Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-18 / 14. szám, csütörtök

136 | ÚJ SZÓ KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA 1996. január 24. KI NA-USA Diplomáciai incidens MTI-hírek A washingtoni külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint a kínai hatóságok azt követelik, hogy az Egyesült Államok hívja haza egyik pekingi katonai attaséját, akit a múlt hét végén Kína déli részében csaknem egy napon át fogva tartottak. Nicholas Burns a kínai szervek eljárását felelőtlennek minősítette, és leszögezte: az eset kezelése komoly aggodalmat vált ki az amerikai kormányzatból. Elmondta: Bradley Gerdes alezredes, az amerikai légierőt képviselő attasé helyettese hivatalos úton járt Kuangtung tartományban, amikor a kínai hatóságok őrizetbe vették, és csak 19 órás .kihallgatás után engedték ismét szabadon. Egyidejűleg bekérették a pekingi külügyminisztériumba az amerikai ügyvivőt; akinek a tudomására hozták, hogy a kínai kormány a katonai diplomata visszahívását kéri. Az ügyvivő nyomban tiltakozott az eljárás ellen. A szóvivő szerint Peking nem adott magyarázatot az incidensre. Azt azonban nem tisztázta, vajon Washington eleget tesz-e a követelésnek, és ha igen, kíván-e megtorló lépéssel élni. * * * Peking felszólította Japánt is, hogy hívja vissza egyik Kínában akkreditált katonai attaséját. A japán diplomatát Bradley Gerdes társaságában tartóztattak le. A kínai hatóságok eddig semmiféle magyarázatot nem adtak Tokiónak sem. Berlusconi pere MTI-hír Tegnap Milánóban megkezdődött Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő korrupciós pere. Az első tárgyalási napon megjelent a volt miniszterelnök is. Berlusconit tíz társával együtt azzal vádolják, hogy a tulajdonában lévő Fininvest holding négy cégénél 1989 és 1992 között összesen 380 millió lírával megvesztegették a cégek pénzügyeit vizsgáló pénzügyőröket. Ha Berlusconit bűnösnek találják, öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. A volt kormányfő határozottan tagadja, hogy tudomása lett volna a megvesztegetési esetekről, amelyek közül hármat a többi vádlott elismert. Berlusconi kedden tartott sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy perbefogása egy politikai terv része, s ez a terv szerinte, arra szolgált volna, hogy Antonio Di Pietro volt milánói helyettes államügyész megszerezze a hatalmat Olaszországban. VILÁGHÍRADO MTI-hír Tegnapra virradó éjjel elutazott Boszniába a 865 fős cseh gépesített zászlóalj első, 89 katonából álló csoportja. A cseh IFOR-egység szóvivője közölte, hogy bizonyos technikai gondok miatt a speciális katonai szerelvény a tervezettnél néhány órával később futott ki, s Szlovákián és Magyarországon keresztül a horvátországi Karlovacba tart, ahová ma kellene megérkeznie. Felvételünk az indulás előtti órákban készült a Český Krumlov-i laktanyában. TA SR/AP-felvétel ANATOLIJ CSUBAJSZ LEMONDÁSA Washington óvatos kommentárja folyamat nem fog megbicsaklani. A szóvivő hivatali optimizmust sugárzó megnyilvánulása ellenére washingtoni kormánykörökben elismerik, hogy három kiemelkedő reformpolitikus gyors egymás utánban bekövetkezett, lényegét tekintve kikényszerített távozása egyáltalán nem jó hír. (Már korábban lemondott tisztségéről Andrej Kozirev külügyminiszter és Szergej Filatov, az elnöki adminisztráció vezetője.) Az amerikai fővárosban kritikus fontosságúnak tartották Csubajsz szerepét a piacgazdaság kiépítésében, és figyelemmel fogják követni, hogy az elnök kit nevez ki helyébe. Amerikai hivatalos körökben a meglepetés erejével hatott az orosz miniszterelnök első helyettesének lemondása, olyannyira, hogy a Fehér Ház szóvivője még csak nem is tudott Anatolij Csubajsz távozásáról, amikor az újságírók véleménye felől érdeklődtek. Washington mindenesetre igyekszik megőrizni kincstári derűlátását, legalábbis a széles nyilvánosság előtt: nem