Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-27 / 22. szám, szombat

1996. január 27. szont még csupán 28 nyarat látott, tehát nem matrónáttukmálgat a férj. A rendhagyó találmányaival vagyont szerzett - csupán elemes kacagógépével 120 millió dollárt bezsebelt - Thiele úr elmondása szerint eddig már több száz férfi vállalta a frigyet. A házaspár egyébként közös megegyezéssel keresgéli a jövendőbelit, gondolván, több szem többet lát. Csak nehogy összevesszenek a kiválasztotton, és emiatt elváljanak... Panoráma ERDEKESSE

G ÚJ SZÓ 51 Az utolsó római tribun Bulwer-Lytton lord, a XIX. század első felének híres, angol romantikus regényírója egykor világsikerű művet írt Rienzi, az utolsó római tribun címmel. Ez ihlette a fiatal Wagnert is, amikor megalkotta Rienzi című első nagy operáját. És ugyanez a Rienzi jelenik meg Arany Jánosunk Toldi-trilógiájának második részében, a Toldi szerelmében, ahol Nagy Lajos az itáliai hadjáratban találkozik Róma nevezetes fiával, Cola di Rienzivel, és koccintva pohárt ürít vele. Manapság még az iskolákban is keveset tanulunk erről a nevezetestörténelmi alakról, holott az itáliai középkor egyik igazán jelentékeny szereplője. Különös, szokatlan mozgalom volt a középkorban, a feudalizmus fénykorában ez az akár forradalomnak is mondható népi megmozdulás, amelynek vezéralakja a nemesi világból a szegény világba alászálló Rienzi volt. Eszményképe a hajdani római köztársaság, amikor az úri patríciusok ellenében a nép, a plebs képviselői a tribunusok voltak. Rienzi az ő mintájukra tribunnak szerette nevezni magát. Az is az ókori állameszményre vallott, hogy az államot „res publica"nak, azaz köztársaságnak nevezte. Rienzi jogegyenlőséget hirdetett az egész népnek, és a nép nagy része Közép-ltália-szerte követte őt. Persze túl korai társadalmi igény volt, amiért Rienzi fegyvert fogott és fegyvert adott a jogtalanok kezébe. Tragikusan is kellett végeznie, a szabadság és egyenlőség korai vértanúja lett. De tagadhatatlan, hogy a népuralom, a demokrácia korai előharcosai közé tartozott. Bulwer regénye, Wagner operája, Arany János elbeszélő költeménye is tanúság erre. Még ha manapság alig-alig tudunk is róla, alig-alig idézzük a nagy példaképek között. Hegedűs Géza TV-magazin Az oldalt szerkesztette: Görföl Zsuzsa fájront van, illetve még nem ért véget a többórás ebédidő. És különben is, még ha lézeng is egy hivatalnok a szomszéd szobában, a polgárnak újra kell telefonálnia, mert hívását nem kapcsolják át. Nehéz meghatározni, mi lehet oka az ilyesféle incidenseknek. Egyrészt világszerte csökken a közhivatalok hatékonysága, miközben arroganciájuk fordított arányban növekszik. Másrészt a németek hajlamosak arra, hogy az államra és annak intézményeire a megfelelő alázattal tekintsenek. S a berliniek helyzetét tovább rontja tulajdon „szövegkörnyezetük": a vulgáris szavak bizarr büszkeséggel töltik el használóikat. Goethe azt mondta anno, hogy aki túl akarja élni Berlint, az jobb, ha szőrös szívet visel. A „bennszülöttek" azt hozzák föl mentségükre, hogy a durvaság mögött együttérző, érzékeny lélek rejtezik, amelyet védeni kell a külvilág bántalmaitól. Na de mennyire?! TVIV1 MOST JQN AZ IR0N0 ÖTÖDIK FERJE Az élet nem lányregény Az a hír járja, hogy a kékharisnyás könyveiről világszerte ismert amerikai bestsellerírónő, Danielie Steel magánélete • korántsem rózsás, sőt ismételten a válás küszöbén áll. A 48 éves írónő - aki a becslések szerint évi 25 millió dollárt keres az ez idáig világszerte 500 millió példányban megjelent könyveivel, tévéadaptációs jogdíjakkal - a szerelemben nem az a szerencsés típus. Gyakorta hangoztatja, hogy: „sokkal könnyebb az igaziról írni, mint azt az életben megtalálni". (Legtöbben ennek az ellenkezőjét valljuk, de ő már csak tudja.) Először 18 évesen kötött házasságot egy Claude Eric Lazard nevű francia arisztokratával, majd néhány évi egyedüllét után, 28 évesen belesze'retett második férjébe, Danny Zugelderbe, akit azonban váratlanul fegyveres bankrablás miatt néhány évre kivont a rendőrség a forgalomból. Harmadik házasságát 31 évesen követte el egy heroinos fickóval, de ez mindössze 11 napig tartott. Amikor 81-ben összeházasodott jelenlegi férjével, a