Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-23 / 18. szám, kedd

1996. január 18. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJ SZ Ó 3 | BESZÉLGETÉS A. NAGY LÁSZLÓVAL. AZ MPP ELNÖKEVEL Növelni a párt ütőképességét í VÁLASZ OLVASÓINKNAK A Magyar Polgári Párt Országos Választmánya hét végi po­zsonyeperjesi tanácskozásán nem merítette ki az ülés vala­mennyi napirendi pontját, köztük az V. közgyűlésen megvi­tatásra kerülő új pártprogram előkészítését és a párt terü­leti-közigazgatási beosztási tervezetének megvitatását. A. Nagy László pártelnököt megkérdeztük: a három hét múlva folytatódó tanácskozás nyomán módosulhat-e az a közigaz­gatásl-beosztásl tervezet, amellyel az elmúlt hetekben a nyilvánosság is megismerkedhetett. Bár a közigazgatási beosztás kérdésével csak érintőlegesen foglalkoztunk, az elhangzott véle­ményekből kiviláglott, hogy a szakértőink által elkészített és a saj­tóban közzétett javaslattal szem­ben nincsenek lényegi kifogások. Tervezetünk a Magyar Koalíció koalíciós tanácsának alapelveit valósította meg. A komáromi do­kumentumokra épül, és azokat konkrét formában fogalmazza meg. Az MPP javaslata ezért jó alapot biztosít á Magyar Koalíció közös tervezetének megalkotásá­hoz, amely alternatívát képez majd a kormánykoalíció javasla­tával szemben. Koncepciónk 16 megyével, ezen belül 121 körzet­tel számol. Ezek a régi, 1960 előtt létrejött járásoknak felelnek meg, s a nemzetiségi jogok alkotmány­ban rögzített megvalósulását is lehetővé tennék azáltal, hogy a vegyes lakosságú megyékben a magyarok aránya lényegesen meghaladná a húsz százalékot. Az MPP tervezetének van egy to­vábbi alapelve, amely nem szere­pel sem a kormánykoalíció, sem az ellenzéki pártok javaslataiban, nevezetesen az, hogy a községek önkéntességi alapon dönthessék el, melyik körzethez kívánnak tar­tozni. Ezt azért tartjuk fontosnak, mivel az 1960-as éveket kö­vetően nemcsak Dél-Szlovákiá­ban, hanem országszerte olyan deformációk alakultak ki, ame­lyek következtében egyes közsé­geket olyan közigazgatási egysé­gekhez soroltak, amelyekhez az 1100 éves történelem során so­ha nem fűződött kapcsolatuk. • Az országos választmány ülésén személyi változások is tör­téntek. Mivel indokolta Tóth Ká­roly lemondását a pártigazgatói posztról, amellyel a közgyűlésig Petőcz Kálmán külügyi titkárt bíz­ták meg? - Tóth Károly csupán a párt­igazgatói tisztségről mondott le, országos elnökségi tagságát, or­szágos választmányi tagságát azonban megtartotta, és tovább­ra is ő az MPP galántai járási elnö­ke. Tehát továbbra is a párt egyik meghatározó személyisége. A gazdasági jellegű pártigazgatási tisztségről való lemondását az in­dokolta, hogy a Fórum Alapítvány fizetett igazgatójaként ideje nagy részét az alapítvány egyre bővülő tevékenységi körének kívánja szentelni. Nem titkolom, Petőcz Kálmánnak kemény erőfeszítés­re lesz szüksége ahhoz, hogy a közgyűlésig terjedő időszakban biztosítsa a párt működéséhez szükséges gazdasági hátteret. • Ezek után hadd kérdezzem meg: a választmány tagjai egysé­gesek a pártpolitizálás megítélé­sében? - A pártban megindult egy fo­lyamat, amely azt a szándékot tükrözi, hogy az MPP ötödik közgyűlését követően támogató­ink és a szlovákiai magyarság számára erőnket intenzíven mo­bilizáló pártként jelenhessünk meg. Ez azért is fontos, mert az elmúlt évben az MPP stabilizálta helyzetét a szlovák politikában és a szlovákiai magyarok között. Arra célzok, hogy nem csupán a sajtóban vagyunk folyamatosan jelen, hanem a közvélemény-ku­tatások