítási nyelvű alapiskoláiban - a bussai közös igazgatású iskolát kivéve - már megtörténtek a be­íratások az első osztályba. A ka­pott tájékoztatásokból kiderült, hogy jövőre kevesebb gyermek lesz a elsős, mint a mostani ta­névben. Az ipolynyéki alapiskolában akárcsak idén, jövőre is 38 elsős foglal majd helyet a padokban. Ipolybalogon viszont az utóbbi három évben mérsékelt emelke­dést mutat a számuk, vagyis a következő tanévben 21 elsőst várnak. Ipolyvarbón tavaly 10, idén 7 gyereket írattak első osz­tályba. A járás két kisiskolájában is kevesebb gyerek kezdi majd a betűvetés tudományának elsajá­títását - Inámban 8, Lukané­nyén csak három. Az egyházi alapiskolák közül Ipolyhídvégen 6, Nagycsalomján 5, Kelenyén pedig 4 gyermekkel számolnak. A csábi közös igazgatású alap­iskola igazgatóhelyettese, Csala László csalódásának adott han­got. Mint mondotta, a nyelvtör­vény, az alternatív oktatás beve­zetésére irányuló igyekezet és a jelenlegi, nem éppen kedvező politikai légkör némi zavart, bi­zonytalanságot idézett elő a szülők körében. Részben ennek tudható be, hogy a vártnál keve­sebben döntöttek a magyar isko­la mellett. Ez pedig azt eredmé­nyezte, hogy jövőre Csábon a magyar tagozatnak csak négy elsőse lesz, és ez egyúttal azt is jelenti, hogy négy év után ismét összevont osztályokban folyik majd a tanítás. (-dzsár) KOMAROMI JARAS Nem jellemző a fegyverlopás A minap olyan hír látott nap­világot, mely szerint országos viszonylatban a Komáromi já­rás a harmadik helyen áll fe­gyerlopás terén. A járási rendőrparancsnokságon ka­pott tájékoztatás viszont ezt egyértelműen cáfolja. A régió­ban tavaly mindössze öt eset­ben tulajdonítottak el lőfegy­vert - s ebben már az egy alka­lommal történt légpuskalopás is benne van -, 1994-ben pe­dig hét alkalommal loptak el fegyvert. Idén még nem jelen­tettek fegyverlopást a járási rendőrparancsnokságon. (km) LOSONCI JARAS Gyerek betörők A Losonci járásban januárban 152 bűncselekmény történt, negyvennel kevesebb, mint ta­valy ugyanebben az időszakban. Mint arról Soňa Riasová had­nagy, rendőrségi szóvivő tájé­koztatott, az idei esetek 30,26 százalékát felderítette a rendőrség. Ez az arány 8 száza­lékkal jobb az egykori Közép­szlovákiai kerület átlagánál. A szóvivő elszomorítónak tart­ja a fiatal bűnözők számának az emelkedését. Mint megjegyez­te, a járás területén növekszik az olyan bűncselekmények szá­ma, amelyeket kiskorúak vagy fiatalok követnek el. Példaként egy kálnói esetet említett: itt négy kamasz - a legidősebb 14 éves - betört egy hétvégi házba, ahonnan a társaság egy légpus­kát és egy régi fekete-fehér tévé­készüléket lopott el. A fiúk ren­dezett családból származnak, az egyikük kisegítő iskolát láto­gat. Az okozott kárt a szülőknek kell megtéríteniük. (farkas) Kocsis Ernő rajza

Next

/
Thumbnails
Contents