hivatalos formában, magánvéleményként azonban kormányforrások komoly aggályuknak adtak hangot a gazdasági reformok szilárd támogatójának tekintett miniszterelnökhelyettestávozása miatt. „Az orosz kormányt cselekedetei alapján kell megítélnünk, nem pedig elhamarkodott következtetést levonni abból, hogy hány új arc tűnik fel az egyes minisztériumokban" - közölte a külügyi szóvivő. Szerinte a mérvadó az lesz, hogy Moszkva miképpen viszonyul majd az olyan kardinális kérdésekhez, mint például Bosznia, a NATO kibővítése, a START-II szerződés ratifikálása és egyéb leszerelési törekvések. Reményét fejezte ki, hogy a demokrácia és az átalakulás már olyan mély gyökeret eresztett Oroszországban, hogy a reformMax van der Stoel pontos képet alkothat MTI-hír Tegnap este ion Iliescu román államfő is fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, aki az oktatási törvény hatását tanulmányozta vasárnap kezdődött romániai körútja során. vényről. A magyarok képviselői az eszmecsere után kiszivárgott részletek szerint felhívták a figyelmet, hogy a törvény, amely kötelezővé teszi a román osztályok létrehozását a színmagyar falvakban is, feltételekhez köti a kisebbségi (magyar) osztályok létrehozását ott, ahol a tanulók létszáma alacsony, illetve rámutattak olyan problémákra, amelyek a magyar iskolákat végző tanulók számára is bevezetendő román nyelvű felvételi vizsgákból erednek. A román résztvevők azzal indokolták a magyar falvakban létesülő román osztályok szükséA főbiztos az RMDSZ vezetőivel, a román kormány főtitkárával, az oktatási miniszterrel, a parlament oktatási bizottságának tagjaival folytatott megbeszéléseket, majd vidéki útra indult. Brassóban, majd Sepsiszentgyörgyön találkozott a hatóságok, valamint a magyar és német kisebbségi szervezetek képviselőivel, keresett fel több iskolát, így pontos képet alkothat arról, mennyire eltérnek a hatalom, illetve a magyar kisebbség képviselőinek nézetei az oktatási törgességét, hogy az alternatívát kínál a magyar környezetben élő és emiatt később nyelvi hátrányoknak kitett fiataloknak. Azzal vádolták a Kovászna megyében 75 százalékos többséget képviselő magyarságot, hogy „elmagyarosítja" a román kisebbséget. A Vocea Romaniei tegnap egyenesen Max van der Stoelnak címzett szenvedélyes vezércikkében azt állítja: a magyar többségű, székelyföldi Hargita és Kovászna megyében „drámai" a románok helyzete, „román családok százait távolították el" (a magyarok). Egy füst alatt megbírálja Tőkés László legutóbbi levelét és felszólítja van der Stoelt, figyelmeztesse az RMDSZ-t: nem tarthat igényt „szuperjogokra". 1 Irak mégis elfogadja az ENSZ feltételeit? Irak kész elfogadni az ENSZ által javasolt olajeladási terv alapvető pontjait - jelentette az AP-DJ az iraki kormányhoz közel álló, ám meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Bagdad levelet küldött az ENSZ főtitkárához, ennek tartalmáról azonban nem közöltek semmit. Az AP-DJ úgy értesült, hogy a levél nem az ENSZ Biztonsági Tanácsának 986-os számú határozatát akarja vitatni, hanem elfogadva azt, annak megvalósításáról javasol tárgyalásokat. A szóban forgó határozat szerint Irak hat hónap alatt 2 milliárd dollár értékben adhatna el olajából a külföldnek, s a bevételből élelmiszert, gyógyszert és az iraki lakosság számára egyéb fontos árucikkeket vásárolhatna. Irak esetleges főhajtásának hírére az olajár azonnal csökkenni kezdett, az elemzők azonban kételkednek abban, hogy Bagdad valóban hajlandó lesz elfogadni az ENSZ feltételeit. Ha mégis, akkor 1990 augusztusa óta először kerülhet a világ jóváhagyásával iraki kőolaj a világpiacra. Zágráb: ENSZ-számítógépeket loptak el Zágrábban az ENSZ emberi jogi kérdésekkel foglalkozó megfigyelőitől elloptak két hordozható és két irodai számítógépet, valamint két telefaxot és két telefont. Sylvana Foa ENSZ-szóvivő elmondta, hogy a veszteség azért