jóképű magánzóval (John Traina) hirtelen úgy tűnt, hogy végre minden jóra fordul, akárcsak könnyfakasztó könyveiben. Messze földön híres San Franciscó-i villájában boldogan nevelték az évek során született öt gyermeküket, de míg Steel anyai teendői ellátása mellett éjszakánként könyvein dolgozott, férjének túlságosan is sok ideje maradt arra, hogy a legkülönfélébb gyűjtőszenvedélyeinek hódoljon. Az elfoglalt feleség és az unatkozó férj elhidegülésének azonban nagy valószínűség szerint nem a férj képgyűjtő szenvedélye az oka... M-p Berlini illemtan A berliniek évszázadok óta hozzá vannak szokva pokróc modorú hivatalnokaikhoz. A közlekedés irányítói pedig tábornokoknak hiszik magukat, akik éppen megjelentek egy katonai parádén. A városi legenda szerint a minap, amikor egy metrós perongárdista száján kicsúszott az első tétova „bitie", az összes U-bahn-utazó elnémult a meglepetéstől. adással és udvariassággal intézze ügyét. Leginkább talán a hivatalos telefonbeszélgetéseken lesz mérhető az esetleges változás. Manapság ugyanis még komoly vállalkozás bármilyen aprócseprő módosítást távelintézni. Kezdődik azzal, hogy tizenvalahány csengetést kell várni, amíg valaki fölveszi a kagylót, akit rendkívül zavar a váratlan hívás, és a telefonáló egészen biztosan nem töltött ki egy speciális űrlapot, mielőtt tárcsázni merészelt volna. Azután a polgár ahhoz is csökött értelmű, hogy fölfogja, kérelmét egy másik osztályon kell bejelentenie, de ott most nem tartózkodik senki, mert már délután három, azaz A porosz parancsuralomra jellemző, hogy a szép szó nem kenyere: rr, ist is rendeletben írták elő, hogy Berlin városának harmincötezer közhivatalnoka köteles részt venni illemtanfolyamon. Ott majd megtanulják az egyelőre idegenül csengő „kérem" és „köszönöm" szavakat, valamint azt, hogy miképpen kell szimmetrikusan kétfelé húzniuk a szájuk csücskeit, ha mosolygás a teljesítendő feladat. A berlini polgármester forradalminak tartja azt az elgondolást, amely az Elbától nyugatra szokványos: a közhivatalnokot a köz, vagyis az adófizetők pénzéből fizetik - tehát a polgárnak joga van ahhoz, hogy cserébe a hivatalnok a legteljesebb odaSIRON TULI SZERETET? Férj férjet keres Meglehetősen szokatlan házassági ajánlat jelent meg a társkereső apróhirdetések között a minap Németországban: egy férj keres férjet - a felesége számára. Nem arról van szó, hogy a férjnek nagyon elege van már hitveséből, hanem éppen ellenkezőleg, olyannyira szereti, hogy halála után is gondoskodni kíván nejéről. Azt nem tudni, hogy az új férjnek pontosan mikor kellene „szolgálatba" lépnie, ám ennek ellenére szép számmal akad jelentkező. Nem csoda. Az „utódférjet" kereső férj ugyanis nem más, mint Walter Thiele, a többszörös milliomos. Éveinek száma 75, felesége viA csecsemők inkább apjukra hasonlítanak Egy pszichológus mindig azt hallotta mondani, hogy mennyire hasonlít rá a kislánya. Ezen felbuzdulva, kutatásba kezdett, és azt találta, hogy a bébik inkább hasonlítanak apjukra, mint anyjukra. Nicholas Christenfeid, a kaliforniai San Diego egyetemének professzora különböző embereknek megmutatta egyéves gyermekek fényképeit. Csaknem mindenki azt mondta, hogy a kicsinyek egyéves korukban az apjukra hasonlítanak. Christenfeid az egyéves gyermekek fényképeit egyszerre mutatta meg három különböző férfi fényképeivel. A megkérdezettek ötven százaléka a valódi apát választotta ki a fényképek alapján. A professzor ugyanezt a kísérletet megismételte anyák fényképeivel is. Ez a kísérlet azonban nem járt eredménnyel. A gyermekek azonban nem sokáig hasonlítanak apjukra. Ugyanazok a gyermekek, akikkel Christenfeid kísérletezett, tízéves korukban nem hasonlítottak sem apjukra, sem anyjukra - legalábbis így találták a megkérdezett személyek. „A kutatás érdekes eredményeket hozott" - mondta a professzor, majd hozzáfűzte: „Persze magam azt sem tudom, mire jó ez a kísérlet." P-a NEGYEDSZÁZADOS TITOK Omar Sharif szerelemgyereke A vadnyugati sheriff általában gyors kezű, de az egyiptomi Sharif sem lassú. Az utóbbi természetesen Omar Sharif. Az egyiptomi származású filmszínész a minap felfedte, hogy van egy törvénytelen fia is, aki igen röpke, mindössze ötpercnyi szerelmi