Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-24 / 19. szám, szerda

4 I ÚJ szó KÜLFÖLD 1996. január 18. SZOCSI Befutott az Avrasya Tegnap hajnalban befutott a fekete-tengeri Szocsi kikötőjébe az Avrasya nevű komphajó, me­lyet január 16-án csecsenbarát fegyveresek a törökországi Trab­zon kikötőjében elfoglaltak, majd a Boszporusz irányába té­rítettek. A hajón 109 utas tartóz­kodott, köztük 92 orosz, 8 uk­rán, 7 grúz és 2 kirgiz. Mint kide­rült, az Avrasya nem rongálódott meg, és ma* ismét kihajózik Trabzon felé. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint növekszik a Törökországba ha­jóval utazók száma. A hajórab­lás utáni első napokban számuk ugyanis drasztikusan csökkent. MTI TÖRÖK KISEBBSEG Bolgár aggályok Törökország állítólag küzdeni akar a bulgáriai török kisebbség önrendelkezéséért, első lépés­ként a kisebbség közösségi jo­gainak elismerését követelve. Legkésőbb öt év múlva azonban a török vezetés az autonómiáért is fog harcolni. Ezt állította az egykori bolgár titkosszolgálat egyik tisztje, aki egyben „etnikai, területi és közigazgatási függet­lenségre törő törvénytelen párt­nak" nevezte a Mozgalom a Jo­gokért és a Szabadságért nevű pártot, amely a bulgáriai törökök képviselete. Emlékezetes, a Zsivkov kor­szakban bolgárosítási akció folyt, melynek keretében példá­ul országosan 820 ezer ember nevét változtatták meg egyetlen hónap leforgása alatt. MTI Te, én, Jeruzsálem Jeruzsálem bemutatták az első izraeli-palesztin koproduk­cióban készült filmet. „Te, én, Jeruzsálem" a címe a dokumen­tumfilmnek, amely a zsidók és az arabok együttélését mutatja be a szent városban. A film egy a Vöröskeresztéhez hasonló munkát végző, izraeli és palesz­tin orvosokból álló csoport hét­köznapjait dolgozza fel. A hol betegeket, hoi merényletek sé­rültjeit ápoló csoport munkáján keresztül sajátosan tárul fel a soknemzetiségű város életének mozaikja. Az Európai Unió támo­gatásával forgatott filmben egyaránt láthatók együtt kosár­labdázó arab és zsidó gyerekek, és a két nemzet tagjainak vad összecsapásaikor készült archív felvételek. Sok szereplő szólal meg a nemzetiségek békés - de nem erőszakkal szervezett ­egymás mellett élése mellett. MTI-Panoráma HILLARY CLINTON Vádesküdtszék elé idézték MTI-hír Az amerikai elnöki házaspárt is érintő Whltewater-lngatian­ügylet hátterének feltárásával megbízott független vizsgá­lóbíró kezdeményezésére bírság terhe alatt vádesküdtszék elé idézték az elnök feleségét, Hillary Clintont. A Fehér Ház hétfői közlése szerint a first ladynek pénteken kell megje­lennie tanúvallomásra a testület előtt. zonyos gyanúk merültek fel az­zal kapcsolatban, hogy a Madi­son Guaranty szabályellenesen pénzeket utalt át az ingatlanügy­let céljaira. Clintonék tagadják, hogy bármi törvénybe ütköző cselekedetet követtek volna el. A vizsgálatok egyre bonyolul­tabb jelleget öltenek, nem utol­só sorban a homályos részletek­ben politikai fegyvert sejtő re­publikánusok jóvoltából. A first ladyt most azokkal a számlákkal kapcsolatban idézték be, ame­lyek a Madison Guaranty számá­ra végzett jogászi ténykedéséről szólnak. Hillary a 80-as években ugyanis a Rose nevű Little Rock­i jogi iroda tagjaként a takarék­bank érdekeit képviselte a férje által kinevezett felszámoló tes­tület előtt. A befektetési ügy szálai a 80­as évekre nyúlnak vissza, ami­kor Bili Clinton még arkansasi kormányzó volt. Feleségével együtt társtulajdonsává vált a Whitewater nevű üdülőtelep­nek: partnerük az a James McDougal volt, aki egyben a he­lyi takarékbankot, a Madison Guarantyt is vezette. A pénzinté­zet tönkrement, 60 millió dollá­ros kárt okozva a betétek