jelentős, mert a számítógépekben érzékeny információk lehetnek a horvátok által a krajinai szerbek ellen elkövetett emberi jogi sértésekről. Az AFP értesülései szerint a két hordozható számítógép memóriájában olyan nyilatkozatok rejtőzhetnek, amelyekben a horvátországi Krajinából származó szerbek a tavaly augusztusban indított horvát támadás alatt és után elszenvedett sérelmeikről (házaik felgyújtása, fosztogatások, kiutasítások) számolnak be. Izrael: igen az autonómia-megállapodásra Az izraeli parlament kedden este jóváhagyta a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről kötött izraeli-palesztin megállapodást. A képviselők két és fél napig tartó parlamenti vita után harmadik olvasatban 48 igen és 44 nem szavazattal fogadták el a tavaly szeptember 28-án Washingtonban aláírt megállapodást. Döntésükkel szabad utat biztosítottak a palesztin Autonómiatanács és vezetője szombati megválasztására. Ciszjordániában, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben mintegy egymillió palesztin készül a szavazásra. Palesztin fegyveresek gyilkoltak Ismeretlen palesztin fegyveresek kedden este Hebron közelében agyonlőtték az izraeli hadsereg két katonáját. Az izraeli hadsereg lezárta Hebron környékét, és megkezdte a tettesek felkutatását. A két izraeli katona - egy orvos és sofőré - a Jeruzsálemet és Hebront összekötő országúton közlekedett. A sűrű köd miatt a sofőr lelassított, ezután az őket követő autóból automa fegyverekből tüzet nyitottak rájuk. A gyilkosok elmenekültek. A palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről kötött megállapodás megvalósításának decemberi kezdete óta ez volt az első olyan támadás, amely a megtámadott izraeliek halálával végződött. A merényletért egyelőre senki sem vállalt felelősséget. Rendőrök verték agyon a török újságírót Az emberi jogok ügyében illetékes török államminiszter szerint rendőségi őrizetben tartása alatt ölték meg Metin Göktepe újságírót. Göktepe holttestét január 8-án találták meg. Előzőleg szemtanúk, köztük vezető török lapok újságírói arról számoltak be, hogy a fiatalembert akkor vették őrizetbe, amikor a törökországi börtönlázadás során meghalt foglyok temetéséről készített tudósítást. MTI Merénylet Szaddám fia ellen Merényletet kíséreltek meg Szaddám Húszéin iraki elnök középső fia ellen. Kuszaj csodával határos módon megmenekült, de több testőre életét vesztette. Az ITAR-TASZSZ kairói tudósítójának értesülései szerint Szaddám fia, aki az iraki biztonsági szolgálatot irányítja, Bagdadtól 46 km-re egy pálmaligetben tartózkodott, amikor a közelében felrobbant egy gránát. A merénylet után az iraki Túszejtések személyszállító hajókon Személyszállító hajók eddig ritkán váltak politikai célok megvalósításának eszközeivé. Az Avrasya esete két hasonló akciót idéz fel: az Achilie Laurón 1985-ben és a Santa Marián 1961-ben lezajlott túszejtő cselekményeket. 1961. január 24-én a Santa Maria nevű portugál hajót kerítették hatalmukba felfegyverzett terroristák, élükön a portugál hadsereg egy magasrangú tisztjével, Henrique Galvaóval. Az akcióval Antonio Salazar diktatúrájára akarták felhívni a világ figyelmét és egy száműzetésben élő politikus, Humberto Delgado által szervezett forradalmat akartak „sínre tenni". A hajó fedélzetén 600 utas tartózkodott. Amerikai és brit hadihajókkal követve, majd kísérve a Santa Maria végül február l-jén befutott a brazíliai Recifébe, ahol a hajóeltérítők politikai menedékjogot kaptak. . 1985. október 7-én egy négytagú palesztin terrorista csoport kerítette hatalmába az Achilie Lauro nevű olasz luxus utasszállítót 545 emberrel a fedélzetén. Az akciót Alexandria partjainál hajtották végre az Abu Abbasz vezette Palesztin Felszabadítási Front tagjai, akik 51, Izraelben bebörtönzött palesztin szabadon bocsátását követelték. Október 9-én a 4 kommandótag tárgyalások eredményeként megadta magát az egyiptomi hatóságoknak. Miután azonban kiderült, hogy a túszejtők lelőttek egy amerikai zsidó turistát, Leon Klinghoffert, s a tolókocsis férfi holttestét a tengerbe dobták, az amerikai légierő október 11-én a szicíliai Sigonellában leszállásra kényszerítette azt az egyiptomi felségjelű gépet, amelyen a kommandó tagjai utaztak. A terroristákat átadták az olasz hatóságoknak, amelyek két nappal később az akció szellemi atyját, Abu Abbaszt szabadon engedték. 1986-ban egy olasz bíróság a 4 eltérítőre életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Jasszer Arafat palesztin vezető javasolta, hogy hozzák létre a Békeintézetet a terrorizmus elleni harc előmozdítására. Arafat ennek segítségével kíván véget vetni az Achilie Lauro ügyében keletkezett jogi huzavonának - adta hírül tegnap a Jerusalem Post. A javaslat szerint a intézet két felelős posztját Leon Klinghoffer fiainak kínálnák fel. MTI Kohlék szakácskönyve Tévésztároktól, színészeken át sportolókig számos híres ember - köztük az egykori keletnémet hírszerzés főnöke írta már meg, hogy melyek a kedvenc ételei. E telített könyvpiacra próbál most betörni Helmut Kohl kancellár, aki feleségével közösen állította össze „Kulináris utazás Németországban" című, e héten megjelent könyvét. A kancellárról szinte mindenki tudja, s a könyvet bemutató sajtóértekezleten ő maga is hangsúlyozta, hogy szeret jókat enni és inni, mert „ez az élet szépségei közé tartozik". A szakácskönyv ötlete mégsem tőle, hanem feleségétől származik. Hannelore Kohl az agykárosodottak segítésére létrejött alapítvány elnöke és a majdnem 40 márkába kerülő könyvből példányonként 6 márka az alapítvány számiáját gyarapítja majd. A könyv tájanként mutatja be a német konyhaművészetet, az egyes vidékek étkezési szokásait, az onnan származó legismertebb éteteket, italokat. Nem utolsó sorban a kancellár ösztönzésére számos sütemény és különféle édesség - így a Kohl egyik kedvencének számító karamellás puding - receptje is megtalálható benne. A könyvből nem hiányozhatott a magyar disznósajtra hasonlító „Pfälzer Saumagen", azaz pfalzi disznógyomor receptje sem. Ez az étel már világpolitikai szereplővé vált, hiszen George Bush egykori amerikai elnöktől, Mihail Gorbacsov volt szovjet államfőn át számos nyugat-európai kormányfőig sokan kóstolták már Kohlnak ezt a kedvencét. Az étkezés kapcsán a kancellár csupán egyvalamiről, a saját testsúlyáról nem volt hajlandó beszélni, sőt „államtitoknak" minősítette az adatot. A jólértesültek szerint már 130 kilogrammnál is többet nyom a 193 centiméter magas politikus. elnök alapos vizsgálatot rendelt el a fia környezetéhez tartozó személyek ellen, mert feltevések szerint közülük került ki az „összeesküvés" előkészítője. Az iraki elnök közben Bagdadban az Öböl-háború ötödik évfordulóján arról beszélt, hogy kész rendezni az Irak és a többi arab ország viszonyát, amely mindmáig sínyli az 1991-es hárorú következményeit. MTI Talán rosszul fejezte ki magát Francois Mitterrand volt francia államfő özvegye és gyerekei tegnap keresetet nyújtottak be a párizsi bírósághoz, kérve, hogy foglalják le annak a könyvnek a példányait, amely Mitterrand betegségéről szól, s amelyet éppen aznap jelentetett meg az egyik kiadó. A könyv - amelyet a volt államfő orvosa írt - a francia belpolitikai élet első számú szenzációjának számít. Az orvos nem kevesebbet állít, mint hogy Mitterrand már 1981 ősze óta rákbeteg volt (azaz a kiadott, s erről mit sem szóló hivatalos orvosi közlemények megtévesztették a közvéleményt), s ráadásul elnöki korszaka utolsó fél évében már nem volt képes ellátni az államfői teendőit. Ez utóbbit az összes, Mitterrand-nal kapcsolatban álló politikus, közéleti személyiség hevesen cáfolja, s időközben már maga az orvos is visszavonulót fújt: egy tévényilatkozatában úgy vélekedett, hogy talán „rosszul fejezte ki magát". MTI