együttlét gyümölcse. Az AP jelentése szerint a negyedszázada egy olasz újságírónőnek adott interjú eredményeképpen nemcsak cikk, hanem gyermek is napvilágot látott. Bár pásztorórák helyett csupán pásztorpercekig tartott a filmszínész és az olasz sajtó képviselőjének munka- és egyéb kapcsolata, a 63 esztendős Sharif úgy emlékezik fia anyjára, mint akit szeret, s nem úgy gondol rá, mint egy olyan hölgyre, akit alig ismert és nem szeretett. A fiút, bár hasonlít rá, egyéb kapcsolat nemigen fűzi apjához. Omar Sharifnek van egy törvényes fia is volt feleségétől, egy egyiptomi színésznőtől, attól az asszonytól, akin kívül mondja a színész - senki mást nem szeretett. Akkor hogy is van ez? Szagemberek Egy átlagos ember orra körülbelül tízezerféle szagot képes észlelni, noha 90 százalékukat íznek gondolja. A hivatal lehet aktaszagú, gyengülő dezodoroktól terhes levegőjű, néha dohos, néha füstös vagy szürkén semmilyen, mint egy elegáns bank. Csak éppen vegyes virágillatú nincs köztük. Pedig irodai munkához állítólag ez a legjobb. Hirsch doktor az utóbbi időben a szexuális vágyat keltő illatokat tanulmányozza. Hoszszú kísérletezés után megállapította, hogy a férfiakra leginkább a levendula-sült tök(!) illatkeverék hat, a mérések szerint átlagosan negyven százalékkal növeli a potenciát. A fánk-édesgyökér mixtúrával harminc százalékos teljesítményjavulás érhető el. Mindazonáltal a kutatók többsége úgy véli, Hirsch túlbecsüli az egyedi illatok jelentőségét. Rachel Herz philadelphiai neurológus szerint akármelyik illat használható például szövegmemorizáláskor, csak az a lényeg, hogy az illető a sorok felidézésekor (mondjuk egyetemi vizsgán) ugyanazt az illatot lélegezze be. Ezt a technikát még a francia regényíró, M arcél Proust tette ismertté, aki egy teasütemény illata és íze nyomán felbukkanó gyermekkori emlékeiből egy egész könyvet írt. T-mag Freud professzor azt állította, hogy az emberi civilizáció ki sem fejlődhetett volna, ha nem csökevényesedik el hajdani „állati" finom szaglóképességünk. Majom elődeink ugyanis még nem kérdezősködtek, az orrukra hagyatkozva döntöttek az idegenek sorsáról: az agresszív szagúakat leütötték, a szexillatúakat felkarolták. Egy bizonyos Alan Hirsch nevű amerikai pszichiáterideggyógyásznak különös elképzelései vannak a jövőről. „Reggel, tíz perccel ébredésem előtt a vekkerem kibocsát egy pöffentésnyi ébresztő illatot. Az irodában hibacsökkentő illat árad majd a légkondicionálóból. Munka után kérek egy kis pihentető illatot, és az edzőteremben olyat, amitől javul a fizikai teljesítőképességem. Vacsoránál étvágyszabályozó illatot szippantok majd. Utána az ágyban szerelemkeltőt, legvégül pedig altatót." Akármennyire is furcsán hangzik mindez, lehet, hogy egyszer csakugyan valóra válik. Dr. Hirsch, a chicagói ízlelés- és szagláskutató alapítvány elnöke egyike azon szaporodó számú pszichológusoknak és molekuláris biológusoknak, akik a szagló érzékszerv képességeit vizsgálják. A szaglás, jóllehet tudományosan kevéssé értett folyamat, szinte felmérhetetlen hatást gyakorol szervezetünkre: befolyásolja hangulatunkat és emlékező- vagy problémamegoldó képességünket, hogy a szexuális életben, illetve a párválasztásban betöltött szerepét ne is ernlítsük. Az illatok ugyanis bármiféle logikai feldolgozás, racionális transzformálás nélkül (tehát anélkül, hogy agyunk, eszünk feldolgozná-átalakítaná), közvetlenül hatnak az úgynevezett limbikus rendszerre. Ez az agy legősibb része, és az alapérzelmek (félelem, düh, szeretet, nemi vágy) keltéséért felelős. A szaglás nem hasonlítható az ízleléshez. A keserű íztől például majdnem mindenki undorodik, az édes világszerte vonzó. Bizonyos illatok kedvelése vagy elutasítása viszont egyéni „ízlésen" alapul. Sokak szerint már az újszülöttkorban kialakul, egyes, akkor szerzett élmények révén. Ezt bizonyították is: néhány hetes kisbabák mellé különféle ruhákat tettek, és a kicsik a felé fordultak, amelyiket az édesanyjuk viselte korábban. Ez fordítva is működik. Az anyák felismerik, melyik ing volt a gyerekükön, és melyik egy idegenen. Ez az anya-gyérmék illatkapcsolat egy életre szól, mindkettőjük emlékezetébe kitörölhetetlenül „bevésődik" az információ.