Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-30 / 24. szám, kedd

4| ÚJ SZ

Ó HI D

UNA

SZERDAHELY Több baleset A közlekedésrendészeti osztály adatai szerint a Dunaszerdahelyi járásban 39 800 járművet és 45 995 járművezetőt tartanak nyilván. Mátyás Ferenc rendőr őrnagytól kértünk információkat a közlekedési helyzetről. Megtudtuk, hogy a rendőröknek gyakran kellett baleseti helyszínelésre kivonulniuk, mivel az elmúlt évben rengeteg közúti szerencsétlenség történt. - A járás útjain 1302 közlekedési baleset fordillt elő - 160-nal több, mint 1993-ban, és 245-tel több, mint 1994-ben: A halálos vagy súlyos személyi sérüléssel járó balesetek az összes szerencsétlenség 15,82 százalékát teszik ki. Az anyagi kár elérte a 23,6 millió koronát. Igaz, ebben már benne a biztosító által térített apróbb kártételek is. A belesetek okairól szólva az őrnagy megjegyezte, hogy egyértelműen figyelmetlenség, felelőtlenség, fegyelmezetlenség és az áll a háttérben, hogy a gépkocsivezetők nem veszik figyelembe a közlekedési szabályokat. - Újabban elszaporodtak a bűncselekménynek számító cserbenhagyásos gázolások is. Szerencsére az elkövetők előbbutóbb horogra kerülnek. Fel szeretném hívni a járművezetők figyelmét arra, hogy a legnagyobb veszélyzónát a lakott területek jelentik, hiszen a balesetek 61 százaléka itt történik - legfőképpen a helyi vagy másodosztályú utakon. Az időpontokat tekintve a legkritikusabb a pénteki napon a reggel 8 és 20 óra közötti időszak. De fokozott veszélyzónát jelent - Somorjától Medvéig - az E 575-ös nemzetközi főútvonal is, amelyen már számoltak napi 2000 áthaladó járművet is. Mátyás Ferenc kitért a fokozott közúti ellenőrzések fontosságára, hiszen csak így lehet kiszűrni a szabálysértőket, az ittasan vezetőket. Az elmúlt évben csupán ittas vezetésért 132 jogosítványt vontak be a helyszínen. Az utakon végzett ellenőrzések során 10 223 esetben könyveltek el kihágást, valamint a járművek műszaki hiányosságai miatt 660 forgalmi engedélyt vontak be. Az anyagi lehetőségekhez mérten korszerűsítik a járműparkot és a különféle technikai eszközöket. Már használják a legkorszerűbb elektronikus alkoholszintmérőket, valamint a szabálytalanul parkoló járművek blokkolásához szükséges úgynevezett papucsokkal is rendelkeznek. A sok negatívum mellett pozitívumként említsük meg az előpatonyi műszaki ellenőrző állomás eredményes munkáját. Talán ennek is szerepe lehet abban, hogy a múlt évben műszaki okokból nem történt közúti baleset. MÉRI ISTVÁN ROZSNYO Alapítványi óvoda hátrányos helyzetűeknek Olyan Időszakban kerestük fel a rozsnyói alapítványi óvodát, amikor már ide is eljutott a hír, hogy az országban működő alapítványok létét veszélyeztető törvény készül. így szinte le sem ültünk beszélgetni az intézményről, máris szóba került az említett törekvések nyomán rá váró bizonytalan jövő. Rozsnyón jelenleg hét óvoda működik, s valamivel több mint ötszáz gyermek látogatja. A közvetlenül az iskolába lépés előtti év kivételével a szülők havi kétszáz koronát fizetnek gyermekenként. Az óvodák közül egy olyan működik, amely nem szorul állami támogatásra, de a szülők pénzére sem. 1994 őszén a Vajanský utcai óvoda és bölcsőde épületének kihasználatlan szárnyában sikerült a Head Start Program alapján sikeres pályázati szereplés után - megnyitni az óvodát, éspedig az Open Society Fund anyagi támogatásával. Az intézmény vezetője és menedzsere Elena Žilková. - 1994 nyarán pályáztunk az amerikai alapítványnál az Eredményes Rajt Programra, és az ország nyolc kiválasztott helye között mi is azok lehettünk, akik hozzáláttak a megvalósításához. Két osztállyal ötven gyermek befogadására képes óvodát nyitottunk nehéz szociális körülmények között élő családok gyermekei részére. Osztályonként négy tanítónő, illetve asszisztens foglalkozik a gyermekekkel. A kollégákat a járási tanügyi hivatal jelölte ki, de ezen és a helyiségekért fizetett bérleti díj törlesztésén kívül gyakorlatilag nincs kapcsolatunk a tanüggyel. Munkánk iránt nem is nagyon érdeklődnek. Persze az együttműködést én annak idején másként képzeltem el. A