Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-27 / 22. szám, szombat

\J} ÚJ szó TANÁCSADÁS 1996. január 27. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA „Hepathopathia" jeligére: ­Egy orvosi vizsgálat, számom­ra teljesen váratlanul, a jeligé­ben választott kórismét álla­pította meg nálam. Nekem semmilyen panaszom nincs, naponta sportolpk, azaz futok 5 km-t, és utána még súlyokat is emelek kb. 20 percig Azt is meg szeretném kérdezni, hogy ki lehet-e ebből gyógyul­ni, és lehet-e a gyógyulás alatt is sportolni. Mit kell tennem? - A hepathopathia a szó szoros értelmében a májnak valamilyen közelebbről meg nem határozott bántalmát jelenti. Ez lehet aktív betegség, de egy olyan tartós álla­pot is, amely ismert vagy ismeret­leii, a mai vizsgálati módszerek­kel még fel nem ismerhető beteg­ség következményében alakult ki. A máj tehát valamilyen módon károsodott. A károsodás mértéke és az esetleges betegség aktivitá­sa, hatásfoka adja meg a te­endőket. A lakosság körében eléggé gyakori a fertőző májgyul­ladásnak egy olyan formája, ami­kor nem fejlődnek ki a tipikus tü­netek, elsősorban a sárgaság. A beteg és környezete, de gyakran még a kezelőorvosa is egy komp­likáltabb influenzára gyanakszik, mert a tünetek a megtévesztésig ehhez hasonlítanak. A beteg ki­gyógyul, de a mája bizonyos mér­tékben károsodott, amiről esetleg csak évek múlva szerez tudo­mást, amikor egy más betegség vagy testi terhelés (aránytalan fizi­kai terhelés, terhesség!!!) követ­keztében nyilvánvalóvá válik a máj kisebb teherbíró képessége, nagyobb sérülékenysége! A he­pathopáthia azonban lehet vele­született állapot is, amely mögött genetikai sérülés húzódik! Akinél tehát ezt a kórismét állapították meg, mindenképpen egy hosszabb beszélgetésre van szüksége a hozzáértő kezelőor­vossal. Tisztázni kell a számba jö­hető kórelőzményeket, betegsé­geket, fertőzéseket, mérgezése­ket, munkahelyi és egyéb ártal­makat, és megtervezni, majd a le­hető legrövidebb időn belül meg­valósítani azokat a vizsgálatokat, melyek tisztázni fogják - remél­hetőleg - aktív folyamatról van-e szó, vagy kialakult, már „lezárt" állapotról. Amíg aktív állapotról van szó, inkább a testi terhelés csökkentését vagy mellőzését ajánljuk, mert elmélyítheti a káro­sodást, ha viszont az eddigi rend­szeres futások és súlyzózások nem bírtak befolyással a labora­tóriumi értékekre, akkor nem logi­kus a megszokott és ésszerű ter­helés tiltása. A testi terhelés meg­felelő szintre való beállítása mel­lett az étrend megválasztása a legfontosabb. Előnyben kell ré­szesíteni a vegetatív étrendet az állati eredetű ételekkel szemben, a természetes cukrokat, a vegyi­leg kezelt (raffinált) cukrok ellené­ben, biztosítani a megfelelő összetételű és adagú, természe­tes eredetű vitaminokat. Új szín­foltot jelentenek, és az esélyt nö­velik a gyógyulásra az utóbbi két évben megjelent természetes méregtelenítők (GOLDEN YACCA) és roboráló készítmények (méh­pempő és zseny-seny-kivonatok). "Aggódó fiatalasszony" jeligé­re: - 25 éves vagyok, két kis­gyermek édesanyja. Kb. 2 éve vettem észre, hogy a székle­temben vér van, akkor azt hit­tem, hogy aranyér következté­ben. A második terhességem után állapították meg, hogy ez nem aranyér, hanem