Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-23 / 18. szám, kedd

172 | ÚJ SZÓ KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA 1996. január 24. AVRASYA Úton Szocsiba Jókora kerülőút után az Avra­sya komp kihajózott eredeti úti­célja, Szocsi felé. A hajót múlt kedden foglalták el csecsenbarát fegyveresek, s térítették a Bosz­porusz irányába. A komp 255 utasának többsége orosz volt. A hajórablás végül szerencsés for­dulatot vett, a fegyveresek meg­adták magukat. A török hatósá­gok kilenc embert letartóztattak. Vasárnap a hajó kifutott Eregli kikötőjéből, ahol előzőleg feltöl­tötték üzemanyaggal és előkészí­tették a Szocsiba vezető útra. A hajórablás következménye­ként a török hatóságok vasár­nap felfüggesztették állásából Trabzon kikötőjének (ott történt a bűntény) négy biztonsági és vámtisztviselőjét. A trabzoni kor­mányzói hivatal közleményéből kiderül, hogy a kikötői hatóságo­kat már tavaly júliusban figyel­meztették, terrorista merényle­tekre lehet számítani, s felszólí­tották őket, hogy tegyenek foko­zott biztonsági óvintézkedése­ket. MTI Műbomba - A kísérleti atomrobbantások azonnali és teljes betiltását kö­vetelve a Greenpeace nemzet­közi környezetvédő szervezet aktivistái tegnap egy lakóház méretű műbombát állítottak az 'ENSZ genfi székháza elé, ahol ma folytatódnak a nemzetközi leszerelési tárgyalások. A több mint tíz méter magas, fekete le­pelből készült bombamakett kö­ré számos nemzeti lobogót he­lyeztek el, amelyre ráfestették az adott ország által végrehaj­tott atomkísérletek számát. Eszerint az Egyesült Államok 1030, a volt Szovjetunió 715, Franciaország 209, Nagy-Britan­nia 45, Kína 43, India pedig egy kísérleti robbantást hajtott vég­re. Az izraeli és pakisztáni zász­lóra kérdőjel került. MTI VELEMENYEK A KREML POLITIKAJAROL Csecsenföld Jelcin Vietnamja Grigorij JavlinszkIJ, az orosz reformerők egyik vezetője a Der Spiegel című német hetilap tegnapi számában megje­lent Interjúban rámutatott: Jelcinnek a Jelenlegi helyzetben nincs esélye, hogy újraválasszák és újabb öt évre ő legyen az államfő. Jelcin egy katonai kalandorakcióba rántotta be­le az országot. Ez az ő Vietnamja és ebből a zsákutcából nem lehet gyorsan kijönni - nyilatkozta a Jablo kovezetője. tikai és gazdasági kérdésekben határozotan ellenzem álláspont­ját" - hangsúlyozta Javlinszkij, aki szerint a csecsen viszály ügyében az orosz hadsereg kivo­nulása és a terület függetlensé­géről ezután tartandó népszava­zás hozhatna megoldást. Jelcin egykori feltétlen híve, Je­gor Gajdar, az első orosz reform­kormány vezetője is úgy véleke­dett tegnap: Jelcin jobban teszi, ha nem indul, jelölése ugyanis a legjobb ajándék lenne a kommu­nistáknak. Gajdar közölte, hogy pártja, az Oroszország Demokra­tikus Választása Jelcinhez készül fordulni, kérve: tegyen le szándé­káról. - Azok után, ami az utóbbi napokban Pervomajszkojéban történt - nem tudni, hogy a tehe­tetlenség, a kegyetlenség, vagy a MTI-hírek Javlinszkij véleménye szerint „nagyon is elképzelhető", hogy Jelcin a győzedelmeskedő kom­munistákkal összefogva próbálja átmenteni a hatalmát. Zsirinov­szkij 1993-as sikere után kezdődött a csecsen háború, mert a Kreml azt gondolta, hogy az engedetlen kaukázusiakkal szembeni ke­mény fellépése majd tetszeni fog a választóknak. A kommunisták mostani győzelmére válasz, hogy Jelcin az utolsó demokratákat is eltávolítja a hatalomból - állapí­totta meg Javlinszkij. Az orosz politikus való­színűtlennek mondta, hogy együttműködés jöjjön létre közte és Jelcin között. „Bár Jelcin sze­mélyét továbbra is tisztelem, poli­hazudozás volt több -, illetve a legutóbbi személyi változások kapcsán enyhén szólva proble­matikussá vált számunkra Jelcin támogatása - mondta Gajdar. Jelcin viszont éppen tegnap je­lentette be ismét, hogy való­színűleg indul a nyári elnökvá­lasztáson. Külföldi üzletembe­rekkel találkozva azonban ismét hangsúlyozta, hogy végleges döntését csak február közepén jelenti be. Viktor Csernomirgyin kor­mányfő viszont tegnap a külföld oroszországi befektetéseiről tar­tott tanácskozáson igyekezett eloszlatni az Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes távozá­sa keltette külföldi aggodalma­kat. Hangsúlyozta, hogy a politi­kus távozása nem vezet a gazda­sági irányvonal változásához és továbbra is folytatódnak a refor­mok. Megértéséről biztosította Jelcin döntését és azt hangoztat­ta: nem elsősorban a személyek, hanem a történelmi fejlődés logi­kája határozza meg a világ előre­haladását és nincs visszaút. CSECSEN AJ AN LAT Legyen fogolycsere A csecsen felkelők saját, Per­vomajszkojénál orosz fogságba esett bajtársaikra akarják kicse­rélni az általuk múlt kedden Groz­nijban elrabolt harminc erőművi munkást, akit azóta is túszként tartanak fogva - erősítették meg tegnap az oroszbarát csecsen ha­tóságok, akiket az Interfax idé­zett. E követelésüket az ember­rablók csecsen vének küldöttsé­ge által tudatták - közölte Rusz­lán Martagov, az oroszbarát cse­csen vezető, Doku Zavgajev szó­vivője. A zömmel orosz techniku­sok elrablását semmilyen „fe­lelősségvállaló" bejelentés sem követte - jegyezte meg az AFP. A pervomajszkojei túszejtő kom­mandó parancsnoka a maga ré­széről azt mondta, hogy a fel­kelők által Dagesztánban elfogott mintegy 55 polgári személyt ma Csecsenföldön szabadon enge­dik. Szaiman Radujev azonban hozzátette, hogy azt a 28 rendőrt - akit kommandója magával hur­colt, amikor a dagesztáni Pervo­majszkojéból elmenekült - csak hadifogságba esett bajtársaikért vagy az oroszokkal Dagesztán­ban vívott harcokban elesett baj­társaik holttestéért cserében haj­landók szabadon bocsátani. MTI Kényes eset Tegnap a török külügyminisz­tériumba kérették Szíria és Irán ankarai nagykövetét, hogy ma­gyarázatot kérjenek tőlük egy fegyvercsempészési ügyre vo­natkozó értesülésre - jelentette az AP. A múlt héten a török hatósá­gok lefoglaltak több teherautót, amelyek nagy mennyiségű fegy­verrel megrakva Iránból Liba­nonba tartottak - közölte Omer Akbe I, a külügyminisztérium szóvivője. A járműveken raké­ták, rakétakilövők, robbanóa­nyagok, lőszerek voltak. Hat gépkocsivezetőt letaróztattak. A külügyi szóvivő közlése szerint a két nagykövet nem szolgált ma­gyarázattal. MTI Előnyben a román-ukrán alapszerződés Bár a román-magyar alap­szerződés véglegesítése a ro­mán külpolitika kiemelt felada­tai között szerepel, Bukarest mégis úgy véli, előbb a ro­mán-ukrán dokumentumot kel­lene aláírni. Erről beszélt a hét végén Teodor Meiescanu román külügyminiszter. Az álláspontot Meiescanu a kormányzó Társadalmi Demok­rácia Pártja vezető testületének hétvégi ülésén azzal indokolta, hogy az ukrán féllel megkötendő dokumentum precedens értékű lehetne a román-magyar és ro­mán-orosz alapszerződést il­letően. Azt is elmondta: a kül­ügyi tárca pontosan tudja, hogy az említett dokumentumok vég­legesítéséhez milyen kompro­misszumok kellenek, s egyben a parlament és a kormány támo­gatását kérte a szükséges en­gedményekhez. A román rádió­nak nyilatkozva a külügyminisz­ter reményét fejezte ki, hogy a román-magyar tárgyalások nyo­mán lehetővé válik a megbéké­lési dokumentumok és az alap­szerződés véglegesítése. MH GOROGORSZAG A kormány eskütétele Tegnap az athéni elnöki palotá­ban - Kosztisz Sztefanopulosz ál­lamfő jelenlétében, Szerafim at­téni érsek, a görög ortodox egy­ház vezetője előtt - letette a hiva­tali esküt a Kosztasz Szimitisz ve­zette új görög kormány. Az 59 éves közgazdász professzor, Szi­mitisz a megrendült egészségű Andreasz Papandreutól vette át a kormányt, amely a Pánhellén Szo­cialista Mozgalom (PASZOK) 170 képviselőjére számíthat a 300 ta­gú törvényhozásban. Az eddig meglehetősen népes, 52 tagú testületet egyúttal „áramvonala­sította" is: az új görög kormány­nak „mindössze" 40 tagja van. Az új görög külügyminiszterről, Teo­dorosz Pangaloszról a DPA azt ír­ta, hogy előszeretettel használ ke­mény hangnemet. A német hír­ügynökség által megrajzolt villám­portréból nem derül ki, hogy mennyiben általánosítható ez a megállapítás - tény mindeneset­re, hogy Pangalosz 1994-ben egy­szer „kisgyermekagyú óriásnak" minősítette Németországot. A Szimitisz-kormány a jövő hét elején terjeszti elő programját a parlamentben, majd előrelátható­lag január 31-én rendezik meg a bizalmi szavazást. MTI HOLLYWOOD Arany Glóbusz-díjak A hagyományossá vált külsősé­gek közepette, sztárok egész sorát felvonultató, impozáns gálaműsor keretében osztották ki sorrendben ötvenharmadik alkalommal az Arany Glóbusz-díjakat vasárnap es­te Los Angelesben, a hollywoodi Be­verly Hilton szálloda báltermében. A tavalyi év filmterméséből válogatott műveknek most is a Hollywoodi Kül­földi Sajtószövetségbe tömörült kri­tikusok ítélték oda a díjakat. Az év legjobb filmje a drámai ka­tegóriában a Jane Austen könyvé­nek feldolgozása alapján készült „Ésszerűség és érzékenység" (Sen­se and Sensibility) című alkotás. A film ragyogó tehetségű főszereplője, Emma Thompson írta egyébként a forgatókönyvet, amelyért Arany Gló­busszal tüntették ki. A filmvígjáté­kok és musicalek közül a beszélő kismalacról szóló „Babe" lett a - győztes. A legjobb rendezőnek járó díjat a filmszínészként is kiváló Mel Gib­sónnak ítélték oda a skót szabad­ságharc történetét feldolgozó, „Oroszlánszív" (Braveheart) című kosztümös filmjéért, amelynek egy­szersmind ő a főszereplője is. A drámai műfajban Nicolas Cage vehette át a legjobb filmszínészi tel­jesítményt elismerő Arany Glóbuszt, míg a legjobb filmszínésznő Sharon Stone. A filmvígjáték-musical kate­góriában a legjobb színésznőnek Ni­cole Kidmant választották, a férfiak közül pedig John Travolta teljesítmé­nyétjutalmazták Glóbusszal. A legjobb idegen nyelvű film Clau­de Lelouch francia rendező leg­újabb filmje, „A nyomorultak" hu­szadik századra szabott adaptáció­ja lett Jean-Paul Belmondóval a főszerepben. A nagyszabású gála keretében negyvenöt évet felölelő életművéért különdíjjal tüntették ki a skót születésű, Oscar-díjas Sean Conneryt, a korai James Bond-fil­mek markáns arcú, rokonszenves hősét. MTI VILÁGHÍRADÓ Peresz a Munkapárt kormányfőjelöltje A kormányzó Izraeli Munkapárt vasárnap Simon Peresz jelenlegi kormányfőt választotta miniszterelnök-jelöltjének az idei általános választásokra. A Központi Bizottság 1296 tagja közül mindössze hárman szavaztak Peresz ellen. A választások október 29-én esedé­kesek, de vannak arra utaló jelek, hogy Peresz májusra vagyjúnius­ra előrehozza azokat. Ezek lesznek az első olyan választások Izrael történetében, amikor a nép közvetlenül választja meg miniszterel­nökét a parlament (kneszet) 120 képviselőjével egyidejűleg. Göncz Árpád Albániába utazik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Sali Berisha albán ál­lamfő meghívására holnap háromnapos hivatalos látogatásra Albá­niába utazik. A politikai fordulat óta ez lesz magyar részről a legma­gasabb szintű látogatás a kis balkáni országban. Göncz Árpádot el­kíséri felesége, Göncz Zsuzsanna, Lakos László földművelésügyi miniszter, Somogyi Ferenc, a külügyminisztérium és Kovács Kál­mán, a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztérium politikai ál­lamtitkára, továbbá számos más minisztérium magas beosztású tisztségviselői és a magyar üzletemberek népes küldöttsége. Letartóztatási parancs De Mita ellen A velencei ügyészség letartóztatási parancsot adott ki vasárnap Ciriaco de Mita egykori olasz kormányfő ellen azzal a váddal, hogy miniszterelnöksége idején politikai nyomást gyakorolt egy üzletem­berre. A gyanú szerint egy vicenzai vállalkozó az állami ellenőrzés alatt levő IRI holding egyik vállalatát akarta megvásárolni. Az ügyészség szerint de Mita politikai nyomást gyakorolt az üzletem­berre azzal, hogy az ügylet feltételeként szabták: a vállalkozó ve­gyen részt egy pénzügyi nehézségekkel küzdő másik cég megmen­tésében. Az Aum-vegyész beismerése Az Aum Sinrikjo nevű japán szekta egyik fővegyésze tegnap beis­merte, hogy ő és két bűntársa állította elő azt a mérgesgázt, ame­lyet tokiói metróban 1995 márciusában elkövetett gyilkos merény­lethez használtak. Bírósági kihallgatásán a 35 éves Endo Szeiicsi elmondta, miképpen állította elő a szóban forgó szaringázt két cin­kosával együtt. A szekta „káderei" közül Endo az első, aki beismeri, hogy szaringázt állított elő a metrómerényletben való felhasználás céljából. Maxwellt a titkosszolgálat pénzelte? Robert Maxwellt pályája kezdetén állítólag a brit titkosszolgálat pénzelte. Ez derül ki a sajtómágnás életrajzának részleteiből. A do­kumentumokat a The Guardian adta közre. A londoni lap értesülé­sei szerint Maxwell 500 ezer fontot kapott az MI6-tól. Az életrajz szerzője, Russell Dawes azt állítja: a titkosszolgálat arra használta fel őt, hogy a hidegháború elején beférkőzzék szovjet tudományos körökbe. Maxwellt 1991 november elején találták meg a tengerbe fúlva a Kanári-szigetek közelében. Kolumbiai kokainbáró letartóztatása A kolumbiai rendőrség az ország délnyugati részén egy rajtaütés során letartóztatta a Cali kábítószerkartell egyik vezetőjét, Placido Ramirez Buitragót. A 46 éves férfi, aki Heimer Herrera Buitragónak, a kartell negyedik legfontosabb vezetőjének munkatársa és „front­embere" volt, Calitól, a banda fészkétől nem messze fekvő tanyáján akadt horogra. Vele együtt őrizetbe vették feleségét és egyik testőrét. MTI Nagyvonalú pénzintézet Elismerte „megbocsáthatatlan tévedését" az egyik japán pénzin­tézet és fajdalomdíjként mintegy 163 ezer szlovák koronának meg­felelő pénzt fizetett ki egy oszakai hölgynek. Az történt, hogy a hölgy múlt évi európai utazása során vásárláskor készpénz híján hitelkár­tyáját kívánta használni, azt azonban a - meg nem nevezett - pénz­intézettel kapcsolatban álló hitelkártyatársaság bevonta. Emiatt a hölgy nem tudott megvásárolni Prágában egy méregdrága porcelán­készletet, amiért pedig Európába utazott. A pénzintézet elismerte, hogy a hölgyet tévedésből egy „feketelistán" lévő másik kártyatulaj­donossal azonosították, nem ellenőrizték alaposan az adatait, ezért ajánlotta föl a bank azonnal a nagy összegű fájdalomdíjat. MTI Mel Gibsonnak Jodie Foster adta át a díjat TA SR/EPA MADONNA POLITIKAI BOTRÁNYT KAVAR ARGENTÍNÁBAN Evita él! Az argentinok ellenségesen fogadták Madonnát, aki a hétvégén érkezett meg Buenos Alresbe, hogy egy film­forgatáson vegyen részt. Madonna Perón ezredes fele­ségének, Evita Perónnak a szerepét fogja játszani. Az argentin főváros falai Ilyen feliratokkal vannak tele: „KI innen, Madonna! Evita él!" A peronista párt La Rioja-i képviselőnője javaslatot kí­ván beadni a parlamentben, annak érdekében, hogy nyil­vánítsák nem kívánatos sze­mélynek Madonnát és a film rendezőjét, valamint további szereplőit, és utasítsák ki őket az országból. Az ország elnöke, Carlos Menem mos­sa a kezeit: - Nekem személy szerint semmi kifogásom sincs Madonna ellen, de hát Evita valóságos mártír, és a nép nem fogja engedni a film leforgatását. A mű egyébként egyszerűen könnyűvérű asszonyként mutatja be Evita mitikus alakját. A film ren­dezője, Alain Parker örül a film körül kialakult botrány­nak, és az argentin papság­nak a film „becstelen porno­gráfiáját" elítélő nyilatkozatát is ingyenreklámnak fogja fel a február elején kezdődő for­gatásra. Madonna mellett a filmben a spanyol Antonio Banderas is játszik, a bolíviai gerillaharcos, Ernesto Che Guevara szerepében. A film forgatókönyve az ismert rock­operán alapul, a forgatás ter­vezett költségvetése 50 mil­lió dollár. Panoráma

Next

/
Thumbnails
Contents