fölött garanciát vállaló államnak. Jóllehet a Whitewater-vállal­kozás ugyancsak megbukott, bi­MAGYAR-SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS Slota új tények birtokában MTI-hírek A Szlovák Nemzeti Párt véle­ménye a magyar-szlovák alap­szerződésről „nem változott meg, továbbra is rossznak tart­ja" a dokumentumot. Álláspont­ja a szerződés jóváhagyását il­letően azért módosult, mert „új tények birtokába jutottunk, amelyek meggyöngítenék a koa­líciót" - jelentette ki Ján Slota pártelnök abban az interjúban, amelyet a Lidové noviny közölt. Slota nem volt hajlandó megne­vezni a tényeket, csak annyit mondott: „főként külpolitikai té­nyekről van szó", mert pártja ál­láspontja miatt „a koalícióra nagy nemzetközi nyomás nehe­zedett". A javasolt államvédelmi tör­vénnyel kapcsolatban kifejtette, ha már létezne, akkor például e törvény alá estek volna „Duray debreceni kijelentései, vagy az, amit a nyelvtörvénnyel össze­függésben mondott". „Ha valaki azt mondja, hogy a nyelvtörvény fasiszta... Szóval ha ez nem sér­ti államunk érdekeit, akkor én űrhajós vagyok" - tette hozzá. Jelezte: ugyancsak az államvé­delmi törvény hatálya alá esné­nek Michal Kováč államfő egyes külföldön tett kijelentései is. Az alapszerződésről szólva Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő tegnapi sajtóértekezletén elmondta: a magyar fél örömmel vette azt, hogy a magas rangú szlovák vezetők is kiálltak a ratifiká­ció szükségessége mellett, és számos fórumon ígéretet tettek an­nak mielőbbi megvalósítására. Ugyanakkor kitért egy hétfői cikkre, amely a szlovák parlament külügyi bizottságának az elnökével ké­szült. „Számunkra teljességgel érthetetlen", hogy Dušan Slobodník Tabajdi Csaba tavaly augusztusi egész oldalas interjújából egy fél­mondatos kijelentésébe kapaszkodik bele, s ezt használja mintegy ürügyül arra, hogy a szlovák ratifikáció halogatása miatti vádakat elhárítsa - fogalmazott a szóvivő. Leszögezte, a cikk és azon belül a dél-tiroli autonómia-modellre történő utalás semmiképpen nem változtat azon, amit a szlovák és a magyar kormányfő aláírt. Bukarest kiigazítja Horn Gyulát A Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levélben szólította fel Ion Iliescu elnököt, hogy küldjék meg az összes parlamenti párt­nak a megbékélési indítványra adott magyar választ, és a hozzá kapcsolódó ellenjavaslatokat. Gheorghe Funar arra is kérte az államfőt, hogy az alap­szerződésről szóló kétoldalú tár­gyalások újrafelvétele előtt hívja össze a román parlamenti pártok képviselőit. Funar szerint erre azért lenne szükség, mert a kor­mányban részt vevő pártja „cse­lekvően akar hozzájárulni e fon­tos dokumentumok véglegesíté­séhez", mégpedig „Románia al­kotmánya és az Európa Tanács tavaly februárban elfogadott ke­retegyezménye alapján." A Vocea Romaniei főszer­kesztője Az irredentizmus lidérc­nyomása címmel írt vezércikket, amelyben Horn Gyula a millecen­tenáriumi nyitóünnepség alkal­mával elmondott parlamenti be­szédéből idézett. Olyan, Hornnak tulajdonított kijelentéseket osto­roz a lap, mint hogy „a magyarok mindig magukévá tudták tenni a demokrácia leghaladóbb eszmé it, amely ma is érvényes". „Ké­rem, Magyarország miniszterel­nökének a doiga, miként értékeli a magyaroknak a demokrácia irá­nyában tett fejlődését. Ami ben­nünket illet - a saját véleménye­met mondom - az a meggyőződésem, hogy elég sok kiigazítást kell eszközölni az ilyen nagyvonalú kijelentésekkel kap­csolatban" - írta a főszerkesztő, aki szerint 1848-tól 1940-ig „az antidemokratikus magyar politi­kának semmi köze sem volt a hala­dás, a megértés és az etniku­mok közötti tolerancia Horn Gyu­la által említett eszméihez". A ve­zércikk ezzel szemben igazán de­mokratikusnak tartja az 1918 utáni egységes román nemzetál­lam etnikai viszonyait. A millecen­tenáriumi megemlékezések kap­csán a szerző „példátlanul sovi­niszta" megnyilvánulásokról be­szél. (Népszabadság) á VILÁGHÍRADO Üres az új Ml-es szakasz „Az általában szinte teljesen üres autópályán rendkívül kevés ma­gyar autót látni, és valójában csak a német, osztrák személygépkocsik és teherautók vezetői engedhetik meg maguknak, hogy a 40 km-es szakaszra kiadjanak átszámítva 70 schillinget" - írja az Osztrák Autó­klub (ÖAMTC) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése a január 4-én Győr és Hegyeshalom között megnyitott új Ml-es autópályaszakaszról. A klub munkatársainak megfigyelése szerint a régi úton négyszer annyian haladnak, mint az új szakaszon, s a magyarok, valamint a ke­let-európaiak szinte kivétel nélkül inkább hajlandók félórával később elérni úticéljukat, mint kifizetni az úthasználati díjat. Az osztrák autó­klub arra hívja fel a figyelmet, hogy hasonló eredményhez vezetne, ha a külföldieknek Ausztriában az idén júliustól az autópálya használatért vignetta formájában évente 390 schillinget kellene fizetniük. Amir tagadja a kitervelt gyilkosságot Jigal Amir, Jichak Rabin merénylője tagadta, hogy előre kitervelt gyil­kosságot követett el a néhai izraeli miniszterelnök ellen - jelentette a Reuter a bírósági tárgyalás első napjról. „Nem állt szándékomban megölni, csupán olyan sérülést akartam neki okozni, hogy többé ne tölthesse be a miniszterelnöki posztot. Ha a halálát akartam volna, ak­kor a fejét vettem volna célba" - mondta a merénylő. Amir ügyvédje a tárgyalás elnapolását kérte azon az alapon, hogy a biztonsági szolgá­lat mulasztásairól szóló jegyzőkönyvet még nem kapta meg. A bíró előbb elutasította a kérést, ám végül mégis a tárgyalás elnapolása mellett döntött, mivel ellentéteket fedezett fel a vádlott és védői kö­zött. Amir másik ügyvédje a tárgyaláson jelentette be: meggondolta magát, és nem kívánja Amirt képviselni. Afrika: éhínség fenyeget 44 országot A világszerte csökkenő gabonakészletek következtében az idén 44 afrikai országot fenyeget éhínség. Az adományozó országok által az af­rikai kontinens számára jóváhagyott élelmiszersegélyek 20 év óta a legalacsonyabbak - közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Nairobiban. Mindenekelőtt Eritrea, Etiópia és Szudán van ráutalva a segítségre, de Ruanda is nagyobb mennyiségű élelmi­szersegélyre szorul. Csoportos kivégzés Kínában Húsz embert ítéltek halálra és végeztek ki nyomban az ítélethirdetés után a kelet-kínai Nankingban. Az AFP által idézett lapjelentés szerint az elítélteket nemi erőszak elkövetéséért és gyilkosságért végezték ki. 1983 óta ez volt a legnagyobb tömeges kivégzés az ázsiai országban. Az illetékes bíróság összesen 41 személy fölött ítélkezett; a halálbünte­tés mellett tizenöt személyt életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtott. Hazudott az elnök? Ernesto Samper kolumbiai elnök hazudott, amikor kijelentette, hogy nem tudott a kábítószermaffia hozzájárulásáról 1994-es választási kampányához. Ezt az államfő egykori kampányfőnöke és hadügymi­niszterejelentette ki. A kábitósszerügyletekért bebörtönzött Fernando Botero nyilatkozatában kijelentette: Samper igenis tudott róla, hogy a kokainkereskedelemben tevékenykedő Calí kartell dollármilliókkal se­gítette elnökválasztási kampányát. Algéria: tizenegy civilt lefejeztek Iszlámista fegyveresek két támadás során összesen tizenegy polgá­ri személyt öltek meg Algériában. Egy kormányellenes lázadó csoport