Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-20 / 42. szám, kedd

[4]Í Ú J SZÓ KÜLFÖLD 1996. február 20. FRANCIAORSZAG Nagyszabású razzia Huszonnégy embert vettek őri­zetbe és 60 fegyvert foglaltak le tegnap a francia rendőrök egy nagyszabású razzia során. A raz­ziára Párizsban, illetve egy közeli elővárosban, Persan-Beaumont­ban került sor olyan iszlám kö­rökben, amelyeket a legradikáli­sabb algériai iszlám szervezet, a GIA támogatásával gyanúsíta­nak. A hatóságoknak tavaly már si­került felgöngyölíteniük egy isz­lám hálózatot, amely fegyvere­ket csempészett Algériába, a GIA ottani osztagainak: a mostani akcióra az azóta folyó nyomozás eredménye volt. Sikerült is elfog­ni a legfőbb „célpontot", Toufik Ayarit, aki tavaly még kicsúszott a rendőrök kezéből. A hatvan fegyvert egyébként Persan-Bea­umont-ban, egy „gyűjtő" házá­ban fedezték fel, tizenötezer töl­ténnyel együtt: hírek szerint az il­lető kapcsolatban állt Ayarival. A francia belügyminisztérium már tegnap délelőtt közleményben gratulált a rendőrség főparancs­nokának az akció sikeréhez. Franciaországban tavaly me­rényletsorozatot hajtottak végre a GIA által irányított terroristák, s azóta a hatóságok hatalmas erőfeszítéseket tesznek az or­szágban élő radikális iszlám erők felkutatására. MTI PRIMAKOV A NATO-BOVITESROL Moszkva kiutat keres MTI-hír Oroszország nem ért egyet az­zal, hogy „eleve elrendelt" a NA­TO bővítése, Moszkva ezért poli­tikai kiútkeresésre akarja fel­használni az utóbbi időben a kérdés vonatkozásában beállt szünetet. Ezt Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter jelentette be az orosz közszolgálati televí­ziónak nyilatkozva. Közölte, hogy Jelcintől megbízást kapott a politikai megoldás keresésé­re, a moszkvai terveket azonban nem részletezte. Primakov egy másik bizton­ságpolitikai kérdés, a hadászati fegyverzet csökkentéséről szóló START-2 szerződés kapcsán úgy vélekedett: nehézségekbe ütközik a szerződés jóváhagyá­sa az orosz parlamentben, ha nem különítik el a hadászati és a harcászati rakétavédelmi rendszereket. - Borisz Jelcin el­nök a ratifikáció híve, és a duma elé terjesztette a szerződést ­mondta. Mindamellett Primakov világossá tette: Oroszországnak egyértelmű garanciákra van szüksége arra vonatkozóan, hogy Washington nem helyezi hatályon kívül a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es ABM-PRO szerződést. Arra a fölvetésre, miszerint Grúzia is igényt tart a fekete-ten­geri flotta egy részére, Primakov elmondta: akarni lehet, de ez még nem jelenti azt, hogy kap is a hajókból Tbiliszi. ORIENT HOUSE A külföldiek nemkívánatosak MTI-hír Mose Sahal izraeli belbizton­sági miniszter írásban is lépése­ket tett annak érdekében, hogy lehetetlenné tegyék külföldi ál­lamfők és külügyminiszterek lá­togatását a PFSZ kelet-jeruzsále­mi központjában, az úgynevezett Orient House-ban. A belbiztonsági miniszter ilyen értelmű levelet intézett Simon Peresz izraeli kormányfőhöz és Ehud Barak külügyminiszterhez, s parancsot adott az izraeli rendőrségnek az épület bejára­tának ellenőrzésére. A miniszter így kívánja megakadályozni, hogy a Palesztin Hatóság számá­ra az Orient House egyfajta „de facto" palesztin külügyminiszté­riumként szolgáljon. Az izraeli lépések ellenére Fej­szál Huszeini, a palesztin szer­vezet vezető személyisége teg­nap a Reuternek Jeruzsálem­ben nyilatkozva arra kérte a vi­lág országait, hogy szálljanak szembe Mose Sahalnak a láto­gatásokat tiltó intézkedésével. A palesztin politikus szerint a tila­lom ellentétes az Izrael és a PFSZ között aláírt békemegáll­apodással, s minthogy az Orient House nem tartozik az autonó­miát igazgató (Jeruzsálemben nem illetékes) Palesztin Ható­sághoz, az nem tilthatja meg senkinek, hogy az épületbe be­lépjen. A palesztin központ Jeruzsále­met, ahol 160 ezer palesztin él, egy jövendőbeli esetleges állam fővárosának tekinti. Az izraeli parlament, a knesszet által 1980-ban elfogadott törvény vi­szont „Izrael oszthatatlan fővá­rosává" nyilvánította Jeruzsále­met. A város közel 400 ezer zsi­dónak ad otthont, ebből 170 ez­ren azokban a negyedekben lak­nak, amelyek a város 1967-ben elfoglalt és annektált keleti ré­szében épültek. UTOLSO OROSZ CAR Késik az újratemetés Nem kerülhet sor február 25­én az utolsó orosz cár és család­ja földi maradványainak újrate­metésére - jelentette az orosz hatóságok közlése alapján az AFP. Az orosz egyház vezetői azt kérték, hogy az ortodox bűnbo­csánat napján, február 25-én te­messék el a cári család marad­ványait a szentpétervári székes­egyházban. A cári család halálának körül­ményeit vizsgáló kormánybizott­ság holnap hallgatja meg a főügyész jelentését a jekatyerin­burgi tömegsírból kiemelt ma­radványok genetikai azonosítá­sának eredményéről. -Ha az egyház ragaszkodik a bűnbocsá­nat napjához, a temetést el le­het halasztani 1997-re; de el­képzelhető ésszerű kompro­misszum is - mondotta a 15 ta­gú, történészekből, levéltáro­sokból, nyomozókból, politiku­sokból és művészekből álló bi­zottság képviselője. II. Miklós cárt, feleségét és öt közül három gyermekét 1918­ban az uráli Jekatyerinburgban végezték ki a vörösgárdisták, s egy tömegsírba temették. A cári család Nyugat-Európában élt vérrokonainak (többek között Viktória angol királynő leszárma­zottainak) genetikai anyaga alapján azonosították a tömeg­sírból feltárt maradványokat orosz és amerikai szakértők. MTI Emberi mulasztás történt Az eddigi vizsgálatok szerint feltételezhetően emberi hiba okozta azt a súlyos vasúti szerencsétlenséget, amely péntek este történt Washington elővárosában, Silver Springben. A balesetben tizen­egyen veszítették életüket és több mint húszan megsebesültek. A szakértők véleménye szerint az egyik szerelvény mozdonyve­zetője valószínűleg a sűrű hóesésben nem vette észre a Lassítsl-jel­zést, és a megengedettnél nagyobb sebességgel haladó vonat ha­marabb ért ahhoz a váltóhoz, ahol a szembejövő expressznek vissza kellett volna térnie a párhuzamosan futó másik sínpárra. MTI IZRAEL Választások május 20-án? Az izraeli Munkapárt úgy dön­tött, hogy a legerősebb ellenzéki tömörülés, a Likud egyetértése nélkül terjeszti a parlament (kne­szet) elé az előrehozott választá­sok időpontját. Simon Peresz kor­mányfő tegnap közölte: a javasolt időpont május 20. A munkapárti kormányfő két héttel ezelőtt vetette föl a válasz­tások előrehozatalát, de nem tu­dott megegyezni az ellenzéki Li­kuddal a dátumról. A Likud június 4-ét akarja. A parlament tegnapi ülésén viharos vita alakult ki ez ügyben. Az ellentét nem simult el, s a Munkapárt úgy döntött, hogy nem keresi tovább az ellen­zék egyetértését. A képviselők több mint felének kell megsza­vaznia a 120 fős parlamentben a testület feloszlatására és az új választások idő előtti kiírására vonatkozó javaslatot. A koalíció­nak 61 képviselői helye van a tör­vényhozó testületben. MTI TÖRÖKORSZÁG Kormányalakítási tárgyalások A török fővárosban tegnap a kora délutáni órákban meg­kezdődtek a vasárnapról e hét elejére elhalasztott koalíciós tár­gyalások. A tárgyalófelek a kor­mányalakítással megbízott Me­sut Yilmaz, a Haza Pártja (ANAP) elnöke és Necmettin Erbakan, az iszlámbarát Jólét Pártja (Refah) vezére. Az ankarai kormányalakítási tárgyalásokat azért kíséri nagy nemzetközi érdeklődés, mert ha megszületne a koalíciós partne­rek alkuja a miniszterelnöki tiszt körforgásos alapon történő betöl­téséről, akkor a Török Köztársas­ág hetvenhárom éves történeté­ben először foglalhatná el a kor­mányfői széket egy iszlámista ­noha a külföldi iszlámista pártok­tól lényegesen különböző - párt vezére. Erbakan a hetvenes években volt már miniszterelnök. Az ANAP képviselőinek egy része azzal fenyegetőzött, hogy hátat fordít Yilmaz pártjának, ha meg­állapodást köt a Refahhal. MTI VILÁGHÍRADO Az olasz külügyminiszter Moszkvában Oroszország és az Európai Unió kapcsolatairól, a NATO keleti irá­nyú bővítésének kérdéseiről tárgyalt tegnap egynapos moszkvai lá­togatása során orosz kollégájával Susanna Agnelli olasz külügymi­niszter, az EU soros elnöke. Agnelli asszony vasárnap éjjel utazott el az orosz fővárosba. Moszkvai tárgyalásait Rómában különösen fon­tosnak tartják, mert az EU soros elnöke első alkalommal fog találkoz­ni a közelmúltban kinevezett új orosz külügyminiszterrel, Jevgenyij Primakowal. így alkalma lesz annak felmérésére, hogy a legutóbbi orosz kormányátalakítás után miként áll a helyzet Moszkvában, ho­gyan viszonyulnak orosz részről a fontos európai kérdésekhez, a me­diterrán térségéhez és az észak-atlanti szövetséghez. Havel az orosz külpolitikáról Václav Havel cseh államfő bírálta az orosz külpolitika egyre gyak­rabban tapasztalható „nagyhatalmi felhangjait". Havel nézete szerint határozatlansága és visszafogottsága miatt a Nyugat is vétkes ab­ban, hogy ezek a hangok felerősödtek Oroszországban. Azok az orosz megnyilatkozások, amelyek szerint a NATO keleti kibővítése Oroszor­szágot veszélyeztetné, egy „nagyon régi, a hidegháború idejéből szár­mazó kétpólusú látásmód" jelei - véli Havel. Finn aggodalmak a NATO-bővítés miatt Aggodalmának adott hangot a NATO keleti terjeszkedési terveivel kapcsolatban Markku Aaitonen, a finn parlament külügyi bizottságá­nak nemrégiben kinevezett elnöke. A politikus az lltalehti című finn lapnak nyilatkozva úgy vélekedett: észak-atlanti szövetség azáltal, hogy tevékenységét kiterjesztené a kelet-európai országokra, je­lentősen fokozná a feszültséget a nemzetközi színtéren. Oroszor­szág ugyanis ellenségesen tekint a NATO-ra, és mindaddig úgy is fog, amíg a katonai tömb felépítése és céljai meg nem változnak. Aaito­nen végezetül leszögezte: Finnország a közeli években nem kíván foglalkozni a NATO-csatlakozás kérdésével. Érvényes a halálos ítéletet Rushdie ellen Továbbra is érvényben van a néhai Khomeini ajatollah által a Sátá­ni versek szerzője, Salman Rushdie ellen kimondott halálos ítélet, a fatva, melyet Irán soha nem fog érvényteleníteni - közölte az Iran News című lapnak adott nyilatkozatában Ali Akbar Velajati iráni kül­ügyminiszter. A politikus hangsúlyozta, hogy Irán ragaszkodik ehhez az álláspontjához mind az egyes európai országokkal, mind az Euró­pai Unióval folytatott tárgyalásokon. Keleti György Izraelbe látogat Február végére várják Izraelbe a magyar honvédelmi minisztert. Keleti Györgyöt Simon Peresz miniszterelnök és védelmi miniszter látja vendégül. A miniszter több hadiipari létesítménybe látogat el, s áttekinti a két ország hadseregének szerteágazó együttműködési le­hetőségét. Japán-dél-koreai szigetvita Amennyiben Japán kiterjeszti kizárólagos gazdasági övezetét a vi­tatott hovatartozású Tokto- (japánul: Takesima-) szigetekre, úgy Dél­Korea hasonlóképp fog cselekedni - közölte a szöuli külügyminiszté­rium illetékese. A Japán-tengeren fekvő parányi szigetekre mindkét ország igényt tart, és vitájuk az elmúlt hetekben kiéleződött. A heves dél-koreai reakciók alapján tokiói megfigyelők arra következtetnek, hogy Szöul katonai erővel is kész lenne megvédeni a területet, ame­lyet 1954 óta fegyveresekkel őriz. Pokolgépes merényletek Algériában Tizenkét ember vesztette életét, 22-en pedig megsebesültek va­sárnap este Algírban, két gépkocsiba rejtett pokolgép robbanása kö­vetkeztében. A detonációk különböző helyszíneken, de csaknem egyidejűleg, alig néhány órával a muzulmán böjti hónap, a ramadán befejeződése előtt következtek be. A rendőrség illetékesei nem kö­zölték, hogy mik lehettek a merényletek feltételezhető célpontjai, s az áldozatok kilétét sem fedték fel. A 3000. műhold fellövése Az oroszországi Pleszeck űrrepülőtérről tegnap reggel felbocsájtották a háromezredik szovjet, illetve orosz gyártmányú műholdat. Moszkvai katonai források beszámolói szerint egy Ciklon-3 jelzésű hordozóraké­ta hat távközlési műholdat juttatott Föld körüli pályára, és ezek közül hi­vatalosan a Kozmosz-2328 a háromezredik szputnyik azóta, hogy a Szovjetunióban 1957-ben megkezdték a műholdprogramot. MTI Hazatér az iraki elnök veje? Hazatérését fontolgatja az iraki elnök veje, aki fél évvel ezelőtt Jordániába szökött Bagdadból. Husszein Kamel Hasszán al-Madzsid, Szad­dam Husszein államfő egyko­ri bizalmasa és fegyverkezési programjának vezetője az Al­Ajjam című palesztin lapnak nyilatkozva azzal indokolta döntését, hogy az iraki veze­tés lépéseket tett a demokrá­ciához vezető úton. A tábor­nok közölte azt is, hogy bag­dadi kezdeményezésre folya­matos kapcsolatban áll az iraki kormánnyal. Al-Madzsid és sógora csa­ládostul - az iraki elnök két lányával - hagyta el hazáját tavaly augusztusban. Az egy­kori ipari és bánya ügyi mi­niszter azt követően értékes adatokkal szolgált Irak titkos fegyverkezési programjáról, és ezáltal arra kényszerítette Bagdadot, hogy hivatalosan is adja át a legfontosabb in­formációkat az ENSZ megbí­zottainak. A szökött vő vasárnapi, ammani nyilatkozatában az­zal indokolta visszatérési szándékát, hogy a korlátozott olajeladásokról az ENSZ-szel folytatott tárgyalásokon Irak lépést tett a nemzetközi ha­tározatok betartása és ezzel a demokrácia, a választások felé. Al-Madzsid szerint ilyen körülmények között termé­szetes, hogy Irakba visszatér­nek mindazok, akik a helyzet javulásában reménykednek. Azt nem közölte, hogy mi­kor szándékozik visszamen­ni, de hangsúlyozta, hogy szándékától senki nem tudja eltéríteni. Úgy ítélte meg, hogy hazatérésével elismer­né és megerősítené a hala­dás tényét. A lap kérdésére válaszolva tagadta, hogy dön­tését a jordániai király nyo­mására hozta volna meg. MTI A világ legnagyobb hópalotáját avatták fel a hétvégén a lappföldi Kemi városában. A mintegy 30 000 köbméter hóból épült, 400 méter hosszúságú hófallal körülvett palotának 17 méter magas tornyai, kápolnája, étterme és háromezer férőhelyes szabadtéri színháza van, amelynek csak a színpadát fűtik. A hópalotát március 27-e után, balesetek elkerülése végett, lebontják és a havat a tengerbe öntik. ČTK/AP Elárverezik Tito jachtját Kalapács alá kerül Joszip Broz Tito néhai jugoszláv államfő lu­xusjachtja. A „Galeb" jelenlegi tu­lajdonosa, a montenegrói kor­mány a péntekre kitűzött árveré­sen 21 millió schillingnek megfe­lelő összegért kínálja megvételre. A 100 méter hosszú hajó eredeti­leg romboló volt, a negyvenes évek végén alakítottak át luxus­jachttá. A „Galeb" fedélzetén Tito mar­sall első külföldi útja Londonba vezetett. Utoljára 1979-ben hasz­nálta, amikor Havannában részt vett az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóján. Közben Indiá­ba is ellátogatott a jachttal. A jugoszláv hadsereg, amely egészen a legutóbbi időkiga jacht tulajdonosa volt, több más hadi­hajóval együtt átengedte azt Mon­tenegrónak. Cserébe jogot kapott egy montenegrói kikötő használa­tára az albán határ közelében. Panoráma

Next

/
Thumbnails
Contents