Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1996-01-27 / 22. szám, szombat
\J} ÚJ szó TANÁCSADÁS 1996. január 27. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA „Hepathopathia" jeligére: Egy orvosi vizsgálat, számomra teljesen váratlanul, a jeligében választott kórismét állapította meg nálam. Nekem semmilyen panaszom nincs, naponta sportolpk, azaz futok 5 km-t, és utána még súlyokat is emelek kb. 20 percig Azt is meg szeretném kérdezni, hogy ki lehet-e ebből gyógyulni, és lehet-e a gyógyulás alatt is sportolni. Mit kell tennem? - A hepathopathia a szó szoros értelmében a májnak valamilyen közelebbről meg nem határozott bántalmát jelenti. Ez lehet aktív betegség, de egy olyan tartós állapot is, amely ismert vagy ismeretleii, a mai vizsgálati módszerekkel még fel nem ismerhető betegség következményében alakult ki. A máj tehát valamilyen módon károsodott. A károsodás mértéke és az esetleges betegség aktivitása, hatásfoka adja meg a teendőket. A lakosság körében eléggé gyakori a fertőző májgyulladásnak egy olyan formája, amikor nem fejlődnek ki a tipikus tünetek, elsősorban a sárgaság. A beteg és környezete, de gyakran még a kezelőorvosa is egy komplikáltabb influenzára gyanakszik, mert a tünetek a megtévesztésig ehhez hasonlítanak. A beteg kigyógyul, de a mája bizonyos mértékben károsodott, amiről esetleg csak évek múlva szerez tudomást, amikor egy más betegség vagy testi terhelés (aránytalan fizikai terhelés, terhesség!!!) következtében nyilvánvalóvá válik a máj kisebb teherbíró képessége, nagyobb sérülékenysége! A hepathopáthia azonban lehet veleszületett állapot is, amely mögött genetikai sérülés húzódik! Akinél tehát ezt a kórismét állapították meg, mindenképpen egy hosszabb beszélgetésre van szüksége a hozzáértő kezelőorvossal. Tisztázni kell a számba jöhető kórelőzményeket, betegségeket, fertőzéseket, mérgezéseket, munkahelyi és egyéb ártalmakat, és megtervezni, majd a lehető legrövidebb időn belül megvalósítani azokat a vizsgálatokat, melyek tisztázni fogják - remélhetőleg - aktív folyamatról van-e szó, vagy kialakult, már „lezárt" állapotról. Amíg aktív állapotról van szó, inkább a testi terhelés csökkentését vagy mellőzését ajánljuk, mert elmélyítheti a károsodást, ha viszont az eddigi rendszeres futások és súlyzózások nem bírtak befolyással a laboratóriumi értékekre, akkor nem logikus a megszokott és ésszerű terhelés tiltása. A testi terhelés megfelelő szintre való beállítása mellett az étrend megválasztása a legfontosabb. Előnyben kell részesíteni a vegetatív étrendet az állati eredetű ételekkel szemben, a természetes cukrokat, a vegyileg kezelt (raffinált) cukrok ellenében, biztosítani a megfelelő összetételű és adagú, természetes eredetű vitaminokat. Új színfoltot jelentenek, és az esélyt növelik a gyógyulásra az utóbbi két évben megjelent természetes méregtelenítők (GOLDEN YACCA) és roboráló készítmények (méhpempő és zseny-seny-kivonatok). "Aggódó fiatalasszony" jeligére: - 25 éves vagyok, két kisgyermek édesanyja. Kb. 2 éve vettem észre, hogy a székletemben vér van, akkor azt hittem, hogy aranyér következtében. A második terhességem után állapították meg, hogy ez nem aranyér, hanem vas. tagbélgyulladás következménye. Azóta kétszer feküdtem kórházban - jó nevű kórházakban -, és kaptam SULFASALAZINE DICETELT, és most SALOFALKOT. Sajnos az állapotom nem javul, minden széklet alkalmával véres, nyálkás váladék is távozik tőlem. Elegendő ez a kezelés a betegségemre? Tud ajánlani valami más megoldást is? - A betegség orvosi neve COLITIS ULCEROSA, ami fekélyek kialakulásával járó vastagbélgyulladást jelent. A betegség oka ismeretlen, de az egész világon elismerik a pszichés alkat és a hiányosan működő immunrendszer szerepét. A betegségnek több formáját ismerjük, a legenyhébb