megrohamozta a Tipasza tartománybeli Szebt falut, és elrabolt öt em­bert. Az illetők lefejezett holttestét szombaton találták meg - adta hí­rül tegnap a Liberté című független algériai lap. Szombaton egy másik helyen hat további személyt gyilkoltak meg hasonló módon muzumlán gerillák. Az áldozatok közül öten az algériai függetlenségi háború vete­ránjai voltak. MTI Párizsban kerékpáron MTI-hír A három hétig tartó tömegközlekedési sztrájk tanulságaiból okul­va a francia főváros önkormányzata elhatározta, hogy nyit a kerék­párosok felé. Jean Tiberi főpolgármester azt ígéri, hogy öt és fél év múlva lejáró hivatali idejének végéig Párizs 16 millió dollárt fordít kerékpárutak egész hálózatának kiépítésére, külön biciklisávval kö­tik össze például az északi La Viliette elővárost a déli Montparnasse negyeddel, illetve a város keleti peremén fekvő Bois de Vincennes parkot a Párizst nyugatról határoló Bois de Boulogne ligetjével. A ke­rékpározás és a tiszta levegő barátai keveslik a kerékpárutakra szánt pénzt, de örülnek az „ígéretes kezdetnek". CSEHORSZÁG-EURÓPAI UNIÓ Klaus: a felvételi kérelem nem szimbolikus Azzal, hogy Csehország is hi­vatalosan beterjeszette tagfel­vételi kérelmét az Európai Unió­hoz, valamennyi társult kelet­és közép-európai ország forma szerint is kifejezte csatlakozási szándékát. Pillanatnyilag Bulgá­ria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlo­vákia, valamint Észtország Lett­ország Litvánia, Ciprus, Málta és Törökország vár tagságra. Közülük eddig hivatalos, euró­pai bizottsági elbírálásban ré­szesült Ciprus, Málta és Török­ország - a két szigetország ese­tében pozitív eredménnyel, a tö­rök kérelmet egyelőre nem ta­lálva „időszerűnek". Václav Klaus cseh miniszter­elnök tegnap, kétnapos római látogatása keretében adta át az EU jelenlegi legfelsőbb képvi­selőjének, Lamberto Dini olasz kormányfőnek Csehország hi­vatalos felvételi kérelmét, s a hozzá csatolt emlékeztetőt. Eb­ben kérelmét indokolja. Csehor­szág a megfelelő időpontban adta be kérelmét, nem tarta­lom nélküli szimbolikus lépést tett, hanem akkor jelentkezett, amikor képes megfelelni a fel­vétellel kapcsolatos követelmé­nyeknek - hangsúlyozta Klaus. Olasz részről azt tartanák kívá­natosnak, hogy az EU-ba felvé­telüket kérő országokkal egy időben kezdjék meg a tárgyalá­sokat a maastrichti szerződést felülvizsgáló, március végén kezdődő kormányközi konfe­rencia befejezése után 6 hó­nappal. Klaus tegnap találkozott Scaifaro államfővel, majd II. Já­nos Pál pápa fogadta őt magán­kihallgatáson. MTI, CTK Tizedik Zsidó Világkongresszus Jeruzsálemben 72 ország 1100 küldöttének jelenlétében e hét elején nyitották meg a 10. Zsi­dó Világkongresszust. A részt­vevőket Ezer Weizman izraeli ál­lamfő, majd Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke üdvözölte, s előadást tartott töb­bek közt Richard Holbrooke ame­rikai külügyi helyettes államtitkár is. Alapítvány létrehozása mellett foglalt állást a zsidóság magyaror­szági kárpótlásának rendezésére Keller László kelet-európai igaz­gató. A Zsidó Kárpótlási Világszer­vezet ülésén kiemelte: a magyar kormány elismeri a zsidó követe­lések jogosságát a kárpótlásra, s megkezdte munkáját az a bizott­ság, amely a magyar kormány képviselőivel együtt dolgoz ki megoldást. Szerinte a magyaror­szági kárpótlásnak nem csak a Magyarországon élő zsidókra, ha­nem azokra is ki kell terjedniük, akik onnan származtak el a világ bármelyik részébe. MTI ZSIDÓK SZAMA A VILAGBAN i Forrás : The World Almanac and Book ol Facts , 1995. Encyclopedia Brilannica Book ol the Year, 1 994 j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents