Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-02 / 27. szám
Ioc o CL E c\i C0 =3 '3 LO o> O) I € 2. A Zichyek, a Lónyayak után hosszú éveken át a Sl sztnűleg a szlovák kormány fogja használni. Csak seji v ii a (Prikler László felvételei) ], A magyar kisiskola itt vagy huszonöt éve bezár- r ta kapuit. Alighanem végleg. De a Csemadok még 8 működik. Mintegy 150 tagja van, bár azok nagy u része is az idősebbek közül kerül ki. Jaborek e László az egyik legrégibb Csemadok-tag a falu- 8 bán. Ősei révén horvát származású; a magyar kultúrát, történelmet Budapesten szívta magába, ahol c asztalosnak tanult. s- Mikor a faluban beindítottuk a kulturális éle- f tét, még a szlovákok is eljártak a Csemadok ren- f' dezvényeire. Jó volt a hangulat, megértettük egy- ^ mást. Jóllehet, nem vertük a mellünket, hogy ma- t! gyarok vagyunk, de nem is tehettük volna. Szerin- e tem itt, Közép-Európában aligha állíthatná magá- 0 ról bárki, hogy tisztán ilyen vagy olyan nemzeti- * 11 ségű. Az én nagyszüleim horvátok voltak, apám r: Csornán, Sopron környékén született, mint kér- u tész került Oroszvárra. Anyám viszont Cseklészen J‘ született. Otthon három nyelven beszéltek: horvá- ^ túl, németül, magyarul. Én magyarnak vallom ma- ö gam. Állítom, hogy Oroszvár lakosságának 25%- 8 a még ma is magyar, de sokan már otthon sem be- ® O roszvár mindig több nemzetiségű falu volt; szlovákok, magyarok, horvátok, németek éltek itt évszázadokon át békében, megértésben. A béke, a megértés ma is megvan, csupán a falu nemzetiségi összetétele változott. Szemléltetésül lássunk néhány statisztikai adatot: jelenleg a község 1759 lakója közül 1189 szlovák, 456 magyar, 25 német és 89 egyéb (horvát, ukrán, cseh) nemzetiségű. Ezzel szemben 1950-ben a faluban még csupán 520 szlovák élt az 560 magyar és kb. 400 német mellett. Még érdekesebb az 1930-as népszámlálás eredménye: a községet akkoriban 455 magyar, 1212 német, 11 szlovák, 13 horvát, 7 szlovén és 9 zsidó lakta. A nemzetiségi kép ilyetén változásainak okát a község hányatott történelmében kell keresnünk. A már a rómaiak idejében lakott település (Geru- lata néven katonai táborhely állt e helyen) nevét a hagyomány szerint a Zoltán fejedelem idejében ide telepített fehéroroszoktól nyerte. Más elmélet szerint egy Uroz nevű főúr nevét viseli, akinek a 12. században itt vára és birtoka volt. A fontos kereskedelmi út mentén létesült települést - mely a középkorban mezővárosi ranggal és vásártartási joggal is bírt - a török támadás kétszer is elsöpörte. Először a lakosság pótlására horvátokat telepítettek a faluba, másodszorra pedig németeket. Oroszvár virágkorát a 19. században élte. 1864-ben 1271 katolikus, 341 evangélikus és 155 zsidó lakosa volt. Akkor épült a windsori kastély mintájára a Zichyek gyönyörű várkastélya, mely mindmáig a Szlovákia területén található legszebb főúri hajlékok közé tartozik. A Zichyek idejében, a kastély körüli gyönyörű parkban, gyakran rendeztek velencei mintájú lampionos ünnepségeket, mulatságokat. A század elején a kastély tulajdonosa már Lónyay Elemér gróf és Stefánia hercegnő. A faluban főleg kistermelők, iparosok éltek, s akadt néhány kereskedő, közalkalmazott és cseléd is. A század első évtizedeiben a községnek már két egyházi iskolája, óvodája, postahivatala és vasútállomása volt. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után Oroszvár még Magyarországhoz tartozott. A sorsdöntő változást a második világháborút követő évek hozták. A párizsi békeszerződések értelmében Oroszvárt a szomszédos Horvátjárfalu és Dunacsúny községekkel együtt Csehszlovákiához csatolták. 