szerint emelkedő támo­gatottságot élvezünk a magyar választók körében. Jelentős eredmény, hogy az MPP-nek sike­rült a Magyar Koalíción belül átül­tetnie azt a konszenzuson alapu­ló politizálási stílust, amely tevé­kenységét kezdettől fogva jelle­mezte. Arra törekszünk tehát, hogy a soron következő közgyűlésen belsőleg, szerkeze­tében, személyi állományában és politikai magatartásában meg­erősítsük a párt ütőképességét. A mikéntről folyik jelenleg a vita, amely nem zárult le a hét végi vá­lasztmányi üléssel. (horváth) Kassán a komáromi Liliom Ú] Szó-hír Nem virágpiaci érdekességről van szó, hanem színházi „csere­kereskedelemről". Ez azért ér­demel említést, mert az utóbbi időben a komáromi Jókai Szín­ház mintha kevesebbszer ven­dégszerepelne Kassán, mint a múltban a MATESZ. A Duna-par­ti társulat holnaptól nyolc napon át a Thália Színház vendége lesz, s ezalatt kilencszer adja elő Molnár Ferenc Liliom című színművét. A kassai és Kassa környéki közönség Liliom szere­pében a Thália Színház művé­szét, Tóth Tibort láthatja, Julit pedig Stubendek Katalin alakít­ja. Korcsmáros György, a darab rendezője a műsorfüzetben egyebek között így jellemzi a kül­városi legendát: „Liliom és tár­sai kirekesztettek, a társadalom számkivetettjei. Nem iskolázot­tak, nem műveltek, durvák, ko­miszak, a dzsungeltörvények szerint élő vadállatok. Barbárok, móriczi értelemben. De lelkük van. Emberek. Szánandó, esendő, szeretnivaló emberi lé­nyek. Liliomnak fantáziája is van, ő mintha mögé látna a dol­goknak..." (gazdag) Az alapszerződés elnapolásának visszhangja Vladimír Mečiar kormányfő előbb novemberre, majd az év végére ígérte a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálá­sát. Decemberben már januárról beszélt, a minap pedig már ezt is módosította - márciusra. Az alábbiakban közre­adjuk a parlamenti pártok véleményét erről a döntésről. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Amikor a parlament de­cemberben határozatot fogadott el arról, hogy csak csatolt határo­zattal ratifikálja az alapszer­ződést, már akkor sejthető volt, hogy a januárban kezdődő plená­ris ülésen nem kerül sor az alap­szerződés ratifikálására. Ezért le­pett meg engem a miniszterelnök ígérete Max van der Stoel EBESZ­főbiztos szlovákiai látogatása után, hogy a parlament február­ban megszavazza a dokumentu­mot. A miniszterelnök egy héttel későbbi beszédében - azután, hogy a kormánykoalíción belül egyezséget kötöttek a Szlovák Nemzeti Párttal az alapszerződés támogatásának feltételeiről - pe­dig már jelezte, hogy a ratifikáció hosszan tartó folyamat. Két do­logra lehet most számítani: arra, hogy valóban a márciusi parla­menti ülés programjára kerül az alapszerződés, de akkor való­színűleg azok a törvények is, amelyeket az SZNP a ratifikálás feltételéül szabott. Amennyiben az utóbbiakat nem tűznék napi­rendre, úgy az alapszerződés sem kerül ratifikálásra. Petőcz Kálmán, az MPP kül­ügyi titkára: - Nagyon káros volt ez a lépés. Mind belpolitikai szempontból, mind Szlovákia kül­politikai kapcsolatainak megítélé­se szempontjából. A döntés azt jelenti, hogy tovább fog fokozódni a szlovák-magyar kapcsolatok terén kialakult feszültség. Bárdos Gyula, az MKDM szó­vivője: - Teljesen egyértelmű, hogy időnyerésről van szó. Ismét bizonyságot nyert, hogy a külön­böző ígéretek csak az ígéretek szintjén maradnak. Teljes mér­tékben elítéljük ezt a kupecke­dést és a politikai zsarolást, amely az alapszerződés ügyében keletkezett a kormánykoalíción belül. A kormánykoalícióban nem a szélsőségesek idomulnak a visszafogottabbakhoz, hanem fordítva. Sajnos, ismét igazunk lesz: mikorra a parlament ratifi­kálni kívánja - ha egyáltalán ezt akarja - az alapszerződést, ad­digra olyan törvényeket kell elfo­gadni, amelyek lehetetlenné te­szik a szerződés tartalmának mindennapi megvalósítását. Milan Ftáčnlk, DBP: - A mi­niszterelnök azt ígérte, hogy a parlament januárban ratifikálja az alapszerződést. Most márciust ígér. Kérdéses, hogy ez az utolsó határidőre, illetve a miniszterelnök később nem módosítja-e ismét. Ján Budaj, a DU alelnöke: ­Már a szlovák-magyar szerződés aláírásakor megmutatkozott a kormány politikai és szakmai hoz­zá nem értése. A ratifikáció állan­dó elnapolása tükrözi a kormány és a DSZM szakmái gyengeségét és politikai rögtönzését. Ivan Šimko, a KDM elnöke: ­Röviden csak annyit mondhatok: a ratifikáció elnapolása a kor­mány felelőssége, problémája, rfc ^ Összeállításunkban szerettük volna közölni a kormánykoalíció pártjainak véleményét is. Zachar úr, az SZNP alelnöke azzal utasí­tott el bennünket, hogy az alap­szerződésről csak Ján Slota elnök nyilatkozhat, ám őt Zsolnán nem sikerült elérnünk, a DSZM köz­pontjában pedig nem sikerült te­lefonvégre kapnunk a tájékozta­tási osztály főnökét. (gágyor) Véradók jogai O. ľ.: - Évek óta vagyok véradó. Korábban nem volt semmi­féle problémám ezzel kapcsolatban. A vállalatunkat nemrég privatizálták. Azóta vannak gondjaink, mert ha elmegyünk vért adni, a szabadságunkból írnak le egy napot (a munkál­tatónk ugyanis azt feltételezi, hogy eladjuk a vérünket, hol­ott mi eddig Is térítésmentesen ajándékoztunk vért). Hason­ló panaszokat hallottam azoktól is, akik más magáncégek­nél vannak alkalmazásban. Törvényes az ilyen eljárás? Meg­jegyzem, a Munka Törvénykönyvében és a hozzá csatolt kor­mányhatározatban hiába kerestünk erre paragrafust. A kérdésre egyértelműen nem­mel kell válaszolnunk. Tény az, hogy ezt a kérdést nem a Munka Törvénykönyvét végrehajtó kor­mányrendelet szabályozza, ha­nem az egykori Szövetségi Mun­ka- és Szociális Ügyi Minisztérium 18/1991. Tt. számú rendelete az egyéb közérdekű cselekmé­nyekről, amely viszont Szlovákiá­ban a föderáció szétverése után is érvényben maradt a szlovák al­kotmány 1152. cikkének első be­kezdése alapján. Az említett rendelet mellékleté­nek első része az a/ pontjában szögezi le, hogy munkabér-meg­térítéses szabadnap, illetve sza­badidő (tehát nem szabadság!) jár annak, aki vért ad, ajándékoz. A vonatkozó rendelkezés sze­rint a véradónak gyakorlatilag 24 óra áll rendelkezésére, hogy el­utazzon, vért adni, vért adjon, ha­zautazzon és kipihenje magát, il­letve a véradást követően erőt gyűjtsön. Ha viszont elutazik vért adni, és a véradásra valójában nem kerül sor, a munkabér-meg­térítéses szabadidőre csak a munkából való távolmaradás iga­zoltan szükséges idejére van jo­ga. A bérmegtérítés az átlagkere­set összegében jár. A fent említett rendelet ugyan­úgy kötelezi az állami vállalato­kat, minta privatizált vállalatokat és a magáncégeket. Más kérdés, hogy ez a jogszabály akkoriban született, amikor még egyáltalán nem léteztek magánvállalkozá­sok, és ez a szabáyozás gyakorla­tilag a magánvállalkozókra (is) há­rítja át azokat a költségeket, ame­lyeket a pénzhiánnyal küszködő egészségügyi tárcának kellene fe­deznie. A magánvállalkozónak kell fizetnie azért, hogy az alkal­mazottja elmegy vért adni, ami az egyébként is súlyos adóterhek mellett további megterhelést, a vállalkozás szempontjából tekint­ve „haszontalan" kiadást jelent számára. Érthető tehát, ha a ma­gánvállalkozók, magánvállalatok nemigen hajlandók tudomást venni erről a rendeletről. dr. G. D. Félezer dollár fejenként A Szlovák Köztársaság határrendőrsége tavaly a világ 31 or­szágából érkezett 2739 személlyel szemben Járt el tiltott ha­tárátlépés miatt - tudtuk meg a tegnapi sajtóértekezleten Jozef Holdoš országos rendőrfőparancsnok beszámolójából. A határátkelőhelyeken vagy a repülőtereken tavaly 1728 személyt tartóztattak le, ebből 766-an hamis vagy „Javított" útiokmányokkal próbáltak átjutni a határon, 72 személyt Járművekben kialakított rejtekhelyeken lepleztek le. Az egyéni határsértések száma elenyésző, elsősorban a szerve­zett embercsempészet jött divat­ba. A nemzetközi csempészban­dák 500-tól 2500 dollárig terjedő fejpénzért vezetik át a menekül­teket a zöldhatáron. Előfordult, hogy a határrendőrök a Nagymi­hályi járásban tartóztatták fel a volt Jugoszláviából érkezett húsz­tagú csoportot. A legtöbb problé­ma a jugoszláviai, a török, a kínai, a román, a ruandai és a bangla­desi menekültekkel van. Ukrajnából elsősorban alko­holt és cigarettát, Lengyelország­ból lovat és marhát csempész­nek be az országba. Szlovákiából külföldre leginkább a lopott lu­xusautókat próbálják kicsem­pészni. Tavaly a szlovákiai hatá­rátkelőhelyeken 417 lopott sze­mélygépkocsit lepleztek le, míg Hol vehetünk olcsóbban cipót... (Folytatás az 1. oldalról) Az érsekújvári Jednota áruház­ban - mint azt Jozef Šuman igaz­gatóhelyettestől megtudtuk - feb­ruár végéig 30-50 százalékkal ol­csóöban árusítják a női és férfika­bátokat, egyéb ruhaneműket és néhány méterárufajtát. Nem vo­natkozik az árengedmény a csiz­mákra és a cipőkre, viszont itt a vá­sárló az év bármelyik napján ked­vező áron vásárolhat villamossági cikkeket, ezen belül főleg hűtőket és fagyasztókat. Komáromban a Kilda áruház­ban is van árkedvezmény. Hónig Tibor igazgató arról tájékoztatott, hogy amíg a készlet tart, addig 30-50 százalékkal olcsóbban vá­sárolhatnak női és férfitélikabátot, viharkabátot és csizmát. Más áru­fajtát egyelőre nem kínálnak lesz­állított áron. A Fontána butikban 20-30 szá­zalékkal olcsóbban árulják a téli készlet ruhaneműit, azaz férfi- és női télikabátokat, kötött ruhákat és néhány alkalmiruha-fajtát. Egyébként mind Komáromban, mind Érsekújváron számos butik­ban van árkedvezmény, ezek 10-40 százalék között mozognak, és főleg téli ruhaneműre vonatkoz­nak. (kamoncza) A rimaszombati JOKER nagy­raktár kereskedelmi menedzsere, Edita Bartakovičová elmondta: megkezdték a téli sportcikkek ki­árusítását, leárazását. - Úgy vé­lem, ez az az időszak, amikor a leg­érdemesebb megvásárolni a sport­szereket és sportfelszereléseket ­tette hozzá. A korcsolya- és sílécá­rakat már a hónap elején leszállí­totta k, ja n uá r végéig folya matosa n csökkentik a téli sportfelszerelé­sek zömének az árát. Bartako­vičová asszony mellesleg megje­gyezte, hogy a nyári sportszereket még mindig a téli áron forgalmaz­zák, tehát most, a téli hónapokban juthatnak hozzá (az üzletek) legol­csóbban a nyári sport-, kemping­és egyéb kellékekhez. (farkas) Kassán egyelőre nem botlik az ember lépten-nyomon árleszállítá­si hirdetőtáblába, s hogy később lesz-e nagy kiárusítás, az üzleti ti­tok. Talán a K-MART áruházban örvendeztetik meg legjobban az ár­leszállítást váró vásárlókat, elsősorban azokat, akik meleg öl­tözékeket keresnek. Az első eme­leten, a férfi- és női textiláruk osz­tályán ugyanis a '94-ben készült pulóverek, öltönyök, nagykabátok, orkánkabátok, ruhák többségét fé­láron kínálják, az 1995-ös gyárt­mányúakat pedig 30 százalékos árengedménnyel adják. Néhány még régebbi ruhadarabnál meg 80 százalékos az engedmény. Hason­ló kiárusítással lepte meg a vásár­lókat az áruház gyermekruházati és méteráruosztálya is. Egyébként ugyanitt némi „érdekességnek" számít az új árucikkeket nép­szerűsítő kirakati reklám. A felirat szerint „szuper olcsón", már 599 koronáért is kapható szoknya, 980 koronáért pedig női blúz... (gazdag) Ne ajnározzuk a ragcsálókat! (Folytatás az 1. oldalról) Az állatorvos elmondta: a veszettség rókaharapás út­ján terjed, ugyanis ez az állat a vírushordozó. Ha a veszett róka megmar egy állatot, az elpusztulásáig tovább ter­jesztheti a veszettséget. Ha embert mar meg, az tulaj­donképpen menthetetlen. Hasonló a helyzet a néhány dekás aranyhörcsög eseté­ben, már csak azért is, mert egy ilyen kis rágcsáló semmi­nemű harapást sem élhet túl. Rejtély tehát, hogyan, hol fertőződhetett meg a te­nyésztő állatállománya. Mert eTŐI eddig senki nem tájé­koztatta a közvéleményt. - A rágcsálók, az arany­hörcsögök, illetve a tengeri­malacok rövid életűek, há­romévesen már öregnek szá­mítanak. Általában nem be­tegesek, állatorvoshoz alig kerülnek. S ha igen, általá­ban az egyhangú táplálko­zásból eredő emésztési za­varokkal. A gyerekek nem tudják, hogy a hörcsögöt nem lehet rizsen vagy répán tartani. De befőtte üvegben sem. Csakis terráriumban érzi jól magát. Minden állat­nak tehát, még az ilyen apró­nak is, megfelelő életteret kell biztosítani, hogy az állat­tartás ne váljék állatkínzás­sá. Én egyébként a rágcsáló­kat nem tartom a legalkal­masabb háziállatnak. A gyerekek ugyanis szíve­sen ölelgetik kedvenceiket, és ezek nem igazán erre va­lók. Elkerülhetetlen, hogy a játék közben a kis állat ne harapja meg tulajdonosát. Éppen ezért a vásárláskor ügyelni kell arra, hogy a te­nyésztőnek érvényes állator­vosi bizonyítványa legyen. Csak így kerülhető el a felnőtt, illetve a gyermek esetleges fertőzése. PÉTERFI SZONYA 1994-ben csupán 296 hasonló eset történt. Vladimír Belo-Caban, a belügy­minisztérium bevándorlási hiva­talának vezetője elmondta, hogy jelenleg 315, elsősorban Bosz­nia-Hercegovinából érkezett me­nekülttartózkodik az itteni mene­külttáborokban, ezenkívül még körülbelü 1000-1300 menekült él Szlovákia területén. A hivatal rövidesen megkezdi a menekül­tek repatriálását, június l-ig sze­retnék befejezni vissza költözte­tésüket hazájukba. Belo-Caban arról is tájékoztatott, hogy január elsejétől hatályban van az a tör­vény, amely szigorítja a menekül­tek itt-tartózkodását, és az ide­gen állampolgároknak a beván­dorlási hivatalhoz kell fordulniuk huzamosabb időre szóló tartóz­kodási engedélyért. (gaál) Nagykaposon a Csemadokról Ú] Szó-hír A Csemadok belső megújulá­sáról és fontos szervezési kér­désekről tárgyalt vasárnap Nagykaposon az Ung-vidéki alapszervezetek új területi vá­lasztmányát szervező előkészítő bizottság. A Csemadok alapsza­bálya szükség esetén lehetővé teszi kisebb területi választmá­nyok létrehozását, s ennek értel­mében a bizottság úgy döntött, hogy Nagykapos székhellyel új területi választmányt hoz létre, amely a nagykaposi és a régió­ban működő szervezeteket, illet­ve azok tevékenységét volna hi­vatott irányítani, és vállalni kép­viseletét. Célja a könnyebb irá­nyíthatóság, áttekinthetőség, a jobb rálátás, ami csakis a ki­sebb egységek létrehozásával érhető el. A bizottságot csakis ez a cél vezérli, semmi más. A végleges döntést természete­sen a tagság hozza meg. (kat.)

Next

/
Thumbnails
Contents