Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-17 / 13. szám, szerda

1 2 j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. január 13. Mečiar Bonnba TA SR-hír A Bertelsmann Alapítvány meghívására Mečiar kormányfő részt vesz az intézmény által szervezett fórumon, amely január 19-én és 20-án lesz Bonnban. A szlovák miniszterelnök az Európa bővítése - Európa reformja témakörben szólal fel. Mečiar több kétoldalú megbeszélést is folytat külföldi partnereivel. Az alapítvány képviselői a bonni fórumra mintegy félszáz jelentős személyiséget hívtak meg. Több állam- és kormányfő részvételével is számolnak. Buláková kormányszóvivő szerint Mečiar Bonnban nem találkozik Helmut Kohl német kancellárral. PÁRTOK [SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI! Kezdettől fogva kételkedtünk .abbari, hogy a kormány komolyan gondolja a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálását - mondta Bauer Edit parlamenti képviselő az EGYÜTTÉLÉS tegnapi sajtótájékoztatóján. A megállapodás szellemével ellentétes törvények közé szerinte hamarosan besorolódik az ország új közigazgatási beosztása, a Maticáról szóló törvény (amely a szervezet felügyelete alá helyezi a nemzetiségi kultúrákat is), a köztársaságvédelmi, a rendkívüli állapotról szóló, illetve az ' oktatási törvény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatásügyi minisztérium már megkezdte a magyar iskolákkal kapcsolatban kiadott 22 intézkedésének megvalósítását. Példaként Ján Jaraba dunaszerdahelyi járási tanügyi igazgató levelét hozta fel, amelyet a szabad iskolaválasztási jog megtagadásának minősített. A szociális gondoskodás új állami koncepciójának tervét megkésettnek és több pontban ellentmondásosnak nevezte. A transzformáció hat éve ellenére még csak most készítik elő az EU hasonló rendszerével való összehangolás alapelveit. Átlátszó húzás az is, hogy a szociális reform alapvető lépéseire 1998-ban, a választások során kerül sor. Szó esett a Duray Miklóssal kapcsolatban a cseh sajtóiroda pozsonyi kirendeltségén folyó nyomozásról is. Ő különbséget tett az izraeli miniszterelnök elleni merénylő által képviselt konfrontáció s politikai vonal, illetve a kiegyezésén dolgozó politikai vonal képviselői között. Ennek része volt az a kijelentés, hogy a hazai kormányban is helyet kaptak a konfrontációra törekvő emberek - mondta az ügyről Bauer Edit. (tuba) II. kiadás Lapzárta: 22.15 (Folytatás az 1. oldalról) szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Pavol Demeš szóvivő rámutatott: nem volt beleszólásuk e jogszabálytervezetnek a kialakításába, amely jelenlegi formájában az alapítványok felszámolását célozza. Helena Woleková volt munkaés szociális ügyi miniszter, a Szociálpolitikai Elemző Központ vezetője szerint a probléma gyökere az, hogy a törvénytervezetet úgy alkották meg, mintha állami költségvetési szervezetek tevékenységét lenne hivatott szabályozni. - Legfőbb kifogásunk: az állam túl nagy hatáskört kíván magának, hogy dönthessen az alapítványok létrehozásáról, ellenőrizhesse őket, és beavatkozhasson tevékenységükbe. A törvénytervezet állami hivatalnokra bízza annak megítéléMečiar teljesíti Slotáék... (Folytatás az 1. oldalról) mányfő reggel röviden arról tájékoztatta a kabinet tagjait, hogy a megbeszélés után elsősorban a kerületek kérdésében közeledtek az álláspontok a társulás és a kormány elképzelései között. A kormány elnöke az ülés elején azt is