Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-06 / 30. szám, kedd

1 4 I ÚJ szó KÜLFÖLD 1996. február 4. KRÓNIKA Dorottya napja kedvelt nap farsangi mulatság tartására. (Gondoljunk Csokonai Dorottyájára.) Időjóslás is fűződik hozzá: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja..:" a fagyot. Mottó: „Sohase' kecsegtesse magát az ember olyasmivel, hogy a rosszból jó származhatik" - mondotta Carlo Goldoni olasz színműíró, aki 1793-ban ezen a napon halt meg. 1920. II. 6. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai közös memoradumot juttattak el a párizsi békekonferenciához, amelyben rögzítették területi követeléseiket -Magyarországgal szemben, és tiltakoztak a magyar békeküldöttség által követelt népszavazás ellen. 1958. II. 6. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa megkezdte Nagy Imre és'öt társa perének tárgyalását. 1817-ben e napon született Homonnán Trefort Ágoston művelődéspolitikus, publicista, miniszter, akadémikus, az MTA elnöke. 1872-től haláláig több kormányban is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot. Az 1879. évi ún. népiskola-töh/énnyel bevezette a magyar nyelv kötelező jellegű elerfii iskolai oktatását. 85 éve született Ronald Wilson Reagan amerikai politikus, színész. Pályáját rádióbemondóként kezdte, volt sportriporter, majd Hollywoodban film- és tvszínész, producer. 1967-74-ig Kalifornia állam kormányzója. 0 volt az Egyesült Államok 40. elnöke, 1981-től 1989-ig. 285 éve halt meg Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros. 1704ben csatlakozott II. Rákóczi Ferenc seregéhez,aki kinevezte ez.redes kapitánnyá. Csapatával győzelmet aratott a császáriak felett Győrvárnál és Kölesdnél. Pálffy János császári tábornok elfogatta és lefejeztette. KINKEL A NATO-ROL Kell a keleti bővítés MTI-hír Klaus Kinkéi német külügyminiszter tegnap megerősítette, hogy a Nyugat Oroszország kifogásai miatt nem mondhat le a NATO tervezett keleti bővítéséről. A miniszter kijelentette, hogy a közép- és kelet-európai országok érthető és elfogadható csatlakozási kérelmének eleget kell tenni. Szavai szerint az új tagok felvételénél nem arról van szó, hogy az észak-atlanti szövetség ki akarja terjeszteni hatalmát, hanem a kelet-nyugati szembenállás megszűnése után a megosztottság felszámolása a cél. Cáfolta, hogy Helmut Kohl kancellárnak a müncheni biztonságpolitikai fórumon a NATO óvatos nyitásáról, az orosz érdekek figyelembevételéről tett kijelentései Moszkva szempontjainak túlzott elfogadásáról tanúskodnának. Hozzátette azonban, hogy az új összeurópai biztonsági rendszer csak Oroszországgal együtt teremthető meg. A NATO keleti nyitásának ügyében a döntések megszületéséhez még időre van szükség - magyarázta Kinkéi, és úgy vélekedett, hogy az oroszországi és az amerikai elnökválasztás miatt az idén nem várható előrelépés az ügyben. CSUBAJSZ FIGYELMEZTET: Vérontás lesz kommunista hatalom esetén Anatolij Csubajsz volt orosz első miniszterelnök-helyettes tegnap Davosban kijelentette, hogy „vérontás" lesz Oroszországban, ha a Gennagyij Zjuganov vezette, s a parlamenti választásokon győztes kommunisták kerülnek hatalomra a Kremlben - írta a davosi világgazdasági fórumról tudósítva a Reuter. Csubajsz figyelmeztette a Zjuganov kedvét kereső nyugati üzletembereket, hogy tömeges újraállamosításra számíthatnak, s így elveszíthetik befektetéseik legnagyobb részét, vagy akár egészét is, ha a kommunista párti vezető győz a júniusi elnökválasztáson. - Két Zjuganov van: az egyik külföldi, a másik hazai fogyasztásra - jelentette ki Csubajsz egy sajtóértekezleten. A Reuter emlékeztetett rá, hogy a fórumon szinténjelen lévő Zjuganov korábban igyekezett mérsékelt politikája felől biztosítani a nyugati befektetőket. Csubajsz részleteket olvasott fel a párt dokumentumaiból és Zjuganov Oroszországban elhangzott beszédeiből, amelyekben a kommunista vezető az állami irányítás részbeni visszaállítását követeli és elítéli a „nyugati tőke diktatúráját". - Megítélésem szerint ez a fajta politika elkerülhetetlenül vérontáshoz vezet Oroszországban, s ezért Zjuganov és kommunista pártja lesz teljes mértékben felelős - szögezte le Csubajsz, hangsúlyozva: azok a nyugatiak, főleg üzletemberek, akik „Davosban körbetáncolják Zjuganovot, ...nem értik, hogy amit hallanak, az ugyanaz a régi, hagyományos, klasszikus kommunista hazugság". Folytatódott a groznij i tüntetés Tegnap folytatódott Groznij központjában Dzsohar Dudajev elnök híveinek tüntetése. A résztvevők a függetlenség és az orosz csapatok haladéktalan kivonása mellett Doku Zavgajevnek, a köztársaság Moszkva-barát vezetőjének lemondását követelték. A több mint tízezres vasárnapi megmozdulás után tegnap mintegy ötezer ember tüntetett a tavaly lebombázott elnöki palota előtt. A romos épületen a csecsen zászló lengett. A tüntetők kitűzték az épületre Dzsohar Dudajev elnök nagyméretű portréját is. Időről időre a tömegből a levegőbe lőttek. A helyi rendőrök mintegy fél kilométeres távolságból figyelték a tüntetést, de nem avatkoztak közbe. Ugyanakkor megerősítették a város központjában lévő kormányzati épületek őrzését. Az orosz szövetségi erők parancsnokságának közlése szerint más településeken is tüntetéseket tartottak az orosz csapatok kivonását követelve. MTI KÍNAI FÖLDRENGES Erős utórezgések MTI-hír Tegnap is rengett a föld a délnyugat-kínai Jünnan tartományban, ahol szombaton a Richterskála szerinti 7-es erősségű földrengés pusztított. A Reuter hírügynökség jelentése szerint nem okoztak újabb károkat a tegnap hajnali utórezgések, amelyek a Richter-skála szerinti 6-os erősséget értek el. A vidék lakossága a szabadban tartózkodik szombat óta, mert tart az utórezgések veszélyeitől. A legfrissebb adatok szerint a földrengésben mintegy 240-en haltak meg, 14 000 a sebesültek száma, akik közül csaknem 4000-en súlyos állapotban vannak. Hongkong egymillió, Tajvan pedig százezer dollár segélyt folyósít a földrengés károsultjainak a megsegítésére. Az AP hírügynökség jelentése szerint a tajvani vöröskereszt tudatta, hogy ezen felül mintegy 370 000 dollár értékben élelmiszert, gyógyszert és ruhákat fog vásárolni a károsultjak számára, s magánszemélyek külön számlára fizethetik be adományaikat. A kínai vöröskereszt vasárnap levélben kért segítséget a tajvani vöröskereszttől. GUATEMALA Merénylet az elnök ellen MTI-hír Alvaro Arzu guatemalai elnök sértetlenül átvészelt egy merényletet a pápa látogatásának előestéjén. A merénylet a Guatemalavárostól 45 kilométernyire nyugatra fekvő Antiguában történt vasárnap, miközben Arzu elnök a városka utcáin lovagolt felesége és testőrei kíséretében. Rodolfo Mendoza belügymiszter közölte, hogy egy fiatalember gépkocsijával egyenesen az elnök felé hajtott, de az egyik lovas testőr útját állta. Ezután megfordult, és ismét megpróbálta elgázolni Arzut, mire a testőrök agyonlőtték. Rádióadók előzőleg azt jelentették, hogy egy motorkerékpárról lőttek rá az elnökre. 'A katonai vezetésben zúgolódást keltett, hogy múlt hónapi beiktatása után Arzu, aki a „haladó" jobboldalhoz sorolja magát, több keményvonalas tisztet nyugdíjba küldött, és bejelentette: „nem tűri többé, hogy az állam részét képező hatalmi csoportok" büntetlenül kövessenek el bűncselekményeket. A 49 éves üzletember az elnökválasztás második fordulójában nyert a volt diktátor, Efraín Ríos Montt tábornok által kiszemeltjelölttel szemben. VILÁGHÍRADO Izraeli választások - ellenzéki összefogás Az izraeli jobboldali ellenzék két pártja megállapodott, hogy a következő parlamenti választásokra közös listát állítanak. Mint az izraeli rádió tegnap beszámolt róla, a Likud és a Comet azért szánta rá magát erre a lépésre, mert a közvélemlény-kutatási adatok szerint együtt jobb esélyeik lehetnek Simon Peresz kormányfő pártjával szemben. A két párt a jövő héten szentesíti a megállapodást. A Likud jelenleg 32, a Comet pedig 8 mandátummal rendelkezik Izrael 120 tagú parlamentjében, a kneszetben. II. János Pál Latin-Amerikába utazott II. János Pál pápa tegnap egyhetes latin-amerikai körútra indult el Rómából. A katolikus egyházfő Közép-Amerikában kezdi útját, ahol Guatemalát. Salvadort és Nicaraguát keresi fel, majd Venezuelában fejezi be látogatását. A mostani utazás II. János Pál 69. Olaszországon kívüli főpásztori látogatása. Latin-Amerikában összesen 13 alkalommal járt, de ezt a négy országot eddig csak egyszer látogatta meg. Nigériai-kameruni határvillongás Nigériai és kameruni katonák csaptak össze a hét végén a Bakassi-félszigeten, amelyre mindkét ország igényt tart. A határvillongásnak halálos áldozatai is voltak - értesült a Reuter nigériai katonai forrásokból. A két nyugat-afrikai ország vitája a kőolajban gazdag Guineai-öbölbe nyúló félsziget hovatartozásáról 1994 februárjában vezetett először fegyveres összetűzéshez. Nigéria és Kamerun azóta csapatokat állomásoztat a területen, s mindössze egy kis folyó választja el a szemben álló erőket. Paraguayi repülőgép-szerencsétlenség Egy kolumbiai teherszállító repülőgép vasárnap lezuhant Asuncion egyik elővárosában, legalább 21 ember halálát okozva. Életét vesztettea DC-8-as négyfős legénysége, mindnyájan kolumbiaiak. A többi halálos áldozat a paraguayi fővárostól 17 kilométernyire északkeletre fekvő Mariano Roque Alonso település lakója, köztük hét gyerek, aki éppen röplabdázott. Tűzoltók és rendőrök zuhogó esőben fésülték át a füstölgő roncsokat, két embert sikerült kimenteniük. Sikeres Ariane-felbocsátás Sikeresen pályára állított egy japán műholdat a nyugat-európai együttműködéssel kifejlesztett űrrakéta, az Ariane. Ezzel a sikerrel megerősítette a világpiacon elfoglalt vezető helyét: az összes műholdfelbocsátás több mint felét ez a rakéta végzi. A sorrendben immár nyolcvanharmadik Ariane-t tegnap reggel lőtték fel a franciaguayanai űrkikötőből, Kourouból. MTI EX-SZÓVIVÖ JELCINRŐL A hatalom embere MTI-hír „Úgy vélem, hogy Borisz Nyikolajevicsnek sohasem volt saját ideológiája, saját demokratikus meggyőződése" - mondta az NTV magántelevízió vasárnap este sugárzott ltogi című műsorában Vjacseszlav Kosztyikov, az orosz elnök egykori szóvivője, aki jelenleg Oroszország vatikáni nagykövete. Ha Jelcint júniusban újraválasztják, akkor a demokrácia valamelyest „háttérbe szorulhat" - vélte, bár értésre adta, hogy ez taktikai döntések átmeneti következménye lehet. „Ha (Jelcint) újraválasztják, akkor az ellenzék nyomása alatt a demokrácia feltehetőleg enyhén visszahúzódik majd: egy lépés előre, két lépés hátra. Ám ha mások jönnek, mondjuk a kommunisták, akkor a demokrácia néhány hét alatt összeomlik" - intett Kosztyikov, aki feltételezi: újraválasztása esetén Jelcin „rendezett visszavonulást hajthat végre, és ellentámadást készíthet elő". Kosztyikov a következő jellemzést adta az orosz államfőről: „konkrét hatalmi rendszerben nőtt fel, a hatalom embere. Olyan ember, aki szeret és tud uralkodni. A hatalom az ideológiája, barátja, szeretője és szenvedélye. Nem tudja elképzelni magát hatalom nélkül, a hatalmon kívül". Kosztyikov 1992 májusától volt Jelcin elnök szóvivője. 1995 márciusában leváltották, és megbízták Oroszország szentszéki képviseletével. A közeljövőben könyvben készül beszámolni kremlbeli tapasztalatairól. ÁLLAMALKOTO SZEREPBEN A KISEBBSEGEK UKRAJNABAN? Kárpátaljai tanakodás a kollektív jogokról Az egyetlen megyének számító Kárpátalja parlamenti képviselője, Tóth Mihály olyan törvényjavaslaton munkálkodik, amely a kisebbségeket államalkotó tényezővé nyilvánítaná. A kollektív Jogok felé történő nyitás kísérletének egyelőre nem túl nagy sikere van Ukrajnában. - Hogyan hatna a magyar kisebbség jogállására ez a törvénytervezet, ha törvény válna belőle? - Nem kifejezetten a magyar kisebbségről, inkább az ukrán állam berendezkedéséről volna szó. Ebben a kontextusban merül föl a kisebbségek helyzete: hogyan illeszkednek Ukrajna alkotmányos rendjébe a tatárok, a magyar vagy más kisebbségek. Egyelőre még csak szakértői szinten folytak tárgyalások erről a javaslatról. A márciusban esedékes összukrán konferencián viszont ez a kérdés is terítékre kerül. - Mennyiben bővítené ez a törvény a kisebbség mozgásterét? • - A kisebbségek jogállása az ukrán jogrendben a „kollektív jog" elismerésével függ össze. A kérdés tehát az, hogy a kisebbség alanya-e az államalkotásnak, és hogy elfogadják-e a kisebbséget mint politikumot, mint bel- és külpolitikai tényezőt. Ha igen, meg kell vizsgálni azt is, hogyan lehet beilleszkedni az adott államrendbe. Ez fölveti a parlamenti képviselet meg az egyéb állami struktúrákban való részvétel kérdését. Természetesen így is csak gesztusértékű a mi esetünkben, ha megadják az „államalkotó tényező" jogállasát, hiszen így sem tudjuk érdemben befolyásolni a többségi szavazást. Ámde a képviselet a kultúra, az identitás megőrzése, a döntéshozatalban való beleszólás szempontjából már jelentős lehet. - Bizonyos szintű autonómiával már rendelkezik a kárpátaljai magyarság. - Az ukrán törvények elismerik ugyan a kulturális autonómiát, ami nagyon szép dolog, de bárki bárhogyan értelmezheti. Az ezt kiszolgáló kulturális létesítményrendszer önmagában véve csak keret. Meg kell határozni, ki működteti ezeket a létesítményeket, hogyan választódnak ki a kisebbségi közösségből azok, akiket megbíznak ezzel a feladattal. A létesítményeket működtető személyek, testületek kinevezése egyelőre éppúgy megoldatlan, mint az a kérdés, hogy miképpen ismeri el őket a jogrend és az államrend. Eztért sem ártana ezt a problémát törvényes keretek között rendezni. Ú. M. A pakisztáni Iszlamabadban tegnap heves tüntetés zajlott India nagykövetsége előtt. A Kasmír Indiához tartozó részének elszakadását követelő tüntetők megpróbáltak áttörni a szögesdrótakadályon is. ČTK/AP