Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-25 / 20. szám, csütörtök

4 ] ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1996. január 25. Amerikai bocsánatkérés Az amerikai kormány kedden nyilvánosan is bocsánatot kért Ausztriától azért, mert több mint negyven éven át elmulasztotta tájékoztatni a bécsi kormányt az országban létrehozott titkos amerikai fegyverraktárakról. Nicholas Burns külügyi szóvivő közlése szerint a héten amerikai küldöttség utazik az osztrák fővárosba, hogy megvitassa a rejtekhelyek felszámolásának módját. A szóvivő hangsúlyozta: az amerikai kormányzat mélyen reméli, hogy az.eset miatt nem fog megromlani a két ország közötti jó viszony. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a cél „nemes és helyes" volt: Ausztria segítségére lenni, ha az ország megszállás alá kerülne. Amerikai közlések szerint a rejtekhelyeket az 1955 előtti osztrák vezetés tudtával építették ki. MTI PALESZTIN ÁLLAM Másfél év alatt Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság újonnan megválaszott elnöke az Al-Kudsz című jeruzsálemi arab napilap tegnapi számában közölt interjújában úgy nyilatkozott: Izraellel folytatott tárgyalások útján egy, de legfeljebb másfél éven belül megvalósítható egy független palesztin állam. - Ezzel szemben Izrael hivatalosan kétségbe vonja, hogy valaha is létrejöhetne független palesztin állam - jegyzi megjelentésében a DPA hírügynökség. MTI CLINTON BESZEDE AZ UNIÓ HELYZETEROL Derűlátó kampányindítás MTI-hír A Jövő század kihívásaira készülő Amerika derűlátó és üdvözítő képét vázolta fel kedd esti széles ívű beszédében Bili Clinton elnök a kongresszus két háza előtt, egyszersmind lerakva újraválasztás

i kampányának várható alaptételeit. millió új munkahelyet teremtettek. A kormány fizetésképtelenségének elkerülése végett felszólította a kongresszust, hogy feltételek nélkül szavazza meg a 4,97 billió dollárt kitevő államadósság felső határának emelését, lehetővé téve újabb hitelek felvételét. A szövetség helyzetéről szóló elnöki beszámolóban szemmel láthatóan igyekezett megkerülni az erősen megosztó témákat, és alapvetően bizakodó hangot ütött meg a jövő kilátásáról. Az országos televíziós csatornák által egyenesben közvetített, békülékeny hangvételű beszédében az „unió helyzetéről" az elnök csak érintőlegesen szólt az utóbbi napok fejleményeiről. A hagyományosan rivaldafény övezte beszédre most kétségkívül árnyékot vetett egyrészt a republikánusokkal vívott ádáz költségvetési csata megfeneklése, másrészt Hillary Clintonnak a First Ladyk közül elsőként történt vádesküdtszéki beidézése a Whitewaterügyben. (Feltűnő volt, hogy Bili Clinton beszédében külön köszönetet mondott feleségének azért a támogatásért, amelyet az utóbbi huszonöt évben nyújtott neki.) Az elnök mondanivalójának a lényegét abban fogalmazta meg, hogy noha a nagy, költekező kormányok ideje valóban lejárt, az sem volna helyes, ha az embereket teljesen magukra hagynák, mindenféle szociális és közösségi védőernyő nélkül. Elnökségének eredményeire támaszkodva megállapította, hogy az amerikai gazdaság egészséges képet mutat, az infláció tartósan alacsony, a deficit folyamatosan csökken és nyolctalmi kötelezettségeinek. Kormányának külpolitikai sikerei között említette a boszniai megállapodást, az északír és közel-keleti konfliktus megoldására tett kezdeményezéseket, a haiti polgári kormányzás visszaállítását és az észak-koreai atomprogram megfékezését. Meglepően éles hangú és támadó élű válaszbeszédében Robert Dole kansasi szenátor, a republiClinton köszöni a tapsokat. A háttérben Al Gore alelnök (balra) és Newt Gingrich, a képviselőház elnöke. TA SR/AP Beszédének rövid külpolitikai részében, erélyesen elutasítva az elszigetelődést hirdető hangokat, az elnök leszögezte, hogy noha az Egyesült Államok nem lehet a világ rendőre, de ott, ahol érdekei és értékei veszélyben forognak, igenis eleget