vas­. tagbélgyulladás következmé­nye. Azóta kétszer feküdtem kórházban - jó nevű kórhá­zakban -, és kaptam SULFA­SALAZINE DICETELT, és most SALOFALKOT. Sajnos az álla­potom nem javul, minden széklet alkalmával véres, nyálkás váladék is távozik tőlem. Elegendő ez a kezelés a betegségemre? Tud ajánlani valami más megoldást is? - A betegség orvosi neve COLI­TIS ULCEROSA, ami fekélyek kia­lakulásával járó vastagbélgyulla­dást jelent. A betegség oka isme­retlen, de az egész világon elis­merik a pszichés alkat és a hiá­nyosan működő immunrendszer szerepét. A betegségnek több for­máját ismerjük, a legenyhébb az, amiről levélírónk beszámol. Rendszeres vagy időszakos véres nyák ürítése, ami érthető aggoda­lommal párosul. Ez az állapot éve­ken át tarthat, miközben a beteg általános állapota jónak mondha­tó. Az egész világon nagy nép­szerűségnek örvend a salazopirin nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek különböző sémák szerinti, hosszú ideig tartó adása, ezt kapja kedves levélírónk is, kü­lönféle formában. Mivel az adago­lásról nem ír semmit, el kell mon­dani, hogy a kezelés elején általá­ban nagy adagot - akár 6x1 g ­adnak, és ezt fokozatosan csök­kentik háromszor fél grammra. Az adagolás heteken, hónapokon, esetleg éveken (mint esetünkben is) át is tart, néha látható ered­mény nélkül. Az orvosok ilyenkor hajlamosak arra gondolni, hogy a hosszan tartó kezelés ilyen eset­ben a tünetek rosszabbodását akadályozza meg. Meg kell azon­ban jegyezni, és levélírónk esete, úgy tűnik, erre ékes példa, hogy az egyoldalú gyógyszeres keze­lés, akár a legmodernebb gyógy­szerekről is legyen szó (Salofalk), nem elég, ha nem gondolunk a pszichoterápiára, és ebben az esetben az immunrendszer erősí­tésére is. S hogy teljes legyen a kép, meg kell említenem Hippok­ratészt, aki már 2500 évvel ezelőtt hangsúlyozta az étrend és életrend betegségmegelőző és gyógyító szerepét. Ezzel kapcso­latban egy érdekesség. A betegek egy csoportjánál a tünetek azért alakulnak ki, mert a táplálék-túl­érzékenység különféle formáiban szenvednek, s a megfelelő étel ­például tej! - mindennemű elha­gyásával, gyógyszer nélkül is meggyógyulnak. A beteg kezelése tehát a megfelelő gyógyszerek adása, a természetes táplálékkie­gészítők folyamatos szedése, a méregtelenítők és immunrend­szer-erősítők, valamint a pszicho­terápiás kezelés alkalmazása mellett egy kicsit izgalmas lutri is, vajon sikerül-e, és milyen gyorsan megtalálni a túlérzékenységet ki­váltó étel(eke)t, és teljes mérték­ben kiiktatni a beteg étrendjéből! Ha ez sikerül, a beteg állapota lát­ványosan, néha napok alatt ren­deződhet, és a gyógyszeres keze­lés teljesen elhagyható. „Mamlka" jeligére: - Az uno­kám 2 éves kislány. Szinte a születése óta problémája van a bőrével. Először csak a csuklóin Jelentkeztek azok a v piros foltok, amelyek most már a könyökén, a nyakán, a lábán, sőt a füle mögött is megjelennek, és ki is sebe­sednek. A körzeti orvosunk azt mondta, hogy ezzel az ek­cémával nem tud mit kezdeni, és beutalta őt a bőrgyógyász­hoz. Azóta volt már több he­lyen is, a bőrorvosok eltiltot­ták őt a savanyútól, a sóstól, a füstölttől, a csokitól, a déli­gyümölcstől... Nem szabad rá­adni sötét ruhát, sem