1947. október 15-én Oroszvárból így Rusovce lett. A falu számára e névváltozás több mint jelképes. Öt év leforgása alatt a község lakossága majdnem teljesen kicserélődött. A mai oroszváriak között talán ha harminc őslakos család van. Az őslakos oroszváriak egyike a hetvenéves Wechter János. A mosonmagyaróvári mezőgazdasági főiskolán szerzett képesítést még a „magyarok alatt”, majd a „szlovákok alatt” tanított egy ideig, végül hosszú éveken át a tankönyvkiadó magyar szerkesztőségében dolgozott. A falu történelmének avatott ismerője, igazi lokálpatrióta.- A faluban valaha két iskola működött, egy német és egy magyar. A háború utáni kitelepítések FALU A HATÁRON Pozsonyból a legrövidebb út Magyarországra Oroszváron keresztül vezet. A turistaszezon 3-4 hónapja ulutt mintegy 6 millió ember utazik keresztül a falun, a rajkai határátkelő felé vezető nemzetközi főúton, A turistáknak érdemes megállniuk a községben, mert gazdag látnivalóban. Található itt egy római kori köveket heinutatő lapidárium, két szépen felújított templom, egy gyönyörű neogót-reneszánsz stílusú kastély, melynek felújításán éppen dolgoznak, egy hatalmas, értékes fákkal teli park; igaz, meglehetősen elhanyagolt állapothan. A faluban járó idegennek az is feltűnik, hogy a szlovák mellett gyakran hallani német és magy ar szót. S nemcsak a turisták szájából. az itteni németeket is megtizedelték. Az első hullámban azokat vitték el, akik beléptek a „volks- bundisták” közé. Ennek a szervezetnek szinte minden német a tagja volt, néhány családot, köztük a miénket kivéve. Bennünket ezért „englende- reknek”, angolbarátoknak csúfoltak. Pékek voltunk, mégis bojkottáltak bennünket. Ennek ellenére 1946-ban anyám és nővérem is rákerült a kitelepítendők listájára. Én az iskolából jöttem haza a hírre, hogy engem is vigyenek velük. Végül mentesítést kaptunk. A kitelepített németek helyére először magyar telepesek jöttek az ország minden részéből, akik miután a községet Csehszlovákiázájuk, már nehezebben tudnak felelni. Például Weinhandl Leona is, aki bár német származású, magyarnak vallja magát.- Német ajkú volt az egész családunk. Én magam még német iskolába jártam, ahol a nagybátyám tanított, de németül, magyarul egyformán beszéltünk. Szlovákok csak a háború után jöttek ide, amikor a németeket kitelepítették. Az én rokonságom is erre a sorsra jutott. Azok a szlovákok, akik be akartak illeszkedni a közösségbe, megtanultak magyarul. De ma már a szlovákok csak szlovákul beszélnek. Se németül, se magyarul nem tudnak. Én meg épp annyit tudok szlováA valamikori német és magyar iskola közös épülete A múlt őrei hoz csatolták, többnyire vissza is mentek oda, ahonnan jöttek. Az újra üresen maradt sváb házakba azután szlovák telepesek költöztek Észak- Szlovákiából, Árvából, de külföldről, még Franciaországból is. Az állam támogatta őket, kaptak kezdőtőkét. Sokan mégsem tudtak itt maradni, mert nem értettek a síkvidéki földműveléshez. Inkább elmentek máshová dolgozni. A legutolsó kitelepítési hullámra az ötvenes években került sor, a szövetkezetesítések idején; az ellenszegülő gazdákat, akik nagyrészt szintén németek vagy magyarok voltak, az ország belsejébe telepítették, ahonnan csak évek múltán térhettek vissza. Azt hiszem, kevés község ment át ekkora migráción - állapítja meg nagyot sóhajtva az idős férfi. A történtek ismeretében aligha lehet csodálkozni, hogy ma csupán 25 oroszvári lakos vallja magát németnek. A faluban járva-kelve ennek ellenére gyakran hallani, hogy - főleg az idősebbek - egymást németül köszöntik, egymással németül beszélnek. A németről probléma nélkül váltanak át a magyar nyelvre, de ha szlovákul szólnak hozkul, ami nekem elég itt a faluban. Máshová úgyse megyek. Egész életemben itt éltem, a szövetkezetben dolgoztam. A gyerekeim már három nyelvet beszélnek, én a kettővel is boldogulok. Wechter János szerint annak, hogy a valamikori két-három nyelvű falu ennyire egynyelvűsödött, egyértelműen az iskola megszűnése az oka.- A háború után a német iskola megszűnt, a németül megszólalókra is ferde szemmel néztek. A magyar iskola is megszűnt, amikor elcsatoltak bennünket, de később újra megalakult. Ennek köszönhetően magyarul még többen beszélnek, mint németül. Sokan persze ma már sajnálják, hogy elhanyagolták német anyanyelvűket. Most próbálják pótolni, de ők sem az ősök nyelve iránti tiszteletből, hanem üzleti okból tanulnak németül. Az én három fiam, noha már nem járhattak német iskolába, németül éppúgy tudnak, mint magyarul és szlovákul. A magyarok alatt nem volt elnyomás, bár egyfajta asszimilációs törekvést azért lehetett érezni. Én ezt a kifejezést azonban nem ismerem el, mert szerintem van, akit lehet asszimilálni, és van, akit nem lehet. Az árnyékok Száz évvel ezeló'tt, 1895 novemberében Würzburgban látta meg először Wilhelm Conrad Röntgen az általa felfedezett sugarak segítségével saját kezének „belsejét”. Ezeket eló'ször X-sugaraknak, később pedig, a felfedezőjükről, röntgensugaraknak nevezték el. Az eltelt száz év alatt a röntgensugarak fokozatosan a diagnosztizálás és a gyógyítás elengedhetetlenül fontos részévé váltak, noha egyre gyakrabban hallunk e sugarak káros hatásáról is. Többek között erről is szól ár. Dohai László, az érsekújvári kórház röntgenorvosa. • Az emberek többsége a röntgensugarakról csak annyit tud: azok átvilágítják a beteg testrészét; azt viszont már kevesen tudják, hogy ez hogyan történik?- A sugarakat a röntgencsőben elektronsugár lefékezésével állítják elő. A rövidebb hullámhosszú, keményebb röntgensugár áthatoló ereje nagyobb, mint a hosszabb hullámhosszú, lágyabb sugaraké, és a látható fényhez hasonlóan viselkednek. Épp az áthatoló képességük folytán használhatók fel az emberi test belsejét ábrázoló „fotók” készítésére. E képeken a különböző elnyelési tulajdonságú szervek, különböző éles árnyékot adva, elkülönülnek. A röntgensugarak biológiai hatása állapotjavításra, kezelésre is alkalmas, főleg egyes betegségek előrehaladott stádiumában. Például a nyelőcsőrák esetén, amikor a röntgensugarak segítségével annyira kitágítják azt, hogy képes legyen a táplálék továbbítására. • Adva van a gép, a laboráns elkészíti a felvételeket, de mi a teendője a röntgenorvosnak?- Mi tulajdonképpen leírást adunk a betegségről. A röntgen- felvételen árnyékok vannak, a röntgenorvosnak ezeket kell helyesen felismernie. Az árnyékról kell megállapítania, hogy ez daganatot, kóros elváltozást jelent-e. Lényegében mi adjuk az első diagnózist, javasoljuk a további gyógymódot, eldöntjük, hogy zetes következményt Én azt tartom legszet gal masabbnak a mi n hogy végül is mi először, a páciens m ségben szenved. • Milyen betegség koznak mostanában rabban ?- Egyértelműen n törések száma, főleg ; lásból adódó, tehát az réseké. Sajnos, ezek eléggé hosszadalmas. • A bevezetőben n a röntgensugarak ka ról. Ez valóban így ve- Igen. Ugyanis a testen áthaladva, gyö ják a vizet, hidroxilj atomos hidrogénre. E insavakkal együtt rt emberi génállományr tációt idéznek elő. A s vannak ugyan védeke ám van egy tűréshatá túllépése után káros 1 nyekkel kell számolt országokban éppen e csülik és jól megfizeti kai dolgozó szakeml lünk viszont havonta rónát kapunk vészéi; lék gyanánt!