kell tennie nagyhakánus elnökjelöltségre legesélyebb, hetvenkét éves veterán politikus Bili Clintont a „pöffeszkedő kormányzat utolsó védelmezőjének, az egyéni kezdeményezések ellenzőjének, a pénzügyi felelősségvállalás és az erkölcsi értékek elutasítójának" nevezte. OROSZORSZÁG Sorozatos lemondások Tegnap Borisz Jelcin orosz elnök tanácsadó testületének újabb tagja mondott le, tiltakozva az elnök politikája ellen. Szergej Alekszejev akadémikus, az elnök mellett működő emberjogi bizottság tagja döntését indokolva hangsúlyozta: az utóbbi időszak oroszországi fejleményei arról tanúskodnak, hogy a vezetés letér a demokrácia útjáról és a problémákat erőből oldja meg. - Az orosz közélet számos képviselőjéhez hasonlóan nem akarok ebben közreműködni. A csecsenföldi háború kezdetén már megmondtam, hogy az ellentétes egy civilizált állam alkotmányos és jogi normáival. Pervomajszkoje, ahol ártatlan embereket öltek meg, megmutatta, hogy hova vezet ez a politika nyilatkozta Alekszejev. Szergej Kovaljov, az elnök emberjogi megbízottja, és az elnöki tanácsadó testület tagja még kedden megvált mindkét tisztségétől. Döntését azzal indokolta, hogy Jelcin véglegesen szakított a demokratikus reformpolitikával. A Jelcinhez intézett, az Izvesztyija által tegnap ismertett nyílt levelében közölte: Jelcint akkor sem támogatja az elnökválasztáson, ha ellenfele a kommunista Gennagyij Zjuganov vagy a nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij lesz, mivel mindhárom jelölt politikai nézetei és céljai egyaránt ellentétesek a demokratikus társadalmak emberi és jogi normáival. Korábban szakított Jelcinnel Jegor Gajdar, az első orosz reformkormány vezetője, illetve Jelcin tanácsadó testületének másik tagja, az ismert orosz publicista, Ottó Lacisz. MTI LENGYEL POLITIKUSOK INTERJÚI Walesa Európa államfője szeretne lenni Lech Walesa, a nemrégiben távozott lengyel államfő ezentúl az Európai Egyesült Államok létrehozásán akar fáradozni, s szeretné, ha ő lehetne majd a leendő államalakulat elnöke - ezt maga Walesa nyilatkozta a Libération című francia napilapnak adott tegnapi interjújában. A volt elnök meglehetősen ellenségesen nyilatkozott utódjáról, Aleksander Kwasniewskiről, akiről - mint mondta - csak negatívumokat tudna mondani... Egy másik francia újság, a Le Figaro tegnapi száma viszont Wojciech Jaruzelskivel, a nyolcvanas évek lengyel államfőjével közölt interjút. Ő Walesa jövőjéről szólva úgy vélekedett, hogy a politikusnak - aki igazi támogatottsággal rendelkezik továbbra is lesz szerepe a lengyel politikai életben, de nem hiszi, hogy bármikor visszatérhessen az elnöki székbe. Közben tegnap a Gazeta Wyborcza, a legnagyobb példányszámú lengyel napilap azt. állította, hogy Józef Oleksy lengyel kormányfő ma bejelenti lemondását. A lap szerint ezt az információt nem hivatalosan a baloldali kormánypárt prominens képviselői is megerősítették. A bejelentésre szerintük közvetlenül azután kerül sor, hogy a katonai ügyészség nyilvánosságra hozza döntését a miniszterelnök elleni vizsgálat megindítása ügyében. A lemondást követően Aleksander Kwasniewski államfőnek 14 nap áll rendelkezésére, hogy kinevezze az új kormányfőt. MTI VlLÁGHÍRADÖ i Pinochetet lemondásra szólították fel A chilei kormányzó koalícióhoz tartozó több szenátor kedden lemondásra szólította fel Augusto Pinochetet, az egykori diktátort, aki jelenleg a chilei hadsereg főparancsnoka. A törvényhozók szerint Pinochetnek vissza kell vonulnia, miután Argentínában hétfőn letartóztatták a chilei Enrique Arancibia Clavelt, akit azzal vádolnak, hogy köze volt Carlos Prats tábornok és felesége 1974-ben történt meggyilkolásához. A letartóztatott férfi az azóta feloszlatott hírhedt chilei titkosrendőrség, a DINA tagja volt. A DINA hadjáratot vezetett a Pinochet-rezsim külföldre menekült ellenzékével szemben. Vacaroiu a délszláv térségben Háromnapos körútat tesz a voltjugoszláv térség három új államában Nicolae Vacaroiu. A román miniszterelnök, aki üzletemberekből álló küldöttség kíséretében indult tegnap reggel Szlovéniába, a tervek szerint Horvátországba „és ha az idő megengedi, Boszniába" is ellátogat. Mint ismeretes, Vacaroiu a daytoni egyezmény aláírása után elsőként látogatott a környező országok kormányfői közül Belgrádba. Japán: választások követelése Japán legnagyobb ellenzéki pártjának vezetője sürgette a parlament feloszlatását és az általános választások kiírását. Ozava /csíra, a Sinsinto párt vezetője, akit sokan a jövő kormányfőjének tekintenek, élesen bírálta tegnapi interpellációjában a csődbe jutott bankok megmentésére kidolgozott kormányprogramot. Spanyolország: újabb vádemelés A baszk szeparatisták elleni „piszkos háború" kapcsán kedden vádat emeltek Spanyolországban volt szocialista miniszter ellen. Jósé Barrionuevo korábbi belügyminiszternek köze volt azokhoz a merényletekhez, emberrablásokhoz és gyilkosságokhoz, amelyeket az ETA nevű szevezet ellen követtek el 1983-87 között. A jogi lépés tovább ronthatja Felipe González miniszterelnök újraválasztási esélyeit a március 3-ra kitűzött parlamenti választásokon. Costa Rica: válasz az emberrablóknak A Costa Rica-i kormány kedden első ízben válaszolt azoknak az emberrablóknak a követeléseire, akik fogságukban tartanak két külföldi nőt, egy német turistát és egy svájci idegenvezetőt. A túszejtőknek egyebek között megígérték, hogy nem esik bántódásuk, ha a két nőt szabadon engedik. További részletek nem ismeretesek. A 25 éves német lányt és az 50 éves svájci asszonyt január elsején rabolták el az ország északi részén. Az emberrablók egymillió amerikai dollár váltságdíjat követelnek, valamint különféle politikai követeléseket támasztanak. Tömeges letartóztatások Indonéziában Az indonéz főváros hatóságai őrizetbe vettek 428 feltételezett muzulmán szélsőségest. A hatóságok azzal gyanúsítják az őrizetbe vetteket, hogy iszlám állam megalapítása érdekében szervezkednek. A 190 millió indonéz csaknem 90 százaléka muzulmán. Nem találják a fekete dobozt Mind a mai napig nem találják az orosz Távol-Keleten tavaly decemberben lezuhant Tu-154-es repülőgép fekete dobozát, amely a személyzet beszélgetését rögzítő hangszalagot tartalmazza. Az orosz polgári védelem illetékese szerint a sikertelen kutatás nyomán fel kívánják vetni a vizsgálatot végző kormánybizottság ülésén, hogy tudományos módszerek alkalmazásával derítsék ki: hol lehet a fekete doboz, ami magyarázattal szolgálhat a rejtélyes tragédia okára. Kolera Nigerben: 25 újabb áldozat Terjed a kolera Nigerben. A közép-afrikai ország egészségügyi hatóságai az elmúlt három hónap alatt összesen 391 megbetegedést regisztráltak. Azok közül, akik megkapták a betegséget, huszonötén haltak meg. Tokiói hajléktalanok A japán rendőrség 400 fős egysége összetűzött azokkal a hajléktalanokkal, akik már régóta otthonuknak tekintik az egyik tokió központi metróállomás folyosóját. A tojásokat, köveket hajigáló hajléktalanokat végül is erőszakkal sikerült a rendfenntartóknak eltávolítania. Az összetűzésben ketten megsérültek, négy embert pedig letartóztattak. MTI Nem adják ki ifj. Kováčot? Február elején vizsgálja meg a bécsi tartományi bíróság, hogy Ausztria kiadja-e Németországnak ifj. Michal Kováčot, a szlovák elnök fiát - nyilatkozta Elmar Kresbách, a Kováč fiú védője a Die Presse című osztrák lapnak. A védőügyvéd elmondta: védence ellen Münchenben egy azóta elítélt bűnöző tett terhelő vallomást. így a vád, amelynek alapján a müncheni ügyészség ifj. Kováč kiadatását kérte, meglehetősen gyenge lábakon áll. A védőügyvéd arra készül - ha a németek mégsem mondanak le kiadatási igényükről, s nem engedik át az ügyet egy pozsonyi bíróságnak —, hogy az emberrablás, azaz ifj. Kováč emberi jogainak megsértése miatt az Európai Bírósághoz fordul. Mint Elmar Kresbách az osztrák lapnak nyilatkozva kifejtette: „nem lehet egy embert csak azért a bíróság elé állítani, mert bűncselekmény szenvedő alanyává vált". MTI KLAUS NYILATKOZATA OLASZ LAPNAK Csehország biztosra megy A Nyugat szűken értelmezi az olyan személyiségek, mint Horn és Kwasniewski választási győzelmét. Sikerüket egyszerűen a posztkommunisták győzelmének tartja, miközben elsősorban a Jobboldali erők vereségéről van szó - hangsúlyozta Václav Klaus cseh kormányfő, az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap tegnapi számában megjelent interjújában. A jobboldali erők - Csehország kivételével - nem voltak képesek politikai platformot létrehozni a közép-kelet-európai térségben - folytatta Klaus. A cseh Polgári Demokratikus Párt minden kongresszusára meghívják a brit, a francia és a spanyol konzervatívok képviselőit. „Velük együtt szeretnék meghívni valakit Lengyelországból és Magyarországról is, de egyszerűen nincs kit" - mondta. Klaus, mint hangsúlyozta, nagyon jól elemében érzi magát ebben a környezetben. „Megerősíthetem, hogy az említett országokban zajló politikai folyamatok nincsenek hatással a Cseh Köztársaságra. Maximum csak figyelmeztetést jelentenek számára" - szögezte le a cseh miniszterelnök. Azzal kapcsolatban, hogy a hét elején adta át Rómában - a társult tagállamok közül utolsóként - országa felvételi kérelmét az Európai Unióba, Klaus hangsúlyozta: „A csatlakozási kérelmet akkor nyújtottuk be, amikor már biztosnak éreztük, hogy beléphetünk. Elkerültük azt a versenyt, hogy ki legyen az első jelentkező. A jelentkezés pillanatában nem kívántunk olyan gyenge és felkészületlen partnernek látszani, akire gyanakodva tekintenek" - fűzte hozzá a cseh miniszterelnök. MTI UGANDA Túl sikeres „boszorkányvadászat" A szó szoros értelmében rájárt a rúd a kelet-ugandai „boszorkányokra", azokra a szerencsétlenekre, akiket boszorkányként vagy varázslóként vertek agyon „önkéntes boszorkányvadászok" az utóbbi egy hét alatt. A The Monitor című kampalai hetilap legfrissebb számának beszámolója szerint már több mint 30 - főképpen idősebb nő és férfi - vált a boszorkányüldözés áldozatává néhány keletugandai faluban, mert a környékbeliek boszorkánysággal, bűbájossággal gyanúsították ölet. A lap úgy értesült, hogy sok „boszorkány" sérülésekkel ugyan, de élve megúszta a lándzsákkal, dorongokkal felfegyverzett boszorkányúldözők támadásait. A gyilkosságsorozat Mbale város környékén kezdődött. Azt azonban egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy közvetlenül mi váltotta ki a szokatlan méretű „boszorkányüldözési" kampányt. Ugandában és a környező országokban gyakran előfordult, hogy megölték a boszorkányság gyanújába került szerencsétleneket, de több tucatnyi áldozattal járó kampányra még nem volt példa. A hatóságok megpróbáltak véget vetni a boszorkányellenes hadjáratnak. Felszólították a lakosságot, hogy azonnal vessen véget az üldözésnek, több boszorkányüldözőt pedig gyilkosságvádjával őrizetbe vettek. Ennek ellenére a „boszorkányvadászat" folytatódott, és újabb falvakra terjedt át - adta hírül a The Monitor. MTI Eltűnt milliók nyomában Az egykori keletnémet állampárt majdnem 500 millió márkája egy bécsi üzletasszony és az osztrák kommunista párt számláján tűnt el, s a bonni kormány évek óta sikertelenül próbálja visszaszerezni - írta tegnapi számában a Bild. A német újság szerint a keletnémet szocialista rendszer vezetősége két céget tartott fenn Ausztriában. Közvetlenül a kelet-berlini politikai fordulat után a hatalmát elveszítő Német Szocialista Egységpárt 525 millió nyugatnémet márkát utalt az említett két cég ausztriai számláira. Amikor a német vagyonügynökség 1992-ben rájött, hogy a két bécsi céget a keletnémet vezetők tartották fenn, a számlákon már csak 39 millió márkát találtak. Az eltűnt milliók a 61 éves Rudolfine Steindlingnek, a két cég ügyvezetőjének, valamint az osztrák kommunistáknak a számláira kerültek. MTI