az, amiről levélírónk beszámol. Rendszeres vagy időszakos véres nyák ürítése, ami érthető aggodalommal párosul. Ez az állapot éveken át tarthat, miközben a beteg általános állapota jónak mondható. Az egész világon nagy népszerűségnek örvend a salazopirin nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek különböző sémák szerinti, hosszú ideig tartó adása, ezt kapja kedves levélírónk is, különféle formában. Mivel az adagolásról nem ír semmit, el kell mondani, hogy a kezelés elején általában nagy adagot - akár 6x1 g adnak, és ezt fokozatosan csökkentik háromszor fél grammra. Az adagolás heteken, hónapokon, esetleg éveken (mint esetünkben is) át is tart, néha látható eredmény nélkül. Az orvosok ilyenkor hajlamosak arra gondolni, hogy a hosszan tartó kezelés ilyen esetben a tünetek rosszabbodását akadályozza meg. Meg kell azonban jegyezni, és levélírónk esete, úgy tűnik, erre ékes példa, hogy az egyoldalú gyógyszeres kezelés, akár a legmodernebb gyógyszerekről is legyen szó (Salofalk), nem elég, ha nem gondolunk a pszichoterápiára, és ebben az esetben az immunrendszer erősítésére is. S hogy teljes legyen a kép, meg kell említenem Hippokratészt, aki már 2500 évvel ezelőtt hangsúlyozta az étrend és életrend betegségmegelőző és gyógyító szerepét. Ezzel kapcsolatban egy érdekesség. A betegek egy csoportjánál a tünetek azért alakulnak ki, mert a táplálék-túlérzékenység különféle formáiban szenvednek, s a megfelelő étel például tej! - mindennemű elhagyásával, gyógyszer nélkül is meggyógyulnak. A beteg kezelése tehát a megfelelő gyógyszerek adása, a természetes táplálékkiegészítők folyamatos szedése, a méregtelenítők és immunrendszer-erősítők, valamint a pszichoterápiás kezelés alkalmazása mellett egy kicsit izgalmas lutri is, vajon sikerül-e, és milyen gyorsan megtalálni a túlérzékenységet kiváltó étel(eke)t, és teljes mértékben kiiktatni a beteg étrendjéből! Ha ez sikerül, a beteg állapota látványosan, néha napok alatt rendeződhet, és a gyógyszeres kezelés teljesen elhagyható. „Mamlka" jeligére: - Az unokám 2 éves kislány. Szinte a születése óta problémája van a bőrével. Először csak a csuklóin Jelentkeztek azok a v piros foltok, amelyek most már a könyökén, a nyakán, a lábán, sőt a füle mögött is megjelennek, és ki is sebesednek. A körzeti orvosunk azt mondta, hogy ezzel az ekcémával nem tud mit kezdeni, és beutalta őt a bőrgyógyászhoz. Azóta volt már több helyen is, a bőrorvosok eltiltották őt a savanyútól, a sóstól, a füstölttől, a csokitól, a déligyümölcstől... Nem szabad ráadni sötét ruhát, sem műszálasat, egyszóval egyszerűbb lett volna megmondani, mit szabad! Minden igyekezetünk ellenére az eredmény siralmas volt. Most egy gyermekorvostól kapott Fiucinar kenőcsöt, és ez szinte csodát művelt! Este bekentük, s reggelre elmúltak a foltok, sebek! A kérdésem: mitől lehet ez az ekcémája, kinövi-e majd? Miért nem lehet ezt a kenőcsöt állandóan alkalmazni, annak ellenére, hogy ilyen jól használ? - A leírás alapján örökletes-allergiás alkaton alapuló ekcémáról van szó, a vizsgálatok rendszerint több ételallergénre és környezetti allergénre is pozitív eredményt adnak, s valamennyi allergén feltárása néha nem is lehetséges. A szervezet tisztító- és immunrendszerében a hormonoknak fontos szerepük van, ezért szokott a beteg nagyszerűen reagálni a hormontartalmú készítményekre. A levélben említett kenőcs is ilyen tartalmú gyógyszer. Sajnos, hosszan tartó alkalmazása esetén e szerek hatékonysága csökkenni szokott, ezért nem szabad őket tartósan szedni, alkalmazni. Persze a szervezet növekedésével, érésével az immunrendszer is érik, a hormonrendszer többször is átalakul. Ezért szokták az egyes allergiákat, ekcémákat a serdülőkorban „kinőni" a gyerekek. Mások viszont akkor alakulhatnak ki(l). Vannak