Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-01 / 26. szám, csütörtök

[1] ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. február 7. PRIMAKOV KIJEVBEN Moszkva bekeményít Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter tegnap kezdődött kétnapos láto­gatása előtt Kijev az Ukraj­nával kapcsolatos orosz politika keményedésére számít, írta az AFP. MTI-hír NATO, flottamegosztás, határ­kijelölés, vámunió — a várható fontosabb napirendi pontok. Nyugati elemzők szerint a ki­sebb horderejű Kérdésekben megegyezés várható, az alap­vetőekben nem. Ugyanezen for­rások úgy értékelik, Oroszország nehezményezi Ukrajnának a NA­TO békepartnereként kifejtett tevékenységét, s attól tartanak, hogy Jelcin az elnökválasztás előtt nem tesz engedményeket, nehogy nacionalista szavazato­•kat veszítsen. A két ország határainak pon­tos kijelölését Ukrajna szorgal­mazza, Oroszország pedig nem tekinti sürgősnek; az orosz-fe­hérorosz-kazah vámunióhoz va­ló csatlakozással pedig épp for­dított a helyzet. Szigetvita Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár fel­szólította Görögországot és Tö­- rökországot, hogy vonják vissza hadihajóikat a vitatott Égei-ten­geri sziget, Imia (törökül Kardak) közeléből, tartózkodjanak az olyan nyilatkozatoktól, amelyek további incidensekhez vezethet­• nek, és békés úton oldják meg nézeteltéréseiket,. „Az ENSZ főtitkárát aggoda­lommal tölti el a Görögország és Törökország között hirtelen tá­madt feszültség, amely az Égei­tengeri lakatlan kis sziget, Imia környezetében történt inciden­sek következtében keletkezett" - hangsúlyozta a főtitkár nyilat­kozatában, amelyet szóvivője is­mertetett. Javier Solana NATO-főtitkár Hágában közölte, hogy beszélt Törökország és Görögország képviselőivel, és - Gálihoz ha­sonlóan -szintén önmérsékletre szólította fel az Égei-engeri szi­get hovatartozásán vitatkozó ál­lamokat. Athéni álláspont szerint Imia szigete a Dodekánosz-szigetcso­porthoz tartozik, amelyet Olasz­országnak az 1947-es párizsi békeszerződés alapján át kellett adni Görögországnak. Ankara azonban úgy véli, hogy a sziget mindössze 3,8 tengeri mérföld­re fekszik partjaitól, ezért „török felségterület". A sziklás szigetet görög halászok és kecskepász­torok használják évek óta. MTI A német atomerőmű vasúti kapujához láncolt Greenpeace-aktivisták A HASZNALT FŰTŐELEM ARA POTOM EGY MARKA A Greenpeace Paksot is félti Mint lapunkban tegnap röviden tájékoztattunk róla, a Gre­enpeace környezetvédelmi szervezet húsz aktivistája teg­nap eltorlaszolta a greifswaldi atomerőműből kivezető va­súti pályát. A tiltakozó akció résztvevői - akik az erőmű va­súti kapujához láncolták magukat - így akarják megakadá­lyozni, hogy a német újraegyesítés után bezárt atomerőmű alig használt, összesen 235 darab fűtőelemét a paksi ato­merőműbe szállítsák. Rüdiger Rosenthal, a Greenpea­ce szóvivője szerint a paksi ato­merőmű a leállított greifswaldihoz hasonlóan nem felel meg a bizton­sági előírásoknak, és ezért a fűtőelemek felhasználása komoly kockázattal jár. A bonni szövetségi környezetvédelmi minisztérium szerint Paks biztonsági helyzetével kapcsolatban nem merült fel sem­milyen kétség. - A paksi 213-as so­rozatú reaktor a feljavított második generációból származik,, és a ma­gyar fél végrehajtotta a reaktorbiz­tonságot növelni hivatott AGNES­programot, mondta a minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy a paksi reaktora hasonló kelet-európai be­rendezések között még mindig a legjobb állapotban lévőnek számít. A Greenpeace nem osztja ezt a nézetet, és mint Rosenthal hang­súlyozta, az akciót addig folytatják, amíg a szövetségi kormány és a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tar­tomány illetékesei nem találnak a Magyarországra irányuló transz­portnál jobb megoldást. A környe­zetvédő szervezet a használt fűtőelemexport, illetve -szállítások e^ik legelszántabb ellensége. Magyarország és az NSZK 1995 nyarán állapodott meg a fűtőelemek szállításáról. A nukleá­ris anyagokért jelképes összeget, mindössze egy márkát kell fizetni, igaz, a szállítás költségei a magyar­országi felet terhelik. Magyarorszá­gi szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a fűtőelemek alkalmazása így is je­lentős költségmegtakarítást jelent a paksi erőműnek. A fentiekkel kapcsolatban Ör­dögh József, az Országos Atom­energia Hivatal vezetője utalt arra, hogy egyáltalán nem felel meg a tényeknek az a feltételezés, amely - mint a Greenpeace-akcióról szó­ló jelentésekből kitetszik - meg­kérdőjelezi Paks biztonságát. 1992-ben kezdődött meg a vizsgá­lat, amelyiknek feladata volt an­nak felmérése, mennyire felel meg a kilencvenes évek biztonsági kö­vetelményeinek a magyar atom­erőmű. A múlt évben ezt a jelen­tést megtárgyalta az országos Atomenergia Bizottság, és alap­vetően messzemenően pozitívnak találta a paksi atomerőmű helyze­tét. Hasonló a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség véleménye, és ilyen álláspontra helyezkedett a német kormány és tekintélyes re­aktorbiztonsági szakintézete is. Egy 1994-ben készült felmérés mind a négy paksi blokkot a vilá­gon a „legjobb 25" között említet­te, míg a legutóbbi, 1995-ös nem­zetközi felmérés szerint a négy blokk közül kettő a „legjobb 10" közé tartozik. (N)m LAMBACH: Erőmű helyett temető? MTI-hír A felső-ausztriai Lambachban készülő vízierőmű elleni tiltako­zás miatti belpolitikai vita megol­dását jelentheti, hogy az építke­zési területen náci időkből szár­mazó tömegsírokra bukkantak. Az osztrák televízió híradójában közölt információ szerint az ed­dig exhumált kilenc holttest való­színűleg magyar zsidók földi ma­radványa. Az első vizsgálatok szerint az áldozatok - 20 és 25 év közötti férfiak - tífuszban haltak meg, s testükön nem találtak lö­vésre utaló nyomokat. A műsorban megszólaltatott történész.szerint az áldozatok a közeli gunskircheni koncentráci­ós táborban raboskodhattak, ahol 1945 májusában a felsza­badító csapatok nagyon sok tífu­szos beteget találtak. Gunskir­chenben a mauthauseni haláltá­bor egyik melléktábora volt. Az osztrák televízió beszámolt arról is, hogy a földmunkák során négy holttestekkel teli gödröt találtak, s emiatt szinte biztosra vehető, hogy az építkezést nem folytat­ják, hanem a területet zsidó em­lékhellyé, temetővé alakítják át. VILÁGHÍRADO Arafat nem kért svéd közvetítést Jasszer Arafat palesztin elnök Stockholmban cáfolta, hogy hivata­losan felkérte Svédországot, közvetítsen a palesztin-izraeli tárgyalá­sokon, nevezetesen Jeruzsálem kérdésében, jelentette az AFP. A palesztin elnök a stockholmi rádió korábbi jelentése szerint Svédor­szág közvetítését kérte az izraeli-palesztin kapcsolatokban, elsősor­ban Jeruzsálem kérdésében. Ebben a rádiótudósításban az is el­hangzott, hogy Arafat az egykori svéd külügyminisztert, Sten An­derssont látná szívesen a palesztin menekültek és Jeruzsálem ügyében közvetítő politikusként. Svéd illetékesek sem cáfoló, sem megerősítő kommentárt nem fűztek a hírhez. Több lengyel hisz Oleksynak A legfrissebb közvélemény-kutatások csaknem egybehangzó adatai szerint a lengyelek 38 százaléka inkább Józef Oleksynak hisz, azaz úgy véli, hogy a lemondott kormányfő ellen megfogalma­zott kémvádakat jórészt provokációnak kell tekinteni. A megkérde­zettek 29 százaléka hajlik arra, hogy az igazság a vád előter­jesztője, vagyis Andrzej Milczanowski volt belügyminiszter oldalán vab. A lengyelek 33 százalékának nincs kialakult véleménye az ügyről. A társadalom meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadta a miniszterelnök távozását. A legtöbben (34 százalék) közömbösen reagáltak a lemondásra, de erre talán magyarázatul szolgál, hogy az utóbbi hat év alatt Oleksy kormánya immár a hetedik volt a sor­ban. Pontosan ugyanakkora viszont (28 százalék) azoknak az ará­nya, akik elégedettséggel, illetve akik keserűséggel vették tudomá­sul a kormányfő leköszönését. A felmérésekből az is kiderül, hogy lengyelek több mint kétharmada (68 százaléka) Oleksyt jó minisz­terelnöknek tartotta, s csupán a válaszadók 13 százaléka véleke­dett ellenkezőleg. Ukrajna: kínaiak kiutasítása kémkedés miatt Három kínai állampolgárt kiutasítottak az ukrán hatóságok, azzal vádolva őket, hogy ellopták interkontinentális rakéták hajtóművei­nek tervrajzait, közölte a Reuter és az AFP. A hírügynökségek sze­rint a kiutasítottak állítótag a dnyepropetrovszki Juzsmas rakétaü­zemben gyűjtöttek adatokat, ahol jelenleg műholdakat pályára állí­tó rakáták hajtóműveit gyártják. Hiányzó nukleáris berendezés Eltűnt egy nukleáris berendezés, amelyet eredetileg az iraki atomfegyver-programban kívántak felhasználni, közölték Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelyén. A kisebb ke­mence méretű géppel olyan szénszálakat állítottak volna elő, ame­lyeket az uránium dúsítására szolgáló centrifuga rotor részében használtak volna fel. Bagdad nem sokkal Kuvait lerohanása után 1990 nyarán rendelte meg a német gyártmányú gépet egy svájci cég közvetítésével, amely azt Szingapúron keresztül Jordániába szállíttatta. A közel-keleti országban 1991-ben veszett nyoma a be­rendezésnek. A NAÜ szóvivője elmondta, hogy a nemzetközi szerve­zetet még mindig érdekli, hogy Irak miképpen próbált hozzájutni külföldön az atombomba gyártásához szükséges technológiához.. Az államfő bírálja a kazah kormányt Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni elnök 10 hónap szünet után újra megnyitotta országa parlamentjének tanácskozását. Az ál­lamfő beszédében óvta a testületet, nehogy megismételje elődje hi­báit, és szorgalmazta: a törvényhozás mozdítsa elő a reformokat az egykori szovjet köztársaságban. A Reuter jelentése szerint a de­cemberi választások során megválasztott parlamenti képviselők előtt szólva az államfő bírálta Akedzsan Kadzsegeldin miniszterel­nök 15 hónapja hivatalban lévő kormányának számos hiányossá­gát. Egyebek közt szemére vetette a kormánynak, hogy nem oldotta meg az egymásnak tartozó cégek kiegyenlítetlen adósságai követ keztében kialakult válságot, lassan haladt a beruházások számára vonzó környezet kialakításával, és késlekedett a munkabérek és nyugdíjak kifizetésével. A kormánynak ellentmondást nem tűrően kell cselekednie, szögezte le a Szovjetunió Kommunista Pártja Poli­tikai Bizottságának egykori tagja. Ruanda: Megverték az ENSZ-bírákat A ruandai polgárháborúban elkövetett népirtást kivizsgáló hágai ENSZ-törvényszék tiltakozott a ruandai hatóságoknál, amiért a vi­lágszervezet három vizsgálóbíróját megverték a ruandai hadsereg katonái, közölte a Reuter Richard Goldstone főügyész hivatalának bejelentése nyomán. ČTK, MTI CSERNOMIRGYIN A SZÖVETSEGESE? Zsirinovszkij kampányfogásai Az elnökválasztásra készülő Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz szélsőjobb vezére feb­ruári ezüstlakodalmára meghívta II. Alekszij orosz ortodox egyházfőt és II. János Pál pápát is. Ezt Zsirinovszkij szóvivője, Viktor Filatov közölte, azt állítva, hogy a Vatikán egyik képviselője biztosan ott lesz a „jeles eseményen". MTI-hír A Liberális Demokrata Pártot vezető Zsiri­novszkij egyik helyettese, Alekszej Mitrofa­nov szerint tárgyalást folytatnak arról is, hogy valamelyik orosz tévétársaság élőben közvetítse a pártvezető 50. születésnapja al­kalmából áprilisban tartandó gálakoncertet. Ugyanebből az alkalomból országszerte ün­nepi rendezvényeket terveznek. Kiadják Zsi­rinovszkij utóbbi két évben született műveit és tudományos tanácskozást tartanak a Zsi­rinovszkij-jelenségről és annak nemzetközi hatásairól, közölte. A szélsőségesen nacionalista párt tavaly ' második helyen végzett a parlamenti válasz­tásokon a kommunisták mögött. A párt tag­jaként - az N TV orosz tévé ismeretei szerint ­több bűnöző is bejutott a dumába, köztük Mihail Monasztirszkij, aki antik tárgyak ha­misítása és külföldre csempészése miatt több évet ült börtönben a szovjet időkben, és a szentpétervári keresztapák egyikeként tartják számon. Tagja a frakciónak több más kétes hírű személy, olyanok, akik egyes érte­sülések szerint a pártnak nyújtott jelentős anyagi támogatás fejében kerültek a parla­mentbe ezáltal mentelmi joghoz jutva. Moszkvai politikai körökben mind több­ször esik szó a Viktor Csemomirgyin kor­mányfő vezette Házunk Oroszország (NDR) és Zsirinovszkij szövetségéről, amely a du­maelnök megválasztásakor is megnyilvá­nult. Ennek előzményeként az említett Mo­nasztirszkij és Szergej Beljajev, az NDR frak­cióvezetője egyes gyanúk szerint egyeztetést folytatott Svájcban a kommunista házelnök megválasztásának megakadályozásáról. Az NTV szerint a két politikus egy re­pülőgépen utazott üdülni. Az érintettek utóbb „véletlen egybeesésről" beszéltek. Uj kabinet, vagy választások Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő harmadszor is konzultációkat kezdett a pártok képviselőivel a kormányválság megoldásáról. Scalfaro közölte, hogy a konzultációsorozat után mindenképpen meghozza döntését: ha a pártok képe­sek megegyezni a szükséges reformok­ról, új kormány alakítására ad megbíza­tást, ha nem, feloszlatja a törvényho­zást és kiírja az előrehozott választáso­kat. A mostani kormányválság január 11­én kezdődött Olaszországban, amikor Lamberto Dini a parlament előtt me­gerősítette szakértői kormánya lemon­dását. A válság megoldása viszonylag egyszerűnek ígérkezett: mindenki arra számított, hogy a pártok figyelembe ve­szik az ország nemzetközi kötelezettsé­geit — Róma látja el jelenleg az EU soros elnöki tisztét, s március végén Torino lesz a maastrichti szerződést felülvizs­gáló kormányközi konferencia megnyi­tásának a színhelye —, s ezért meg­egyeznek a nélkülözhetetlennek tartott reformokat végrehajtó kormány felállí­tásáról, de nem így történt. MTI CLINTON KÖZÖLTE AZ OROSZ KORMANYFOVEL A Kreml ne térjen le a reformok útjáról MTI-hír Bili Clinton amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Viktor Csernomirgyin orosz kormányfőt, aki a kétoldalú gazdasági és technológiai együttműködés bővítésére alakult vegyes bizott­ság ülése miatt jár Washington­ban. Kiszivárogtatások szerint Bili Clinton megismételte kormány­zatának álláspontját, amely sze­rint nagyon fontos volna, ha Oroszország következetesen végrehajtaná az átalakuláshoz szükséges feladatokat, és nem térne le a reformok útjáról. Állítólag röviden érintették a Moszkvának szánt, de az utóbbi hetek változásai és bizonytalan­ságai miatt megakadt új, kilenc­milliárd dolláros IMF-hitel ügyét is. A vegyes bizottság kétnapos értekezletének nyitóülésén ko­rábban az orosz kormányfő kije­lentette, hogy az oroszországi gazdasági és politikai reformok kétségtelenül folytatódni fognak, de a felmerült problémák fényé­ben „bizonyos módosítások és kiigazítások,, elkerülhetetlenek­ké váltak, például a szociális szférát érintő programokban. A megbeszélés végeztével Bili Clinton leszögezte: nagyon fon­tosnak tartaná, ha az orosz par­lament mielőbb ratifikálná az amerikai és az orosz atomfegy­verkészletet harmadoló START-II szerződést, mint ahogy az ameri­kai szenátus a minap már meg­tette. Igen lényegesnek nevezte az atomkísérletek általános és teljes betiltását kimondó egyez­mény kidolgozását is.

Next

/
Thumbnails
Contents