Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-07-02 / 27. szám

SASVÁR IS A PÁPÁRA VÁR Öt évvel ezelőtt, amikor II. Já­nos Pál pápa Csehszlovákiába látogatott, a morvaországi Ve- lehradból helikopteren utazott Pozsonyba. A legemlékezete­sebb hazai búcsújáróhelyek közé tartozó SaStín, hajdani nevén Sasvár felett a helikopter kétszer is körözött, hogy a Szentatya a magasból láthassa a kolostorral egybeépült híres kéttornyú bazi­likát, amelynek főoltárán őrzik a Hétfájdalmú Szűzanya csodatevő szobrát. Ekkor II. János Pál ígé­retet tett: legközelebbi látogatása alkalmával felkeresi a sasvári kegyhelyet, amelyhez csodás je­lenségek fűződnek, s amelyet ezért különösen tiszteletben ré­szesítenek. A pápa nem feledke­zett meg ígéretéről. Mostani szlovákiai látogatása második napján elzarándokol a Hátfájdal­om Szűzanyához, Szlovákia pat- rónusához, és a Miava folyócska túlsó partján, várhatóan három- százezer hívő részvételével szentmisét tart. A „pápai” oltárt a Czobor-csa­lád egykori kastélya, majd Mária Teréziá nyaralója (a mostani Tri- kota üzem) mögött építik meg. Ezt azért is érdemes szóvá tenni, mert az első csodatevést Sasvá- rott az itteni uradalmat birtokló magyar nemesi családdal kap­csolatban jegyezték fel a króni­kák, 1564-ben. A latin nyelvű iratokban ilyen szövegezésben szerepel Czobor Imre: „Emerí- cus Czobor de Czobor et Szenthmyhal, propalatinus Reg- ni Hungáriáé... ” A gróf úr szen­vedélyes vadász és bizony dor- bézoló főúr hírében állt. A gö­rögkeleti családból származó fe­lesége, a békés lelkületű Bakics Angéla sokat szenvedett a ke­mény szívű, lobbanékony férje mellett. Egy nap a hintóbán ül­tek, s Angéla panaszul rótta fel neki, hogy nem törődik a gazda­sággal, pusztulni hagyja az ura­dalmat, csak mulatságokra szór­ja a pénzt. A gróf megállíttatta a hintót, és hirtelen gerjedt harag­jában kilökte a feleségét, aki hűséges komornájával ott ma­radt a mezőn. Nagy fájdalmában letérdepelt, és a férjéért imádko­zott. Közben látomása volt! An­géla ekkor megfogadta: sokat fog imádkozni férjéért, s ha az megváltozik, akkor ezen a he­lyen - ahol kénytelen volt el­hagyni a hintót - szobrot állít a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteleté­re. Fogadkozása után gyalog in­dult vissza a kastély felé. Nagy csodálkozására feltűnt a hintó a férjével. Imre gróf eléje lépett és bocsánatot kért. Angéla hálatel­ten megbocsátott, hiszen a férje megváltozott! Ez volt hát az első csodatevés Sasvárott. Czobomé Bakics An­géla pedig köszönetképpen kör­tefából kifaragtatta a Hétfájdal­mú Szűzanya szobrát, karjai közt a keresztfáról levett Krisz­tussal. A szobrot háromszögletű oszlopra helyezték az emlékeze­tes helyen. Csakhamar híre kelt, hogy az itt fohászkodók meghallgatásra találnak; egyesek pedig csodá­val határos módon meggyógyul­nak. S amikor egyre többen lá­togattak ide, Czoborék az első csodatevés helyén háromszög­letű kápolnát emeltettek, s oda helyezték a 85 cm magas, 91 cm széles szobrot. E kis kápolna ma is az eredeti helyén áll. Czoborék a török veszedelem idején a Hétfájdalmú Szűzanya szobrát saját kastélyuk Szent Imre kápolnájában őrizték. A 17. század végén Czobor Ádám felesége: Erdó'dy Barbara a szobrot visszahelyeztette a há­romszögletű kápolnába. Ekkor már messzi vidékről is jönnek ide a zarándokok. Zászlókkal, gyertyákkal a kezükben fejezik ki hódolatukat, és csodás jelen­ségek szemtanúivá válnak. Egy­re többen gyógyulnak meg lelki­leg és testileg is. A Hétfájdalmú Szűzanya előtt a néma megszó­lal, a béna lábra áll, a vak visszanyeri látását... A helyi lelkészek a történteket írásba foglalták és jelentették ér­seküknek is. 1725 és 1745 között a galántai Esterházy Imre volt Magyar- ország bíboros hercegprímása, esztergomi érseke. 1732 tavaszán sza­kértőket kért fel a Sasvárott észlelt csodálatos gyó­gyulások kivizsgá­lására, akik - or­vosok és szemta­núk meghallgatá­sával - 726 esetet tárgyaltak meg. E vizsgálat ered­ményeképpen az érsek 1732. ok­tóber 18-án okiratban erősítette meg, hogy a Hétfájdalmú Szűza­nya közbenjárására valóban cso­dás események történtek és a körtefából faragott szobrot kegy­tárgynak nyilvánította. Még ab­ban az évben november 9-én, több mint húszezer zarándok je­lenlétében tartották meg az első szentmisét a háromszög alakzatú kápolnánál. Három oltárt állítot­tak a kegyszobor körül, és három nyelven: szlovákul, magyarul, németül hangzottak el prédikáci­ók. Esterházy Imre 1733-ban a sasvári kegyszobrot a kápolnával együtt a pálosrendre bízta, s ők megfogadták, hogy megépítik e búcsújáróhely templomát és ko­lostorát. Esterházy Imre ezért 1736 júliusában Esztergomból a nyugati határvidék egykori őrhe­lyére, Sasvárra zarándokolt, hogy részt vegyen a csodatevő Szűzanya tiszteletére épülő templom alapkövének ünnepé­lyes letételén. A barokk stílusban épült templomot 1764 augusztu­sában - a kegyszobor meglété­nek 200. évfordulóján - Bar- kóczy Ferenc esztergomi érsek szentelte fel Mária Terézia és a zarándokok sokezres tömegének jelenlétében. (A sasvári és a holi- csi uradalom, Czoborék és Baki- csék után, ekkor már a magyar királyi család tulajdona volt.) A csodatevő szobrot az új templom főoltárán helyezték el; a három­szögletű kápolnába pedig a Hét­fájdalmú Szűzanyáról készült szentképet tették. A kegyszobor tiszteletének há­romszázéves évfordulóján: 1864 szeptemberében százhúszezer za­rándok részvételével nagyszabá­sú ünnepséget tartottak Sasvá­rott. Ekkor fejezték be a temp­lom tornyainak építését. Sci- tovszky János esztergomi érsek szlovák nyelven, Szántófy Antal kanonok magyar, P. Maximilian Klinkowstroem német nyelven tartott prédikációt. E három nyel­ven jelentek meg könyvek a Hét­fájdalmú Szűzanya szobrának és templomának történetéről is. (Ezt a Sasvárott természetesnek tekinthető jó szokást megtartot­ták az első Csehszlovákia évtize­deiben is; manapság viszont a magyar nemzetiségű hívők bi­zony hiányolják a sasvári csoda­tevésről szóló magyar kiad­ványt.) 1927 áprilisában, a szlo­vákiai egyházi hatóságok kérésé­re, XI. Pius pápa a Hétfájdalmú Szűzanyát Szlovákia patrónusá- vá tett meg; 1964 novemberében pedig - a kegyszobor négyszázé­ves évfordulójára - e búcsújáró­hely templomát VI. Pál pápa Ba­zilika Minorrá nevezte ki. A körtefából készült, csoda­tevő szobrot időközben színesí­tett ezüsttel vonták be, hogy az utánunk jövő nemzedékek is fo­hászkodhassanak hozzá. Évről évre, még a kommunista érában is, május végén és szeptember­A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére épült templom ben, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepnapján, messzi vidékről a hívők sokasága zarándokol Sas­várra. De különben is rengete­gen jönnek ide. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a sasvári kegy szobor és ba­zilika történetében erősek a ma­gyar gyökerek, noha e környéken ma már igen kevés magyar él. A legutóbbi népszámláláskor egyetlen sasvári polgár sem val­lotta magát magyarnak, de a ta­valyi parlamenti választások so­rán, úgy tudni, mégis akadt egy szavazó, aki a magyar koalícióra adta a voksát. A közeli Holié, amely valaha szintén Czoborék és Bakicsék uradalma volt, e te­kintetben jobban tartja magát: 1991-ben tízen vallották itt ma­gukat magyarnak. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: szlovákiai magyarokként vajon a mi védőszentünk is-e a Hétfájdalmú Szűzanya? Erre a kérdésre a ba­zilikával szomszédos szaléziánus kolostorban kerestem választ:- Hogy gondolhat ilyesmire? - hangzott a felelet. - Mindenki patrónusa, aki hisz benne. Bú­csújáróhelyünket az itteni ma­gyar zarándokok is felkeresik, és kérésükre - ha előre bejelentik - magyar misét is tartunk számuk­ra. Az egyik papunk, aki ezelőtt zoboraljai községben szolgált, jól beszél magyarul. Hitünket erősíti majd az ide­látogató II. János Pál pápa. Bi­zonyára most is - a pápalátoga­táskor - nem egy magyar hívő zarándokol el Sasvárra. A közel A háromszögletű kápolna ma is eredeti helyén áll ötezer lakosú nagyközség pol­gármestere, Ladislav Marafko szerint: - A csallóközieket is várjuk, és várjuk az osztrák za­rándokokat is. Isten és a Szűza­nya nem tesz különbséget az emberek között, bármilyen nyel­ven is fohászkodjunk hozzájuk, lelkileg megerősödve térhetünk vissza hajlékunkba. Sasvárról még azzal az érzés­sel is, hogy régmúltunk neveze­tes helyén jártunk... Petrőci Bálint 0 tce nds, ktory si na nebesiach posvät’ sa meno Tvoje, prid krdlovstvo Tvoje, bud’ völa Tvoja, ako v nebi tak i na zemi. Chlieb nds kazdodenny daj ndm dnes, 1 odpust’ ndm viny nase, ako i my odpüst’ame vinnikom svojim, i neuved nds do pokusenia, ale zbav nds zle'ho. Amen. ater Unser, der Du bist im Himmel, geheiligt werde Dein Name, zu uns komme Dein Reich, Dein Wille geschehe, wie im Himmel also auch auf Erden. Unser tägliches Brot gib uns heute und vergib uns unsere Schuld, wie auch wir vergeben unseren Schuldigem, und führe uns nicht in Versuchung, sondern erlöse uns von dem Übel. Amen. Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, úgy itt a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk sz ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Ámen. Aki imádkozik, az gondolkodik, mégpedig őszintén és mélyen. Komoly és súlyos dolgok­ról. Az élet és a lét, a tulajdon léte és tulajdon élete nagy kérdéseiről. Az eszével és a szí­vével egy átfogó egészbe egyesíti életét, munkáját, feladatait és embertársait, hogy mind­ez értelmet nyerjen. Nem életviszony, nem menekülés mondatja vele az ima szavait, ha­nem az élet megbecsülése és gondos őrzése. Mindent, de csakugyan mindent, életünk tört részeit, széteső darabjait, kínjait és örömeit, még a bűnöket is, össze lehet, össze kell fog­ni és feloldani abban, akiben minden fenáll és minden értelmet nyer. (Részlet Nyíri Tamásnak a Páter Noster című, Salvador Dali festményeivel illusztrált albumhoz írt utószavából) T----------­7AJ ^ K :JL 4 PÁPALÁTOGATÁS 1995. július 2 . 1/BSÉmBp

Next

/
Thumbnails
Contents