ekcémák, melyek nyáron eltűnnek, és télen újból megjelennek. Ebben az esetben is el kell hát végezni azt a türelmes totózást, amiről az előző válaszban említést tettem, a lehetséges összes allergén felkutatása érdekében, hogy ki tudjuk majd küszöbölni a beteg életéből őket. Viszont sok olyan esetről is tudunk, amikor csak a radikális környezetváltozás (magaslati levegő, tengerparti lakhely) segítettül A vitaminokról és méregtelenítőkről már sok szó esett, ez esetben is sokat fog segíteni tartós és helyesen megválasztott adagolásuk. „Remény" jeligére: - Sok mindent olvas és hall az ember a mellrákról. Én is érzek egy idő óta olyan furcsa összeszorulásokat, hogy ezt az érzést pontosan le sem tudom írni. Fájdalmat nem érzek, csak hőhullámokat, ugyanis változókorban vagyok, 53 évesen. Törvényszerű, hogy ilyenkor egy csomó kialakul? Kihez tartozik ez? A női orvoshoz vagy a körzetihez? Hallottam, hogy mindjárt az elején nem kigyógyítani, hanem csak megállítani lehet ezt a fejlődést. Igaz ez? S mi szükséges a megelőzéshez? A táplálkozás milyen megváltoztatása? - Az emlőrák térségünkben valóban nagyon elterjedt, és valóban a legtöbbször csomók megjelenésével kezdődik. Jobban mondva jóval korábban kezdődik, csak gyanús tünetek híján nem ismerik fel. Tudni kell viszont azt is, hogy nem minden csomó jelent az emlőben sem mindjárt rosszindulatú daganatot. A fölösleges emlőeltávolítás ugyanolyan szarvashiba, minta rosszindulatú daganat fel nem ismerése! Az emlők tejmirigyei hasonló, ha nem is olyan kifejezett ciklikus változásokon mennek keresztül, mint az anyaméh nyálkahártyái. Ezek során az apró tejmirigyek vezetékei összeragadllatnak, és a képződő váladék máris csomót képez, ami néha fájdalmas is lehet - a kialakulás mechanizmusából ez érthető! de gyakorlatilag napokon, esetleg heteken belül eltűnik nyomtalanul. Ugyanakkor lehetnek olyan csomók is, amelyek jóindulatúak, és éveken keresztül nem változtatják sem keménységüket, sem alakjukat. Ezek gyakran zsírcsomók, de lehetnek kötőszövetből is. A legrosszabb, amit kedves levélírónk tehet, hogy struccpolitikát folytat! Ha már felfedezte emlőjében a csomót, kérem, jelenjen meg a női orvosnál egy vizsgálaton, aki valószínűleg egy ultrahangos emlővizsgálatra fogja küldeni, és annak eredménye alapján győződhetnek majd meg az orvosai, kell-e mammográfos vizsgálat, vagy egyelőre nincs rá szükség. Ami az étrendet illeti, ma már egyre szélesebb körben elfogadott tény, hogy a vegetáriánus étrendnek a húsevéssel szemben védő szerepe van a rosszindulatú daganatok kialakulása tekintetében, csakúgy, mint az antioxidánsoknak, melyeket természetes formájukban a táplálékkal és természetes táplálékkiegészítők formájában is szedni javallt. Az áttételek kialakulásában, úgy tűnik, a bétakarotén mellett a yuccaszaponinoknak van a legfontosabb és legnagyobb szerepük. „Komárom" jeligére: - A férjem 63 éves, és két éve megműtötték. Műereket raktak be az alsó végtagjaiba. Meg van viszont győződve arról, hogy fölöslegesen műtötték meg őt, mivel a műtét előtt is fájtak a lábal, és most is fájnak. Igaz, akkor alig 50 métert tudott elmenni, és most bármennyit, de a műtét óta még egy éjszakát sem aludt át, mert ülés közben, de főleg fekvéskor a lábaiban nagy fájdalmakat érez! Szedhetné a GOLDEN YACCÁT? Annyi jót hallottam már róla! Adjon tanácsot, hogy mit tegyünk, mert orvos t látni sem akar, de a fájdalmain segíteni kellene! - A fájdalmakon, amennyiben időszakosak, fájdalomcsillapítóval segíthetünk a legegyszerűbben és leggyorsabban. Kicsit időigényesek egyes természetgyógyászati eljárások, de a hatásuk legalább olyan jó, mint a fájdalomcsillapítóké. Ráadásul nem terhelik a májat. Bármennyire is ellenszenves kedves olvasónk férjének orvoshoz menni, meg kell ezt tennie. A műtét után visszamaradó, sőt újonnan jelentkező fájdalom, ráadásul csak bizonyos testhelyzetben, felveti annak gyanúját, hogy ezekben a testhelyzetekben a műerek biztosította vérellátás nem a megfelelő, és valami korrekcióra szorul. Hosszú betegség után, ráadásul ebben a korban, a depresszív kórképek, széles skálája is kialakulhat, és ebben az esetben a legjobb fájdalomcsillapító hatásuk az antidepresszív gyógyszereknek lesz! Amennyiben a vizsgálatok kimutatják, hogy a műerek ülő és fekvő testhelyzetben is megfelelően szállítják a vért, nem kell félni az altatók rövid ideig tartó használatától. A GOLDEN YACCA vér- és értisztító hatása már közismert. A beteg alapbetegségéből kiindulva, rendszeres szedése mindenképpen helyeslendő, de a műerek állapotára nem lesz hatással, s fájdalomcsillapító hatása sem teljesen tisztázott. Stresszoldó hatása annál inkább, de az antidepresszívumok hatásával nem vetekedhet. A levélben említett Anopyrint az érrögök kialakulása ellen kell szedni a megadott adagban, viszont a másik két táplálékkiegészítő adagját mindenképpen megdupláznám, mert ebben az esetben nem az úgynevezett megelőző (preventív) hatáson van a hangsúly, hanem a kóros állapot következményeit eltávolítani szándékozó gyógyítás megtámogatásán! Remélem, a C-vitamin szedése természetes, eredetű, úgynevezett r. t. készítmény formájában történik, mert ilyen adagban csak annak van létjogosultsága. Sok türelmet és kitartást kívánok! + * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Fizetett költözködés? L. F.: Szeptemberben léptem munkaviszonyba. A háromhavi próbaidő letelte után úgy láttam jónak, hogy átköltözzek a munkáltatóm székhelyének városába. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, jogosult vagyok-e a munkabér-megtéritésre, ha a munkáltatómnak előre bejelentettem a költözködést, és ő ezzel egyet is értett. Ezt a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 1988. évi 223. számú kormányrendelet függelékének 6. pontja szabályozza, mégpedig úgy, hogy a költözés idejére jár ugyan szabadidő (ha bejelentette, hogy költözködik, akkor azt igazolt távolmáradásnak kell tekinteni), de erre a szabadidőre elvben nem jár munkabér-megtérítés. Kivételt képez az az eset, amikor a munkáltató érdekei követelik meg azt, hogy az alkalmazott költözködjön. Az ön által felvetett kérdésből azonban nem lehet megállapítani, hogy kinek fűződött érdeke az ön költözéséhez, illetve azt, hogy ez egybeesett-e a munkáltató érdekeivel. Kártérítési felelősség Gy. /.; Egy állami vállalatnál dolgozom karbantartóként. Decemberben, a törvényes ebédidőmben valaki az öltözői szekrényemből ellopta az egyik műszeremet, és most a vállalat teljes kártérítést követel tőlem (a műszer értékét a bolti ár összegében vették, amely 13 469 korona), holott én még aznap bejelentettem a lopást, de az üzemi rendészek és az igazgatóság nem hívta ki a rendőröket. Azzal fenyegetnek, hogy a kártérítést a munkabéremből vonják majd le. Lehetséges ez? Hová fordulhatok ebben az ügyben? \JUui Az ilyen és hasonló esetek megítélése során elsősorban a Munka Törvénykönyve 178. paragrafusából kell kiindulni. Az említett rendelkezés értelmében a dolgozó kártérítési felelősséggel tartozik az olyan munkaeszközök elvesztéséért, amelyeket írásbeli elismervény aláírása után vett át. A kártérítési felelősség első feltétele tehát az, hogy létezzen egy ilyen írásbeli átvételi elismervény. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve 178. paragrafusának második bekezdése szerint az alkalmazott mentesül kártérítési felelőssége alól (teljesen vagy részben), ha igazolni tudja, hogy a kár, a dolog elvesztése (teljesen vagy részben) neki felróható vétkesség nélkül következett be. Márpedig ha ön a műszer eltűnését észlelve azonnaljelentette a lopást a munkáltatójának, akkor már a munkáltatójának kellene bizonyítania, hogy a műszer elvesztéséért csak ön vonható felelősségre. Van azonban egy további jogi rendelkezés ezzel kapcsolatban: ez a munkabérből történő levonásokról rendelkezik. A Munka Törvénykönyvének 121. paragrafusa sorolja fel azokat a jogcímeket, amelyek alapján minden további nélkül levonás eszközölhető az alkalmazott munkabéréből (ide tartozik például az adó, a bíróság által elrendelt levonás stb.). A kártérítésként (esetleg) járó összeg viszont csak a munkáltató és az alkalmazott kölcsönös megállapodása, illetve bírósági ítélet alapján vonható le az alkalmazott munkabéréből. Ebből következik elsősorban az, hogy az ön munkabéréből a munkáltatója egy fillért sem vonhat le az ellopott műszer árának megtérítésére, illetve ez a levonás csak akkor jöhet számításba, ha ön aláír egy megállapodást, amelyben kötelezné magát a műszer árának megtérítésére (ezt viszont már csak azért sem tanácsoljuk, mert nem vadonatúj, hanem nyilván hónapokig vagy évekig használt műszerről van szó, és éppen ezért a kár öszege nem lehet egyenlő a műszer bolti árával!). Továbbá ilyen levonás számításba jöhet akkor is, ha a bíróság, a munkáltatója keresetlevele alapján elmarasztalná, illetve kártérítésre kötelezné önt. Végrendelet és lakóhely Sz. P.: Sokszor olvastam a végrendelkezésről. Ennek ellenére még két kérdésem lenne. Az a személy, rokon, akiről a végrendelkezésünk során említést sem tettünk, mivel nem tartjuk őt öröklésre érdemesnek, megtámadhatja-e a végrendeletet, és ha igen, milyen esélye van arra, hogy a bíróság igazat ad neki? Ha a végrendelet megfogalmazása után új lakásba költözünk, és ezáltal megváltozott a címünk, új végrendeleteket kell íratnunk? A leveléből kiolvasható, hogy a végrendeletek megfogalmazásakor tudtak arról a jogi rendelkezésről, amely szerint a közös végrendelet érvénytelen lenne, azaz mindketten megfogalmazták (esetleg megfogalmaztatták) a saját egyéni végrendeletüket. A végrendeletet (annak érvényességét) elvben csak a számításba jövő törvényes örökösök támadhatják meg, pontosabban: elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermekei, unokái stb.), akik a Polgári Törvénykönyv 479. §-a szerint úgynevezett kötelesrészre jogosultak. Ez a kötelesrész a kiskorú örökösök (leszármazók) esetében annyi, mint amennyi az őket a törvényes öröklés rendje szerint megillető örökrészük. Magyarán: a kiskorú örökösök jussát végrendelettel egyáltalán nem lehet megrövidíteni. A nagykorú leszármazóknak viszont az említett rendelkezés szerint legalább annyit kellene kapniok, mint amennyi a törvényes örökrészük fele (vagyis az ő törvényes örökrészük mérsékelhető). Az említett rendelkezés megállapítja azt is, hogy amennyiben az elmondottakkal a végrendelet ellentétben áll, ebben a részében érvénytelen, hacsak nem került sor az említett leszármazók kitagadására. Vagyis ha a leszármazóikat (gyermekeiket, unokáikat) nem említették volna meg a végrendeletben, azok ezt a végrendeletet megtámadhatnák, mégpedig feltehetőleg sikerrel, ha a végrendeletbe nem foglaltak (foglalnak) bele egy kitagadási nyilatkozatot is. Ha viszont távolabbi rokonról van szó, igazán nem jöhet számításba. Ami a második kérdését illeti, a lakóhely megváltozása nem teszi érvénytelenné a végrendeletet, mivel a lakóhely feltüntetése nem tartozik a végrendelet törvényes kellékei, a végrendelet érvényességének feltételei közé. A vonatkozó jogszabályok szerint a végrendeletben a végrendelkező nevét és saját kezű aláírását kell feltüntetni, továbbá a végrendelet keltezését (a nap, hónap és az év pontos megjelölésével), és végül a végrendelet jogosultjainak, az örökösöknek a nevét. Konkrétabban: a lakcím feltüntethető, de ennek említése nem feltétele a végrendelet érvényességének.