műszá­lasat, egyszóval egyszerűbb lett volna megmondani, mit szabad! Minden igyekezetünk ellenére az eredmény siral­mas volt. Most egy gyermek­orvostól kapott Fiucinar kenőcsöt, és ez szinte csodát művelt! Este bekentük, s reg­gelre elmúltak a foltok, se­bek! A kérdésem: mitől lehet ez az ekcémája, kinövi-e majd? Miért nem lehet ezt a kenőcsöt állandóan alkalmaz­ni, annak ellenére, hogy ilyen jól használ? - A leírás alapján örökletes-al­lergiás alkaton alapuló ekcémá­ról van szó, a vizsgálatok rendsze­rint több ételallergénre és környe­zetti allergénre is pozitív ered­ményt adnak, s valamennyi aller­gén feltárása néha nem is lehet­séges. A szervezet tisztító- és im­munrendszerében a hormonok­nak fontos szerepük van, ezért szokott a beteg nagyszerűen rea­gálni a hormontartalmú készítmé­nyekre. A levélben említett kenőcs is ilyen tartalmú gyógy­szer. Sajnos, hosszan tartó alkal­mazása esetén e szerek haté­konysága csökkenni szokott, ezért nem szabad őket tartósan szedni, alkalmazni. Persze a szer­vezet növekedésével, érésével az immunrendszer is érik, a hormon­rendszer többször is átalakul. Ezért szokták az egyes allergiá­kat, ekcémákat a serdülőkorban „kinőni" a gyerekek. Mások vi­szont akkor alakulhatnak ki(l). Vannak ekcémák, melyek nyáron eltűnnek, és télen újból megjelen­nek. Ebben az esetben is el kell hát végezni azt a türelmes totó­zást, amiről az előző válaszban említést tettem, a lehetséges összes allergén felkutatása érde­kében, hogy ki tudjuk majd küszö­bölni a beteg életéből őket. Vi­szont sok olyan esetről is tudunk, amikor csak a radikális környe­zetváltozás (magaslati levegő, tengerparti lakhely) segítettül A vi­taminokról és méregtelenítőkről már sok szó esett, ez esetben is sokat fog segíteni tartós és helye­sen megválasztott adagolásuk. „Remény" jeligére: - Sok min­dent olvas és hall az ember a mellrákról. Én is érzek egy idő óta olyan furcsa összeszorulá­sokat, hogy ezt az érzést pon­tosan le sem tudom írni. Fáj­dalmat nem érzek, csak hőhullámokat, ugyanis válto­zókorban vagyok, 53 évesen. Törvényszerű, hogy ilyenkor egy csomó kialakul? Kihez tartozik ez? A női orvoshoz vagy a körzetihez? Hallottam, hogy mindjárt az elején nem kigyógyítani, hanem csak megállítani lehet ezt a fejlődést. Igaz ez? S mi szük­séges a megelőzéshez? A táp­lálkozás milyen megváltozta­tása? - Az emlőrák térségünkben va­lóban nagyon elterjedt, és való­ban a legtöbbször csomók megje­lenésével kezdődik. Jobban mondva jóval korábban kezdődik, csak gyanús tünetek híján nem ismerik fel. Tudni kell viszont azt is, hogy nem minden csomó je­lent az emlőben sem mindjárt rosszindulatú daganatot. A fölös­leges emlőeltávolítás ugyanolyan szarvashiba, minta rosszindulatú daganat fel nem ismerése! Az emlők tejmirigyei hasonló, ha nem is olyan kifejezett ciklikus változásokon mennek keresztül, mint az anyaméh nyálkahártyái. Ezek során az apró tejmirigyek vezetékei összeragadllatnak, és a képződő váladék máris csomót képez, ami néha fájdalmas is le­het - a kialakulás mechanizmu­sából ez érthető! de gyakorla­tilag napokon, esetleg heteken belül eltűnik nyomtalanul. Ugyanakkor lehetnek olyan cso­mók is, amelyek jóindulatúak, és éveken keresztül nem változtat­ják sem keménységüket, sem