Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-06 / 30. szám, kedd

1996. február 6. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJSZ

ÓAI Mi legyen a vagyonrésszel? VÁLASZ OLVASÓINKNAK Az ígéret szép szó... Zs. L: Szégyellem magam, de mivel már nem tudom, hova fordulhatnék, önöket szeretném megkérdezni, milyen törvénytári szám alatt találhatom meg azt a törvényt, amely egy héttel hosszabbította meg az üdülési szabadságot. Egy olyan vállalatnál vagyok üzemi Jogász, ahol a szakszervezet 1989 után teljesen megbénult, senki sem tudja, létezik-e még vagy sem. Éppen ezért nincs egy olyan kollektív szerződés sem, amely egy héttel meghosszabbíthatná az üdülési szabadságot. Nálunk az embereknek még mindig három- vagy négyheti szabadság jár. Ők most naponta azzal Járnak utánam, hogy mikor lesz már egy héttel hosszabb szabadságuk, ha azt a parlament tavaly már megszavazta. Az igazgatósággal erről beszélni nem lehet, a törvénytárakat pedig a posta, a kiadó, esetleg a vállalatunk Igazgatóságának Jóvoltából csak „megszűrve" kapom meg. Ne keressen ilyen törvényt! Mi sítaná a Munka Törvénykönyvét, is megtettük már, és hiábavaló- és amely az üdülési szabadság nak bizonyult minden fáradozá- mértékét egy héttel meghosszabsunk. Igaz, mj nem abból indul- bítaná. tunk ki, hogy a parlament meg- Az említett törvénytervezetet szavazta az üdülési szabadság azonban a parlament mindeddig egy héttel történő meghosszabbí- nem hagyta jóvá (talán azért tását, hanem abból, hogy a szlo- nem, mert a kormány alighanem vák kormány nyár elején már-már ezt nem terjesztette a parlament népszavazást akart tartani arról, elé). hogy az üdülési szabadságot Magyarán: a kormány tett ígémeghosszabbítsák-e egy héttel, retet, és nem ön. Önnek valóban esetleg más alkalmazottbarát in- nem kell és nincs miért szégyentézkedést fogadjanak el. keznie, ha a kormány az ígéretét Emlékezetünk szerint a kor- nem tudja teljesíteni, illetve enmány a korábbi szándékaival el- nek az ígéretnek a törvényes lentétben úgy határozott, hogy megjelenését ön nem képes erről mégsem kell népszavazást megtalálni. Az ilyen teljesítetlen tartani, egyben jóváhagyta azt a ígéretekért valaki másnak kellekormányjavaslatot, amely módo- ne szégyenkeznie. (fekete) AZ ALAPÍTVÁNYOK PÁRBESZÉDET SÜRGETNEK Az adótörvényeket kellene módosítani Párbeszédet sürgetnek a kormánnyal a harmadik szektor képviselői. Tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták: észrevételeiket, a kormánytervezettel szembeni kifogásaikat eljuttatták Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettesnek, aki érdeklődést is tanúsítottt, elfoglaltsága miatt azonban csak február 12-e után tudja fogadni a harmadik szektor képviselőit. (Folytatás az 1. oldalról) ennek némileg ellentmondanak, hiszen úgy hírlik, a jogosult személyek közül egyre többen kérik ki a magánvállalkozói engedélyt, és a iriódosítás szabta rendelkezés szerint február végéig az eredeti jogszabály alapján kérik vissza a vagyonrészüket. Mintha az emberek félnének az új formától, s attól tartanának, hogy csőbe húzzák őket... Mi lesz például a földjükkel? - A földtulajdonjog kérdése ettől a folyamattól teljesen független, hiszen gyakorlatilag csak a vagyonrészek törvény által megszabott kiszámítási módjánál vették figyelembe. A földhöz való tulajdonjogot ez a módosítás nem érinti. Egyébként is a szövetkezet nem vehet fel jelzálogkölcsönt a tulajdonosok földjére, nem teheti zálogba, mivel a bankok nem fogadnak el. ilyen garanciát. S a mostani földbérleti szerződések is általában a hagyományos mezőgazdasági termelésre szolgálnak, tehát azokat a bérlő is csak erre a célra használhatja. • Sokan félnek attól is, hogy a A felhajtás nagy volt. Zümmögtek a hazai tévéstábok kamerái, kattogtak a fényképezőgépek. Pedig az, hogy a munka- és szociális ügyi miniszter, valamint az egészségügyben és szociális szférában dolgozók szakszervezetének elnöke az idén is aláírta az együttműködésről szóló egyezményt, alig jelent valamit. Mert hiába írják alá például azt, hogy a minisztérium támogatni kívánja a 250 állami és 135 egyházi, magán- stb. szociális intézet, nyugdíjasház műszaki felszereltségének javítását, ha a szerződésből kimarad a lényeg, hogy mikor és mennyi pénzt szánnak minderre. A szociális intézetek alkalmazottait - akiknek 4-4,5 ezer koronás átlagbére az alacsonyabbnál is alacsonyabb nem boldogítja az a tudat, hogy az intézetek adósság nélkül üzemelnek. Mit ér az, ha a szerződés szerint intézkedésekkel kívánják részesedési jegyek fejében kiadott értékpapírok miatt a szövetkezetek automatikusan részvénytársaságokká válnak. - Nem tudom, kik és miért terjesztik ezeket a rémhíreket. Kétségbevonhatatlan, hogy a részesedési jegy is értékpapír, azonban az értékpapírok nemcsak a részvénytársaságokjellemzői, vannak más kereskedelmi társaságok is, amelyek az értékpapírok elve alapján jöttek létre és működnek. Ezután a mezőgazdasági szövetkezetek is az ilyen társaságok közé fognak tartozni, de szövetkezetek maradnak. A törvénymódosítás sehol nem írja elő a részvénytársasággá való átalakítást - de nem is zárja ki -, sőt lehetővé teszi a szövetkezeti tagok számára is, hogy részesedési jegyet kapjanak. Természetesen ez már a szövetkezet alapszabályának módosítását is megköveteli, ahol rögzíteni kell a vagyonrészesedés mértékében történő szavazást, tehát mindenki annyi szavazattal rendelkezik majd, amekkora vagyona lesz a szövetkezetben. Ezt egyébként a Kereskedelmi Törvénykönyv is megengedi. biztosítani bérük szinten tartását, amikor a testileg és lelkileg is megterhelő munkájukat eleve alulértékelik? Az intézetek alkalmazottainak tavalyi 13. fizetése is szépségtapasz volt csupán, tényleges fizetésrendezést nem jelentett. Az Új Szó kérdésére, hogy várható-e a szociális intézetekben dolgozók számának csökkentése, Oľga Keltošová miniszter asszony közölte: ezzel nem számolnak, sőt 250 alkalmazottal növelni akarják az állományt, ám ha valamilyen okból mégis sor kerülne rá, a szakszervezeti partnerrel megtárgyalják a helyzetet. A szerződést aláírók mindezek ellenére elégedettek voltak, Daniel Repáš szakszervezeti vezető szerint „formális keretet adtak a nem formális együttműködésnek." Hát igen. Olyan ez, mint a fából vaskarika. (péterfi) • Vannak olyan hangok is, hogy a szövetkezetek jelenlegi vezetése majd csődbe viszi a gazdaságot, hogy olcsóbban megvehesse. Hogyan befolyásolja a részesedésijegyek értékét, ha például a szövetkezet ellen csődeljárás indul? - Tudni kell, hogy a csődeljárásban pénzzé teszik az adós szövetkezet vagyonát, s ebből kielégítik a hitelezőket. Mint már említettem, a módosítás értelmében a részesedési jegyek tulajdonosai is a szövetkezet hitelezői közé tartoznak, tehát őket is ki kell fizetni. Véleményem szerint ostoba lenne az a vállalatvezetés, amelyik ebben a helyzetben olcsó vagyonszerzés céljából vinné jégre a gazdaságot. Önmaga ellen dolgozna, hiszen mint említettem, a csődeljárásban pénzzé teszik a vagyont, s úgy elégítik ki a hitelezőket. • A módosítás szerint azonban a szövetkezet is visszavásárolhatja a részesedési jegyeket, vagy a részvénypiaci árfolyamon, vagy pedig a transzformációs tervezetben feltüntetett és az utolsó lezárt gazdasági évben elért tiszta vagyon arányából képzett koefficiens alapján, a névértékből kiszámított áron. - Ez a lehetőség arra szolgál, hogy megakadályozza a visszaéléseket abban az esetben, ha a részesedési jegyek nem jutnának ki a részvénypiacra. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tulajdonos nem köteles a szövetkezetnek eladni a részesedési jegyét. Van azonban egy másik veszély. Újabban arról lehet hallani, hogy általában idős embereket megkörnyékeznek, a névértéknél alacsonyabb áron adják el vagyonrészüket, arra való hivatkozással, hogy a részesedési jegyekért úgyse kapnak semmit. Várhatóan lesznek olyanok is, akik abból a célból, hogy meghatározó tulajdonosként alakítani tudják a szövetkezet működését, szintén fel akarják majd vásárolni ezeket az értékpapírokat. Ők talán reális árat kínálnak majd értük. Remélem, ez a tájékoztatás is hozzájárul ahhoz, hogy az emberek megfontolják, kinek, mennyiért adják, vagy egyáltalán eladják-e kiszámított vagyonrészüket. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Az alapítványok, társadalmi szervezetek mozgásterének szűkítését célzó kormánytervezet ellen tiltakozó harmadik szektor eredményesnek tartja a törvénytervezet ismertté válása után kialakult tiltakozó hullámot. Pavol Demeš, a harmadik szektor szóvivője szerint megmutatkozott, hogy Szlovákiában még működnek a demokratikus folyamatok. Demeš hangoztatta: az állam, ha akarja, az adóhatóságok által ellenőrizheti az alapítványok és a társadalmi szervezetek tevékenységét. Az alapítványi, adakozásból szerzett vagy ajándékként kapott pénzek elosztását, felhasználását viszont ne akarja felügyelni, megszabni, mert erre az ajándékozónak van joga. Ebből következően az állam is csak akkor szabhat ilyen korlátokat, ha saját adományainak felhasználásáról van szó. Legalábbis a demokratikus országok többségé ben ez így működik. A harmadik szektor új törvényt szorgalmaz. Olyat, amelyet a legilletékesebbekkel, tehát az alapítványok képviselőivel egyeztetve vetnének papírra, s amelyet utána általános vitára bocsátanának. De szerintük fontosabb most az adótörvények módosítása, amivel egyértelműbbé tehetnék az alapítványok működését. Két kerekasztal összehívását is tervezik, amelyek az alapítványok szerepére világítanának rá. A harmadik szektor résztvevői a sajtótájékoztatón egybehangzóan hangoztatták, nem tudnak olyan szlovákiai alapítványról, amely pénzmosás céljából jött volna létre vagy ilyen tevékenységet folytatna. Ha valahol visszaélés folyik, akkor arra konkrétan rá kell mutatni. G. A. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMEBE A kamatcsökkentés nem érintette az árfolyamokat Az elmúlt héten a dollár árfolyama 1,47-1,49 DEM, 106-107 JPY körül ingadozott, s többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült tovább erősödnie. A héten a devizapiacok figyelme ismét a monetáris politika döntéshozóira irányult. A FED, az amerikai központi bank nyíltpiaci bizottsága január 31-én 0,25 százalékos kamatcsökkentés mellett döntött, a kereskedelmi bankoknak nyújtott egynapos hitelek kamatát 5,25, a diszkont (leszámítolási) kamatot 5 százalékra szállította le. Az elmúlt hetek gazdasági adatai alapján nem volt váratlan az intézkedés, a devizapiaci szereplők már beépítették ennek lehetőségét az árfolyamokba, ezért a hírnek nem volt jelentős hatása. A hét másik, nagy érdeklődéssel várt eseménye a német központi bank tanácsülése volt. Ezt megelőzően ugyanis a Bundesbank 3,4 százalékra engedte csökkenteni repo(visszavásárlási) tenderein a legalacsonyabb elfogadott ajánlat kamatát. A tanácsülésen azonban nem változtatták sem a diszkont, sem a lombard (értékpapírok letétbe helyezése mellett nyújtott) hitel kamatát. Bejelentették viszont, hogy a következő két hétben fix 3,30 százalékos kamaton kerülnek meghirdetésre a repotenderek. Erős volt a bizonytalanság az Európai Monetáris Uniót, illetve a majdani közös pénz tervezett 1999-es bevezetését illetően, ami növelte a német márka iránti keresletet. A dollár többek közt ennek a ténynek köszönhetően nem tudta áttörni az 1,50 DEM-értéket. Másrészt egyes országok központi bankjai devizatartalékaik rendezése végett folytatták márkavásárlásaikat, ami szintén a dollárkínálatot növelte. Európa más országaiban is újabb kamatcsökkentéseket hajtottak végre, a svédek, a dánok, a belgák, a franciák, a hollandok, az osztrákok enyhítettek irányadó kamataikon. Erősödött az olasz líra, miután Maccanicót jelölték a miniszterelnöki posztra, akinek fő céljai között az infláció letörése, valamint a lírának az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM) történő vissza léptetése szerepel. A devizapiacok kedvezően fogadták a hírt, ami a líra emelkedő jegyzéseiben is tükröződött. A héten ismertté vált amerikai gazdasági adatok szerint decemberben a kiskereskedelmi eladások 0,3, a fogyasztói árak 0,2, a termelői árak 0,5 százalékkal emelkedtek. A fogyasztók körében végzett legfrissebb felmérés szerint az úgynevezett fogyasztói bizalom 87 százalékosra csökkent. A nagy érdeklődéssel várt januári munkanélküliségi adat csalódást okozott, a munkanélküliségi ráta 5,8 százalékosra emelkedett az előző havi 5,6-ról, ez visszavetette a dollárt. Ezen a héten előreláthatólag 1,46-1,51 DEM közöttfognak ingadozni a dollár jegyzései. SZATMÁRI SÁNDOR Unicbank MEGKERDEZTUK ROZSA ERNŐT: Miért nem szavazott? Az antikommunista törvény pénteki szavazásáról kiadott hivatalos jegyzőkönyv szerint negyven képviselő nem voltjelen a szavazáson. Ebben a névsorban szerepel többek között az Együttélés képviselőinek, Pásztor Istvánnak és Rózsa Ernőnek a neve is. Az Új Szó tudósítója azonban tanúsítani tudja, hogy a két nevezett személy a szavazás idején az ülésteremben tartózkodott. Ez viszont azt bizonyítja, hogy noha jelen voltak, nem szavaztak sem a törvény mellett, sem ellene, és nem is tartózkodtak a szavazástól. Tegnap telefonon felhívtuk Rózsa Ernőt, hogy megkérdezzük: miért nem szavazott? - Lehet, hogy éppen kimentem a toalettre. • Az Új Szó tudósítója látta, hogy Ön a szavazás alatt az ülésteremben volt. Akkor miért nem szavazott? - Ebben a kérdésben nem vagyok hajlandó nyilatkozni. • Legalább azt elmondaná, hogy mi a véleménye az említett törvényről? - Nem értem, mit akarnak ezzel. Ha ki akarják pellengérezni ezt a dolgot, és meg akarnak támadni az újságban, védekezni fogok. Jogom van ahhoz, hogy ne nyilatkozzam. • Ez nem támadás, csupán újságírói kíváncsiság. Önnek természetesen joga van ahhoz, hogy ne nyilatkozzék, nekünk viszont jogunk van hozzá, hogy ezt megírjuk. - De én ebbe sem egyezem bele! Amennyiben ezzel kapcsolatban a nevem felmerül, keményen fogok védekezni! (gaál) Konkrétumok nélküli //

1 / Hat és fél millió márka a határőrségnek Ú) Szó-tudósítás - A Németországtól kapott 6,5 millió márkás anyagi támogatás segítségével elsősorban a kábítószer-kereskedelemmel, az illegális migrációval, illetve a szervezett nemzetközi bűnözéssel szemben kívánjuk felvenni a harcot - nyilatkozta tegnap Ľudovít Hudek belügyminiszter a támogatásról szóló dokumentum aláírását követően. Német részről Heike Zenker, Bonn pozsonyi nagykövete látta el kézjegyével a szerződést, aki elmondta, az 1993 és 1995 közt nyújtott 5,3 millió márkás támogatás jó befektetésnek bizonyult, ezért döntött úgy a német kormány, hogy az anyagi segítséget további három évre, tehát 1998-ig folyósítja. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Németország számára fontos, hogy a kelet-európai országok határai ne átjáróházként működjenek, az illegális bevándorlókat már a német határ előtt kiszűrjék. Éppen ezért a támogatást kizárólag a határőrség használhatja fel. A német fél például infravörös és termokamerákat, illetve számítógépes ujjlenyomat-azonosító rendszert bocsát Szlovákia rendelkezésére. (holop) BOS A kisebbségi nyelvhasználatról Ú) Szó-hír A bősi képviselő-testület 1996. február 2ai ülésén általánosan kötelező érvényű rendeletet hozott a nemzeti kisebbség nyelvhasználatáról a község területén. A község minden polgárának jogában áll, hogy a hivatalos ügyintézés során azt a nyelvet (szlovák vagy magyar) használja, amelyen jobban ki tudja magát fejezni - tartalmazza a képviselő-testület szerkesztőségünkhöz is eljuttatott rendelete. A testület jóváhagyta a területi beosztással kapcsolatos állásfoglalást is, melyben aggodalmát fejezi ki a kormány által javasolt, Szlovákia területi beosztásáról intézkedő törvénytervezettel kapcsolatban. A bősi képviselők kifejtik véleményüket, miszerint számukra teljesen elfogadhatatlan a nagyszombati kerülethez történő besorolás. „Községünk lakossága számára a törvényjavaslat esetleges elfogadása a közigazgatási szervek távolabbra kerülését, az ügyintézés és a nemzetiségi jogok érvényesítésének megnehezítését eredményezné" - szögezik le. A rendőrök és a közvélemény TA SR-hír A Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete felmérést végzett arról, hogy a lakosság szerint a rendőrség teljesíti-e feladatait. A megkérdezettek 46 százaléka válaszolt igennel, pontosabban 11 százalék határozott igennel, 35 százaléknak némi fenntartásokkal volt ez a véleménye. A tavaly decemberben készült felmérés eredményeit tükröző adat szerint 11 százalékkal többen adták ezt a választ, mint 1993-ban. 29 százalék szerint viszont a múithoz képest romlott a rendőrök fellépése, magatartása, és ugyanennyien vallották, hogy a rend őrei hozzájárulnak a lakosság erősödő félelemérzetéhez. A megkérdezetteknek ugyancsak a 29 százaléka véli úgy, hogy a rendőrök növekvő mértékben visszaélnek jogkörükkel.