fenntartási költségeket teljes egészében a programunkat finanszírozó alapítvány fedezi. Amint azt a továbbiakban megtudtuk, az óvodának van saját fogorvosa, és a logopédus is helyben foglalkozik a gyermekekkel. Az intézmény termei jól felszereltek: ötletes, változatos, különféle foglalkozásokat, játékot lehetővé tevő eszközöket vásároltak. Ennek és több másnak köszönhetően az óvoda sok tekintetben különbözik a hasonló jellegű létesítményektől. Például van egy kis tornaterem is, ami ma szintén nem mindenütt megszokott jelenség. A rozsnyói alapítványi óvoda - hasonlóan az e programban részt vevő többi óvodához - saját újságot is megjelentet. - A lap eszköz arra, hogy bemutassuk munkánkat, teret adjunk a gyermekek gondolatainak, hírt adjunk sikeres tevékenységükről, de arra is, hogy a szülőkhöz szóljunk - folytatja az óvoda menedzsere. - Mert a programunk két fő pillérre támaszkodik: a gyermek egyéni nevelésére és a szülőkkel való hatékony együttműködésre. A biztos anyagi és személyi ellátottságnak köszönhetően képesek vagyunk arra, hogy egyéni foglalkozásokat tartsunk, aprólékosabban odafigyeljünk a gyermekekre. Nálunk a szülői értekezletek sem a máshol megszokott formában történnek. Van egy nappalink, ahol szinte baráti körben beszélgetünk el az ide gyakran betérő, hosszabb időt is eltöltő szülőkkel. - Hogyan tekint létesítményük jövője elé? - Eddigi munkánkat pozitívan értékelték a szülők és a bennünket támogató alapítvány képviselői. De a pályázat útján elnyert lehetőség, a kétéves program idén nyáron véget ér, így nem tudjuk, milyen módon folytathatjuk majd. Jelenleg keressük ennek formáit, mert sokan úgy érezzük, szükség volna a továbbiakban is erre az óvodára. Támogatókat kellene találnunk a városi önkormányzatban és a vállalkozók körében egyaránt. Meg persze a különféle alapítványoknál. Feltéve, ha ezek még létezni fognak. Nagyon rossz lenne, ha durván korlátoznák működésüket, mert mi itt a hátrányos helyzetben levő gyermekek részére nagyon sokat kaptunk a programot teljes egészében támogató amerikai alapítványtól. Nálunk megindult valami, ami a gyermekek érdekében történt, s összetalálkozott távolról érkező segítő, szülő és pedagógus. Nagyon jó volna folytatni... AMBRUS FERENC Komárom Ipolyvlsk 1996. január 29. TŐRINCS Felemás táblák A minap figyeltünk fel arra, hogy Losonc felől jövet Tőrincs előtt a szlovák nyelvű helységnévtábla alatt nincs feltüntetve a település magyar neve. Da az út másik oldalán, a község végét jelző tábla már kétnyelvű. Hasonlóképpen a település túlsó végén található helységnévtáblák is. Vajon miért maradt el/le az egyik magyar nyelvű névtábla? Kép és szöveg: B. Gy. RDETÉS SOMORJA Kevesebb pénz beruházásokra A tavalyinál csaknem hatmillió koronával alacsonyabb, 34,4 milliós költségvetést fogadott el péntek délután a somorjai képviselő-testület. Ján Babej polgármester szerint a különbség főként abból ered, hogy egyelőre nem számolnak a bizonytalan ingatlaneladásokkal. Mivel kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, elsősorban a beruházásokat fogták vissza, de azért sor kerül az Általános Hitelbank kirendeltsége előtti útszakasznak és a Fő utca nyugati részének a felújítására, a Korona udvarának a csatornázására, a Tűzoltó utcai új negyed infrastruktúrájának a kiépítésére, illetve egymillió koronát szánnak a lakbérfizetést megtagadók kiköltöztetésére szolgáló szükséglakások kialakítására. A polgármester szerint a szűkebb lehetőségek ellenére elsődleges szempontként kezelték, hogy ne csökkenjen a kultúra és a sport támogatására szánt keret. Ugyanis amennyiben ezek a csoportok megszűnnek, később sokkal többe kerülne tevékenységük felújítása. A bizonytalan bevételek miatt valószínűleg elmarad a piactér tervezett átalakítása is. Ján Babej szerint amennyiben év közben mégis sikerülne eladniuk néhány ingatlant, félévkor módosítják a költségvetést. A város egymillió koronával többre számít a lakossági jövedelemadóból (8,4 millióra), de ezzel párhuzamosan 1,1 millióval csökken a társasági adóból befolyó összeg (2,5 millióra). Az új törvények alapján felemelt in

: gatlanadóból 6,2 millió koronás bevételre számítanak. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült, hogy a város idén már nem szedheti be az új tarifa szerinti tételeket, mivel az ehhez szükséges döntés csak január végén született meg (ez 1,8 millió koronás bevételkiesést jelentene). A képviselők Fóthy János javaslatára városi rendeletet fogadtak el a kisebbségek nyelvhasználatáról. A szavazást követően kisebb incidensre került sor. Jaroslav Pavlik helybeli DSZM-aktivista bejelentette, hogy szerinte a rendelet „ellentétes a Szlovák Köztársasággal", ezért ő értesíti Ivan Hudec kulturális minisztert, és tiltakozásként kivonul az ülésről. Ján Babej viszont kiállt a rendelét mellett, mondván, a kisebbségi nyelvhasználat alkotmányos jog. Az önkormányzati ülésen az is kiderült, hogy a tíztagú városi rendőri testület tavaly csak hétezer korona bírságot rótt ki a közrend megszegőire. A város idei költségvetése azonban már harmincezer korona ilyesfajta bevétellel számol. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a városi rendőrök ezentúl napközben csak gyalogosan járőrözhetnek, hogy így is jobban észrevegyék a hiányosságokat. (tuba) | IPOLYVISK LEGIDŐSEBB LAKÓJA Született 1895. október 13-án • Mostanában hogyan tölti napjait? - Hát úgy öregesen. Fáj már minden csontom, de orvosságot csak néha szedek. Minden reggel hat órakor kelek. Első dolgom, hogy betűtök a sparheltba, utána megcsinálom a reggelit. Ha éppen úgy adódik, még az ebédet is megfőzöm. Sőt kisebb dolgokat még ki is mosok magamnak. Napközben imádkozni szoktam, négy rózsafüzért is elmondok naponta. Sajnos, olvasni már nem látok. Kilencvenéves koromban voltam először szemorvosnál. Azt mondta, hályog lesz a szememen, de hála Istennek, nem lett. Van rádióm, de valahogy már nem érdekel, nem szoktam bekapcsolni. Amikor még jobb volt a látásom, eljártam a lányomékhoz tévét nézni. • Érdekli-e Erzsi nénit, hogy mi történik az országban? - Már hogyne érdekelne! Mondtam is újévkor az unokámnak, hallgassa meg, hogy miről fog beszélni a köztársasági elnök. Hogy jobb lesz-e az idén, és lesz-e munka a fiataloknak. • Volt-e valaki a családban, aki ilyen magas kort ért meg? - Édesapám nagyanyja 110 éves korában halt meg. Szoktam is viccesen mondani, úgy járok, hogy a végén még én is addig fogok élni. • Úgy legyen, Erzsi néni! (bodzsár) Az Ipolyvisken élő Kádasl Jánosné, született Csala Erzsébet 1895. október 13-án született. Tavaly októberben szerettei - fia, két lánya, 8 unokája, 7 dédunokája és a többi családtag - körében ünnepelte 100. születésnapját. Ebből az alkalomból a községi hivatalban Is köszöntötték a község legidősebb polgárát. Néhány nappal ezelőtt otthonában kerestük fel Erzsi nénit, aki hajlott kora ellenére aránylag jó egészségnek örvend. Szellemi frissességéről, jó emlékezőtehetségéről tanúskodik, hogy bármiről is kérdeztük, mindenre pillanatokon belül kész volt a válasszal. • Erzsi néni, miként alakult az élete? - Szép, nyugodt gyermekkorom volt. Heten voltunk testvérek, három fiú és négy lány. Én a negyedik voltam a sorban. Akkoriban csak hat évet jártunk iskolába, amikor kimaradtam, a kisebb testvéreimre vigyáztam, libákat őriztem, segítettem a ház körül, no meg aztán a határban is volt munka. • Később hogyan teltek az évek? - Az első világháború kitörésének évében, 1914-ben mentem férjhez. Utána az uram bevonult katonának, és csak a háború végén jött haza. Mivel ácsnak tanult, a hidászoknál szolgált. Jó sora volt, még lisztet is küldött nekünk. A háború után is ácsként dolgozott. Amikor eljárt hentesmunkákra, magam dolgoztam a gazdaságban. Amikor (A szerző felvétele) a szövetkezet megalakult a falunkban, hazajött dolgozni a közösbe. Egy évvel nyugdíjba vonulása előtt rövid betegség után meghalt. Negyvenegy évig éltünk együtt, azóta egyedül vagyok. És már ennek is negyven éve. Nem gondoltam volna, hogy a jó Isten ilyen hosszú élettel ajándékoz meg, pedig már négyszer is műtötték. Legutoljára 83 éves koromban. Leestem, és a karommal voltak problémák. De még utána is dolgoztam a szőlőben. Mert én világéletemben nagyon szerettem dolgozni.