alakjukat. Ezek gyakran zsírcso­mók, de lehetnek kötőszövetből is. A legrosszabb, amit kedves le­vélírónk tehet, hogy struccpoliti­kát folytat! Ha már felfedezte emlőjében a csomót, kérem, je­lenjen meg a női orvosnál egy vizsgálaton, aki valószínűleg egy ultrahangos emlővizsgálatra fog­ja küldeni, és annak eredménye alapján győződhetnek majd meg az orvosai, kell-e mammográfos vizsgálat, vagy egyelőre nincs rá szükség. Ami az étrendet illeti, ma már egyre szélesebb körben elfogadott tény, hogy a vegetári­ánus étrendnek a húsevéssel szemben védő szerepe van a rosszindulatú daganatok kiala­kulása tekintetében, csakúgy, mint az antioxidánsoknak, me­lyeket természetes formájukban a táplálékkal és természetes táplálékkiegészítők formájában is szedni javallt. Az áttételek kia­lakulásában, úgy tűnik, a béta­karotén mellett a yuccaszaponi­noknak van a legfontosabb és legnagyobb szerepük. „Komárom" jeligére: - A fér­jem 63 éves, és két éve megműtötték. Műereket rak­tak be az alsó végtagjaiba. Meg van viszont győződve ar­ról, hogy fölöslegesen műtöt­ték meg őt, mivel a műtét előtt is fájtak a lábal, és most is fájnak. Igaz, akkor alig 50 métert tudott elmen­ni, és most bármennyit, de a műtét óta még egy éjszakát sem aludt át, mert ülés köz­ben, de főleg fekvéskor a lá­baiban nagy fájdalmakat érez! Szedhetné a GOLDEN YACCÁT? Annyi jót hallottam már róla! Adjon tanácsot, hogy mit tegyünk, mert or­vos t látni sem akar, de a fáj­dalmain segíteni kellene! - A fájdalmakon, amennyiben időszakosak, fájdalomcsillapító­val segíthetünk a legegy­szerűbben és leggyorsabban. Ki­csit időigényesek egyes termé­szetgyógyászati eljárások, de a hatásuk legalább olyan jó, mint a fájdalomcsillapítóké. Ráadásul nem terhelik a májat. Bár­mennyire is ellenszenves kedves olvasónk férjének orvoshoz menni, meg kell ezt tennie. A műtét után visszamaradó, sőt újonnan jelentkező fájdalom, rá­adásul csak bizonyos testhely­zetben, felveti annak gyanúját, hogy ezekben a testhelyzetek­ben a műerek biztosította vérel­látás nem a megfelelő, és valami korrekcióra szorul. Hosszú be­tegség után, ráadásul ebben a korban, a depresszív kórképek, széles skálája is kialakulhat, és ebben az esetben a legjobb fáj­dalomcsillapító hatásuk az anti­depresszív gyógyszereknek lesz! Amennyiben a vizsgálatok kimu­tatják, hogy a műerek ülő és fekvő testhelyzetben is megfe­lelően szállítják a vért, nem kell félni az altatók rövid ideig tartó használatától. A GOLDEN YACCA vér- és értisztító hatása már köz­ismert. A beteg alapbetegsé­géből kiindulva, rendszeres sze­dése mindenképpen helyes­lendő, de a műerek állapotára nem lesz hatással, s fájdalom­csillapító hatása sem teljesen tisztázott. Stresszoldó hatása annál inkább, de az antidep­resszívumok hatásával nem ve­tekedhet. A levélben említett Anopyrint az érrögök kialakulása ellen kell szedni a megadott adagban, viszont a másik két táplálékkiegészítő adagját min­denképpen megdupláznám, mert ebben az esetben nem az úgynevezett megelőző (preven­tív) hatáson van a hangsúly, ha­nem a kóros állapot következ­ményeit eltávolítani szándékozó gyógyítás megtámogatásán! Re­mélem, a C-vitamin szedése ter­mészetes, eredetű, úgynevezett r. t. készítmény formájában tör­ténik, mert ilyen adagban csak annak van létjogosultsága. Sok türelmet és kitartást kívánok! + * * Várom és megválaszolom tisz­telt olvasóinknak az Új Szó szer­kesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntetni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Fizetett költözködés? L. F.: Szeptemberben léptem munkaviszonyba. A háromhavi próbaidő letelte után úgy láttam jónak, hogy átköltözzek a munkáltatóm székhelyének városába. Ezzel kapcsolatban sze­retném megtudni, jogosult vagyok-e a munkabér-megtéritésre, ha a munkáltatómnak előre bejelentettem a költözködést, és ő ezzel egyet is értett. Ezt a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 1988. évi 223. számú kormányrende­let függelékének 6. pontja sza­bályozza, mégpedig úgy, hogy a költözés idejére jár ugyan sza­badidő (ha bejelentette, hogy költözködik, akkor azt igazolt tá­volmáradásnak kell tekinteni), de erre a szabadidőre elvben nem jár munkabér-megtérítés. Kivételt képez az az eset, ami­kor a munkáltató érdekei köve­telik meg azt, hogy az alkalma­zott költözködjön. Az ön által fel­vetett kérdésből azonban nem lehet megállapítani, hogy kinek fűződött érdeke az ön költözésé­hez, illetve azt, hogy ez egybee­sett-e a munkáltató érdekeivel. Kártérítési felelősség Gy. /.; Egy állami vállalatnál dolgozom karbantartóként. De­cemberben, a törvényes ebédidőmben valaki az öltözői szekré­nyemből ellopta az egyik műszeremet, és most a vállalat teljes kártérítést követel tőlem (a műszer értékét a bolti ár összegé­ben vették, amely 13 469 korona), holott én még aznap beje­lentettem a lopást, de az üzemi rendészek és az igazgatóság nem hívta ki a rendőröket. Azzal fenyegetnek, hogy a kártérí­tést a munkabéremből vonják majd le. Lehetséges ez? Hová fordulhatok ebben az ügyben? \JUui Az ilyen és hasonló esetek megítélése során elsősorban a Munka Törvénykönyve 178. pa­ragrafusából kell kiindulni. Az említett rendelkezés értelmé­ben a dolgozó kártérítési fe­lelősséggel tartozik az olyan munkaeszközök elvesztéséért, amelyeket írásbeli elismervény aláírása után vett át. A kártérítési felelősség első feltétele tehát az, hogy létezzen egy ilyen írásbeli átvételi elis­mervény. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve 178. paragrafu­sának második bekezdése sze­rint az alkalmazott mentesül kártérítési felelőssége alól (telje­sen vagy részben), ha igazolni tudja, hogy a kár, a dolog elvesz­tése (teljesen vagy részben) ne­ki felróható vétkesség nélkül kö­vetkezett be. Márpedig ha ön a műszer eltűnését észlelve azon­naljelentette a lopást a munkál­tatójának, akkor már a munkál­tatójának kellene bizonyítania, hogy a műszer elvesztéséért csak ön vonható felelősségre. Van azonban egy további jogi rendelkezés ezzel kapcsolat­ban: ez a munkabérből történő levonásokról rendelkezik. A Munka Törvénykönyvének 121. paragrafusa sorolja fel azokat a jogcímeket, amelyek alapján minden további nélkül levonás eszközölhető az alkalmazott munkabéréből (ide tartozik pél­dául az adó, a bíróság által el­rendelt levonás stb.). A kártérí­tésként (esetleg) járó összeg vi­szont csak a munkáltató és az alkalmazott kölcsönös megál­lapodása, illetve bírósági ítélet alapján vonható le az alkalma­zott munkabéréből. Ebből követ­kezik elsősorban az, hogy az ön munkabéréből a munkáltatója egy fillért sem vonhat le az ello­pott műszer árának megtéríté­sére, illetve ez a levonás csak akkor jöhet számításba, ha ön aláír egy megállapodást, amely­ben kötelezné magát a műszer árának megtérítésére (ezt vi­szont már csak azért sem taná­csoljuk, mert nem vadonatúj, hanem nyilván hónapokig vagy évekig használt műszerről van szó, és éppen ezért a kár öszege nem lehet egyenlő a műszer bol­ti árával!). Továbbá ilyen levo­nás számításba jöhet akkor is, ha a bíróság, a munkáltatója ke­resetlevele alapján elmarasztal­ná, illetve kártérítésre kötelezné önt. Végrendelet és lakóhely Sz. P.: Sokszor olvastam a végrendelkezésről. Ennek ellenére még két kérdésem lenne. Az a személy, rokon, akiről a végren­delkezésünk során említést sem tettünk, mivel nem tartjuk őt öröklésre érdemesnek, megtámadhatja-e a végrendeletet, és ha igen, milyen esélye van arra, hogy a bíróság igazat ad neki? Ha a végrendelet megfogalmazása után új lakásba költözünk, és ezál­tal megváltozott a címünk, új végrendeleteket kell íratnunk? A leveléből kiolvasható, hogy a végrendeletek megfogalmazá­sakor tudtak arról a jogi rendel­kezésről, amely szerint a közös végrendelet érvénytelen lenne, azaz mindketten megfogalmaz­ták (esetleg megfogalmaztatták) a saját egyéni végrendeletüket. A végrendeletet (annak érvé­nyességét) elvben csak a számí­tásba jövő törvényes örökösök támadhatják meg, pontosab­ban: elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermekei, unokái stb.), akik a Polgári Törvény­könyv 479. §-a szerint úgyneve­zett kötelesrészre jogosultak. Ez a kötelesrész a kiskorú örökö­sök (leszármazók) esetében annyi, mint amennyi az őket a törvényes öröklés rendje szerint megillető örökrészük. Magya­rán: a kiskorú örökösök jussát végrendelettel egyáltalán nem lehet megrövidíteni. A nagykorú leszármazóknak viszont az emlí­tett rendelkezés szerint leg­alább annyit kellene kapniok, mint amennyi a törvényes örök­részük fele (vagyis az ő törvé­nyes örökrészük mérsékelhető). Az említett rendelkezés meg­állapítja azt is, hogy amennyi­ben az elmondottakkal a vég­rendelet ellentétben áll, ebben a részében érvénytelen, hacsak nem került sor az említett le­származók kitagadására. Vagyis ha a leszármazóikat (gyermekei­ket, unokáikat) nem említették volna meg a végrendeletben, azok ezt a végrendeletet megtá­madhatnák, mégpedig felte­hetőleg sikerrel, ha a végrende­letbe nem foglaltak (foglalnak) bele egy kitagadási nyilatkoza­tot is. Ha viszont távolabbi ro­konról van szó, igazán nem jö­het számításba. Ami a második kérdését illeti, a lakóhely megváltozása nem teszi érvénytelenné a végrende­letet, mivel a lakóhely feltünte­tése nem tartozik a végrendelet törvényes kellékei, a végrende­let érvényességének feltételei közé. A vonatkozó jogszabályok szerint a végrendeletben a vég­rendelkező nevét és saját kezű aláírását kell feltüntetni, továb­bá a végrendelet keltezését (a nap, hónap és az év pontos megjelölésével), és végül a vég­rendelet jogosultjainak, az örö­kösöknek a nevét. Konkrétab­ban: a lakcím feltüntethető, de ennek említése nem feltétele a végrendelet érvényességének.

Next

/
Thumbnails
Contents