bejelentette, hogy a szlovák-magyar alapszerződés aláírása körüli koalíciós probléma megoldódott, s ezzel összefüggésben elfogadták az SZNP ez irányban tett összes követelését. A kormányszóvivő nem tudta részletezni ezt a bejelentést, Mečiar állítólag csupán ennyit közölt a kormánytagokkal. A kormányelnök harmadik bejelentése az Alojz Englišsel, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnökével, valamint Michal Lachhal, a Munkáltatók Szövetségének elnökével folytatott megbeszélés eredményeit méltatta, amelyek értelmében sikerült kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldást találni az idei Általános Egyezmény vitás kérdéseire, s elhárultak az akadályok az egyezmény aláírása elől, amelyre várhatóan január 25-én kerül majd sor. A kabinet többek között megtárgyalta és jóváhagyta a költségvetési szervezetek bértarifáinak módosítására szolgáló kiindulási adatok, nevezetesen az átlagbérek és a megélhetési költségek statisztikai vizsgálatának módszereit. Megtárgyalta és tudomásul vette a bíróságok stabilizálására szolgáló koncepció megvalósításáról szóló jelentést is. A kormány tudomásul vette a gyógyszergyártás gyakorlatát szabályozó alapelvek bevezetéséről szóló jelentést, amelynek alapján kérni fogjuk a gyógyszergyártási felügyeletről szóló nemzetközi egyezményhez való csatlakozásunkat. Erre valószínűleg 2-3 éven belül kerülhet sor. Az egyezmény aláírásával végre leegyszerűsödik majd a gyógyszerkivitellel kapcsolatos engedélyeztetési és ellenőrzési eljárás. tszl MECIAR TRENCSENI BESZEDE: A kollektív jogok elfogadhatatlanok TA SR - jelentés Négynapos parancsnoki gyűlés kezdődött tegnap Trencsénben a szlovák hadsereg vezető tisztjeinek részvételével. A délutáni órákban megjelent Vladimír Mečiar kormányfő, aki beszédet mondott. Felszólalása alatt a sajtó képviselői nem voltakjelen, ezért Marta Pospíšilová kormányszóvivő tájékoztatta róla az újságírókat. Mečiar hangsúlyozta: sem Szlovákiának, sem Európának nem érdeke, hogy a politikai elrendeződés terén Európa új tömbökre szakadjon. Szlovákia NATO-tagsága belügy, egyik oldalról sem kapunk utasításokat arra vonatkozóan, hogy belépjünk-e a NATO-ba vagy sem. Mint mondotta, NATO-hoz való közeledésünk bizonyos feltételek teljesítéséhez kötött. Elsősorban az állam belső stabilitásáról van szó, s e téren Szlovákia rossz pontokat is szerzett. Fegyveres erőink kiépítését viszont pozitívan értékelik. A kormányfő leszögezte: Szlovákia senki által sem érzi magát veszélyeztetve, és senkit sem fenyeget. Meggyőződése, hogy a szlovák-magyar alapszerződést a parlament ratifikálja, s ehhez elegendőek lesznek a kormánykoalíció szavazatai. A kérdés csupán az, hogy a parlament mikor tűzi napirendre az alapszerződés megtárgyalását és jóváhagyását. Mečiar szerint a ratifikálás elhalasztását a magyar politikai pártok némely taktikátlan megnyilvánulásai és az autonómiakövetelésekről tett kijelentéseik okozták. „A kollektív jogok elvét ma Európában mindenki elutasítja, és számunkra is elfogadhatatlan." Beszédének további részében tájékoztatott arról, hogy a kormányforrásaiból az idén 200 millió koronát utalnak ki tiszti lakások építésére. Megérett az idő arra, hogy anyagilag is megfelelően értékeljék a hadsereg tagjainak tevékenységét. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy semmilyen tisztogatások, főleg politikai tisztogatások nem lesznek a hadseregben, kivéve a katonai fegyelem megsértésének eseteit. Az ezredesek és tábornokok előrehaladásának kizárólag szakmai kritériumai lehetnek. Bejelentette, a kormánynak szándékában áll egy katonai fakultás létesítése Trencsénben. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hadsereg nem avatkozik be az apró politikai súrlódásokba, amelyek a társadalomban tapasztalhatók. A tanácskozást követő sajtóértekezleten hangsúlyozta: azok a feltételek, amelyekhez a Szlovák Nemzeti Pártkötötteaszlovák-magyar alapszerződés ratifikálásit, nem lépik túl a kormány programnyilatkozatának kereteit. Hozzátette, hogy a DSZM-en belül jelenleg állítólag két képviselő van, aki még nem döntötte el, hogy megszavazza-e az alapszerződést. SOMORJAI JARAS Nem mindenki örül neki Új Szól ÍT Minden jel arra utal, hogy az új közigazgatási beosztás keretében újraszervezik a Somorjai járást, bár egyelőre még nem tudni, pontosan mekkora területen. 1960-ig ide tartozott a Kis-Duna által határolt rész, egészen Pozsonyig. Most azonban úgy tűnik, hogy a jelenlegi somorjai körzeten kívül fekvő falvakban nem igazán örülnek ennek a lehetőségnek. Fejes Boldizsár vőki polgármester érdeklődésünkre elmondta például, hogy ők egy Pozsony-vidéki járást szeretnének. De ha ez nem sikerülne, akkor is inkább Szenchez tartoznának, mivel szerinte az emberek az elmúlt években már hozzászoktak az ottani ügyintézéshez. Jozef Mrva csöllei polgármester még egyértelműbben fogalmazott. Ő egyáltalán nem látott olyan tervezetet, amely szerint falujukat újra Somorjához csatolnák, de ha ilyenre sor kerülne, akkor azonnal népszavazást írnának ki a Pozsonyhoz való csatlakozásról. Érdekes, hogy a jelek szerint Somorjához még a várostól mindössze négy kilométerre fekvő Gútor sem vonzódik különösebben. Lúčna Mária polgármestertől megtudtuk, hogy a képviselő-testület szintén a Pozsony-vidéki járás mellett tette le a voksát, és Somorja csak akkor kellene nekik, ha ez nem sikerülne. Ez ügyben egyébként hamarosan falugyűlést is tartanak. Másik kérdés a Somorjai járás besorolása. A legutóbb nyilvánosságra került kormányverzió szerint a jelenlegi Dunaszerdahelyi járást kettéválasztanák. Ezután a Somorjai járás a pozsonyi kerülethez, a Dunaszerdahelyi pedig a nagyszombatihoz tartozna. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy így a magyarok részaránya a Pozsonyi kerületben 7,5, a Nagyszombatiban pedig 20 százalék körül mozogna. (tuba) BT-HATAROZAT KELET-SZLAVONIAROL Átmeneti kormányzat egy évre Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag megszavazott határozatával hétfőn este létrehozta a Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség Ideiglenes Irányítását végző UNTAES missziót, amelyet Jacques Klein nyugalmazott amerikai tábornok vezet. A BT-határozat egyúttal meghosszabbítja a Prevlaka-félszigeten állomásozó ENSZ-katonák mandátumát Is. Újvidéki munkatársunktól Az UNTAES egyéves mandátumot kapott azzal, hogy a megbízatás további egy évre meghosszabbítható. Ez a misszó gyakorolja - átmenetileg - a politikai hatalmat, végrehajtja a térség demilitarizálását, és felügyel a menekültek hazatérésére. A BT becslése szerint a feladat végrehajtásához elég lesz 5000 ENSZ-katona. Ez azt jelenti, hogy a daytoni megállapodás aláírása után a térségbe vezényelt két orosz és egy belga zászlóalj a továbbiakig ott is marad. A terv szerint a békeerők 30 napon belül leszerelik a fegyveres alakulatokat, pontosabban szólva csak átveszik tőlük a fegyvereket, mert arra már nincs meghatalmazásuk, hogy a leszerelés során erőszakot alkalmazzanak. A boszniai NATOcsapatoktól eltérően az UNTAES erői csak önvédelemből foghatnak fegyvert. Amennyiben a békeerőket támadás éri, a NATO légi támogatást nyújt. A misszió valószínűleg egy hónap múlva kezdődik, de Klein tábornok már a napokban hivatalába lép. Genfben 40 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével nemzetközi értekezlet kezdődött a boszniai menekültek és az egykori Jugoszlávia térségében szétszóródott hajléktalanok hazatéréséről. Szadako Ogata, az ENSZ Menekültügyi főbiztosa szerint több mint két és fél millió hajléktalan emberről van szó, akiknek a hazatérése óriási problémákba ütközik. A repatriációt három szakaszban képzelik el: először a több mint egymillió, Boszniában maradt, de otthonukat elhagyni kényszerült ember visszatérésére biztosítanak feltételeket, azután hazatérhetnek azok, akik a délszláv utódállamok valamelyikében találtak menedéket (számukat mintegy 670 ezerre becsülik), majd az utolsó szakaszban a szerte Európában szétszóródott mintegy 700 ezer menekült térhet vissza otthonába. A repatriáció költségeit 400 millió dollárra becsülik. GYARMATI JÓZSEF Túszmentés helyett... (Folytatás az 1. oldalról) Csecsen fegyveresek szálltak meg tegnap este egy Szocsiba indulni készülő személyhajót a törökországi Trabzon kikötőjében - jelentette a Reuter és az AP az Anatolia török hírügynökségre hivatkozva. A jelentés szerint 15-20 csecsen fegyveres támadt a vízi járműre, és azzal fenyegetőztek, hogy a hajó fedélzetén lévő oroszokat megölik. Közölték, hogy tíz percenként kivégeznek egy orosz utast, ha a kapitány nem megy a fedélzetre, és ha a hajó nem kap kifutási engedélyt. A hajón 120 utas és 45 főnyi személyzet tartózkodik. Az ITAR-TASZSZ szerint az egyik támadó közölte: egy orosz állampolgárt már meg is öltek, de ezt egyelőre nem lehetett ellenőrizni. A fegyveresek időnként felvonultak a fedélzetre és lövöldöztek. A helyi török hatóságok lezárták a kikötőt, a biztonsági erőket készenlétbe helyezték. Összeült az új duma Tegnap összeült az új orosz törvényhozás. Az orosz parlamentarizmus történetében a hatodik dumát tavaly decemberben választották meg. A tegnapi ülés napirendjén az ügyrendi kérdések, így a parlament elnökének megválasztása mellett a dagesztáni túszdráma nyomán előállt helyzet megvitatása szerepelt. A kommunista győzelemmel végződött decemberi választás után egy hónappal ült össze a Veszélyben az alapítványok sét, hogy szükség van-e egy adott alapítványra vagy sem. Ha a szükséges feltételeknek formálisan eleget is tesznek az alapítók, az alaptőke nagyságára vonatkozó rendelkezés rendkívül tág lehetőséget nyújt a szubjektív elbírálásra. A tervezet ugyanis kimondja, hogy az alaptőke nagyságát az alapítvány céljaitól függően kell meghatározni. Figyelmeztetett: a bejegyzés feltételeinek teljesítésére szükség van, ám ennek elbírálása épp úgy bíróságok feladata lenne, mint a többi magánjogi személy esetében. Ez a nemzetközi szakértők álláspontja szerint ellentétes a demokratikus országok gyakorlatával. Woleková bírálóan szólt arról a kitételről is, amely megbízza az adott állami szervet a már működő alapítvány tevékenységének folyamatos ellenőrzésével. Ennek ürügyén köteleznék az alapítványt költségvetésének és éves jelentésének bemutatására, ahogy az állami költségvetési szervezeteket is kötelezik. A tervezet az eddigi gyakorlattól eltérően arra is kötelezni kívánja az alapítványokat, hogy a kapott adományokról elszámoljanak az adóhatóságnak. Indokolatlannak nevezte az elvárást, hogy az alapítványok közöljék az adakozó nevét, lakcímét, az adomány nagyságát és felhasználásának célját. Nem indokolja ezt a kötelességet az adómentesség ténye sem, hiszen az állam más módon is megtudhatja, mekkora összegtől esik el az állami költségvetés az alapítványoknak nyújtott támogatás adómentességéből kifolyólag. E rendelkezés tehát ellentétes az alkotmánynak azzal a részével, amely védi az állampolgárok személyi adatait. A HSZKT nyílt vitát követel az alapítványokról szóló törvénytervezetről, hogy az alapítványok támogatói és önkéntes dolgozói kellőképpen megismerhessék a parlament elé kerülő jogszabályt. Andrea Chorváthová, a Szlovákiai Folyók Hálózata Alapítvány vezetője kérdésünkre, hogy a kormány jogszabálytervezete mennyiben jelent veszélyt tevékenységükre, kijelentette: a törvénytervezet bármelyik paragrafusa lehetőséget adhat az alapítvány megszüntetésére. - Ha az alaptőkéből csak 10 százalékot fordíthatnánk alapítványunk működtetésére, nem tarthatnánk fenn irodát, nem alkalmazhatnánk fizetett dolgozókat, nem tudnánk kifizetni telefonszámláinkat. Működésünk megbénulna. A szlovákiai magyar alapítványokat is nyugtalanítja a kormánypárti törvénytervezet. Angyal Béla, a Civitas Alapítvány igazgatója egyebek között attól tart, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén fő aktivitásuk - az önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek szervezett konferenciák, szemináriumok, ismeretterjesztő kiadványaik - politikai tevékenységnek minősülne, s ez elegendő indok lenne az alapítvány megszüntetésére. Gyuricsek Piroska, a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány ügyintézője helyteleníti, hogy a törvénytervezet úgy kezeli az alapítványokat, mintha kereskedelmi társaságok lennének, s azt is elő kívánja írni, hogy milyen szervekkel rendelkezzenek. Veszélyt jelent az is, hogy az alapító csak az első igazgatótanácsot nevezhetné ki, ami érvényes lenne az ún. felügyelő bizottságra is. A 9 tagú kuratórium első ülésén sorsolással kellene eldönteni, kik azok, akik három évig, akik két évig és egy évig tölthetnek be kuratóriumi 450 tagú alsóház, amelyben a legnagyobb parlamenti csoportot a 157 mandátummal rendelkező kommunisták alkotják. Viktor Csernomirgyin kormányfő mozgalma, a Házunk Oroszország (NDR) 55 képviselői helyet tudhat magáénak, megelőzve a listán második VlagyimirZsirinovszkij pártját, amelynek parlamenti csoportja 51 honatyát számlál. A Jabloko 45 képviselővel a negyedik legnagyobb frakció. MTI tisztséget. A későbbiekben nem az alapító, hanem a kuratóriumi tagok választanák meg utódaikat, minek következtében teljesen kikerülne az alapító kezéből az alapítvány. Gyuricsek Piroska kemény beavatkozásként értékeli az engedélyezési és az ellenőrzési rendszer bevezetésének szándékát is, ami lehetővé tenné, hogy az év folyamán bármikor okot találjanak az alapítvány megszüntetésére. További veszélyt lát a törvénytervezetnek abban a rendelkezésében, amely megszabja, hogy a letétbe helyezett alaptőkéből mekkora összeg fordítható az alapítvány működtetésére. - Ez annyira minimális összeg, amiből nem lehet szervezetet működtetni. Ha ezt a törvénytervezetet a parlament elfogadja, az alapítványok megszűnnek - jelentette ki. (horváth)