Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-07-23 / 30. szám

1995. július 23. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. július 23. A NAP kel 05.17- nyugszik 20.39 órakor A HOLD kel 01.52 - nyugszik 17.21 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LENKE-OLGA valamint Apollinár, Apollinária, Ma, Laboré, Polina, Polla nevű kedves olvasóinkat Lenke - a 19. században kelet­kezett magyar névalkotás, a német Lenchen képzőmagyarí­tó fordítása. A Lenchen a né­met Helene és Magdalene (Ilo­na és Magdolna) becézője. július 24. Kinga július 25. Kristóf, Jakab július 26. Anna, Anikó július 27. Olga július 28. Szabolcs július 29. Márta, Flóra A legfőbb remény Yok Oykoy verziója Tudatalattid leghőbb vágya, hogy a kívánt esemény be ne következzék. (Murphy) 1/BSáMBP Családi magazin Főszerkesztő: Szllvássy József (* 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (* 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madl Géza (* 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (* 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (*210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (* 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis- lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Medla- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezáknó Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - *210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 125 éve, 1870. július 23-án Ausztriában a belügyminisztérium rendeletére feloszlattak minden szo­ciáldemokrata beállítottságú munkásegyletet, e 65 éve, 1930-ban halt meg Clenn Hammond Curtiss, a repülés amerikai úttörője. • 15 éve, 1980-ban nemzetközi legény­séggel a fedélzetén Föld körüli pályára indult a Szojuz 37 űrhajó. HÉTFŐ: 135 éve, 1860. július 24-én született Al- fons Mucha cseh festő, grafikus és iparművész, az európai szecesszió képviselője. • 125 éve, 1870-ben született Tol­nai Vilmos nyelvész, irodalomtörténész. • 95 éve, 1900- ban született Bay Zoltán magyar származású Nobel-díjas amerikai fizikus. • 20 éve, 1975-ben hunyt el Lehel Fe­renc festő, filozófus, művészettörténész és művészetkriti­kus. KEDD: 205 éve, 1790. július 25-én halt meg Johann Bemhard Basedow német pedagógus és emberbarát, Ro­usseau pedagógiai elveinek hirdetője. • 65 éve, 1930-ban született Réz Pál irodalmár, műfordító. • 40 éve, 1955- ben hunyt el Iszaak Oszipovics Dunajevszkij szovjet­orosz zeneszerző. • 15 éve, 1980-ban halt meg Vlagyimir Szemjonovics Viszockij orosz költő, énekes és színész, 30 film szereplője, összesen mintegy 800 dal és vers szer­zője. Rendkívül mély gondolatokat fogalmazott meg a szatirikus, felnőtteknek írt,.meséiben”. Féllegális koncer­teken rekedtes hangján, iszonyatos szenvedéllyel előadott dalai magnófelvételeken terjedtek. Regény a lányokról című, önéletrajzi elemekre épülő regénytöredéke befeje­zetlenül is a brezsnyevi Szovjetunió légkörének, minden­napjainak egyik legerőteljesebb ábrázolása. Viszockij ha­láláról egyetlen esti újság adott rövid hírt, búcsúztatására mégis Sztálin temetése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze. SZERDA: 120 éve, 1875. július 26-án született Cári Gustav Jung svájci pszichológus és elmegyógyász, a pszichoanalízis freudi értelmezésével részben szembefor­duló analitikus pszichológia, illetve a komplex lélektan megteremtője. • 100 éve, 1895-ben született Róbert Rön­ké Graves angol költő, író. A nagyközönség körében ­mind hazájában, mind nálunk - történelmi regényei a leg­ismertebbek. CSÜTÖRTÖK: 220 éve, 1775. július 27- én született Brunszvik Teréz grófnő. Budán, Angyalkert néven, ő alapította az első magyar kisdedóvót. • 165 éve, 1830-ban kezdődött Párizsban az ún. júliusi forradalom. • 160 éve, 1835-ben született az olasz századvég nagy költője, Giosué Carducci, akit klasszikus eszmények ve­zettek, de egyénisége lényegét tekintve sokkal inkább mondható romantikusnak. • 80 éve, 1915-ben született Mario Del Monaco olasz operaénekes. • 15 éve, 1980- ban hunyt el Mohamed Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah. PÉNTEK: 340 éve, 1655. július 28-án halt meg Cyrano de Bergerac francia író. Féktelen életmódot folytatott, fé­lelmetes kardforgató volt, akinek hőstetteiről valóságos legendák keringtek. Halhatatlanságát képzeletbeli utazást leíró két regényének köszönheti. Az ő életének motívu­mait használta fel Rostand romantikus verses drámájához, melynek címe: Cyrano de Bergerac. • 245 éve, 1750-ben hunyt el a zenetörténet egyik legnagyobb alkotó lángel­méje, Johann Sebastian Bach német zeneszerző. • 95 éve, 1900-ban született Cserépfalvi Imre könyvkiadó. • 75 éve, 1920-ban született a francia nyelven alkotó qué­beci esszéíró, Pierre Vadeboncoer, a kortárs Quebec egyik legjelentősebb gondolkodója. SZOMBAT: 900 éve, 1095. július 29-én halt meg I. vagy Szent László ki­rály, I. Béla és Riksza lengyel hercegnő fia. • 105 éve, 1890-ben hunyt el Vincent van Gogh holland festő és grafikus, a modem festészet egyik legnagyobb alakja. Expresszív színeivel, valamint a tárgyak emocionális szemléletével megelőzte az expresszionizmust, amely ősének vallja magát. • 90 éve, 1905-ben született Dag Hammarskjöld Nobel-békedíjas svéd politikus. • 70 éve, 1925-ben született Mikisz Theodorakisz görög zene­szerző és politikus. • 25 éve, 1970-ben halt meg Széli György, magyar származású amerikai karmester és zene- pedagógus. NAGY ERVIN vállalkozó (Pozsony) A lehető leg­jobb. Ugyanis imádok flörtölni. És nemcsak nyáron, hanem tavasszal, ősszel és télen is. Ezt a kellemes időtöl­tést egy gusztusos, szépen díszí­tett fagyispohárhoz hasonlíta­nám, amelynek tejszínhabos csú­csán a meggy jelenti a flörtöt. VÖRÖS TÍMEA fodrász (Párkány) Kicsit zavar­ban vagyok a kérdéstől, és így hirtelenében nem is tudom, mit válaszoljak. Ugyanis már négy éve járok az udvarlómmal, most éppen Gö­rögországba készülünk nyaralni, tehát nekem már nem szabad(na) flörtölnöm. Azt viszont nem ta­gadom, hogy én is, mint a leg­több nő, örülök, ha látom, hogy tetszem a férfiaknak, hogy rajtam felejtik a szemüket. KOPECSNl LÁSZLÓ karbantartó (Felsőpatony) Az a vélemé­nyem, minden- szeret(ne) ki flörtölni. Van, aki ezt nyíltan be­vallja, van, aki szégyelli. Én or­szág-világ előtt vállalom, hogy majdnem annyira kedvelem az élet­nek ezt az ártatlan, kellemes játékát, mint legnagyobb szenvedélyemet, a horgászást. Nős vagyok, van két gyermekem, de azért szívesen le­geltetem a szememet a csinos nőkön. Elvégre - ahogy mondani szokták - hűséget fogadtam, nem vakságot. KÜRTI ANITA munkanélküli (Nyílra) Nemrég sok száz fiatal tár­sammal, fiúk­kal és lányokkal együtt, én is fela­jánlottam a Szentatyának, hogy a házasság szentségéig önmegtartóz- tatóan fogok élni. A flörtölés tehát idegen tőlem. Van egy barátom, akivel gyakran összejárunk. Jól érezzük magunkat kettesben. Meg­beszéljük közös gondjainkat, kéz a kézben sétálunk. Ez mindkettőnket teljes mértékben kielégít. AICH PÉTER az Euro TELE- VÍZIA szerkesztője (Pozsony) Flört a mi korunkban? Vagy csak úgy általában? Szerintem az olyan jellegű flört, amely megszépíti az emberi kapcsolatokat, tehát nem lép túl bizonyos erotikus határokat, az egy kedves, kívánatos valami. Ilyen értelemben én is flörtölök. Például igyekszem kedvesen rámosolyogni valakire, és ha az illető visszamoso­lyog, az már egy kellemes, a napot megszépítő érzés. SZÉPE JANA óvónő (Kassa) Flört? (nevet­ve) Jöhet, bár- milyen mennyiség­ben! Most éppen facér vagyok, és itt a hosszú, forró nyár. Lejegyezte és fotózta: (ordódy) BÖNGÉSZŐ Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja örülünk, hogy a tikkasztó hőség ellenére sem lankad olvasóink érdeklődése játékunk iránt. Hetente levelezőlapok százait hozza a szerkesztőségünk cí­mére a posta. Reméljük, e héten is bekapcsolódnak játékunkba. Most sem kell hozzá más, mint hogy elővegyék a VASÁRNAP 29. számát, melyben interjú jelent meg Szigeti Lászlóval, a Kalligram Kiadó igazgatójával. Kér­désünk: Ki készítette a beszélgetést? 1. P. Vonyik Erzsébet 2. Péterfi Szonya 3.Szabó G. László Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó július 26-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Csukás László. a 20 % ellenségről Többször is megírtam már, hogy a magyarok szempontjából Szlovákia mai nemzetiségi poli­tikája az elmúlt rendszerek közül a legkritiku­sabb. Rákényszerüenek bennünket olyan enge­detlenségi reakciókra, amelyek az államnyelv­törvényjavaslat szerves részének tekinthető al­ternatív oktatás bevezetése, jó magyar iskola- igazgatók leváltása miatt folynak. A szlovák nacionalista propaganda pedig úgy tesz, mint­ha az egész nép nevében próbálná az elszlová- kosítás különféle módszereit érvényre juttatni Sokszor értetlenül elmélkedem ezen. Hiszen néhány évtizede szlovák környezetben élek, amikor az Új Szóból 1968-ban kidobtak, szlo­vákok adtak munkát, egy szlovák magazin gra­fikusa voltam és sehol nem tapasztaltam vad magyarellenességet. Előzőleg főiskolás évfo­lyamtársaim között akadt ugyan egy-két elva­kult „hazafi”, azonban a többség a józan, tole­ráns együttélés híve volt. Ha találkozunk és el­beszélgetünk, ma sem érzem, hogy Szlovákia önállósága megvadította volna őket. Ezért örü­lök a statisztikai hivatal egyik legutóbbi felmé­résének, amely igazolta saját becslésemet. A közvélemény-kutatást annak megállapítására végezték, hogy milyen a lakosság viszonya az itt élő nemzetiségekhez és konkrétan a magyarok­hoz is. A megkérdezettek 28 százaléka azt vála­szolta, hogy baráti, 25 százaléka, hogy inkább baráti, ami összesen 53 százalék. Ellenséges­nek 5 százalék és inkább ellenségesnek 15 szá­zalék minősítette viszonyát, ami összesen 20 százalék. Ez a húsz százalék is elég sok, mivel minden ötödik szlovákot nem számíthatunk ba­rátaink közé, azonban nem katasztrofális. Az azonban elgondolkodtató, hogy ebből a húsz százalékból hányán vannak hatalmi kulcspozí­ciókban, ahol megszabhatják a nemzetiségi po­litika irányát. Közéjük tartoznak a nemzeti párt elvakult hívei, akik a kormánykoalíció tagja­ként komolyan befolyásolhatják a politikát. Ezt már több miniszter is bebizonyította. Persze ne feledkezzünk meg arról az ötven­három százalékról, akik a barátság hívei, és ha jelenleg nincsenek is vezető pozíciókban, még­iscsak több mint kétszeresét teszik ki a „ma­gyarfalóknak”. Nekünk ezekhez a magyarok­kal rokonszenvező minden második szlovák­hoz kell megtalálni az utat és az együttműkö­dés ezernyi szálával kötődni hozzájuk. Csak ez a közös erő képes útját állni a nacionalizmus­nak. Egyedül kevesen vagyunk ahhoz, hogy túlharsogjuk a szájtépőket, akik hazafiságra hivatkozva belekergetnek tisztességes képvi­selőket is a magyarellenes törvények megsza­vazásába. Arra, hogy nem vagyunk társak nélkül, hogy a szlovák értelmiség körében is sokan tisztán látják a helyzetet, íme egy példa: dr. La- dislav Kubii a Národná obrodában alapos elemzésben pellengérezte ki az államnyelv-tör­vénytervezetet. ,A magyar és a szlovák nyelv konfrontációjának szelleme, amely az egész törvény eszméjét áthatja, ma anakronizmus. Ugyanazt tenni régi elnyomóinkkal, amit ők műveltek velünk 80-100 éve, ez ugyan kielé­gítheti a primitív revansöszíönöket, de egyálta­lán nem oldja meg Szlovákia igazi problémáit, sőt elmélyíti azokat. Hangsúlyozza az »állam­alkotó nemzet* felsőbbrendűségét egy 15 szá­zaléknyi más etnikumot magába foglaló or­szágban. Közben semmit sem változik a status quo: a szlovák nyelv a hivatalos kommuniká­ció nyelve és az is marad, csupán deklaratív módon hangsúlyozzák ezt. A törvény a kor- mánykoalíció, elsősorban a nemzeti párt fejé­ben fogant elképzelés a társadalom működé­séről, és ezzel kiélezi a számunkra oly fontos helyzetet és lehetővé teszi, hogy ellenerőivel parancsoljanak, büntessenek még olyan ké­nyes területen is, mint a nyelv.” Az idézet után befejezésül még egy külföldi vélemény dr. Oskar Peterli, a dél-tiroli auto­nóm tartomány miniszterelnök-helyettesének nyilatkozatából. Arra a kérdésre, hogy az ola­szok nem kényszerítik-e a mieinkhez hasonló alternatív oktatást, ezt válaszolta: „Vannak ja­vaslatok német-olasz vegyes osztályok nyitásá­ra, ahol két nyelven tanulnának a gyerekek. Ezt azonban elutasítjuk, mert féltjük anyanyel­vűnk sorsát." Mi is. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents