Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-09 / 6. szám, kedd

61 ÚJ SZÓ SPORT 1996. január 2. KEMEND Ugrásszerűen nőtt a munkanélküliség A Garam mentén elterülő, 1600 lakosú Kéméndet több mint 90 szá­zalékban magyar ajkúak lakják. A mezőgazdasági jellegét máig megőrző településen az emberek zöme a helyi mezőgazdasági szö­vetkezetben dolgozott, de sokan találtak maguknak munkát a pár­kányi papírgyárban is. Ám az utóbbi időben mind a szövetkezetből, mind a papírgyárból nagy létszámban bocsátottak el dolgozókat. Ennek következtében Kéménden ugrásszerűen emelkedett a mun­kanélküliek száma, jelenleg 40 százalék körüli. Erről is beszélget­tünk Benefi László polgármesterrel, aki a legutóbbi helyhatósági vá­lasztásokon az MKDM színeiben indult, és négy jelölt közül került ki győztesen. Arra a kérdésre, jniért jelöltette magát, Benefi László elmondta, hogy valamikor jó hírneve volt Ké­méndnek a környéken, az utóbbi években viszont háttérbe szorult a község. - Azért vállaltam tehát a megmérettetést, hogy ha megvá­lasztanak polgármesternek, min­dent megtegyek a falu jó hírének vissza hódítása érdekében, képessé­geim és lehetőségeim szerint előbbre vigyem a fejlődés kerekét a községben. • Ezek szerint régebben nem sok minden történt Kéménden? - Úgy fogalmaznék, hogy többet is el lehetett volna érni a községfejlesz­tés területén. Egyfajta pangás volt itt tapasztalható. A művelődési ház, amely többcélú épület, 13 évig épült. Már eddig is üzemelt ugyan, de hivatalosan csak az idén lett át­adva.Vagy itt van a vízvezeték sorsa. Tavaly december végéig el kellett volna készülnie. Nemhogy nem ké­szült el, de el sem kezdődött az épí­tése. Nincs mit tenni, sürgősen hoz­záfogunk a megvalósításához. Es már a gázvezeték kiépítésének a ter­vei is készen állnak. • Mit lehet a rendkívül magas munkanélküliség ellen tenni? - Ezen a téren, sajnos, szerények a lehetőségeink. Részben úgy tu­dunk rajta enyhíteni, hogy a munka nélkül maradottak egy részét a köz­hasznú munkák során alkalmazzuk. Már eddig is nagy segítségünkre vol­tak például a temető rendbetételé­nél, a ravatalozó festésénél és tetőszerkezetének szigetelésénél, továbbá a zöldterületek karbantartá­sánál, az illegális szemétlerakatok eltávolításánál. A nyáron az iskola épületének tatarozásában segédkez­tek, elvégezték az óvoda tetőszigete­lését, és a plébánia épületének felú­jításánál is számolunk velük. Sajnos, nem tudunk mindenkit alkalmazni, mindenesetre előnyt élveznek a hát­rányos szociális helyzetben élők, no meg a mesteremberek, például a kőművesek, festők és így tovább. (bodzsár) Barlangjaink a Világörökségben Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az ENSZ illetékes bizottsága december elején tartott ülésén a Természeti Világörökségbe sorolta az Aggteleki­karsztvidék, valamint a Gömör-Tornai-karszt vidé­kén található barlangokat. A határozat értelmében ezentúl az itteni barlangok fenntartásával, gondo­zásával foglalkozók használhatják az UNESCO Vi­lágöröksége feliratot és jelképét, s kérhetik a szer­vezet anyagi és szakmai támogatását az e terüle­ten folyó természetóvó és -gazdagító munkához. Ú] Szó-tudósítás A Szlovákia és Magyaror­szág területén fekvő, Kö­zép-Európa legnagyobb, 60 ezer hektáros karsztvidé­kén eddig 712 barlangot, barlangrendszert és szaka­dékot fedeztek fel és tarta­nak nyilván. A terület két­harmad része Szlovákiához tartozik, és a Tornaija, Rozsnyó és Jászó közötti térségben fekszik. Az itteni barlangok közül messze földön híresek a látogatha­tó és minden éven több tíz­ezer turistát vonzó gomba­szögi ésjászói cseppkőbar­langok, az ochtinai arago­nitbarlang, valamint a két ország területén húzódó, több mint húsz kilométer hosszúságú Domica-Barad­la barlangrendszer. Ezen­kívül számos kisebb bar­lang is található a karszt­hegység belsejében, ami­nek csodálatos föld alatti világával eddig jobbára csak a barlangászoknak volt alkalmuk megismer­kedni. A karsztvidék, a barlan­gok világa része a Gömör­Tornai-karszt Természetvé­delmi Körzetének, melynek felügyelő hivatala Berzétén székel. Megkérdeztük Mi­kuláš Rozložníkot, a hivatal igazgatóját: mit jelent majd e gyönyörű és értékes vi­déknek, hogy része lehet az UNESCO Világörökségé­nek? - Szlovákiában ez az első olyan terület, mely ki­érdemelte ezt az elisme­rést, s ez a tény nagyon ko­moly feladatokat is előreve­tít számunkra. Nagy odafi­gyeléssel, különleges mó­don kell óvnunk, védenünk az itteni természetet és an­nak képződményeit. Olyan nemzetközi társaságba ke­rültünk, amelyben megkö­vetelik a szakszerű s emel­lett emberséges munkát. (ambrus) Nagymácsédi Közlöny Nagymácséd a Galántai járás peremén fekszik. A 2600 lelket számláló község lakosságának zö­me, mintegy 90 százaléka magyar nemzetiségűnek vallja magát. Az önkormányzati testület tavalyi ülé­sén a képviselők úgy döntöttek, hogy a jobb tájékoztatás érdeké­ben negyedévenként magyar nyel­ven egy községi újságot jelentet­nek meg. Az elhatározást tett kö­vette, s már meg is jelent a kiad­vány első száma. Noszek Ferenc polgármester szerint a helyi újság megjelenteté­sének kettős célja van: a tájékozta­tás mellett szeretnék rábírni a leg­fiatalabb nemzedék tagjait arra, hogy vegyenek részt a lap készíté­sében. így kívánják fejleszteni az iskoláskorú gyerekek fogalmazási és rajzkészségét. Ennek érdeké­ben már a lap első számában pá­lyázatot írtak ki, amelynek csak a témáját adták meg, műfaja szaba­don választható, a legszínvonala­sabb pályaművek készítői között pedig értékes ajándékokat sorsol­nak ki. (kamoncza) RIMASZOMBATI JARAS Haláleset nem történt Bár a Rimaszombati járás területén tavaly 142 tűzesethez vo­nultak ki a tűzoltók, és a keletkezett kár meghaladja a 3 millió koronát, Ádám Tibor a Járási Tűzoltóparancsnokság tisztje az 1995-ös adatokat értékelve kissé elégedetten nyilatkozott. Nemcsak azért, mert tavaly a tűzeseteknek nem volt személyi áldozatuk, hanem azért is, mert a tűzoltók közel 17 és fél millió korona értékű vagyont mentettek meg a lángoktól. A legtöbb tűz magántulajdon­ban keletkezett (58 esetben), az­tán állami tulajdonban lévő üze­mekben, vállalatoknál (48), majd szövetkezetek (27) és legvégül részvénytársaságok tulajdonában (9). Tizenkilenc alkalommal gye­rekek idézték elő a tüzet, ebből 6 évesnél fiatalabbak hármat, az okozott kár csaknem eléri a 200 ezer koronát. A felelőtlen dohány­zás tizenkétszer okozott tüzet A tűzoltótiszt szerint a járás legnagyobb tüze éppen egy évvel ezelőtt keletkezett a rimaszom­bati Rimavan szövetkezet egyik földszinti csarnokában, s akkor 463 ezer korona kár keletkezett. Nem okozott nagy kárt, mégis so­káig emlékezetes marad a tűzol­tók számára az alábbi eset. Dél­után ötkor érkezett a segélykérő telefonhívás, a kivonuló tűzoltó­egység hiába érkezett gyorsan a helyszínre, az égő deszkagarázst már nem tudta megmenteni a lángoktól. Mint később kiderült, a tüzet gondatlanság okozta. A por­ta tulajdonosa egy maga eszká­bálta készüléken a garázsban pálinkát főzött. A cefrét tartalma­zó edényt gázlángon melegítette. A készülék ismeretlen okból fel­robbant, a garázs, a benne lévő rossz személyautó és a ház egy része lángot fogott. A családi há­zat a tűzoltók mentették meg a porig égéstől. A helyreállítás költ­ségeiből sok féldecit lehetett vol­na venni... December 15-től tulajdonkép­pen nem kellett a tűzoltóknak a járás területén sehol sem közbe­avatkozniuk. (farkas) KASSA Mikor vonul ki a magnezitgyár? Bár mára már enyhült az idő, de a hét végén még keményen fagyott a szlovák fővárosban, olyannyira, hogy a štrkoveci tó is befagyott, így alkalmassá vált a korcsolyázásra. Ennek főleg a ružinovi lakótelep gyerekei örültek a karácsonyi szünet utolsó napjaiban. TA SR-felvétel Kevés olyan ipari cég van Kas­sán, ha egyáltalán van más is, amely annyi bírálatot is kapott az elismerések mellett, mint a mag­nezitgyár. A lassan már belvárosi­nak számító gyárat a környezet­szennyezés miatt szidták, kritizál­ták sokan, illetve bírálják ma is. Egy idő óta ezt teszi a városi ön­kormányzat iš. A fokozódó külső nyomás hatá­sára egy évtizeddel ezelőtt el­kezdődött a gyár városon kívülre, Bócsárdra történő áthelyezése. Elkezdődött, majd a kilencvenes évek elején a leendő új gyár építé­se leállt. Az addig közel egymilli­árd korona értékben megvalósí­tott beruházások mintegy három évig mély álmukat aludták. A kö­zelmúltig. Amint azt a gyár igazgatója de­cember végén a Korzo című helyi lapnak adott nyilatkozatában el­mondta, a beruházó ismét felkér­te a kivitelezőket a bócsárdi gyár építésének folytatására. Az igaz­gató szerint a mű befejezéséhez még 280 millió korona kell, időben pedig egy év. Pontosab­ban egy év múlva tudná ott meg­indítani a termelést a magnezit­gyár, s egy év múlva tudná leállí­tani a belvárosi, régi gyáregysé­get. A városatyák hallani sem akar­nak a gyárkiköltöztetés időpontjá­nak újbóli elhalasztásáról. Ők azt állítják, érvényes az a döntésük, mely szerint a régi gyár 1996 ja­nuár elseje utáni üzemeltetésé­hez már nem adják beleegyezé­süket. Elképzelhető tehát, hogy a vá­rosvezetés rövidesen perelni fog­ja a gyárat... (gazdag) KOKENY BELA: Egyesíteni kell a roma pártokat Szeptemberben kezdte meg tevékenysé­gét Rimaszombatban a Roma Polgári Kez­deményezés hivatala. Az iroda vezetője, Kökény Béla elmondta, a járási hivatal irá­nyítása alá tartoznak. Céljuk egyrészt eloszlatni azokat az előítéleteket, amelye­ket a más etnikumhoz tartozók táplálnak a romákkal szemben, másrészt pedig azok­nak a problémáknak a megoldása, ame­lyekkel a gyakorlatban szinte naponta ta­lálkoznak. • Megnevezne néhányat ezek közül? - A romákat nehezen fogadják el a közéletben, nekünk sokkal többet kell bizonyítanunk, mint másoknak. Aztán említhetném az iskolázatlansá­gunkat. Éppen ezért járjuk a falvakat, látogatjuk meg az iskolákat. Igyekszünk minél tovább iskolá­ban tartani a roma gyerekeket, rábírni őket, hogy végezzenek legalább középiskolát, vagy ha mást nem, akkor tanuljanak szakmát. A falusi iskolák­ban elég rossz tapasztalatokat szereztünk. Azok­ba az osztályokba, amelyeket túlsúlyban roma gyerekek látogatnak, a magyarok nem adják be gyerekeiket. Inkább utaztatják, elküldik a szom­széd településre őket. • Valóban, létezik ilyen megkülönböztetés, sőt én olyan iskoláról is hallottam, ahová már a ro­mák egy része sem adja gyerekét. Szerintem ez nézőpont kérdése: amilyen az osztály „szürkeállo­mánya", úgy haladnak a tananyaggal. Ön milyen nemzetiségű? - Roma. Magyar voltam, de az első adandó al­kalmat kihasználva átiratkozom. • Mikor voic ez az alkalom? - Tavaly. Akkor jöttem haza, azelőtt hosszú ide­ig ukrajnai építkezéseken dolgoztam. Ugyanerre biztatom a honfitársaimat is: ne szégyelljék a ro­maságukat, ne legyenek kiszolgálói a magyar pár­toknak. Mit nyertünk vele, hogy a magyar pártokra szavaztunk? Egyetlen roma sem került be a szlo­vák törvényhozásba. Az önkormányzatokba bevá­lasztottak romákat, de oda is a magyar pártok szí­neiben kerültek be. • Szerintem a lényeg, hogy bekerültek és dol­gozhatnak. Eddig egyetlen roma képviselőre sem hallottam panaszt, ami azt jelenti, hogy dolgoznak. Ön milyen pártnak a tagja vagy szimpatizánsa? - A Demokratikus Baloldal Pártja színeiben in­dultam a választásokon. • Nem valamelyik roma pártot képviselte? - A roma pártok nem egységesek, jelenleg nem a romák érdekeit védik, minden vezető a saját posztját akarja erősíteni. Ezeknek a pártoknak egyesülniük kell. mert csak úgy juthatnak roma képviselők a parlamentbe. Mi már megtettük az első lépéseket, felvettük a kapcsolatot a roma pártokkal. Igyekszünk őket rábírni, hogy egyesül­jenek. Nézze, maguk, magyarok 370 ezren élnek Szlovákiában, és 16 képviselőjük ül a parlament­ben, mi kétszer annyian vagyunk, és nincs egyet­len képviselőnk sem. • Mit gondol, ha lennének képviselőik, most kit támogatnának, az ellenzéket vagy a kormánykoa­líciót? - Akik többet ígérnének. • Tehát valamelyik kormánypártot? - Hogyan magyarázzam meg? Vegyük például ezt a hivatalt. Ha nem ez a kormány irányítja az or­szágot, nem jöhetett volna létre. Vezette már az országot a DU is, én már akkor is felemeltem a szavam, tudtak rólam, mégsem hozták létre a hi­vatalt. Ez a kormány igen. Egyelőre a közhasznú munkahelyek között tartják nyilván, de hamarosan besorolják a hivatalos munkahelyek közé. • Ezt miből gondolja? - Mert szükség van ránk! • Miért haragszik a magyar politikusokra, egyál­talán a magyarokra? - Maguk, magyarok Strasbourgban többször jár­tak, mi még egyszer sem voltunk, pedig nekünk is lenne mondanivalónk. • Hogyan vélekedik a szlovák pártokról? - Nekik inkább érdekük a roma etnikum támo­gatása, mint a magyaroknak. • Miért gondolja? - Vannak magyar politikai erők, melyek célja az ország megsemmisítése. • Csak a gyerekekre, vagy a szülőkre is kíván­tak hatni, hogy vállalják a romaságukat? - A magyarul beszélő romák még nem tudják, mi a haszon abból, ha valaki vállalja a romaságát. A szlovák romák ezt már jobban tudják. • Említette, hogy az ön lánya is magyar iskolá­ba jár. - Igen, de remekül beszél szlovákul. Elsajátítot­ta az államnyelvet. De ha most menne első osz­tályba, már szlovákba íratnám. FARKAS OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents